Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-11 / 107. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 11. Szülőföldünk 31 Vörös Mária azt szeretné, ha akkreditált módszerré válna az iskolaotthonos foglalkozás, és ez lenne a magyar oktatási intézmények legfőbb vonzereje Az iskola leveszi a terhet a szülők válláról A kis elsősök mindvégig nagyon aktívak voltak Orbán Mónika matematikaóráján (Vas Gyula felvétele) Komárom. A Jókai Mór Alapiskolában öt éwel ezelőtt vezették be az általuk iskolaotthonos foglalkozásnak nevezett oktatási-nevelési formát. Azóta több intézmény érdeklődik iránta, sőt néhány helyen már alkalmazzák is a Komáromi, a Dunaszerdahelyi és az Érsekújvári járásban. V. KRASZN1CA MELITTA Ezen intézmények pedagógusainak kezdeményezésére tartottak a napokban szakmai napot a Jókai Mór Alapiskolában, ahol mintaórá- kat tekinthettek meg, majd tapasztalatot cseréltek a módszer alkalmazását illetően. A nap házigazdája Jókai Éva és Szabó Gabriella volt, a mintaórákat pedig Orbán Mónika, Mátyás Katalin, Čermák Zsuzsanna, Varga Ilona, Morávek Ildikó és Tóth Andrea tartotta. A feladatokban lubickoló gyerekeket e cikk szerzője az elsősök matematikaóráját kísérhette figyelemmel, és elmondhatja: csupa felszabadult, tudását megmutatni vágyó, a játékos feladatokban lubickoló gyerekeket látott Orbán Mónika tanító néni óráján. Felsorolni is nehéz lenne azt a sok érdekes feladatot, amellyel az összeadástkivonást gyakorolták a kisdiákok, észre sem véve, hogy itt bizony komoly tanulás folyik. A „titok” feladatban például a tanító néni által kitalált számot csak az egyik gyermek ismerhette, majd a többieknek kérdések (páros-páratlan, egyjegyű-kétjegyű, számszomszédja ez és ez, ettől a számtól kisebb vagy nagyobb stb.) és az azokra adott válaszok alapján kellett kitalálniuk a keresett számot. Volt továbbá matekpárbaj, számkirályság (a három jó választ adó diáknak valóban koronát tettek a fejére), párkereső, valamennyi érdekesnél érdekesebb feladat. A gyerekek minden egyes jó válaszért színes pontokat kaptak. Az iskolában készülnek fel másnapra, a gyerekek a tananyagot naponta többször visszatérő, rövid ideig A napközis nevelőnő végigasszisztálja a tanítási órákat, a tanító néni pedig ugyancsak jelen van a napközis foglalkozásokon. tartó, minden érzékszervet bekapcsolójátékos gyakorlással az iskolában és a napközi otthonban sajátítják el. „Ez a nevelési forma a hagyományos oktatásnál sokkal nagyobb terheket ró mind a pedagógusra, mind a nevelőre - mondta Vörös Mária igazgatónő. - Mindketten szinte egész nap együtt vannak a gyerekekkel, tehát a napközis nevelőnő végigasszisztálja a tanítási órákat, a tanító néni pedig ugyancsak jelen van a napközis foglalkozásokon. Minden tisztelet és megbecsülés a pedagógusoké, mert sajnos erkölcsi megbecsülésen kívül ezt a pluszmunkát más formában nemigen tudjuk honorálni nekik.” Mivel a diákok a házi feladatot maradéktalanul elvégzik az iskolában és minden tárgyból fel is készülnek a másnapi tanításra, az iskolatáskát nem is viszik haza. „A hagyományos oktatási formában a gyerekek felkészülése nagyrészt a szülő felelőssége - magyarázta az igazgatónő. - Hiszen vagy jár a kisdiák napközibe, vagy nem, hajár, akkor is feladatai egy részét általában otthon oldja meg. Mi ezt a felelősséget vesszük le a szülő válláról, a gyerekek itt letudják minden kötelességüket, így a családban töltött idő nincs terhelve a tanulással. Egyben arra is megtanítjuk a gyerekeket, hogy az adott időben kell teljesíteni kötelességeit, mégpedig a nehezebbektől haladva a könnyebbek felé. Ezért az első évfolyamban tulajdonképpen a tanulás tanulása folyik, majd fokozatosan az önálló munkára szoktatjuk a diákokat. Harmadik-negyedikben, amikor egyre több szakköri tevékenységben vesznek részt a gyerekek, már hazaviszik a táskát és bizonyos tantárgyakból otthon készülnek, de a magyar, matematika és szlovák házi feladatokat akkor is az iskolában végzik el.” Mi lesz, ha a diákok felső tagozatba kerülnek? A Jókai Alapiskolában ebben a tanévben ötödikesek azok a gyerekek, akik első osztálytól e módszer szerint tanultak. Az igazgatónő elmondása szerint - mivel harmadikban és negyedikben megszokják az önállóságot, semmilyen gond nem merült fel az átállással kapcsolatosan. Sőt, mivel megtanulták magának a tanulásnak a módszertanát, nem jelent nehézséget számukra az otthoni tanulás. Nem mellékes az sem, hogy ezek a diákok kiskoruktól fogva folyamatos munkához szoktak, az órán nincsenek üresjáratok, sok a szóbeli megnyilvánulás, ezért jobban ki tudják fejezni magukat, bátrabb a fellépésük. „Természetesen szeretnénk tovább lépni, és a felső tagozatban a kooperatív, azaz a csoportos foglalkoztatás módszerét szeretnénk meghonosítani” - tudtuk meg Vörös Máriától. Aki szerint éppen az iskolaotthonos oktatás lehet a magyar alapiskolák konkurenciaképessége növelésének egyik formája. Mióta nálunk ezt a módszert alkalmazzák, megnőtt a szülők érdeklődése az intézmény iránt. „Sajnos el kell mondani azt is, hogy azok a szakemberek, akiknek feladata a pedagógusképzés, az elmúlt öt év alatt egyszer sem voltak kíváncsiak a nálunk folyó munkára. Bízunk benne, hogy a Selye János Egyetem oktatói előbb-utóbb mégis meglátják a módszerben rejlő lehetőséget. Mi ugyanis azt szeretnénk, ha idővel akkreditált pedagógiai módszer válna az iskolaotthonos oktatásinevelési formából” - tette hozzá az igazgatónő. Udvardon hárommillió koronából felújítják a Szent Adalbert-templomot Az ipolysági kórház első a Nyitra megyei egészségügyi intézmények között Hat éve nem volt bérmálás a faluban Keresik a mindkét félnek jó megoldást SZÁZ ILDIKÓ Udvard. Hárommillió korona értékű beruházással hamarosan megújul a katolikus Szent Adal- bert-templom a falu központjában. Nagy Tibor helyi plébános másfél évvel ezelőtt került az érsekújvári járásbeli településre, és mint elárulta, nagy örömére szolgálnak a jelenleg is zajló felújítási munkálatok. „Tizenhárom évig zsindelytető fedte a templomot, amelyet akkoriban ideiglenesnek szántak. A felújításokra egymillió korona kölcsönt kértünk a püspökségtől, további egymillió koronát Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hivatalától kaptunk. A település önrésze szolgál a további kiadások fedezésére” - tájékoztatott Nagy Tibor, a Csallóközcsütörtök- ből származó plébános, aki So- morján és Galántán teljesített korábban szolgálatot. Később szeretnék Udvardon felújítani a templom külső vakolását is, erre pályázati úton kérnének támogatást a kulturális tárcától. Udvardon hat éve nem volt bérmálás, a plébános elmondása szerint itt az ideje, hogy a hagyományt felújítsák, és legalább kétévente új bérmálkozók legyenek a faluban. A helyi alapiskolában Nagy Tibor a hitoktatással járó feladatot is felvállalta, a fiatalokat szívesen látja a plébánián a délutáni órákban, itt található a helyi cserkészcsapat szálláshelye is. A plébániahivatal telke kihasználatlanul áll, Nagy Tibor szerint a lehető legjobb kihasználása az lenne, ha itt sportpálya épülne a gyerekeknek és fiataloknak. FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. Az Általános Egészségbiztosító közvélemény-kutatása alapján kialakult listán az ipolysági kórház a Nyitra megyei egészség- ügyi intézmények között az első, a 110 intézmény közül a 35. helyen áll, megelőzve nemcsak a kiskórhá- zak jó részét, de nagy nyitrai és pozsonyi intézményeket is - tájékoztatta az önkormányzati képviselőket a testület legutóbbi ülésén Somló Péter, az ipolysági kórház igazgatótanácsának elnöke. Somló elmondta, a kórház megkapta az engedélyt az ipolysági ro- hammentő-állomás működtetésére. A városi képviselők márciusi ülésükön megszavazták, hogy a dialízisközpontot működtető Nephro Kft. új bérleti szerződése húsz évre szóljon. Lőwy János polgármester arról tájékoztatta az Új Szót, hogy ilyen hosszú távra csak akkor lehet bérleti szerződést kötni, ha a város érdekeinek védelme is biztosított. Lőwy szerint ha esetleg értékesíteni akarná az önkormányzat a kórházi vagyont, nehezítené a tárgyalásokat egy üyen bérlemény a kórház területén. Mivel a cég előnytelennek találta az új szerződéstervezetet, a polgár- mester megvétózta a határozatot. Šomlóová Beáta, a Nephro ügyvezetője úgy gondolja, elfogadhatatlan egy olyan szerződés, amely bizonytalanságban tartaná a céget. Közölte, a polgármesterrel abban egyeztek meg, tovább keresik a mindkét félnek elfogadható megoldást. Somló Péter szerint a kórházat fejleszteni kell, a város érdeke a működő egészségügy. Elsőként családja deportálásának történetét, később Hagyományőrzők Gömörben címmel a római katolikus lakodalmi néphagyományokat örökítette meg Patria-díjjal tüntették ki a Tornaiján élő Borziné Bódi Irén helytörténészt Borziné Bódi Irén kapta Udvardon a helytörténészek találkozóján az idei Patria-díjat (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Udvard. Negyedik alkalommal osztotta ki a Pro Patria Honismereti Szövetség a szlovákiai magyar hely- történészek tizedik országos találkozóján a Pro-patria díjat. Idén a gömöri Borziné Bódi Irént és Udvard önkormányzatát érte a megtiszteltetés. A kitüntetett a helytörténészek jubüeumi találkozóján, az átadási ünnepségen értesült a hírről. Nyolcadik alkalommal vesz részt a fórumon, elmondása szerint mindig nagy hatással vannak rá az előadások, belőlük merít erőt a további munkához. Az idén 76 éves díjazottat arról kérdeztük, hogyan fogadta az emlékplakettet. Milyen témaköröket sikerült eddig feldolgozni, és milyen volt azok fogadtatása? Elsőként a családunk deportálásának történetét, később Hagyományőrzők Gömörben címmel a római katolikus lakodalmi néphagyományokat örökítettem meg, kedves gömörfugei barátaim igaz történeteit. Jelenleg ugyan Tornaiján élek, de álmomban hazajárok Gömörfügére. Gyűjteményeim között van egy 1800-as évekből való menyecskeruha, egy 1902-ből származó eljegyzési kártya, amelyhez sajnos egy halálozási kártya is társult. Harmadikként a Régi fejfák, síremlékek a gömöri temetőkben címmel jelentettem meg magánkiadásban a gyűjteményemet. A fogadtatás mindenkor nagyon vegyes volt, a leg„Akadtak, akik az effajta helytörténeti feldolgozásokat nem sokra tartják, néhány anyaországi kiadóval pórul is jártam." többen örömmel vették, hogy a gyűjtőmunkák eredményeit papírra vetettem, holott csak nyolc elemim van. Akadtak azonban mindig olyanok is, akik az effajta helytörténeti feldolgozásokat nem sokra tartják, néhány anyaországi kiadóval pórul is jártam. A Régi fejfák, síremlékek a gömöri temetőkben anyag gyűjtésekor bizonyára több szomorú eseményre is fény derült... A születéstől, esküvőktől - ahogy azt az eljegyzési és halotti kártya is bizonyítja - nem áll oly távol a halál. Ha pedig egy édesanya több gyermekét is eltemeti a járvány idejében, elképzelhetjük, müyen szomorú sírfeliratokkal találkoztam. Jeles magyar gömöri családok kriptáit is felkerestem, amelyekről az adott önkormányzatnak sem volt tudomása, hogy rég feltörték őket. Nagyon el voltam keseredve annak láttán, hogy a legtöbb kripta ma már ki van fosztva. Milyen tervei, elképzelései vannak a közeljövőben? Természetesen folyamatosan dolgozom, de a legközelebbi munkámról még nem szívesen beszélnék. A családom büszke rám, látják milyen komoly erőfeszítéseket teszek, saját költségen, autóbusz- szal járom a településeket, fotózom, majd begyűjtőm, papírra vetem az anyagot. Ameddig csak bírom erővel, végezni fogom a küldetésemet.
