Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-10 / 106. szám, szerda
10 Vásároljon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. www.ujszo.com Az európai vásárlók nem olvasták el a tápértékre vonatkozó tájékoztatót, ám az árról, lejárati időről, márkáról még az üzletben tájékozódnak Élelmiszercímkék nagyító alatt A felmérésből kiderült, a vásárlók általában nem olvassák el a címkén a tápértékre vonatkozó tájékoztatót (Fotó: Képarchívum) Fogyasztóvédelmi rovatunkban már többször írtunk arról, hogy az élelmiszergyártóknak nem igazán érdeke a fogyasztók egészségének a védelme, gyakran ösztönzik a vásárlókat az egészségtelen étkezésre. Ennek következtében egyre több a túlsúlyos gyermek, felnőtt Amerikában és Európában egyaránt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság már vizsgálja az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogszabályt, emellett, az Európai Parlamentben és a Tanácsban folyamatban van a táplálkozási és egészségügyi ajánlás jellegű állítások és táplálék-kiegészítők jogi szabályozása. Ahhoz, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek beleszólhassanak e vitákba, a BEUC (az EU, a csadakozó országok és az Európai Gazdasági Térség országainak 40 függetien nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetének szövetsége) azt a megbízatást kapta, hogy európai szinten végezze el az élelmiszer címkézés fogyasztói megítélésének vizsgálatát. Felmérése igazolja: a fogyasztóknak mintegy harmada olvassa és használja az előírás szerinti tájékoztatást, azonban nehezen találnak rá és értik meg azt, ezért többségük inkább a marketing célzatú tájékoztatásra hagyatkozik. Tápérték iránti érdeklődés A tápérték iránti érdeklődés vonatkozásában a válaszadók háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy nagyon, vagy időnként odafigyel a táplálkozásra. Amikor arról kérdezték őket, hogy legyen-e tájékoztatás a tápértékről az élelmiszercímkén, akkor még nagyobb százalékuk (81%) válaszolt igenlően. Ez az érdeklődés még inkább megfigyelhető volt a azoknál a válaszadóknál, akik megfontolt étrendet kívánnak követni. A címkén adott táplálkozási tájékoztatás a fogyasztók számára a tápértékre vonatkozó információnak csak egyik forrása. A televízió és a sajtó a fogyasztók fő információs forrása. Szakemberek, mint az orvos vagy az élelmezési szakértő, valamint a család vagy a barátok szintén információforrásként szolgálnak, de kisebb mértékben. Egyéb források - internet, az ingyenesen hívható telefonszámok és a fogyasztói tanácsadó szolgálátok - a legkevésbé tekinthetők közkeletűeknek. Élelmiszercímkézés Kiderült, a válaszadók általában nem olvasták el a tápértékre vonatkozó tájékoztatót. Viszont az adag nagyságát és a zsírtartalmat a felmérésben résztvevők több mint 50%-a elolvasta. A nát- rium/só és adalékanyagokra vonatkozó információt sok megkérdezett sem az üzletben, sem otthon nem olvasta el, annak ellenére, hogy ezekkel az elmúlt néhány évben sok európai országban intenzíven foglalkozott a sajtó. Ugyanakkor az árra, a lejárati időre és a márkanévre vonatkozó információt a legtöbbjük még az üzletben elolvasta. Mivel a válaszadók négyötöde naponta, vagy hetente egynél több alkalommal vásárol és arra 30 percnél rövidebb időt, vagy egy órát áldoz, nem meglepő, hogy a terméken található információk közül csak néhányat olvasnak el az üzletben. A fogyasztók nem igazán áldoznak időt otthon a címkén található információ olvasására, kivéve a felhasználási javaslatot. Amikor az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevők listájának elolvasása felől érdeklődtek a megkérdezetteknél, 38%-uk azt válaszolta, hogy elolvasta az üzletben, míg több mint 25%-uk úgy nyüatkozott, hogy soha nem olvasta azt el. Ez összefügg azzal a ténnyel, hogy a megkérdezettek 60%-a a listát nehezen felfe- dezhetőnek vélte, és csupán 30%- uk találta könnyen érthetőnek a nyújtott tájékoztatás. A válaszadók kétharmada szeremé az összetevők listájának javított változatát látni, nagyobb betűmérettel és érthetőbben. Az unióban nem kötelező Jelenleg az EU jogszabály alapján nem követelmény az élelmiszer csomagolásán a tápérték táblázat feltüntetése, hacsak nincs tápértékre vonatkozó ajánlás jellegű állítás. A megkérdezettek túlnyomó többsége azt kívánja, hogy a címkén legyen feltüntetve a tápértékre vonatkozó tájékoztatás, azonban közel 40% számára közömbös az élelmiszerek csomagolásán jelenleg feltüntetett tápérték-táblázat. Amikor a tápérték-táblázat elolvasása felől kérdezték a résztvevőket, csak egyharmaduk mondta azt, hogy elolvasta az üzletben, és valamivel többen olvasták el otthon. A fogyasztók könnyebben rátaláltak a tápérték táblázatra, mint az összetevők listájára (csak 20%- nak esett nehezére felfedezni azt, és csupán 13 % soha nem is kereste azt). Azok közül, akik megnézték a tápérték táblázatot, kétharmaduk hitte azt, hogy meg is értette. Az összetevők listájával kapcsolatban a megkérdezettek nagy aránya szeretne javítást, mint a táblázat méretének növelését, a könnyebb olvashatóság kedvéért, valamint közérthetőbb kifejezések alkalmazását. Fejlesztési javaslatként elhangzott a fejadagonkénti tápértékek feltüntetése, a nátrium helyett inkább a sótartalom és a napi fogyasztásra javasolt mennyiség megadása. A tápértékcímkézés javítását óhajtók 77%-a azt szeretné, hogy az élelmiszer csomagolásán a tápértékminőségre utaló jelzés kerülne. Egybehangzóan egyszerűsített címkézési rendszert szeretnének, amely a csomagolás frontoldalán jelzi, hogy a zsír-, cukor- és sótartalom magas, közepes, vagy alacsony. Fontos megjegyezni, hogy még azon fogyasztók is, akiket a tápérték nem érdekel, az élelmiszerek csomagolásán ilyen típusú egyszerűsített címkézési rendszert szeretnének látni. Amikor a megkérdezetteknél aziránt érdeklődtek, hogy mely tápértékre vonatkozó információt kellene a címkén feltüntetni, a túlnyomó többség a zsír-, cukor-, vitamin-, koleszterin-, szénhidrát-, ásványi anyag-tartalom, az energia- érték, fehérje-, rost-, nátrium/só-, telített és telítetlen zsírsavtartalom feltüntetését kívánja. A transz-zsírsavakat és glikémiás indexet csak a válaszadók fele, vagy még annál is kevesebb említette. A felmérés során kiderült: a fogyasztók nem egyformán tájékozottak a tápérték tekintetében. Például, a megkérdezettek 84%-a nem tudta helyesen körülírni, hogy mik is azok a szénhidrátok, de a tápérték iránti élénk érdeklődésük miatt mégis azt jelezték, hogy a székhidrátok rajta kell legyenek a címkén. Továbbá, a megkérdezettek többsége nem rendelkezett kellő információval és ismerettel arról, hogy megítéljék a termék minőségét tápérték szempontjából. A tápértékre vonatkozó információ nyújtásának egyik legellentmondásosabb módszere a tápértékre utaló állítás vagy „marketing információ” feltüntetése. Ezeket az állításokat az élelmiszereknél azért alkalmazzák, hogy a termékeket kelendőbbé tegyék, azt sugallva, hogy azok élettani hatása kedvező - alacsony a zsír- vagy cukortartalmuk, vagy magas a vitamin- vagy ásványi anyag-tartalmuk, stb. A megkérdezettek 59%-a úgy nyilatkozott, hogy az állítások mindig vagy gyakran felkeltették figyelmüket és elolvasták azokat. Csak 14%- uk mondta azt, hogy nem olvasta el az állításokat, míg a válaszadók több mint egynegyede soha nem olvasta el a tápértékre vonatkozó táblázatot. A megkérdezettek több mint felét egy ajánlás jellegű állítás arra késztetné, hogy megvegye a terméket. Nagyon szembetűnő a tápértékre vonatkozó állítások hatékonysága a fogyasztói figyelem felkeltésében és a fogyasztók szokásainak befolyásolásában. A megkérdezettek 80%-a jelezte, hogy az állítások könnyen felfedezhetők, 70% véleménye szerint azok könnyen érthetőek voltak. Ezen túlmenően, a megkérdezettek több mint 50%-a bízik bennük. Ez a szám jelentősen alacsonyabb volt Dániában (33%), ahol az állításokat és a vitaminokkal, ásványi a- nyagokkal dúsított termékeket szigorú szabályozásnak vetették alá. Németországban viszont tízből 7 megkérdezett elhiszi az állításokat. A tápértékre vonatkozó állításokkal kapcsolatos fogyasztói bizalom általában összefüggésbe hozható a márkanévbe (65%), vagy a forgalmazóba (18%) vetett fogyasztói bizalommal. Ezért igen nagy kötelezettséget ró a márkanév birtokosára és a forgalmazóra annak biztosítása, hogy a termékeken feltüntetett állítások valósak legyenek, és a fogyasztót ne vezessék félre. Az állításokban nem bízók bevallják, hogy azok rájuk is hatással vannak. Az, hogy az állításokban nem bíznak, azért van, mert nem tudják megítélni, hogy igaz-e az állítás, vagy úgy vélik, hogy az megtévesztő lehet (38-38 %). Amikor két hasonló terméket - az egyik kalciummal dúsított, a másik pedig nem - mutattak a felmérés alanyainak, a megkérdezettek háromnegyede úgy vélte, hogy a kalciummal dúsított termék ,jobb”, vagy „kicsit jobb”. A megkérdezettek 47%-a jelezte, hogy a „kalciumban gazdag” állítás a termék megvásárlására ösztönözné őket. A megkérdezettek közel egy- harmada közölte, hogy egy üyen állítás rávenné őket arra, hogy többet fogyasszanak a termékből. Érdekes módon a felmérés ismét azt mutatja, hogy Dámában a fogyasztókat kevésbé befolyásolják az állítások, mint más országokban. Ott, ahol a tápértékre vonatkozó állításokat nem szabályozták olyan mértékben, mint Dániában, a fogyasztók inkább hajlanak arra, hogy higgyenek az állításnak, és az állításokkal ellátott terméket „egészségesebbnek” tekintik, és többet fogyasztanak belőle. A kisebb (13 év alatti) gyermekek szülei jobban odafigyelnek a táplálkozásra, mint az idősebb gyermekek szülei, vagy a gyermektelen felnőttek. A Idsgyerme- kek szülei inkább hajlanak arra, hogy kalciumban gazdag (nem tejtermék jellegű) termékeket vásároljanak azokban az országokban, ahol ilyen termékek kaphatók. Az idős emberek pedig nehezebben találják meg a címkén az összetevők listáját és a tápértékre vonatkozó információt, és úgy tűnik, hogy kevésbé érdekli őket a tápérték, mint a többi korcsoportot. A nők gyakrabban nézik meg az összetételt és a tápértékre vonatkozó információt, mint a férfiak. Az eredmények összegzése A fogyasztók kifejezett és nagy érdeklődést tanúsítanak a táplálkozás és a kiegyensúlyozott étrend iránt, ugyanakkor viszonylag alacsony szinten áll az erre vonatkozó felfogásuk, ismeretük. Amikor a tápértékminőség szempontjából kerül sor a termékek kiválasztására, a fogyasztók helyzete még kedvezőtlenebb. Az élelmiszercímkéken a tápértékre vonatkozó információ tápanyag táblázat formájában nem általános követelmény. Ha ott is van, nehezen fedezhető fel, nehezen olvasható és érthető meg, főként azért, mert kis betűméretet és bonyolult kifejezéseket alkalmaznak. A fogyasztók többsége hisz a csomagoláson feltüntetett állításoknak, főként azért, mert bízik a márkában, és úgy véli, hogy érti azok jelentését. A megkérdezettek - az állítások hívői - közül azonban sokuk nem rendelkezett kellő ismerettel a táplálkozási fogalmakról és szakkifejezésekről. A fogyasztók több mint fele beismeri, hogy a tápértékre vonatkozó állítások késztetik őket egy termék megvásárlására, és minden harmadik fogyasztó azt állítja, hogy a tápértékre vonatkozó állítások sarkallják őket arra, hogy a termékből még többet fogyasszanak. Még az ajánlás jellegű állításokban nem hívő fogyasztók is kedvezőbben ítélik meg az állításokkal ellátott termékeket, mint az azoktól menteseket. Ahhoz, hogy a fogyasztóknak egyik vagy másik termék között választhassanak, pontos és érthető tájékoztatást kell kapniuk a termékről. Az összehasonlíthatósághoz és a fogyasztói választáshoz a legfontosabb információt a csomagoláson kell megadni és nem (csupán) egyéb formákban, mint az internetes honlapok vagy a speciális fogyasztói telefonos segélyszolgálatok. A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0403 Sk 39 654 276,27 Sk 0,00% 1,0546 Sk 247 813 508,28 Sk 0,00% 1,0553 Sk 616 021 391,52 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár* * * ’ * 1,0382 Sk 229 496 986,52 Sk 0,07% 1,0469 Sk 1 413 309 573,24 Sk 0,07% 1,0514 Sk 2 831 352 638,23 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0324 Sk 27 416 827,94 Sk 0,00% 1,0493 Sk 255 971 429,39 Sk 0,07% 1,0515 Sk 541 960 551,73 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0364 Sk 55 493 041,98 Sk 0,08% 1,0388 Sk 516 975 737,87 Sk 0,08% 1,0421 Sk 1 167 810 435,08 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0367 Sk 129 551 931,09 Sk 0,08% 1,0471 Sk 927 949 626,76 Sk 0,08% 1,0511 Sk 1 416 938 970,08 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár* * * * 1,0384 Sk 146 804 799,93 Sk 0,08% 1,0472 Sk 1 151 183 270,45 Sk 0,08% 1,0519 Sk 2 952 029145,96 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár ***** az adatok a május 2-i állapotot tükrözik forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. május 4-ládátok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
