Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-10 / 106. szám, szerda

2006. május 10., szerda 2. évfolyam 19. szám Elfenekelték a cég egyik konkurensének táblájával Perel a megalázott nő FELDOLGOZÁS Az 53 éves Janet Orlandót egy csapatépítőnek szánt tréningen kényszerítették megalázó helyzet­be. A nő szexuális zaklatásért be­perelte munkaadóját, most pedig a médiához fordul. A Guardian brit lap szerint Orlandót az Alarm One Inc. nevű anaheimi cég csapatépítő tréning- jén kényszerítették arra, hogy elvi­selje, amint kollégái elfenekelik a cég egyik konkurensének táblájá­val. Az eseményen a csapatokra osztott dolgozók közül a vesztes csapat tagjainak további megalázó procedúrát kellett kiállniuk, ugyanis a győztesek tortával do­bálták őket, és arra kényszerítették a felnőtt dolgozókat, hogy pelen­kát viseljenek. Az 53 éves asszony az eset után felmondott a cégnél, majd pert indított az Alarm One ellen, és 1,7 millió dolláros kárté­rítést követelt az őt ért megalázta­tásért. Bár a cég azzal védekezett, hogy nem volt kötelező részt venni a tréningen, a „büntetések” pedig nem voltak diszkriminatívak, ugyanis nőkre és férfiakra egy­aránt vonatkoztak, Orlando meg­nyerte a pert, s most nemsokára több amerikai tévéműsorban is fel­tűnik, hogy beszéljen az esetről. Az egykori dolgozó a Good Mor­ning America, valamint a The Op­rah Winfrey Show vendégeként mondja el majd véleményét, s fel­tűnik egy éjszakai talkshow-ban is. Orlando e! nondása szerint a jö­vőben beszédeket szeretne mon­dani a szexuális zaklatás megaka­dályozása érdekében, (h) Megnöveli a betegségek kockázatát Veszélyes a túlóra FELDOLGOZÁS 61 százalékkal nagyobb az esélye az egészségkárosodásnak azok kö­rében, akik a napi nyolc óránál töb­bet dolgoznak. A halálesetek koc­kázatát szintén növeli a túlóra. Amerikai kutatók összefüggést találtak a hosszabb munkaidő és a gyakoribb balesetek, illetve meg­betegedések között. Az Occupatio­nal and Environmental Medicine szaklap szerint a túlórával járó fá­radtság, stressz, a pihenés hiánya növeli az egészségkárosodás koc­kázat. Az elemzés során vizsgált 5100 munkahelyi baleset vagy munkával összefüggő betegség több mint fele olyan alkalmazotta­kat sújtott, akik az átlagosnál hosz- szabb munkaidőben vagy túlórá­ban dolgoztak. A fáradtság és stressz eredmé­nyeként 35 százalékkal növekszik a kockázata a csontrendszeri megbetegedéseknek, ezeket pe­dig 25 százalékkal a vágások, sé­rülések követik az amerikai vizs­gálat szerint. A gazdasági kockázata sem el­hanyagolható a munkahelyi stressznek. A munkához kapcso­lódó nyomás csak Nagy-Britanni- ában évente 5 millió embert érint. A stressz miatt elmaradt munkaórák száma 2004-ben elér­te a 12,8 mülió órát. A hétfő reggel az egyik legve­szélyesebb időpontja a munka­hétnek. Egy japán kutatás szerint észrevétlenül is akkora fizikai és pszichés teher a szervezet számá­ra, hogy ilyenkor jelentősen meg­emelkedik a vérnyomás. A szak­értők szerint ezzel magyarázha­tó, hogy hétfőn az átlagosnál töb­ben kapnak agyvérzést és szívro­hamot. (p) karrier@ujszo.com A cégek versenyképességét ma már humántőkéjük minősége határozza meg Napi kötelesség a tehetséggondozás A tehetséggondozás mára nyilvánvalóan a vállalati felső-, sőt az első számú vezetők feladatává vált, mert a cégek versenyké­pességét ma már végső so­ron humántőkéjük minő­sége határozza meg - állít­ja az Economist Intelligen­ce Unit (EIU) gazdaságku­tató és a Development Dimensions International (DDI) HR-tanácsadó cég közös tanulmánya. FELDOLGOZÁS Az emberi erőforrásokkal (hu­man resources - HR) való foglal­kozás a vállalati felsővezetők egyik legfontosabb, gyakran leg­nyomasztóbb feladatává vált, ami cégeket irányítók munkaide­jének 20 százalékát tölti ki. Tom Wilson, az amerikai biztosító óriás, az Allstate elnök-vezér­igazgatója ezt a következőkép­pen foglalta össze: „Aggodalma­im elsősorban az emberek miatt vannak.” A nagy szervezetek vezetőinek sokkal nagyobb a felelősségük a tehetségek megtalálása, felkaro­lása és esélyhez juttatása terüle­tén, mint valaha. Ez még akkor is igaz, ha a tevékenységük nem va­lamifajta minden átívelő tehet­séggondozási stratégiából követ­kezik - állítja a tanulmány. A fel­sővezetők munkaidejüknek több mint a felét azzal töltik, hogy fi­gyelik, felkészítik és ellenőrzik az ígéretes vezetőket, és számos esetben közvetlenül is részt vesz­nek a tevékenységük fejlesztésé­ben azzal, hogy mentorukul sze­gődnek vagy vezetési ismerete­ket tanítanak nekik. A felmérés azt mutatta, hogy a társaságok irányítói mélyen meg vannak győződve a tehetséggon­dozás és a cég pénzügyi eredmé­nyei közötti szoros kapcsolatról annak ellenére, hogy távol tar­tották magukat e hatások precíz számszerű kifejezésétől. „A leg­utóbbi pénzügyi eredményeink mindig visszatükrözik a fejleszté­si programjaink eredményeit vagy a hiányosságait. Végső so­ron, ami megkülönböztet ben­nünket a versenytársainktól, az embereink képességeiben és mi­nőségében keresendő” - véleke­dett William Hawkins, a gyógyá­szati technológiai multi Med­tronic vezérigazgatója. Az EIU kutatási igazgatója, Nigel Holloway szerint a top ve­zetők ma már arról beszélnek, hogy a tehetséggondozás a leg­fontosabb prioritássá vált, s rendkívül motiváltak abban, hogy nagy vezetőket neveljenek, akik a vállalataik számára folya­matosan újrateremthetik a ver­senyképességet. A kutatás ugyan nem tárta fel, hogy a tehetségek menedzselése állandó témájává vált volna az igazgatósági üléseknek, de abban bizonyosak, hogy a vállalatok operatív vezetői rendszeresen kapnak megfelelő stratégiai tá­mogatást és megoldási javaslato­kat ilyen jellegű problémáikhoz. Matt Paese, a DDI alelnöke szerint a vállalatok életében a HR-terület vezetői mind közeleb­bi munkakapcsolatba kerülnek a vezérigazgatóval, s egyre inkább érdemi résztvevőivé válnak az igazgatóság tevékenységének. A vezérek ugyanis idejük nagy ré­szét arra fordítják, hogy megfele­lő vezetői kapacitásokat építse­nek ki, a HR-esek pedig abban se­gíthetik őket, hogy ez az üzlet igényeinek megfelelően meg is valósulhasson. A kutatás legfontosabb megál­lapításai a következők voltak: Húsz megkérdezett vezetőből hét legalább a munkaidejének 30 százalékát fordítja tehetséggon­dozásra, s további nyolc legalább munkaidejének ötödét tölti ezzel. Annak ellenére, hogy a tehet­ségek menedzselése sok időt vesz el a vezetők életéből, a cég céljaival ez a tevékenység nem egy megfontolt vagy formálisan megtervezett fejlesztési tevé­kenységen keresztül kapcsoló­dik, hanem inkább ad hoc lépése­ken át. Bár a vezetők állítják, hogy a kézben tartott tehetségmenedzs­ment elvezet a pénzügyi eredmé­nyekhez, visszacsatolási rendsze­reket mégsem működtetnek, amelyek világosan tájékoztatnák őket ilyen irányú befektetéseik megtérüléséről. Valamennyi megkérdezett veze­tő állította, hogy cégüknél a nekik dolgozó emberek írásos értékelése kulcseleme annak a rendszernek, amely a tehetséges menedzserek kiválasztását hivatott szolgálni, és segít kiválasztani egy adott terület vezetésére a legalkalmasabb jelöl­teket, illetve segít kimutatni a gyengeségeket, hiányokat cégük vezetői állományában. Az értékelések során a legtöb­ben elemzik a vezetői viselke­dést, és véleményt mondanak az eredményekről is. Néhányan más lehetőségeket is számba vesznek, hogy korán felfedezhessék az egyes munkatársakban szunnya­dó potenciált. Sok segítőkész vezető fejleszti munkatársai képzettségét, ké­pességeit azáltal, hogy folyama­tos szakmai támogatásban része­síti őket (coaching) vagy előlép­teti őket és fontos projekteket bíz rájuk (mentoring). Néhány cég formális értékelési rendszert működtet, hogy meg­határozhassa a vezetők készenlé­ti szintjét a jövőben rájuk váró munkákra, ületve kialakíthassa a bázisát a megcélzott személyes fejlődési elvárásoknak, (h) A jelentés számos, még jelenleg is fennálló problémára is rámutat, elsősorban a mezőgazdaság területén, ahol a gyermekmunkások 70 százaléka dolgozik Még mindig több mint 200 millió gyermek dolgozik világszerte FELDOLGOZÁS 2004-2005-ben világszerte mintegy 218 millió 17 évnél fiata­labb gyerek dolgozott - tanulás helyett -, ráadásul 50 százalékuk „veszélyes” kategóriába sorolható munkát végzett. Ugyan az ezred­fordulóhoz képest mintegy har­mincmillióval - elsősorban Latin- Amerikában - csökkent a kiskorú dolgozók száma, még van tenni­való. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentése szerint Ázsiában és a csendes-óce­áni régióban a legrosszabb a hely­zet: a térségben 122 millió 5-14 év közötti gyerek vállal munkát. A felmérésből kiderül: Európá­ban sem túl kedvező a helyzet. Egyes úgynevezett „átalakulóban lévő” közép- és kelet-európai gaz­daságokban, csakúgy, mint Közép- Ázsiában, egyre nagyobb problé­mát jelent a gyerekmunka, a piac- gazdaságra való átállás, a politikai válsághelyzetek és fegyveres konf­liktusok miatt. A négy évvel ezelőtti helyzet­hez képest javuló tendencia fi­gyelhető meg. 2000 óta ugyanis 246 millióról 218 millióra csök­kent a dolgozni kényszerülő gye­rekek száma. Ezen belül az 5 és 17 év közötti veszélyes munkát vég­ző gyermekek és fiatalok száma 26 százalékkal, 171 millióról 126 millióra csökkent. Az 5-14 év kö­zötti gyerekmunkások körében ez a csökkenés még erőteljesebb, 33 százalékos volt a jelentés szerint.. A felmérés szerint az elmúlt idő­szakban a legjelentősebben - két­harmadával - Latin-Amerikában és a Karib-térségben csökkent a munkát vállaló gyerekek száma: a legfrissebb adat szerint e régióban a gyerekek 5 százaléka dolgozik. Az ILO bizakodó a gyermek- munka kezelésével, megszűnésé­vel kapcsolatban. Jelentésében példaként Brazíliát hozza fel, ahol 1992 és 2004 között az 5-9 év közötti korcsoportban 61 szá­zalékkal, a 10-17 év közötti kor­csoportban pedig 36 százalékkal csökkent a foglalkoztatási ará­nya. A gyermekmunka elleni küzde­lem egyértelmű haladása ellené­re a jelentés számos, még jelenleg is fennálló problémára is rámu­tat, elsősorban a mezőgazdaság területén, ahol a gyermekmunká­sok 70 százaléka dolgozik. A je­lentés az egyéb kihívások mellett megemlíti a AIDS hatását a gyer­mekmunkára, illetve azt, hogy szorosabb összefüggésben kelle­ne kezelni a gyermekmunkával és a fiatalok foglalkoztatásával kap­csolatos kérdéseket. (IP)

Next

/
Thumbnails
Contents