Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-11 / 107. szám, csütörtök
SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. május 11., csütörtök 3. évfolyam, 18. szám 30. oldal Inkubátorház épül Füleken Kezdő vállalkozók számára alakítják ki a központot Az iskola leveszi a terhet a szülök válláról Vörös Mária azt szeretné, ha akkreditált módszerré válna az iskolaotthonos foglalkozás 31. oldal 32. oldal Késsel fenyegette az elárusíténot A férfi azt mondta, vagy önként odaadja magát, vagy megerőszakolja A Mihály-kápolna már nem a kulcsra zárt titkok helye többé. Már nem lopják innen éjjelente a bájitalokhoz okvetlenül szükséges kápolnai kőport a boszorkányok Szerényen a gőgös dóm árnyékában A harmónia és nyugalom ellensúlyozza az állítólagos negatív aurát az Törpe az óriás mellett: a Mihály-kápolna és a Szent Erzsébet-székesegy- épület körül ház (Szűcs Éva felvételei) Kassa. A Mihály-kápolna a dóm árnyékában meghúzódó, szerény méretű kis templom, mely más körülmények között éke lenne a főtérnek, így azonban csak törpe az óriás mellett. Amennyire emlékszem gyerekkoromból, mindig zárva volt, sosem léphette át egyszerű halandó a küszöbét. Nekem is csak nemrégiben sikerült, az utolsó felújítást követően, az egyik városnéző barangoláson. KOZSÁR ZSUZSANNA Eredetileg temető állt a Mihály- kápolna körül, ha szondáznánk a talajt, akár nyolc egymás alatti rétegben is találnánk csontokat. A város növekedett, a temető szűkössé vált, más terepet kerestek a halottak nyugvóhelyének. Azt mondják, a kápolna melletti parknak ma is negatív kisugárzása van, ha valaki összeveszésre, szakításra vágyik, ideálisabb helyszínt nem is talál. A kápolna fala szintén őrzi a temetői múltat. Egyes sírkövek a falba épültek, találunk közte latint, németet, magyart is, de a feliratokat csak nehezen betűzhetjük ki, az idő nem kímélte meg a véseteket. A temetőre, túlvilágra utal a kápolna védőszentje, Mihály arkangyal is, aki a helyzethez illő komolysággal mérlegeli, melyik lelket hova szállásolja majd el, jaj annak, aki köny- nyűnek találtatik. Mihály-ábrázo- lásból több is van az épületen, a kapu fölött a külső falon, freskó formájában a benti falon, és az oltáron is. Mielőtt azonban belépnénk a megújult kápolnába, melyet néhány hónapja adtak át a polgároknak, még szemrevételezhetjük a kapu melletti kis mélyedéseket. Akkorka lyukak ezek, hogy éppen beleférne a mutatóujjunk. Ami annyit jelent, hogy a boszorkányok mutatóujja sem nagyobb a mienknél. A hiedelem szerint ugyanis ők kaszinóznak itt éjjelente, és a bájitalokhoz okvetlenül szükséges kápolnai kőport innen lopják még a kakaskukorékolás előtt. Fényes nappal azonban nem ólálkodik a kápolna körül egy sem, csak a kíváncsi turisták, akik mind látni akarják az eddig elérhetetlen Mihály-kápolnát. Belépve családias hangulat fogad, minden megvan itt, ami szükséges egy templom berendezéséhez, de a hely nem sok, csak néhány pad fér el. Van oltár, nyolcszögletű keresztelőmedence, színes ablakok. Van kórus, ahová egy külső feljárat vezet. Van pince, amelynek meredek lépcsőm óvatosan lebotorkálunk, fejünket leszegve, mert nem akarunk kék foltokkal gazdagodni. A pincében csak vastag falak, semmi más, hajdanán a sehova nem férő, régi, félig elporladt csontokat zsuppolták le ide. Kellemetlen érzés. Gyorsan fel a hatalmas lépcsőfokokon a fényre, aztán ismét be a kápolnába, most már a kórusra. Csigalépcső vezet felfelé, csak forgunk körbe-körbe, nem tudni, hányszor, míg fel nem érünk. Egy közlekedési lámpa sem ártana vagy egy forgalmat irányító rendőr, mert egyszerre csak egy ember fér el a lépcsőn. Ha valaki elindult felfelé, kizárt dolog, hogy ugyanakkor valaki le akarjon jönni a karzatról. De megéri felmászni a magasba, mert kecses szépségével, ci- kornyamentes gótikájával a Mihály kápolna innen még nagyszerűbb látvány. Az oltár és az ablakok egymással harmonizálva valami olyan nyugalmat árasztanak, mely ellensúlyozza az állítólagos negatív aurát az épület körül. Még Mihály arkangyal sem olyan marcona, a megmérettetés sem tűnik annyira riasztónak. A kápolnát többször felújították. 1904-ben például, ennek emlékét őrzi egy felirat is a falon. De addig sem hagyták békén az épületet az ügybuzgó építészek. A14. századtól, megépítésétől kezdve csaknem kétszáz évig változadan volt, ám akkor pénz és ötlet bőven lévén, a kétszeresére növelték eredeti méreteit. A szerény kápolnából széles monstrum lett, 16. századi módi szerint. 1904-ben a puristák aztán** újra visszaállították az eredeti állapotokat, a gótika építészed elvárásai szerint. A valamikor színes külső freskókkal díszített falakon már nem tudtak segíteni, ma csak egy torzó maradt, melyről nem deríthető ki pontosan, mit ábrázol. Annyi azonban bizonyos, hogy hajdanán díszesebb, festettebb volt a Mihály-kápolna. 2002-ben újra megkísérelték az épület felújítását, ám a restaurátorok nyilván magukra vonták a felsőbb erők haragját. A villám ugyanis épp a kápolna egyik külső keresztjébe csapott bele, és ledöntötte azt. Az épületelem egyenesen a restaurátori műszerekre dőlt, ösz- szezúzva a buzgó építészek reményeit és műszereit egyaránt. De az építészeket általában kemény fából faragják, így az utolsó felújítás, a nehézségek ellenére 2005 végére befejeződött. A kápolnát 2006. január 22-én átadták. Most már nem a titkok helye többé, hiszen csütörtökönként mise van benne, sokan itt mondják ki a boldogító igent, keresztelőket is tartanak itt. A turisták némi apróért belépőjegyet válthatnak ide, és a dóm után a szerényebb Mihály-kápolnát is végigmustrálhatják. Szerényebb, pedig van valamije, amivel a Szent Erzsébet-székesegyházat, gőgös szomszédját letromfolhatja. A gótika egyik jellegzetessége, a kör alakú színes rózsaablak ugyanis a dómról hiányzik. A kápolna bejárata fölött viszont ott ragyog teljes szépségében. A tartalmas kétnyelvű katalógusból az is megismerheti 11. Rákóczi Ferenc életútját, aki eddig azt sem tudta, ki nyugszik a Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában Átfogó kiállítás a fejedelemről és koráról JUHÁSZ KATALIN Néhány jelentős okirat másolata is látható (A szerző felvétele) Kassa. Rákóczi és a kuruc harcosok nyomában címmel nyüt kiállítás korabeli dokumentumokból, festményekből, térképekből és a kor lőfegyvereiből a kassai Műszaki Múzeumban. A tárlat része a Rákó- czi-centenárium alkalmából szervezett, fél éven át tartó rendezvénysorozatnak, illetve a kassai városnapok programjának. Október végén lesz száz éve, hogy Rodostóból hazahozták és a kassai Szent Erzsébet-székesegyház kriptájában nagy pompával örök nyugalomra helyezték II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem hamvait. A kiállításon, amelyet a Kassai Polgári Klub a Kárpátokért Alapítvány, a kulturális minisztérium, valamint a megyei és a városi hivatal támogatásával rendezett, átfogó képet kaphatunk a kuruc korról, a Rákóczi család életéről és az 1703-1711 között zajló szabadságharc kelet-szlovákiai eseményeiről. A tartalmas és alapos kétnyelvű katalógusból pedig azok is megismerhetik a városhoz kötődő legjelentősebb történelmi személyiség életútját, akiknek eddig fogalmuk sem volt, ki nyugszik a dóm kriptájában. A helyi magyarok közül is kevesen tudják, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kassán a ferences templomban végezte mindennapi áhítatát, hogy a mai premontrei templom a Rákócziak családi templomának számított, mivel azt Báthori Zsófia, I. Rákóczi Ferenc édesanyja építtette, vagy hogy a Fő utca 68. szám alatti épületben volt Bercsényi Miklós főhadvezér szálláshelye, ahol a fejedelem is több alkalommal megfordult. A Csala Kornélia által szerkesztett katalógus az egészséges lokálpatriotizmust serkentő, ismeretterjesztő anyagnak is kiváló. Szerepel benne a kuruc szabadságharc kronológiája, a fejedelem hamvainak hazahozatalával kapcsolatos információk, valamint a család életében komoly szerepet játszó felvidéki, magyarországi és kárpátaljai várak, városok fotói. A tárlat megnyitóján felolvasták Marossy Endre budapesti hadtörténész tanulmányát is, amelyben egyebek mellett ez áll: „Rákóczi az ország egész népének gondjait vette magára 1703-ban a Kárpátok keleti lejtőjén, és harcolt az utolsó lehetőségig országunk független, szebb jövőjéért, és áldozta fel mindenét, az ország legnagyobb magánvagyonát erre a harcra. A vereség tényébe belenyugodott, de céljait haláláig nem adta fel, kegyelemért soha nem folyamodott. Méltósággal viselte el száműzetésének hosszú évtizedeit és maradt fejedelemként tisztelt vezetője a rodostói magyaroknak. Itt, Kassán édesanyjával, Zrínyi Ilonával és fiával, Rákóczi Józseffel, Munkács hercegével közös márványkoporsóba helyezték hamvait. Mellé temették gróf Bercsényi Miklós főgenerálist, Rákóczi fejedelmi helytartóját feleségével, Csáky Krisztinával, galántai gróf Esterházy Antal tábornagyot, és Sibrik Miklós főudvarmestert. /.../ Rákóczi államának nem volt mai értelemben vett fővárosa, a fejedelemnek nem volt székhelye. A legjelentősebb város, ahol Rákóczi a legtöbbet tartózkodott, Kassa. A kuruc szabadságharcot megelőző két évszázad alapozta meg Kassa jelentőségéti’. A ldállításon néhány országos, sőt nemzetközi jelentőségű okirat másolata is látható, a család tagjainak arcképeivel és a témával kapcsolatos helyszínek korabeli megjelenítéseivel együtt. Fokozott érdeklődésre tarthatnak számot azok a tárgyi emlékek, amelyek a betiéri kastélyból és a krasznahorkai várból származnak. A korabeli lőfegyverek, pénzérmék, kitüntetések, Rákóczi által kiadott rendeletek másolatai mellett a fejedelem hamvainak hazahozatalához kapcsolódó fotódokumentumok is helyet kaptak a Műszaki Múzeumban nyűt tárlaton.
