Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-10 / 106. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. Vélemény és háttér 7 Cseh képviselők megalázása Megalázóan bántak egy hivatalos cseh parlamenti küldöttséggel egy amerikai repülőtéren - írja a Týden című cseh hetilap. Pavel Svoboda képviselő, a küldöttség vezetője szerint San Francisco repülőterén a biztonsági emberek semmibe vették a diplomata-útlevelüket, háromszor is átkutatták csomagjaikat, s közben megrongálták azokat az ajándékokat is, amelyeket amerikai kollégáiknak vittek. Svoboda az útról visszatérve hivatalos tiltakozást nyújtott be William Cabanisnál, az USA prágai nagyköveténél. Megérkezésükkor az egyik repülőtéri hivatalnoknő gorombán ordítozott, kioktatta őket, s amikor tiltakozott a bánásmód ellen, elvezették egy speciális helyiségbe, ahol kihallgatás közben le is akarták vetkőztetni, amit elutasított. Amikor San Franciscóból Washingtonba indultak, a durva eljárás megismétlődött, s csomagjaikra rátették a „biztonsági kockázat” címkéket. Állítólag Washingtonban sem viselkedtek velük sokkal jobban az ottani biztonsági emberek. A Týden szerint jó egy éve Kaliforniában az amerikaiak hasonló módon nem vették figyelembe a cseh diplomataútlevelet, és kemény ellenőrzésnek vetették alá Lívia Klausovát, a cseh államfő feleségét is. Klausovát az eset állítólag nagyon felháborította, a cseh elnöki hivatal tiltakozni készült, de erre végül is nem került sor, az ügyet más módon intézték'el. Mélyponton a brit Munkáspárt Csaknem másfél évtizedes mélypontra zuhant a kilenc éve kormányzó brit Munkáspárt népszerűsége a legújabb felmérés szerint, és a brit lapok Tony Blair legújabb kijelentéseiből arra következtetnek, hogy a kormányfő jövőre távozik posztjáról. A The Times megrendelésére készült közvélemény-kutatásból, amelynek adatait a vezető londoni napilap keddi száma közli, az derül ki, hogy a sorozatos belpolitikai botrányoktól sújtott Labour támogatottsága egyetlen hónap alatt hat ponttal 30 százalékra - 1992 óta nem mért mélységbe - esett, miközben az ellenzéki Konzervatív Párt április eleje óta négy ponttal 38 százalékra növelte választói táborát. A két párt közötti nyolc százalékpontos különbség a toryk javára szintén 14 éve a legnagyobb. Blair épp az előző nap kétszer is tett olyan utalást, amelyből politikai megfigyelők arra következtetnek, hogy korábbi álláspontjával ellentétben mégsem tölti ki teljesen jelenlegi mandátumát. A miniszterelnök szokásos havi nemzetközi sajtóértekezletén, majd késő este, a Munkáspárt forrongó alsóházi frakciójának ülésén felszólalva is azt mondta, hogy elkötelezett a kormányrúd rendezett átadása mellett, és „bőséges mennyiségű időd’ fog hagyni - meg nem nevezett - utódjának a felkészülésre a következő, 2009-ben vagy 2010- ben esedékes választásokra.- Közelednek a választások, el kellene végre dönteni, melyik pártot szólítjuk meg... (Gyenes Gábor karikatúrája) Kezdettől a jugoszláv hírszerzés pénzelte a Vörös Brigádok terrorszervezetet A Securitate és Aldo Moro elrablása MT1-F1GYELŐ A Securitate közvetítői szerepet játszott Aldo Moro olasz kereszténydemokrata vezető 28 évvel ezelőtti elrablásában és meggyilkolásában - mesélte el az Adeva- rul című román lapnak Ion Mihai Pacepa, a Ceausescu-rendszer hírhedt titkosszolgálatának volt vezetője. A román titkosszolgálat „mellékszereplője” volt Moro 1978. május 9-i elrablásának. Pacepa azt állítja, Moszkva a Securitate csatornáin keresztül pénzelte 1959-től egészen 1989-ig az Olasz Kommunista Pártot. Közvetlenül azután, hogy Morót Rómában elrabolták, Josif Broz Tito jugoszláv elnök (aki magától Ceausescutól értesült a román kapcsolatról) Bukarestbe küldte Silvo Gorencet, a jugoszláv hírszerzés vezetőjét. Ez utóbbi azt az „üzenetet” hozta, hogy Moro elrablói a Vörös Brigádok néhány, börtönben lévő tagjának kiszabadítását követelik a túsz elengedése fejében, s meg fogják gyilkolni, ha az olasz kormány nem fogadja el az alkut - állítja Pacepa. Gorenc május 7-én ismét Bukarestbe utazott, ekkor már azzal az üzenettel, hogy Morót ki fogják végezni, mivel az olasz hatóságok elutasították a terroristák követelését. Azt is megmondta Bukarestben, hogy a holttestet egy gépkocsiban helyezik majd el,, jelképes” helyszínen, vagyis a brigádosok kiszabadítását ellenző olasz kereszténydemokrata párt és a fogolycserét pártoló olasz kommunista párt székháza között. A román hírszerzés egy tisztje azonnal Rómába utazott az üzenettel. Pacepa a jugoszlávok szerepéről is beszélt. Állítása szerint a Vörös Brigádokat a jugoszláv titkosszolgálat irányította és pénzelte 1965-ös megalakulása óta. Ion Mihai Pacepa az elmúlt évtizedek során többször közölt hasonló leleplezéseket, amelyek egy részét nem mindenki tartja hitelt érdemlőnek. Pacepa személyes tanácsadója is volt a később kivégzett kommunista diktátornak, Ni- colae Ceausescunak. Egy hivatalos útja alkalmával, 1978 nyarán Nyugat-Németországban maradt, majd onnan az Egyesült Államokba szállították, ahol politikai menedékjogot kapott. Három héttel külföldre szökése után a Ceausescu-rendszer halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A rendszer- változás után egy évtizeddel a román legfelsőbb bíróság megsemmisítette az ítéletet, és döntött vagyonának visszaadásáról. Pacepa nemrég visszakapta korábbi, tábornoki rangját is Bukarestben. Schuman és Európa napja euractiv.hu A lotharingiai apa és luxemburgi anya gyermekeként, német-francia kettős kulturális identitással felnövő, később francia állampolgárságot választó jogász, Robert Schuman volt az európai gazdasági és politikai egység gondolatának szülőatyja: elképzelését 1950. május 9-én közzétett nyilatkozatában teijesztette elő. ellentétet, és létrehozzák a szénás acélközösséget olyan szervezeti keretek között, amely később lehetővé teszi további európai országok csatlakozását. Európa alapeszméjeként a szolidaritást jelölte meg. 1951. április 18-án a ma alapító tagként ismert hat ország: Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország, Luxemburg és Hollandia a Párizsi Szerződéssel létrehozták a Szén- és Acélközösséget, a mai Európai Unió elődjét. Május 9-én a II. világháború európai befejezését, az egységes és szolidáris Európa gondolatát és Robert Schumant ünnepeljük. A Gestapo börtönét megjárt (1940-1942) Schuman szökése után részt vett a francia ellenállási mozgalomban (1942-1945), majd francia pénzügyminiszter (1946-1947), miniszterelnök (1947-1948), külügyminiszter (1948-1953), később igazságügyminiszter (1955-1956) lett. 1958 márciusában egyhangúlag választották a strasbourgi Európai Parlament elnökévé; ezt a tisztet 1960. márciusi önkéntes visszavonulásáig töltötte be - ekkor tiszteletbeli elnökévé nevezte ki a testület. Robert Schuman 1950. május 9-én, francia külügyminiszterként deklarációt tett közzé, melyben kifejezte Franciaország .mindenkori elkötelezettségét a béke iránt; a francia kormány azon szándékát, hogy felszámolják az évszázados francia-német Robert Schuman (Képarchívum) PORTRÉ FIGYELŐ KOMMENTÁR Voksot vegyenek! NAGY ANDRÁS Az MVK közvélemény-kutató az Új Szó tegnapi számában is bemutatott felmérése szerint a lakosság csaknem 38 százaléka hajlandó lenne eladni szavazatát, sőt 6 százalék ingyen is lemondana róla. A felmérés megpróbálta kategorizálni a lakosságot, hogy vajon pártszimpátia, esetleg iskolázottsági szint alapján érdekes eredményre jutunk-e. Az igazat megvallva ahogy végigfutottam az eredményeket, különösebben nem lepődtem meg. Ahogy az várható volt, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők mutattak alacsonyabb hajlandóságot szavazatuk eladására, továbbá azon pártok szavazói, melyek hosszabb ideje stabü szavazóbázissal rendelkeznek. A túloldalon a Smer, a KSS és a HZDS szavazótábora található, de egetverően nagy különbségek nincsenek a pártok között. Zuzana Martináková értetlenségének és felháborodásának adott hangot, amikor a témával kapcsolatban kérdezték, pedig ezt a kérdést nem a mi szociológusaink találták ki. Pár kattintás az interneten, s azonnal láthatjuk, hogy a kanadaiaknál készített, hasonló, ezerfős internetes felmérés szerint egy szavazat ára átlagban százezer kanadai dollárra jön ki. Ott is vannak olyanok, akik semmi pénzért nem adnák el jogukat, de vannak racionálisan érvelők, akik megmagyarázzák, miért is annyi az annyi. Az Amerikai Egyesült Államokban pedig egyesek a világhálón működő elektronikus aukciós rendszerház Ebay segítségével próbálták meg eladni saját szavazatukat a 2000-es elnökválasztás idején. És mi sem bizonyítja jobban, hogy itt véresen komoly dologról van szó, mint az, hogy Washington állam kormányzója 2000. augusztus 19-én sajtóhírben hívta fel a lakosság figyelmét arra, hogy saját szavazatunk áruba bocsátása törvénybe ütköző. A Fülöp-szige- tekhez tartozó Mindanao autonóm terület Marawi városában pedig a választási időszak alatt a szerda reggeli piacra kell menni szavazatot venni, esedeg eladni. Az olyan apróságokon pedig, hogy azok a szlovákiai pártok, melyek támogatottsága a statisztikai hibahatáron belül mozog, konkrét összegeket próbálnak ígérni azoknak a településeknek, ahol a legnagyobb lesz a támogatottságuk, az ember komolyan csak mosolyogni tud. Bár szavazatvásárlás nem lesz a választások idején, abban azért reménykedik a lakosság, hogy némi in- gyensör meg gulyás azért csurran-cseppen a választási gyűlések alatt. Erre mit hallok a hétvégén? A bejutásra esélyes pártok nem kívánnak osztogatni sem ételt, sem italt. Azért ennyire biztos szavazónak (megvesztegethetedennek) már ne nézzék az embereket! JEGYZET Ébresztő JUHÁSZ KATALIN A rettegett, vérengző fogorvos fúrója lassan közelít a számhoz, nem tudok menekülni, le vagyok szíjazva, kétségbeesetten kapálódzom, hangtalanul ordítok, aztán azt kívánom, bárcsak otthon lennék az ágyban. A következő pillanatban mintha tej- üvegen látnék át, megjelenik szobám plafonja, a megnyugtató ikeás papírcsillár, és jobbra a nap, amint a hasamra süt. Álmodtam az egészet. Megmenekültem. Az égtelen zaj azonban nem csitul, végre felfogom, hogy valaki füvet nyír odakint. Nézem az órát, fél kilenc. A baj csak az, hogy szombat van, a dolgozók ilyenkor szokták kialudni magukat, mit nyílja itt a füvet ez a barom?! Az ablakhoz támolygok, valóban ott fontoskodik egy védősisakos alak, kezében modern és igen hangos fűnyíróval. Még jókora darab van hátra a mászókák és a poroló között, a tempóját elnézve legalább félórás munka, úgyhogy esély sincs visszaalvásra. Nem értek hozzá, a világért se vádolnám ilyesmivel, de valahogy úgy tűnik, szándékosan halad lassan és hangosan, hogy ha már neki itt kell robotolnia szombat reggel, mások se aludjanak. Hiába kiabálnék, nem hallaná. Persze nem is kiabálnék, elvégre ez közterület, melyet ráadásul benőtt a fű. Kinézek az ablakon; hogy lássam, vajon a szomszédok is szenved- nek-e a zajtól. A második emelet negatívuma, hogy ide a normál hangerejű utcai beszéd is felhal- latszik, sok intim szóváltást kihallgattam már akaraúanul, szégyelltem is magam. Nem úgy, mint Králik néni a szomszéd bejáratból, szintén második emeleti őslakos. Ő már reggel hétkor ott posztói az ablakban, tud is mindenről, ami a házban történik. Ösztönösen balra nézek, persze most is találkozik tekintetünk, aztán gyorsan visszakapja fejét. Legalább százszor elját- szottuk már ezt, kezdem unni, hogy nem vállalja a leskelő- dést, úgy tesz, mintha csak véletlenül lógna állandóan az ablakban. Gondolatolvasó lett-e a szipirtyó, vagy mi, mindenesetre az ősz fej ismét kibukkan az ablakkeretből, és felém bólint. Majd bosszúsan a fűnyíró felé int. Inkább csak sejtem, mint hallom, amit mond. „Olyan, mint egy szadista fogorvos!” És ércesen felnevet fogatlan szájával. Aztán hozzáteszi: „Direkt lassan csinálja, hogy szenvedjünk!” Ja. Ez az én sötét lel- kembe is belelát. TALLÓZÓ VAJPASÁGMA.1NFO Bóján Pajtics, a Vajdasági Végrehajtó Tanács elnöke a szabadkai képtárban megnyitotta az Együtt élni kiállítást, melyet a vajdasági multikulturalizmus és tolerancia projekt keretében szerveztek. Pajtics kifejezte meggyőződését, hogy tragikus események többé nem fordulnak elő, illetve a nemzeti kisebbségeket Vajdaságban többé nem fenyegeti üldözés. Felháborodásának adott hangot, mert azok közül, akik a ’90-es években más nemzetiségű polgárokat üldöztek, még sokan szabadlábon vannak.
