Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-11 / 107. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2006. május 11., csütörtök 3. évfolyam 19. szám Nem mindenkiből faragható egyformán szófogadó, a tanórán szorgalmasan jegyzetelő diák Rosszaság vagy betegség? „Vannak még rossz gyerekek” - állítja a híres gyereksláger refrénje. Az utóbbi években a szülők és a gyerekekkel foglalkozó szakemberek körében egyre ismertebbé válik a hiperakti- vitásnak és/vagy figyelemzavarnak nevezett jelenség, mely sok esetben magyarázatot ad egy-egy rossznak tartott gyerek érthetetlen szófogadatlanságára és tanulási nehézségeire. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Bár minden gyereket nevelni kell, sőt néha-néha talán fegyelmezni, büntetni is, nem mindenkiből faragható egyformán szófogadó, a tanórán szorgalmasan jegyzetelő, a játékait akkurátus rendben tartó ember. Mindig lesznek az átlagnál szeleburdibb, hangosko- dóbb, szétszórtabb gyerekek, akikkel nevelőiknek többet kell vesződniük. Vannak egészen reménytelennek tűnő esetek is: kisdiákok, akik egész órán izegnek, a füzeteiket elveszítik, leckéjük félbemarad, és ahelyett, hogy az óra anyagára figyelnének, rohangálással zavarják meg a tanítást. Néhány évtizeddel ezelőtt ezeket a gyerekeket egyszerűen rossznak minősítették, s mivel sem az intők, sem a szülők fenyegetése nem segített, egy idő után kicsapták, megbuktatták, valahogy eltávolították őket az iskolából. A hiperaktivitás egyre gyakrabban alkalmazott diagnózisát ma már az iskolás korosztály 3-12%-a kapja, ami kétségkívül meglepően magas szám. Sokan arra gondolnak, csupán valami új divathóbortról van szó, mellyel az alkalmatlan szülők és tanárok a gyerek rosszaságát betegségnek becézhetik. Pedig a figyelemhiányos, hiperaktív viselkedés hátterében olyan ideg- rendszeri eltérések vannak, melyek szakszerű vizsgálatokkal pontosan kimutathatók. A szülők és az iskola elégedetlensége és teheteüensége tehát önmagában még nem elegendő a betegség megállapításához, (bár sok tanár előszeretettel nyilvánítja a nehezen kezelhető diákot hiperaktívnak), a diagnózist szakembernek kell felállítania. A jelenségre azonban mindig a környezet panaszai irányítják rá a figyelmet. Mióta „rossz” a gyerek? A valóban hiperaktív gyerekekre nem az iskolában panaszkodnak először. Már kis csecsemőkoruk óta mások, mint testvéreik. Sírósab- bak, rosszabbul alszanak, könnyen felriadnak és nehezebben nyugtat- hatóak. Mindenhol jelentkeznek a tünetek? Amennyiben a nehezen kezelhetőség nem egy adottság, hanem Mik ezek a panaszok? ♦ a gyerek izeg-mozog, nem tud megülni egyhelyben, ♦ mindenre felmászik, mindenhonnan leesik, ♦ folyton futni kell utána, mert ha valaminek nekiindul, nem lehet megállítani, ♦ be nem áll a szája, ♦ nem tudja elfoglalni magát, ♦ türelmetlen, a még be sem fejezett kérdésre bekiabálja a választ, nem tudja kivárni a sorát, ♦ szétszórt, feledékeny, mindent elveszít, ♦ mintha oda sem figyelne, amikor hozzá beszélnek, ♦ iskolai munkája felületes, sok a figyelmetlenségből adódó hiba, a félbehagyott feladat. A sima fegyelmezetlenséget, neveletlenséget ki lehet nőni, egy veleszületett idegrendszeri eltérést azonban nem (Képarchívum) egy konfliktus, környezeti vagy kapcsolati probléma jele, akkor csak az iskolában vagy csak otthon, a szülőkkel jelentkezik. Ha azonban a gyerek egyformán „rossz” a nagymamánál és az osztálykiránduláson is, az inkább a betegség mellett szól. Hogyan rosszalkodik? A legtöbb gyerek pontosan érzi, hogy helytelenül cselekszik, amikor valami csintalanságot csinál. A hiperaktív gyerek azonban mintha el lenne varázsolva, ami-— . kor valamit a fejébe vesz. Se lát^ se hall, csak nekifog, nekiindul. Nem azért rosszalkodik, hogy a szülőt bosszantsa, a türelmét próbára tegye, hanem mert tényleg jó ötletnek tűnik a háztető megmászása. Tehetetlenséget kelt a viselkedése? Természetes dolog, ha egy szülőt időről időre idegesít vagy dühbe hoz gyermeke viselkedése. A figyelemhiányos gyerek viselkedése azonban inkább a tehetetlenség érzését kelti: a szülő érzi, hogy nem az a baj, hogy a gyereke nem akar csendben maradni, vagy egy helyben ülni, hanem az, hogy nem tud. Segít-e a fegyelmezés, büntetés? Míg az elkényeztetett gyerekek szülei többnyire megtalálják a módját, hogy a nem kívánt viselkedésnek véget vessenek, a hiperaktív gyerekkel nem jutnak dűlőre. Úgy érzik, már mindent megpróbáltak, - jutalmat, büntetést, verést - de semmi sem segített. Emiatt nemcsak tehetetlenek, de bűntudatuk is van: nem értik, hol rontották el, másoknak miért nem ilyen nehéz? Mikor és kitől kéijünk segítséget? Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy gyermekünk viselkedését, iskolai rossz teljesítményét hiperaktivitás vagy figyelemzavar okozza, minél hamarabb forduljunk szakemberhez! A sima fegyelmezetlenséget, neveledenséget ki lehet nőni, egy veleszületett idegrendszeri eltérést azonban nem. Jobb ezt a kérdést mihamarabb tisztázni, nemcsak azért, hogy tudjuk, hogyan viszonyuljunk gyermekünk csintalanságaihoz, de azért is, mert a korán megkezdett, szakszerű terápia sokkal látványosabb javulást hozhat, mint az iskolából való kicsapás előtti kétségbeesett tűzoltási kísérletek, (gya, sn) Lagzistop a főiskolai felvételik miatt Kéthetes lagzitilalmat rendeltek el Törökország egyik tartományában, hogy biztosítsák a csendet és nyugalmat a főiskolákra és egyetemekre felvételiző diákok számára. Mint az Anadolu Ajansi török hírügynökségjelentette, június első felében tilos lesz lakodalmakat rendezni az Ankarától keletre fekvő Kirikkale tartomány egész területén. Csendben, halkan lehet esküvőt tartani, de a szertartást nem követheti zajjal járó mulatság sem kertben, sem közterületen, tehát utcán vagy téren. A tilalom június 2-tól 19-ig tart. A kirikkalei hatóságok azért hozták a szerelmeseket elszomorító szigorú intézkedést, mert sok iskola vezetője jelezte az elmúlt években, hogy felvételiző tanítványaikat nagyon zavatják a felkészülés legvégső szakaszában a késő éjszakai órákba nyúló szabadtéri rendezvények, (ep) József Attila-napok a vásárúti alapiskolában Megdőlt a tavalyi rekord a versmaratonon JÓZAN MÓNIKA Vásárát. Mozgalmas ünnepségen emlékeztek meg névadójukról a József Attila Alapiskolában. Újra nagy érdeklődés övezte a vers- maratont, amelyre még a környező falvakból is érkeztek vállalkozó szellemű verselők. Reggel kilenctől tizenkét órán keresztül váltották egymást a szavalok, mindegyikük kedvenc versével állt elő. Összesen 373-an vettek részt a rendhagyó maratonban, melyet a szervező Elek Ica tanítónő így értékelt: „Gyertyafénynél, csengőhangnál, igazán meghitt hangulatban telt a nap. Idén a diákok domináltak, de kétévesek és felnőttek is eljöttek. Volt diákunk, aki több mint húsz verssel állt elő.” Diákok egy csoportja ellátogatott a balatonszár- szói József Attila Múzeumba, többen pedig részt vettek a rajzpályázaton, melyen a legsikeresebb versillusztrátorokat értékelték. A nap folyamán az alsó tagozatosok kultúrműsorral emlékeztek meg neves költőinkről (Mózes Hajnalka tanító néni szerkesztésében) és a Mozart- évfbrdulóról, a felső tagozatosok pedig a holokauszt és Radnóti emlékének szentelték irodalmi összeállításukat (Soóky Marián és Tóth Mónika pedagógusok segítségével). A rajzpályázat győzteseinek névsora: Végh Vivien, Mózes Áron, Bőgi Fanni, Vími Bernadett és Ben- de Kinga az alsó tagozatos osztályokból; Pápay Csilla, Kántor Tamara, Károlyi Zsuzsa, Takács Henrietta, Zsoldos Ákos a felső tagozatból. A 4. osztály diákjainak egy csoportja, középen Vími Bernadettel, aki 28 verssel vett részt a maratonon (A szerző felvétele) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Hiperaktív a lányom? Én a hiperaktivitásról szeretnék minél többet megtudni. Én egy 5 hónapos kislány édesanyja vagyok. Láttam a tv-ben egy műsort a hiperaktív gyermekekről, és szerintem az én kislányom, Nikolett is hiperaktív. Napközben rettentő keveset - 1-2 órát - alszik. Ha meglát valamit, ami nagyon érdekli, szinte beleremeg, hogy megfoghassa és a szájába vegye, nagyon szereti a hangját hallatni. A vele egykorú gyerekek nem ennyire mozgékonyak. Kérem a doktornőt, úja meg, mi a hiperaktivitás jele, és egyáltalán Uyen kis korban ez létezik-e? Korainak találom a hiperaktivitás diagnózisának felállítását, amely nemcsak azt jelenti, hogy a gyerek szeret sokat mozogni, hanem figyelemzavarral is párosul. Míg régebben azt hitték az emberek, hogy az újszülött kíváncsiságát semmi sem kelti fel, közömbösen, érdeklődés nélkül tűri, hogy a világ millió és millió ismeretlen látványa körülfogja, elöntse őt, és semmit nem tesz annak érdekében, hogy valamelyiket tekintetével megragadja, s így aktív, tevékeny módon ismerkedjen környezetével. Nem igaz az sem, hogy az újszülött csak akkor aktív, ha éhes, vagy ha fájdalmai vannak, különben tétlen, és hiányzik belőle minden érdeklődés a külvilág valamennyi ingere iránt. Az újszülött nemcsak biológiai szükségleteinek kielégítése érdekében aktív, hanem aktivitása is önmagában biológiai szükséglet. Minden szülő szeretné, ha gyermeke jó mozgású, talpraesett lenne. Milyen velünk született tényezők játszanak szerepet benne, s mekkora befolyással lehet a környezet a kialakuló mozgáskultúrára? Ha a mozgásokat fejlettségi szintjük szerint különböztetjük meg, akkor négy csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak az impulzív mozgások. Bár ezeket a mozgásokat is az idegrendszerből az izomba érkező impulzus váltja ki, azonban ez minden külső inger nélkül történik, és a mozgásoknak nincs meghatározott céljuk sem. Spontán idegrendszeri folyamatok miatt az újszülöttnek keze-lába összevissza mozog, ennek azonban semmiféle pontos idegrendszeri koordinációja nincs. A második mozgáscsoportba tartoznak a reflexmozgások. Ezekre az a jellemző, hogy külső inger naDr. Had as Katalin pszichológus gyón határozott mozgássort vált ki a szervezetből. Ide tartoznak az egyszerű reflexek: a térd- vagy a pupillareflex. Automatizált, az akarattól független motoros program zajlik le az inger hatására. A harmadik mozgástípusba tartoznak az ösztönös mozgások. Bennük több reflex vesz részt egy időben és egymás után is, így az ösztönös mozgások tulajdonképpen reflexláncoknak tekinthetők. Végül a negyedik mozgástípusba az akaratlagos mozgások tartoznak: az egyszerű akaratlagos mozgások és a készségek. A készség automatizált mozgás, tehát olyan akaratlagos mozgás, amire nem kell odafigyelni. Amikor a mozgást tanulja a ídsgyermek, akkor minden apró mozdulatnak van kiinduló oka, és van célja. Amikor egy lezárul, abban a pillanatban indul a következő mozgás újra kiinduló okkal és céllal, majd jön a következő. Amikor a kiinduló ok és a végcél között egyenes út jön létre, auto- matizálódik a folyamat, és abban a pillanatban, amikor valamilyen zavart okoz, arra kényszerül az em- bhr, hogy az automatizmusok egyes részei újra tudatosuljanak. Remélem, hogy a leírtaikból azt a következtetést vonja le, hogy az érdeklődő csecsemők gyorsabban fejlődnek, többet mozognak, s a mozgás újabb cselekvésekre ösztönzi őket. Ha gyermeke nem alszik, töltsön vele minél több időt, beszéljen hozzá, tornáztassa, biztosítson számára elegendő mozgáslehetőséget, s vele együtt örüljön minden új készségnek, amit sikerül elsajátítania. Új tantárgyat akar a lengyel miniszter Hazafiságot tanulnának ISMERTETÉS Hazafiságról szóló tantárgyat szeretne kötelezővé tenni a pénteken kinevezett új lengyel oktatási miniszter és kormányfőhelyettes. Roman Giertych egy hétfői sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy az oktatási tárca élén szeretné felértékelni a tanári hivatást, e célból megemelné a tanárok fizetését. Azt még nem tudni, hogy ezek az ötletek mennyire nyerik el az emberek tetszését, hiszen Giertych kinevezését sokan vitatták. A szélsőjobboldali politikus személye ellen a lengyel diákok egy csoportja már hétvégén tüntetést szervezett, (mti) Tanárok továbbképzése A Kempelen Farkas Társaság holnap továbbképzést szervez angol- és németnyelv-tanárok számára Komáromban (Duna rakpart 13, Le- hár-épület, 110-es terem). A foglalkozásokat Budapestről, Veszprémből, Pozsonyból és Prágából érkező előadók, valamint a Selye János Egyetem oktatói biztosítják. A foglalkozások az angol szekcióban a multimediális eszközök kihasználására, a tanulóközpontú oktatásra és a drámapedagógia alkalmazására fókuszálnak, a német szekcióban pedig a szövegfeldolgozás, az országismeret és az internet fel- használása az oktatásban állnak a középpontban. A konferencia szakmai előkészítői: Lukács Katalin, a Selye János Egyetem némettanára, Hevesi Endre, a Selye János Egyetemi Központ angoltanára. Részletes tájékoztatás: tel. 0908-77 24 75, e-mail: info@kft.sk , weboldal: www.kft.sk . (kb)
