Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-20 / 115. szám, szombat
12 Családikor ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 20. www.ujszo.com MINDENNAPI KENYERÜNK A da Vinci-kód HA11KO JÓZSEF Mikor vagy két éve egy ifjúsági összejövetelen megkérdeztek, olvastam-e A da Vinci-kódot, nemleges választ adtam. Még hogy da Vinci-kód! Talán valami matematikai értekezésről van szó? Vagy érdekességek az említett férfi életéből? Esetleg regény? Regény, valóban az. És vannak regények, melyek megrengetik a világot. Ám általában nem a korrekt tudományos kutatásokon alapuló munkák, se nem tiszteletre méltó, elismert nagy szerzők művei szoktak az ilyenek lenni, hanem legtöbbször az ügyesen komponált kitalációk. Ilyen az amerikai szerző, Dán Brown említett műve is, melynek első kiadásai bár tartalmazzák azt az állítást, hogy dokumentálható tények alapján íródott, ennek ellenére nem ismer határokat a fantáziálásban. No, de miért is kellene ennek gondot okoznia? Talán nincs joga egy regényírónak ahhoz, hogy elejétől a végéig kitalált történetet újon meg? Hiszen azért úó, nem pedig dokumentarista. Valójában ez így igaz mindaddig, míg erkölcsileg kétségbe vonható elegye nem történik a kitalált események valós személyekkel és intézményekkel való összekapcsolásának. Amikor a szerző saját fantáziájának szüleményét létező dolgokra ruházza fel. Sőt, amikor nemcsak hogy létező, hanem nagy tisztelemek, elismerésnek örvendő személyeket, sőt szenteket rágalmaz és gyaláz meg. Brown mindezt a tények és a fikció mesteri összemosásával lebilincselő módon műveli: Leonardo da Vinci festménye az utolsó vacsoráról tény, de az az abszurd csere Szent Jánosról Mária Mag- dolnára, csak Brownnak jutott az eszébe. Mint ahogy a vezeklő ön- ostorozás is létezik, csakhogy nem olyan szadomazochista beállításban, amint azt a szerző ismételten megrajzolja. Ám a regény legszomorúbb motívuma, amikor a szenzációhajhászás érdekében magát Jézus Krisztust keveri kétes regényes színbe, azt, akú e bolygón emberek milliárd- ja tisztel nemcsak mint történelmi alakot, hanem mint Győzőt, Feltámadottat, Jelenvalót. Ezért aztán a kereszténynek nemcsak az az alapjaiban konstruált házasság tűnhet káromlásnak Mária Magdolnával, nemcsak az, hogy utódaik a mai napig élnek valahol Franciaországban, hanem főleg az a meggyőző áltörténelmi állítás, mely kétségbe vonja Jézus istenségét, melyet állítólag az egyház és Konstantin császár „vezetett be" hatalmuknak megerősítésére. Figyelemre méltó egybeesése a körülményeknek, hogy épp a napokban, amikor a mozik világszerte bemutatják a regény film- változatát, a világ műiden katolikus templomában, így holnap is, János evangéliumának tizenötödik fejezetét olvassák, mely mintha válaszolna Brown igazta- lanságaira, főleg Krisztust illetően. Bemutatja mély egységét az Atyaistennel, az ő kölcsönös sze- retetüket, Jézus, a szőlőtő és az Atyaisten, a szőlőműves közelségét, s hangsúlyozza mélységes azonosulását az Atya akaratával. És igencsak aktuális az a jézusi megállapítás is, hogy gyűlölni fogják őt és üldözni. Lehetséges, hogy A da Vinci-kód is ennek egy fajtája? Hiszen az üldözés nem csak az oroszlánok elé vettetés a római Colosseumban, esetleg a szabadság korlátozása a politikai fogság rácsai mögött. A tiszteledenség, a rágalmazás, a valóság megtévesztő elferdítése - ez is formája lehet az üldözésnek, a szavak szintjén. Dan Brown a vének tanácsának azok mögé a tagjai mögé sorakozott be, akik ravasz módon megpróbálták elfedni az Úr feltámadását. S bár most a fiatal amerikai úó híressé vált és meggazdagodott, könyvét egykor majd, mint megannyi hazugságot, a feledés pora lepi be. Nem úgy a Bibliát, melyet megpróbált kétségbe vonni: az továbbra is a legnagyobb sikerkönyv marad, lapjait emberek millió forgatják nap mint nap. És nem szerzőjének elszabadult fantáziavilága úánt érdeklődve, hanem az Igazságra szomjazva. Az élet szavát szomjazva. Krisztusért, aki Isten fia. Valóságos, nem kitalált. A szerző római katolikus pap A LELKI EGÉSZSÉG LIGÁJA Előadás és filmvetítés TÁJÉKOZTATÓ A hagyományos vitaestek iránt, amelyeken neves pszichológusok és elmeszakértők a lelki egészségről, a lelki megbetegedések hátteréről, a kezelés lehetőségeiről számolnak be, egyre többen érdeklődnek. A Lelki Egészség Ligája ligetfalui székházában (Ševčenkova 21., a REMA1000 üzlet mögött, mindig este 18 órakor) 2006. május 25-én a Kor ellen nincs orvosság című előadáson Éva Jaruková pszichiáter és Izabela Mátéffy gerontológus az öregedéssel járó kérdésekkel foglalkozik majd. Áz Oscar-díjas spanyol film, A tenger hívása után - június 1-jén - az eutanázia kérdését elemzi Kristína Križa- nová onkológus, Anton Heretik pszichológus professzor és Andrea Marsalová pszichiáter. A családi erőszakról, a védekezés módszereiről Jana Štúrová és Hana Bartová pszichológusok tartanak előadást. Az emberi kishitűségről, rasszizmusról, de a reményről is szóló Seb- bel-lobbal című cseh filmet dr. Gabriel Bianchi és dr. Mária Krýslová elemzi, (erf) ZA DVJStVlSt ZDRAViE Szülők könyve — értelmileg sérült kisgyermekek neveléséhez Kinek jó, ha intézetbe adjuk? „Egy, tán máig tartó őrlő- dés: el kell valahova vinni, mert így jobb mindenkinek. De neki is joga van itt élni, itthon, közöttünk; nézd a másik gyereket, nézd a beteg gyereket; mit tegyek, mit tettem jól? Ezek az érzések vibrálnak állandóan.” BORBÉLY-JÁSZBERÉNYl-KEDL Tapasztalataink szerint a fenti kérdés mérlegelése és a döntés kínzó önvádakkal járó folyamat, mely gyakran évekig erősen foglalkoztatja a szülőket, és sok energiájukat lekötheti. Számos oka lehet annak, ha egy sérült gyermeket idővel mégiscsak intézetbe helyeznek. Erre elsősorban azért lehet szükség, mert a környéken nincs számára óvoda, iskola, nincs olyan intézmény, amely vállalná a gyermek szakszerű fejlesztését, nevelését. A jól fejlődő gyermekekhez hasonlóan neki is szüksége van arra, hogy meglevő képességei kibontakozhassanak, hogy megtanulja azt, amire megtanítható, hogy erőltetés nélkül ugyan, de folyamatosan fejlesszék. Ehhez ma még speciális iskolák, intézetek, megfelelően szakosodott gyógypedagógusok szükségesek, s minél kevésbé gyakori a gyermek fogyatékossága, annál messzebb lehet az a hely, ahol fejleszthető. Jelenleg ez a helyzet pl. akkor áll elő, amikor a gyermek vakon született vagy korán megvakult. Ma Magyarországon még csak egy iskolája, egy speciális óvodája van a vak gyermekeknek. így minden Budapesten kívül élő gyermek szülei arra kényszerülnek, hogy vak kisgyermeküket még óvodáskorban „beadják”, s jó esetben hétvégenként órákig utazzanak, hogy két napra hazavihessék. A súlyosan Az irányadó egy-egy súlyos döntésnél: szem előtt kell tartani valamennyi családtag érdekét, meg kell előzni, hogy bárki is összeroppanjon a ránehezedő terhek súlya alatt (Archívum) hallássérült gyermekek helyzete hasonló, csakhogy nekik már több intézetük, iskolájuk van. Az értelmileg sérült gyermekek számára pedig megyénként működnek ugyan intézetek, de ezek gyakran nehezen megközelíthető kis településen találhatók, és még nem minden intézet működik a modem gyógypedagógiai alapelveknek megfelelően családias jelleggel. Különösen óvodás- és kisiskolás- korban nagy a család dilemmája: tegyék-e ki a gyermeket a szakszerű fejlesztés, nevelés érdekében a családtól való elválással, a diákotthoni élettel járó összes problémának, vagy pedig keressenek a lakásukhoz, lakóhelyükhöz közeli bölcsődét, óvodát vagy iskolát. Az intézeti elhelyezés igénye gyakran ott fogalmazódik meg, ahol a gyermek nem enyhén, nem közepesen, hanem igen súlyosan, elsősorban értelmileg, de gyakran többszörösen is akadályozott. Enyhébb fokban sérült, de súlyos magatartászavarban szenvedő gyermekek is hozhatják olyan állapotba családjukat, hogy kezdeményezzék gyermekük intézetbe adását. Leginkább az anyák azok, akik fizikailag és lelkileg kimerülnek, depresz- sziósakká válnak, megbetegszenek. Tapasztalataink szerint az apák másképpen dolgozzák fel a nehéz tényeket: kevésbé szenvednek a mindennapi gondoktól, mint házastársuk, és igen nehezen fogalmazzák meg ellentmondásos érzelmeiket fogyatékos gyermekükkel kapcsolatban. Vigyázat, ők kevésbé látványosan ugyan, de szintén ösz- szeroppanhatnak, az utóbb említett tényező miatt. Akár apa, akár anya Ön, az egész családnak Önök az alappillérei. Ha nem tudnak otthon a megfelelő segítséghez jutni - akár pszichológiai vagy gyógypedagógiai, akár szociális segítségről legyen szó akkor lehet, hogy a sérült gyermeket átmenetileg intézetbe kell adni. Bármilyen fájdalmas is ez a döntés, szem előtt kell tartani valamennyi családtag érdekét, meg kell előzni, hogy bárki is összeroppanjon a ránehezedő terhek súlya alatt. (Medicina, 1998) A Carissimi segíteni szeretne a Szlovákiában élő magyar szülőknek, családoknak mindennapi gondjaikban Tanácskozás és jótékonysági gálaműsor Füleken HR1TZ JÚLIA Mint azt már a Családi Kör olvasói jól tudják, a Carissimi jótékonysági alapot az a szándék vezérli, hogy főként a szlovákiai magyar egészségkárosodott gyerekeknek és szüleiknek segítsen súlyos gondjaik enyhítésében. Természetesen ehhez a tevékenységhez anyagi forrásokra is szükség van, ezért már harmadik alkalommal szervezi meg a Carissimi jótékonysági gálaműsorát, amelyre 2006. május 27-én, szombaton délután 16 órakor kerül sor a Füleki Művelődési Központ nagytermében. Ezt 9 órai kezdettel szakmai fórum előzi meg a kisteremben, egy szűk szakmai kör és az egészségkárosodott gyermekek szülei, hozzátartozói számára. A szakmai tanácskozás két témát érint, elsősorban a jogi lehetőségeket tárgyalja szlovákiai viszonylatban, és azokat az elvárásokat, amelyeket a szülőkkel szemben támasztanak. Ezen a fórumon a szülők a szakemberekkel közösen keresik az utat, hogy minél jobban segíthessenek beteg gyermekeiken. Az egyik témakör, amit a szakmai tanácskozás érint majd, A jótékonysági gálaműsoron befolyt összeg a Carissimi jótékonysági alap számláját gyarapítja, mellyel azokon a családokon segítenek, ahol egészségkárosult gyermeket nevelnek. az autisták témaköre, az autizmus- sal élő gyermekek, azok szülei és családja. A szülők kérdéseire magyarországi szakemberek adnak választ, akik a gyakorlatban is be tudják mutatni, melyek azok a lehetőségek és technikák, amelyekkel jól lehet úányítani, bizonyos mértékben kezelni a gyerekeket. A Salgótarjáni Gyógypedagógiai Központ munkatársai már huszonhét éve foglalkoznak fogyatékkal élő gyermekekkel, tizenhárom éve működik autistaközpontjuk, és az ott dolgozó szakemberek napi kapcsolatban vannak a szülőkkel. A szülő és szakember találkozó megszervezésével a Carissimi segíteni szeretne a Szlovákiában élő magyar szülőknek, családoknak mindennapi gondjaikban. Hiszen az autista gyermek életének nagy részét a családban éli le, a természetes szociális közegbe nehezen tud beilleszkedni. Jótékonysági gála A délután 16 órakor kezdődő jótékonysági ünnepi gálaműsor első részében egészségkárosult fiatalok szerepelnek, bemutatják, mennyire le tudják küzdeni hátrányaikat. Akik, eljönnek Fülelge, azoknak tehát nem kis élményben lesz részük. A gála másik felében hivatásos művészek lépnek színpadra, természetesen lemondva tiszteletdíjukról. Herencsár Viktória, a Cimbalom Világszövetség elnöke muzsikál, de hallhatják Húoshi Saito, japán zeneszerző, zongora- és cimbalom- művész játékát, sőt a két művész duóját is élvezhetik majd. KÖPÉS AJÁNDÉKÖTLETEK Egész evben virágzó fácska BENE VALÉRIA Anyagszükséglet: ♦ konyhai papírtörlő kemény belseje (illetve fólia, alufólia stb. után maradt papírtekercs), ♦ barna papírragasztó, * olló, * rózsaszín karton, ♦ zöld színes papú, ♦ fehér szalvéta, ♦ rózsaszín filctoll. Elkészítés: 1. A papírtörlő henger alakú belsejét bevonjuk barna papírral. 2. Sablon alapján kirajzoljuk és kinyírjuk a fa köralakú koronáját. 3. Dupla soros szalvétából kinyírjuk a virágokat, majd felragasztjuk őket úgy, hogy két-két réteg együtt maradjon. 4. Köréje zöld leveleket ragasztunk, amelyeket maradék zöld papírból készítünk. 5. A virágok közepébe rózsaszín filctollal pöttyöket teszünk. 6. Végül a hengerre felragasztjuk a fa koronáját. (Farkas Ottó felvételei’
