Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-11 / 107. szám, csütörtök
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 11. www.ujszo.com Nyolc osztályt alakítanának ki a kollégiumban Egész napos foglalkozás KOZSAR ZSUZSANNA Szepsi. A városi képviselő-testület jóváhagyta azt a kérvényt, melyben a mezőgazdasági szakközépiskola alsó kollégiumának átsorolását kéri a város az oktatásügyi minisztériumtól. A kérvényt a napokban továbbították az illetékes szerveknek. Az üresen álló kollégiumot a jövő tanévben a magyar iskola kihelyezett részlegeként szeretnék működtetni. A kollégium belső terét átépítik, hogy oktatási céloknak megfeleljen. Egyidejűleg belső tatarozásra is sor kerül. Az épületben ezután nyolc osztály kap majd helyet. Ahogy a szepsi magyar iskola igazgatónőjétől, Sýkora Ilonától megtudtuk, az új részlegben kapnak majd osztálytermet az alsó tagozatos roma tanulók. Az óvodai előkészítő évfolyam szintén ebben az épületben fog működni, ahol a gyerekek elsősorban a közösségben való viselkedés és a higiénia alapszabályaival ismerkednek meg. Az idén beíratott elsősökből két nulladik osztály is nyílik ősszel. Ide azok a gyermekek fognak járni, akik nem ismerik az iskola oktatási nyelvét. A kihelyezett részleg egyben felzárkóztató egységként is funkcionál. Az elképzelések szerint a délelőtti tanítás után délután napközis tevékenység és érdekkörök vátják a gyerekeket, azaz a tanulóknak egész napos foglalkozásban lesz részük. A csökkentett osztálylétszámtól és sok foglalkozástól nagy eredményeket vár el az iskola tanári kara. Legfőképpen azt szeretnék elérni, hogy a felső tagozatba lépő gyerekeket a többi osztályba lehessen integrálni, hogy a szaktantárgyak oktatása zökkenőmentesen folyhasson. Az átépítés valószínűleg nyáron történik majd, és az új tanévben, az esetleges elhúzódással is számolva már az ősz folyamán szeretnék elkezdeni a tanítást. A kollégium átminősítése a magyar iskola kihelyezett részlegévé egyben azt is jelenti, hogy megváltozót az intézmény normatív támogatása, melyről a felelős minisztérium dönt. Kezdő vállalkozók számára alakítják ki a központot, az érdeklődők pályázat útján juthatnak a helyiségekhez Ung-vidéki egyesített községek régi és mai elnevezése Történelmi helységnevek BOGOLY JÁNOS Megnégyszereződik a szelektív szemétgyűjtés céljaira kialakított gyűjtőhelyek száma a városban Vastagabb marad a rimaszombatiak pénztárcája SZÁSZl ZOLTÁN A három összevont község nevét érdemes külön tárgyalni. Közös szlovák elnevezésük 1948-ból származik: Kapušanské Kľačany. Kaposkelecsény Először 1315-ben olvashatjuk Kelechenként a mai községrész nevét, ami Kelecseny, Kelecsény formában maradt meg a későbbi évszázadokban, írott és kiejtett formában. Mivel több ilyen település is van, a 19. században a Magyarke- lecsény elnevezést vezették be. Nyarad Már ugyancsak 1315-ben ismert volt a Narad név, amely 1427-ben Naraad, 1480-ban a Nyrad, majd 1613-ban a Niarad, később a Nyárad elnevezés honosodott meg. Nyarad neve magyar eredetű, valószínűleg a nyárfás ártéri erdőkre vezethető vissza. Mocsár 1400-től olvasható a Mochar név, amely a későbbi Mocsár formában maradt fenn. Eredete a mocsaras részekre vezethető vissza. Mátyóc-Vajkóc Összevont község, melynek két önálló része van. Mai hivatalos szlovák nevét 1948 után kapta, először mint Mafovce, majd a két község egyesítése után a Maťovs- ké Vojkovceként szerepel a hivatalos iratokban. Mátyóc Ez a község, akárcsak a közeli Budaháza, a legkorábbi írásos említésben nem a ma ismert néven szerepel, hiszen 1279-ben Porchal néven jelenik meg, később (1343 és 1427 között) még mindig Matyuch-Porchal (Zi- geth), Matyoch-Porchol néven szerepel, csak ezután állandósul a Mátyóc megnevezés, ami talán arra utal, hogy a két községrész egybeolvadt. A név eredete valószínűleg tulajdonosi személynévhez vezethető vissza. Vajkóc A szomszédos társközség neve valamivel később, 1338-ban jelenik meg Veychkoch formában, majd a ma ismert Vajkócként állandósult. Eredete ugyancsak tulajdonévből vezethető le. Rimaszombat. Százhúsz új gyűjtőhelyet alakított ki az elkülönített hulladékgyűjtésre a városi hivatal a Brantner céggel közösen. A már meglévő negyven ilyen gyűjtőhelyen papírt-, üveg- és PET-flakon szelektálására van lehetőség, a hónap. A városnak mindez ráadásul egyeden fillérjébe sem fog kerülni, csupán az elszállításért kell majd fizetni. A programmal kapcsolatos első tapasztalatok kedvezőek, a lakosok kezdik megszokni és kihasználni a szelektív gyűjtésre kijelölt helyeket. Ezáltal csökkenhet a kommunális hulladék térfogata és tömege, kevesebbet kell majd fizetni a lerakatokban, az újrahasznosítható hulladékért pedig az állam a reciklációs alapból fizet a városnak. Az ebből származó pénzt környezetvédelmi beruházásokra és a szeparált hulladékgyűjtés fejlesztésére lehet majd felhasználni. Bozó János, a városi hivatal környezetvédelmi osztályának vezetője szerint már a tavalyi évben érezhetőenjavult a helyzet Rimaszombatban a szelektív hulladékgyűjtés terén. 2005-ben tíz tonnával több PET-hulladékot sikerült begyűjteni, mint 2004-ben. A szakosztály- vezető szerint mostantól minden a lakosokon múlik, ha kihasználják a lehetőségeket, ez az év végén akár abban is megmutatkozhat, hogy kevesebb szemétdíjat kell majd fizetni. „A lehetőségek adottak, meg kell tanulni élni velük. Igen fontos a felvilágosítás és a program népszerűsítése. Az anyagi haszon mellett nem elhanyagolható a környezetvédelem, a tisztább élettér kialakítása. Nagyon sok jó példáról tudunk, a város iskoláiban már néhány éve sikeresen folyik a szelekAz anyagi haszon mellett természetesen nem elhanyagolható a környezet- védelem, a tisztább élettér kialakítása. tív hulladékgyűjtés. A kisdiákok papírt, PET-flakonokat és Tetra Pack csomagolást gyűjtenek, a begyűjtött mennyiség után pedig az iskolák megkapják a reciklációs alapból járó összeget. Olyan iskoláról is van tudomásom a városban, amely a tavalyi évben közel negyvenezer koronát kapott ezért. Ha minden városlakó a kihelyezett gyűjtőkön ábrázolt módon fogja elhelyezni a hulladékot, hamarosan saját pénztárcáján fogja megérezni a hatást. Ha nem használják ki kellőképpen, akkor át kell gondolnunk a rendszer működését, de erre reméljük, nem kerül majd soť’ - mondta lapunknak Bozó János. A hulladékgyűjtők elhelyezésével csupán annyi gond van, hogy nincs mindegyik fedett helyen, így a papírhulladék elhelyezésére kijelölt konténerekbe, a hulladék átázhat. Erre a problémára a város és a Brantner cég szakemberei már keresik a megoldást. Inkubátorház épül Füleken Fülek. Csaknem ezer négyzetméternyi belső teret alakítanak át Füleken az egykori szolgáltató központ épületében az új vállalkozásfejlesztési központ céljaira. SZÁSZl ZOLTÁN A város a tavalyi év végén az uniós Phare programból több mint tizenhárom és fél millió korona ösz- szegű beruházásra nyert támogatást a régiófejlesztési és építésügyi minisztérium által kiírt pályázaton. A városközpontban lévő háromszintes épületben a kivitelezési munkálatok felénél tartanak. A januárban megkezdett építkezési munkálatokat június végéig kellene befejezni, augusztus 22-én szeretnék átadni az inkubátorházat a kezdő vállalkozóknak. Tizenöt önálló irodát alakítottak ki eddig az épület három szintjén, valamint egy nagy üléstermet és egy számítógépes oktatást szolgáló tantermet. A város egy nonprofit szervezetet hozott létre az inkubátorház működtetésére, vezetője Fehér László. Az érdeklődők pályázati úton juthatnak majd az igen előnyös feltételeket kínáló helyiségekhez. Berendezett, számítógéppel, intemetcsatlakozással felszerelt irodák használati jogát nyerhetik el olcsón. Jelentkezni a városháza épületében, a vállalkozásfejlesztési osztálynál lehet. Az építkezés megSzemle a félkész házban kezdésével egy időben egy határokon átnyúló tanácsadási program is indul, Fülek testvértelepülése, a Nógrád megyei Bátonyterenye vállalkozásfejlesztési központjával együttműködve. Május 22-én egy szakmai konferencián a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, az együttműködés és a csereprogramok beindítása lesz a leghangsúlyosabb téma. A vállalkozói inkubátorház a rendszeres tanácsadás mellett magyar-szlovák üzleti találkozóknak, szakmai rendezvényeknek és bemutatóknak is helyet ad majd. „Fülekre az idén számottevő, pályázati úton elnyert pénzösszeg érkezik. Úgy tűnik, a város gazdasági életébe új színt és fellendülést hoz az inkubátorház. A kez(Szekeres Éva felvétele) déshez, a vállalkozások beindításához ideális körülményeket szeretnénk biztosítani, ezzel is jelezve, mennyire fontos a város vezetése számára, hogy a helyiek kezükbe vegyék sorsukat, találjanak munkahelyet, indítsanak vállalkozást, és azt sikeresen, hosszú távon működtessék” - mondta Agócs József, a város polgármestere. POSTA A 80 éves Géczi Lajos születésnapjára Vannak emberek, akiknek életük és pályájuk olyannyira egybefonódik a szülőfölddel, hogy az évek múlásával annak szinte elválaszthatatlanul részévé válnak. Ilyen ember Nagykaposon Géczi Lajos tanár úr, aki idén május 30- án tölti be életének nyolcvanadik esztendejét. Szokványos a gondolat, hogy kerek évforduló kapcsán még inkább számot vetünk az eltelt évekkel. Kétségtelen, aki lelkében üyen fiatal marad, mint ünnepeltünk, az jól sáfárkodik a rá kiszabott idővel. A tanár urat hallomásból hamarabb ismertem, mint ahogy tanítványa lettem. Sok év távlatából is jól emlékszem óráinak hangulatára, egy-egy mozdulatára, arra, ahogy jellegzetes betűivel teleírja a táblát. Szerettem az óráit. Vidám Géczi Lajos (Képarchívum) természetű embernek ismertük. Akkor még nem tudtam, amit az 1992-ben megjelent Civilek hadifogságban című önéletrajzi könyvében olvastam. Évekig hallgatott arról a tragédiáról, amit sokadmagával együtt elszenvedett a szovjet hadifogságban. Öt évet vettek el az életéből, ifjúsága legszebb öt évét. Tizennyolc évesen hurcolták el „malenykij robotra” és lett civilként hadifogoly. Egy tapasztalatlan, fiatal fiú ment el és egy lélekben megfáradt, sok megaláztatást átélt felnőtt férfi tért haza. Úgy tartják - és nem igaztalanul - hogy ő volt az, aki „újra felfedezte” Erdélyi Jánost Nagykaposnak. Ő az, aki mindmáig lelkesen ápolja Erdélyi szellemi hagyatékát, gondozza és népszerűsíti. 1968-ban, Erdélyi János halálának 100. évfordulója alkalmából a városi parkban szobrot avattak a költő és filozófus tiszteletére. Az Erdélyi János Napok rendezvénysorozata immár hagyományossá vált városunkban, sőt egész Úng-vidék egyik meghatározó kulturális eseménye. Talán a véletlen, talán a sors akarata, hogy a nagy példaképhez hasonlóan a tanár úr is kapcsolatba került a néprajzzal, pontosabban a népköltészeti alkotások gyűjtésével. Előbb a Magyar Néprajzi Társaság felkérésére gyűjtött babonás hiedelmeket Nagykaposon és környékén, majd Ung-vidéki gyermek- játékokat és gyermekmondókákat. Ezt követte a még szájhagyományokban élő mesék összegyűjtése. Ez a munka Ungi népmesék és mondák címmel látott napvüágot 1989-ben. A kötet hiányt pótolt a népköltészeti irodalomban, ugyanis más tájegységek meséit már addig javarészt összegyűjtötték. Értékét és helyét a magyar irodalomban mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Magyar Túdományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportja rendezte sajtó alá az impozáns Új Magyar Népköltési Gyűjtemény sorozatának egyik köteteként. Ezt követte az 1994-ben megjelent Ondava rnenti népmesék és mondák című népköltési gyűjteménye. Ondava menti gyűjtőútja során tudatosult benne, hogy a peremvidékeken élő magyarok mennyivel sérülékenyebbek a tömbben élőkkel összehasonlítva. Bejárt négy nyelvszigetnek számító falut, meglátogatott számos családot, akiket arról faggatott, miként élték át az egyes történelmi helyzeteket és vizsgálta, hogyan változott ezek függvényében a magyarsághoz és a magyar nyelvhez való viszonyuk. Ami közös ezekben a történetekben, az az, hogy a magyar iskola bezárása megpecsételte az egyes közösségek sorsát és elhárította az utolsó akadályt teljes beolvadásuk elől. Ezekből a tapasztalatokból született Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában című könyve. Sajnálatos tényként állapította meg, hogy a múlt rendszerben a hatalom durva beavatkozásai nyomán felgyorsult asszimiláció hatására egyre inkább visszaszorulóban van ma a magyar nyelv anyanyelvként való használata, és napjainkban már egyfajta nyelvváltásnak vagyunk tanúi. 2002-ben jelent meg az egy adott kor krónikájának is tekinthető Újrakezdés című könyve. A már tőle megszokott őszinte stílusban írt legbensőségesebb vívódásairól, arról, hogy hadifogságból hazatérő fiatalemberként hogyan kereste helyét, és hogyan próbálta bepótolni mindazt, ami kimaradt életéből. Pályafutásának kezdete időben csaknem egybeesett a szlovákiai magyar iskolák újraindításával. Megemlékezik hajdani kollégáiról, akikkel mostoha körülmények között is vállalta az anyanyelvi oktatás szolgálatát. A könyv tanulsága: az ember sohasem kerülhet olyan élethelyzetbe, ahonnan ne lenne kiút, ne lenne „újrakezdés”. Géczi Lajos tanár úr személyisége, és munkássága közismert városunkban. Közíróként ismertségre tett szert nemcsak országosan, de az országhatár túloldalán is. Nagyon sokan a jogos magyar érdekek védelmezőjeként tartják számon. Bízunk abban, hogy még sok örömöt és meglepetést fog szerezni olvasóinak, akik mindnyájan várják már legújabb könyvének megjelenését. Ezúton köszöntjük tisztelettel és szeretettel: ad multos annos. Nagykapos, 2006. Pünkösd havában Demjénné Kovács Erna
