Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-03 / 101. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 3. Civil fórum V PIACI MUSTRA - INTERNET S0M0RJÁN A nagy cégek képviseletei nélkül A nyugodt, zavartalan böngészés egyik helyi lehetősége az Artech számí­tástechnikai bolt internetes helyiségében (Lakatos Krisztina felvételei) Egyre csökken a magyar iskolába íratottak aránya Mátyusföldön a közéletről GAÁL LÁSZLÓ Deáki. A közösségi fórum felhí­Somorja. Helyi körképünk összeállításakor előfelte­vésként abból indultunk ki, hogy Somotja dinamiku­san fejlődő város, szinte a pozsonyi agglomeráció ré­sze, a fővárosból kifelé tar­tó, a nyugodtabb életkörül­ményeket megcélzó csalá­dok egyik lehetséges letele­pedési célpontja, ahol min­den bizonnyal élénk érdek­lődés mutatkozik az ottho­ni internet-hozzáférés biz­tosítása iránt is. ÚJ SZÓ-ELEAAZÉS Ez részben igaz, hiszen Somor- ján is hozzáférhető gyakorlatilag minden típusú internetkapcsolat: a mobil, a mikrohullámú, az ADSL és a dial up is. Azt viszont meglepőd­ve tapasztaltuk, hogy a szolgálta­tók képviseleteit, irodáit hiába ke­ressük a városban. (Kivételt képez­nek a mobil szolgáltatók - az Orange és a T-Mobile üzleteit ter­mészetesen itt is megtaláljuk, ná­luk személyesen is érdeklődhe­tünk.) Ha laikus magánszemély­ként gondolkodunk a kapcsolódá­son a világhálóhoz, és tájékozódni szeretnénk, maradnak a szóróla­pok és hirdetések, az informális eszmecserék a barátokkal, szom­szédokkal („neked milyen van, ki­től és mennyiért?”). És persze itt van maga a net, ahol utánanézhe­tünk, az adott helyszínen egy-egy szolgáltató mit kínál. Ha már konk­rét elképzelés is kialakult, telefo­non vehetjük fel a kapcsolatot a ki­szemelt cég képviselőivel. Akinek otthon nincs net, a városban világhálóra kerülhet. A somotjai könyvtárban nyílt az első szlovákiai eMagyar pont. Ha a szolgáltatások díját tekint­jük, Somoiján is érvényes, hogy ha­vi 400-500 korona körüli összegért már hozzájuthatunk kisebb fel­használói csomaghoz, ha pedig 800-1000 koronát is képesek va­gyunk áldozni, gyakorlatilag korlá­tozások nélkül csadakozhatunk a hálóhoz. Természetesen ennél drá­gább termékek is vannak a piacon, amelyek elsősorban gyorsabb adat­átvitellel, extra technológiákkal érvelnek. Azt azonban mindenkor tartsuk szem előtt, hogy a szolgál­tatók a maximális adatátviteli se­bességet adják meg, ami lehet, hogy Pozsonyban, jól kiépített há­lózatok mellett a valóságban is annyi, de nem biztos, hogy 20 kilo­méterrel távolabb is igaz. Nemcsak a havi költségeket érdemes meg­fontolni, hanem az egyszeri beug­ró tételt is: a mikrohullámú szol­gáltatóknál ez magasabb (a szük­séges eszközök, a bekötés ára né­hány ezer koronára rúg), a mobi- losoknál már jóval mérsékeltebb, a vezetékes szolgáltatóknál pedig akciósán, hűségszerződéssel akár 1 koronáért is leköthetjük a vá­gyott szolgáltatást. A somotjai internetes lehetősé­gekről az ITAR Engineering Kft. munkatársaival beszégettünk. A vállalkozás az információs techno­lógiák egyéb területem tevékeny­kedik, internetszolgáltatásban nem érdekelt, de a piacot jól ismeri. Tapasztalatuk szerint a szolgáltatói kínálatból Somoiján sincs hiány: a mikrohullámú internetet kínáló je­lentősebb cégek közül a nagyme­gyeri székhelyű MadNet, a duna- szerdahelyi RealNet és a pozsonyi Vnet, a vezetékes csadakozást biz­tosítók közül például a T-Com vagy a Nextra szolgáltatásai is elérhetők. Továbbá számos egyszemélyes vál­lalkozás is kínál internet-hozzáfé­rést, ezek valamelyik nagy szolgál­tatóval állnak kapcsolatban. A szer­ződéskötés előtt viszont érdemes megfontolni, ilyen esetben biztosí­tottnak látjuk-e például az esetle- ges további szervizszolgáltatáso­kat... A kft. szakemberei úgy látják, klasszikus értelemben vett otthoni felhasználók esetében a vezetékes kapcsolat a legjobb megoldás: ga­rantálható az adatátvitel sebessé­ge, itt jelennek meg a gyakorlatban is érzékelhető módon az új techno­lógiák, külső tényezők nem befo­lyásolják a kapcsolat minőségét. A mikrohullámú vagy a mobü inter­net akkor éri meg, ha más szem­pontok is közrejátszanak a döntés­ben: tervezett költözés, az állandó hozzáférés igénye, vagy egyszerű­en nem akarunk vezetékes telefon- vonalat fizetni (a hangszolgáltatás előfizetése egyelőre feltétele a ve­zetékes internetkapcsolat létesíté­sének). Az ITAR Engineeringben egyébként azt gondolják, az inter­netszolgáltatók számára éppen a családok, az otthoni felhasználók jelentik a legdinamikusabban fejlő­dő piacot. Azonban rögtön hozzá­teszik a megszorítást is: „Mindenki­nek megéri, aki képes jó informáci­ókat megszerezni az internet segít­ségével, és azokat képes jó módon felhasználni.” Természetesen mindazok, akik információkat keresnek, de otthon nem áll rendelkezésükre a vüághá- ló, különböző közösségi helyszíne­ken élhetnek a lehetőséggel a vá­rosban is. Egy évvel ezelőtt a so- motjai könyvtárban nyűt meg az el­ső szlovákiai eMagyar pont. A Ma­gyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési Minisztériuma a hatá­ron túli magyarság információs tár­sadalomba való bekapcsolódását támogatandó hozta létre ezeknek a pontoknak a hálózatát, amelynek célja, hogy a lakosság a közösségi internet-hozzáférési helyeken in­gyen vagy kedvezményes áron használhassa a világhálót. (A régi­óban Pozsonyban, Felsőszeliben, Tallóson, Galántán, Diószegen, Du- naszerdahelyen és Nagymegyeren található eMagyar pont.) A somor- jai könyvtárat most újítják fel, má­jus 2-án nyílik meg ismét, immár Zalabai Zsigmond Könyvtár néven. Megújul az eMagyar pont is: 6 PC váija a látogatókat, a kisebb gyere­kek számára pedig egy játékokkal is felszerelt különgépet állítanak üzembe. A nyugodt, zavartalan böngé­szés másik helyi lehetőségét az Artech számítástechnikai bolt in­ternetes helyisége kínálja. Két internettel felszerelt vendéglátó­ipari egység is található a városban. A Titicentrum inkább btjr és játék­terem - 3 géppel lehet a hálóra lép­ni, 18 gépen pedig PC-játékok fut­nak. A Panta Rhei könyvesbolt ká­vézójában az internethasználat in­gyenes, egyeden feltétele a fo­gyasztás. (as) vassal fordul a szlovákiai magyar szülőkhöz, hogy magyarságunk megmaradása érdekében vállalja­nak kettőnél több gyereket. Ez a mondat is szerepel abban a zárónyilatkozatban, amelyet az Otthont a hazában, hazát a szülő­földön! címmel harmadik alkalom­mal megrendezett, a galántai, a vágsellyei és szenei járásbeli Cse- madok-tisztségviselők, pedagógu­sok, szülők, polgármesterek, ön- kormányzati képviselők és MKP ve­zetők részvételével tartottak április 22-én a deáki kultúrházban. A fórum témája a szlovákiai ma­gyarság megmaradása és a ma­gyar nyelvű oktatás helyzete volt, ebben pedig a legnagyobb problé­mát a népességszám-csökkenés je­lenti. Pukkai László nyugalmazott tanár, helytörténész konkrét sta­tisztikai adatokkal is rámutatott - az utóbbi 30 év alatt a Mátyusföld szinte minden településén sokkal nagyobb mértékben csökkent a magyar iskolába íratott gyerekek százalékaránya, mint a magyar ajkú lakosoké. Agárdy Gábor, Po­zsony megye alelnöke négygyer­mekes szülőként arra biztatta a szlovákiai magyarokat, lehetősé­geikhez képest igyekezzenek meg­valósítani a három- vagy többgye­rekes családmodellt. Áz ötgyere­kes szülőként felszólaló Gaál Jó­zsef konkrét javaslatokat is tett, mivel lehetne ösztönözni a ma­gyar anyákat, hogy vállaljanak harmadik vagy további gyereket. Például azzal, hogy már a három- gyerekes családot is nagycsaládos­nak tekintik, mint Magyarorszá­gon. Berényi József külügyi állam­titkár, az MKP galántai járási elnö­ke - aki egyébként a megyei válasz­tási eredmények alapján végzett elemzést - figyelmeztetett: vannak, akik visszaélnének a helyzettel, és a gyerekvállalást tekintenék fő kere­seti forrásnak. Abban mind egyet­értettek: támogatni kell a gyermek- vállalást, mert ez biztosíthatja a magyarság megmaradását. Szigeti László oktatási miniszter is arra mutatott rá: örvendetes ugyan, hogy egyre több a magyar tanító és tanár, ám leheteden több pedagógust alkalmazni, mert egyre kevesebb a gyerek. A tárcavezető szerint az a cél, hogy minden ma­gyarlakta településen legyen ma­gyar óvoda és alapiskolai alsó tago­zat, de a felső tagozat fenntartásá­hoz nem kell mindenképpen ra­gaszkodni, ha ez - például száznál kisebb gyereklétszámú iskola ese­tében - ráfizetéses. Ehelyett inkább az iskolabuszokat kellene támogat­ni. Szigeti eredményként említette, hogy növekedtek a pedagógusbé­rek, ám a jelen lévő tanítók, taná­rok többsége nem értett egyet azzal a kijelentésével, hogy a pedagógusi ádagbér meghaladja a 17 ezer ko­ronát. A zárónyilatkozatba az is be­került, hogy a fórum javasolja ren­dezni a pedagógusok társadalmi és erkölcsi megbecsülését. A jelen lévő tanítók több­sége nem értett egyet az­zal, hogy a pedagógusi átlagbér meghaladja a 17 ezer koronát. A fórum szükségesnek tartja a szlovákiai magyarság alkotmányos jogállásán alapuló önkormányzati intézményrendszer céltudatos megvalósítását. Továbbá javasolja, hogy a Csemadok Galántai Területi Választmánya mérje fel annak lehe­tőségét, hogy azokban a falvakban, amelyekben soha nem alakult meg a Csemadok alapszervezete (példá­ul Jánosháza), nem lennének-e meg a feltételek erre. További ja­vaslat: kíséreljék meg magyar isko­la létrehozását Vágtomócon, Tósnyárasdon és Jánosházán, ahol 1945 óta nincs üyen intézmény. A fórum felhívással fordul az érintettekhez: a magyar gyerekek közül minél kevesebben jáijanak idegen nyelvű iskolába. Olyan fel­hívást is elfogadott a fórum, hogy a magyar nemzetiségű választópol­gárok mind a közelgő parlamenti, mind pedig a helyhatósági válasz­tásokon vegyenek részt és szavaz­zanak az MKP-ra. A párt választási programjáról Bugár Béla elnök és Gyurovszky László építésügyi és ré­giófejlesztési miniszter, a párt kam­pányfőnöke szólt. Biró Ágnes, a kulturális tárca államtitkára pályá­zati lehetőségekről szólt, Görföl Je­nő, a Csemadok központi titkára a szövetség közgyűlése előtti helyze­tet vázolta. Felszólalt Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke és Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar SzülőK Szövetsége elnöke. Felszólalt a találkozón két ma­gyarországi vendég is, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnö­ke, Komlós Attila, valamint Bokor Béla, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ igaz­gatója. Az otthoni felhasználók jelentik a legdinamikusabban fejlődő piacot 1 1 ____________ NYI LVÁNOS INTERNET-HOZZÁFÉRÉS S0M0RJÁN Hozzáférés helye Szolgáltatás díja Felszereltség/csatlakozó szolgáltatások Hozzáférés ideje eMagyar pont a könyvtár látogatói számára 6 számítógép H: 12.30-16 Könyvtár ingyenes, (adathordozó eszközök­K: 9-18 Park utca 4 egyébként 20 Sk/óra hajlékonylemez, CD - hasz­nálhatók), van szkenner, nyomtatás és fénymásolás: 2 Sk/oldal SZE: 12.30-16 CS: 9-18 P:13—16 SZ0:8-12 Artech délelőtt: 50 Sk/óra, 5 számítógép (adathordozó H-P: 9-18 Alex panzió Fő utca 45 délután: 60 Sk/óra eszközök használhatók), nyomtatás: 3 Sk/ff A4-es ol­dal, 20 Sk/színes A4-es ol­dal, fénymásolás: 2 Sk/ ff A4-es oldal, 20 Sk/színes A4-es oldal (nagyobb meny- nyiség esetén kedvezmény) SZ0:9-12 Panta Rhei a kávézó vendégeinek ingye­4 számítógép (adathordozó H-SZO: 7-22 Kávézó Gazda sor 1998 nes (feltétel: fogyasztás) eszközök használhatók) V: 0-22 Titicentrum Iskola utca 35 60 Sk/óra . 3 számítógép (hajlékonyle­mez, CD használható), nyomtatás: 2 Sk/oldal, fénymásolás: 3 Sk/oldal H-V: 8-24 ^ ______________I Pék László, az SZMPSZ elnöke kitüntetést ad át pedagógusoknak (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents