Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-10 / 106. szám, szerda

IV Pénzvilág ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. www.ujszo.com Fontos, hogy az ajánlat aláírása előtt a lehető legtöbb információval rendelkezzünk az adott biztosítóról, különösen piaci helyzetéről, eredményességéről Milyen tételekre figyeljünk oda az életbiztosításnál? Életünk során gyakran ke­rülünk olyan helyzetbe, amikor úgy tűnik, minden­nek vége. Betegség, várat­lan baleset, családtagunk halála fenekestül forgathat­ják fel az életünket. Ilyen­kor jöhet jól egy megfelelő­en kiválasztott életbiztosí­tás, amely ha a fájdalmun­kat nem is orvosolja, leg­alább segít átvészelni a ne­héz időszakot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Biztosítással általában valami­lyen jövőbeni esemény anyagi kö­vetkezményeinek enyhítését, csök­kentését kívánjuk megoldani. Arra kötünk szerződést egy biztosítóval, hogy rendszeresen fizetett biztosí­tási díjaink fejében, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, számunk­ra, vagy azok számára, akiket ked­vezményezettként megjelölünk, nyújtson kárpótlást, fizessen ki egy meghatározott összeget, vagy jára­dékot. A szakemberek szerint az életbiztosítást legalább tíz évre kel­lene kötnünk és az adókedvezmé­nyek végett a biztosításnak leg­alább az 55. életévünk után kellene lejárnia. Ha ezt betartjuk, akkor évente 12 ezer koronát írhatunk le az adóalapunkból. Az életbiztosítás az egyik leggya­koribb biztosításforma. A különbö­ző élethelyzetekre való felkészülést segítő biztosítás. A biztosítási ese­mény sokféle lehet, a születéstől egészen a halálig. Az sem szüksé­ges, hogy kárral jáijon, de anyagi helyzetében rendszerint változást, terhet jelent a biztosítottnak, vagy annak, aki viselni kénytelen. A biz­tosítási esemény (élethelyzet) álta­lában pénzben nem fejezhető ki, így a biztosító és a vele szerződő fél szabadon határozhatja meg a biz­tosítási összegét. A különböző életbiztosítási lehe­tőségek eltérnek abban egymástól, hogy a biztosítási esemény bekö­vetkezésekor milyen szolgáltatást nyújtanak, milyen rendszeresség­gel kell a díjat fizetni és van-e lehe­tőség arra, hogy befolyásoljuk; a biztosító mibe fektesse a befizeté­seinket. Elsősorban a szerződő fél és a biztosított megállapodásától függ, hogy milyen hosszú időre, milyen kockázatra és milyen nagy­ságú összegre kíván fedezetet te­remteni. Fontos, hogy az ajánlat aláírása előtt a lehető legtöbb információ­val rendelkezzünk az adott biztosí­tóról, különösen piaci helyzetéről, eredményességéről, részletesen is- meijük meg a nekünk felkínált biz­tosítási módra vonatkozó valamen­nyi előírást, külön is figyelve a ho­zamok felosztására a részesedé­sűnk mértékére. Olyan szolgálta­tást válasszunk, amelynek díját nagy valószínűséggel képesek le­szünk fizetni. Az egyik leggyakoribb biztosítási mód a vegyes biztosítás. A biztosí­tási esemény; a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy ha­lála, a biztosítási időtartam alatt. Ez a biztosítási forma kiválóan al­kalmas arra, hogy előtakarékos­kodjunk valamilyen a jövőben fel­merülő és előreláthatólag jelentős kiadással járó eseményre (pl. a gyermekek felnövekedésével, isko­láztatásával járó kiadásokra), vagy a saját anyagi helyzetünk változá­sával összefüggő eseményre (pl. nyugdíjazás). Az esemény bekövet­kezésekor a biztosított, vagy az ál­tala megjelölt kedvezményezett at­tól függően juthat jelentősebb ös­szeghez, hogy mennyi a biztosító­nak befizetett összeg és azt miként fektette be a biztosító. Ebből követ­kezően a biztosításnak csak egy ré­sze előre garantált, a biztosító be­fektetési tevékenységétől függő eredmény azonban nem számítha­tó ki. Természetesen számolnunk kell azzal, hogy a biztosító költségeit nekünk kell megfizetnünk. (Ennek mértékére vonatkozóan egyre több biztosítási forma ad eligazítást.) A költségek levonása után maradó díj kisebb része szolgál a halál esetére szóló kifizetések alapjául és a má­sik része kerül az életbiztosítási díj­tartalékba. Ezt fekteti be a biztosí­tó, és ennek nyereséggel növelt ös­szegét kapja meg a biztosított, ha a biztosítás lejáratakor életben van. Nagyon fontos kérdés hogy a bizto­sító milyen hozamot garantál a be­fektetései után, mert ezt a hozamot akkor is ki kell fizetnie, ha befekte­tései nem nyereségesek. Hasonló­an fontos kérdés, hogy a többletho­zam miként oszlik meg a biztosító és a biztosított között. A vegyes életbiztosítás takaré­kossági jellegű, ezért akkor sem szűnik meg, ha nem tudjuk az ere­deti állapotot fenntartani, nem tudjuk a biztosítási díjakat tovább fizetni. Ekkor lehetőségünk van a visszavásárlásra, illetve a díjmente­sítésre. Visszavásárláskor a biztosí­tó az addigi befizetéseink egy ré­szét visszafizeti (ami nagyon ala­csony arányú is lehet), és ezzel a biztosítás megszűnik. Díjmentesí­téssel az addigi befizetéseknek megfelelően leszállításra kerül a biztosítási összeg, de a biztosítás fennmarad. A biztosítók az alap­szolgáltatáson kívül ehhez a bizto­sításhoz mellékszolgáltatásokat is kínálnak, amelyek balesethez, az egészség súlyos és tartós megrom­lásához kötődnek. A befektetési életbiztosítás na­gyon hasonlít a vegyes életbiztosí­táshoz. Különbözik azonban ab­ban, hogy a befektetési döntéseket nem egyedül a biztosító hozza, ha­nem maga a szerződést kötő vá­lasztja meg, hogy milyen kockázati besorolású befektetésekbe akarja a díjat fektetni. Ebből műid a kocká­zat mértékére, mind a kockázatnak a biztosító és biztosított közötti megosztására nézve jelentős elté­rések következnek. Általában mi­nél biztonságosabb egy befektetés, annál kisebb a várható hozam, és viszont. PL biztos, de általában nem magas megtérülést biztosíta­nak az állampapírok és bizonyta­lan, de jelentős hozammal járhat­nak a részvények. A biztosítottnak a befektetési életbiztosítás esetében nincs meg az a lehetősége, hogy a konkrét be­fektetési eszközt maga válassza meg. Ezt a biztosító megfelelő szakemberei végzik, de tőle függ a kockázat mértéke, hogy miként osztja meg a befizetett díjait a kü­lönböző kockázatú befektetések között. Döntésének megkönnyíté­séhez a biztosítók a legszélesebb le­hetőségeket kínálják. Számolni kell azzal, hogy a biztosító rendszerint semmilyen hozamot nem garantál, és szélsőséges esetben elveszíthet­jük a befizetett díjainkat is. Az, hogy korábban müyen hozamot produkáltak a számunkra felaján­lott lehetőségek, nem biztosíték a jövőre vonatkozóan! A befektetési életbiztosítás a ve­gyes életbiztosításhoz hasonlóan alkalmas lehet előtakarékosságra és általában ugyanazok a jogok ér­vényesíthetők, mellékjogok fűzhe- tők hozzá, mint a vegyes életbizto­sításokhoz. A kockázati életbiztosítás alap­szolgáltatása a biztosított halálá­hoz kötődik. Ha a biztosított a biz­tosítás időtartama alatt meghal, a biztosító kifizeti a halál időpontjá­ban érvényes biztosítási összeget. Ha a biztosítási időtartamot a biz­tosított túléli, a biztosítás díjfizetési kötelezettség nélkül megszűnik. E biztoítási forma célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túl­élők számára biztosítsa, hogy a biz­tosított halála esetén nem kerülnek számukra elviselhetetlen anyagi helyzetbe. Különös jelentősége van e körben annak, ha a biztosítottnak jelentős adóssága (pl. bankköl­csön) van, amelynek megfizetése alól mentesülnek az örökösök. Már utaltunk rá, hogy a befekte­tésekből keletkező nyeresége egy (jelentősebb) részét a biztosító vis­sza kell, hogy juttassa a biztosított­nak. Ezt megteheti úgy, hogy elkü­lönített számlán kezeli és mindad­dig befekteti, amíg nem kell elszá­molnia. Megteheti, hogy emeli a szolgáltatás összegét és megteheti, hogy a díj és a szolgáltatás arányai­nak javítására használja. Azt, hogy a visszajuttatás milyen módon tör­ténik, a biztosítási szerződés tartal­mazza. Nagyon fontos tudni, mi­ként alakul az életbiztosítási díjtar­talék. A nyereségrészesedés és a díjtartalék aránya attól függ, mi­lyen eredményességgel forgatta meg a biztosító a rendelkezésére álló összegeket és milyen szabályai vannak a többlethozam visszajut­tatásának. Ha nagy a tartalék, nagy lesz a nyereségrészesedés, és vi­szont! Figyeljünk arra, hogyan aránylik a jóváírt nyereség az előző évi díj­tartalékhoz. Ha ez eléri a piaci ka­matok szintjét, vagy annál több, megnyugodhatunk. Fordítva már nem kedvező a helyzetünk, de to­vábbi lépéseinket fontoljuk meg aszerint, hogy miért kötöttük a biz­tosítást és milyen lehetőségeink vannak az elállásra. A szerződés a biztosítási ese­mény bekövetkezésével és a bizto­sító kötelezettségvállalásának telje­sítésével szűnik meg. A biztosító a biztosítási összeg megfizetésétől csak akkor mentesül, ha a bekövet­kezett eseményre a szerződésben kizárta a szolgáltatását, vagy a szerződő fél, illetve a kedvezmé­nyezett jogellenesen közreműkö­dött az esemény bekövetkezésé­ben, esetleg a szerződést jelentő­sen befolyásoló lényeges körülmé­nyeket - bár azokról tudott - a szer­ződés megkötésekor elhallgatott. Életbiztosításoknál akkor is mente­sül a biztosító a fizetési kötelezett­sége alól, ha a biztosított a szerző­dés megkötésétől számított két éven belül öngyilkosságot követ el. A szerződésben rögzített időn belül visszafizetés nélkül, azon túl meg­térülés mellett a szerződő fél is el­állhat a szerződéstől, de fontos tud­ni, hogy mindenképpen veszítünk. Ha a körülményeink és a szerződés lehetővé teszik, inkább díjmentesí­tést kéijünk. (mi) Üdüléskor vigyen magával egy jó utasbiztosítást Ma már indenki utazik a világon. Legyen bármilyen oka és célja az utunknak, ha bárhová utazunk is, mindenről gondoskodnunk kell, hogy utunk folyamán ne tegyük ki magunkat különböző kellemet­lenségeknek. Katarína Janákovával, az Allianz - Szlovák Biztosító személyi és utasbiztosítással foglalkozó osztályának vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan lehet a kellemetlenségeket elkerülni, illetve a hatásukat a lehető legcsekélyebbre csökkenteni. Mivel tűnik ki Allianz - Szlovák Biztosító utasbiztositása? Szlovákiában egyedül a mi biztosí­tónk kínál utasbiztosításával ügyfe­leinek korlátlan fedezetet a külföldi gyógykezelésekre. Egyúttal fe­dezzük azokat a károkat is, amelyeket terrortámadás okoz. A jó biztosítási fedezet való­jában azt jelenti, hogy... ... nem kell attól félnie senki­nek, hogy élete végéig törleszti majd a gyógykezelése költsé­geit, amelyek a külföldi útja so­rán keletkeztek. Ez bizony sok esetben milliókra rúghat. Az e- gyik legdrágább káreset, ame­lyet feljegyeztünk, csaknem el­érte a 11 millió koronát. Ha el­képzeljük, hogy az ügyfélnek kellett volna kifizetnie ezt az összeget, merem állítani, hogy egész életében törleszthette volna. Szerencsére az ügyfél­nek az egész világra érvényes, éves biztosítása volt, amely csupán 6000 koronájába ke­rült. Tudatosan mondtam, hogy csu­pán, hiszen összehasonlítva az ösz- szeggel, amelyet a biztosító fizetett helyette a gyógykezeléséért, a 6000 korona valóban elenyésző. Ettől felvetődik az a kérdés, hogy mennyibe kerülhet egy külföldi gyógykezelés? Jelenlegi tapasztalataink szerint né­hány ezertől több millió koronáig terjedhet. Emellett egy egyszerű kórházi beavatkozás is százezres nagyságrendű lehet. A komplex utasbiztosítás egy felnőtt részére megközelítőleg napi 40 koronába kerül. A gyermekek biztosítása még ennél is kevesebbe. Mire érvényes még a biztosítás az említetteken kívül? Az Allianz - Szlovák Biztosító komp­lex utasbiztosítása fedezi a gyógy­kezeléssel kapcsolatos költségeit, és emellett még egy biztosítási cso­magot - amely többek között bal­eset-, poggyász-, külföldön okozott károkra felelősség- és sztornódíj- biztosítást - tartalmaz. A standard asszisztens szolgáltatások mel­lett kiegészítő szolgáltatásokat is kínálunk, például: jogi segít­séget, és segítünk, ha elveszíti iratait stb. Az idén a golf játékosok számá­ra is új biztosítást kínálnak... A golfjátékosok utasbiztosítását kibővítettük további speciális kockázatok elleni biztosítással, így poggyász-, repülőjegy-, illet­ve nevezési-sztornódíj-biztosí- tásuknál emeltük a biztosítási fedezet felső határát, ha az ügyfél valami nyomós oknál fogva nem tud kiutazni. Ha az ügyfélnek a repülőút során ké­sik a golffelszerelése, fizetjük a golfütők kölcsönzési díját, ha játék közben eltörik az ütő, hozzájárulunk az újnak a vétel­árához. Végül a legjobb hír, ha a játékos olyan szerencsés, hogy hole in one játékot játszik - íratlan, ám de annál inkább betartott sza­bály, hogy mindenkit meghív egy italra - ennek költségét mi álljuk! BP-6-11827 Megválaszthatjuk, hogy milyen kockázatú befektetésekbe helyezzék el a pénzünket Melyik biztosító termékét válasszuk? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Minden biztosító arra törekszik, hogy ügyfelei a lehető legtöbb pénzt takaríthassák meg a befekte­tési életbiztosításon. A befektetési életbiztosítás esetében, szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot müyen típusú és kockázatú befektetések­be helyezze el a biztosító. Általá­ban a biztosítók különböző kocká­zatú és várható megtérülésű, az ös­szetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre, me­lyek közül a szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat különböző esz­közalapok között ossza meg a szer­ződő. Fontos tudni, hogy a befek­tetési életbiztosításoknál a biztosí­tó jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befekteté­seink értéke csökken. A befektetés­hez kötött biztosítások esetén ki­emelten fontos tájékozódnunk az adott konstrukció költségstruktú­rájáról, melyet a biztosító szerző­dési feltételeiben határoz meg. Célszerű előzetesen részletes tájé­koztatást kérnünk arról, hogy a biztosító összeg szerint müyen mértékű és típusú költségeket kí­ván érvényesíteni. Mit kínálnak e téren a hazai biz­tosítók? A Kommunális Biztosító a Dexia Invest csomagot ajánlja, amelyet a Dexia bankkal együtt nyújtanak az ügyfeleknek. Ez a biz­tosításon kívül lehetővé teszi a be­fektetést is valamelyik alapba. Az alapbiztosítás mellé öt kiegészítő biztosítást köthetünk, miközben a havi betét alsó határa 600 korona. Az ING Életbiztosító ügyfelei a következő alapokba fektethetik a pénzüket: kötvényalap, külföldi részvényalap, közép-európai rész­vények alapja, pénzügyi alap, ING külföldi vegyes alap és a járulékos biztosítás esetén az úgynevezett Arany dollár és ING dollár-rész­vény alap. Az elmúlt évtől az ügy­felek választhatnak a konzervatív, kiegyensúlyozottan dinamikus és dinamikus csomagok között, attól függően, hogy milyen befektetési rizikót hajlandók vállalni. A Kontinuita ügyfelei az Istro Asset Management és a Tatra Asset Management alapokba fek­tethetnek be, a Kontoinvest szol­gáltatáson keresztül. Tavaly má­justól emellett lehetővé teszi az olyan profilalapokba való befekte­tést is, mint a TAM Conserva- tiveFund, HarmonicFund és a StrategicFund, amelyek az alapok alapjai. A Generali Biztosítónál a Generali AM alapokban helyez­hetjük el a pénzünket. Ezek a Generali Asset Managers SICAV (GENAM) vezetése alatt állnak. A befektetési életbiztosítás esetében a Kooperativa Biztosító az Asset Management SLSP betétkezelővel (rajta keresztül az ERSTE-SPAR- INVEST-tel) és a Capital Invest tár­sasággal működik együtt, miköz­ben a kínálatában 13 alap van. Az Allianz - Szlovák Biztosító ügyfelei pénzüket 3 alapban he­lyezhetik el. Az Allianz kötvény­alap (ADF) a szlovák pénzpiacon fektet be, és konzervatív alapnak számít, vagyis az ott elhelyezett pénzünket biztonságban tudhat­juk. Az Allianz vegyes alap (AZF) külföldi vegyes alap, amely na­gyobb hozamot biztosít a befek­tetőknek. Az Invest Klassisch (AIK) az Allianz-csoportba tarto­zó alapok alapja. Csaknem a fe­lét részvényalapok, a fennmara­dó részt pedig kötvényalapok te­szik ki. (ere, mi) A Kooperativa a Szlovák Takarékpénztárral kooperál (Képarchívum

Next

/
Thumbnails
Contents