Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-10 / 106. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN ' Kisebbségi művészek Közös tere Budapest. Kárpát-medencei kisebbségi művészek alkotásaiból nyílik kiállítás Közös tér címmel ma 18 órakor az Ernst Múzeumban (Nagymező u. 8). A rendezvény védnöke Sólyom László köz- társasági elnök, a megnyitóbeszédet Duray Miklós tartja. A kiállítás kurátora Keserű Katalin, az Ernst Múzeum igazgatója, (p) Helyreigazítás A tegnap megjelent Ünnepelnek a V4-ek című írásunkban sajnálatos módon félretájékoztattuk olvasóinkat. Fodor Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének tagja jelenleg országgyűlési képviselő, a Hom-kormányban 1994 és 1996 között a művelődési és közoktatási miniszteri feladatokat látta el. Az érintettől és az olvasóktól elnézést kérünk, (-cz-e) Ősszel mutatják be az '56-os filmet Budapesten A szabadság vihara MT1-H1R Ősszel kerül a magyar mozikba A szabadság vihara (Freedom’s Fury) című ’56-os dokumentumfilm, amelyet producerként, mások mellett, Quentin Tarantino jegyez - tájékoztatott a forgalmazó Best Hollywood. A film a magyar férfi vízilabda-válogatottnak az 1956-os melbourne-i olimpia elődöntőjében a szovjetek ellen aratott legendás győzelméről szól, egyszerre idézi fel ’56 októberének politikai környezetét és a magyar sport állandó sikerágának fényes pillanatát. A 90 perces film, amely egy amerikai testvérpár, Colin Keith Gray és Megan Raney Aarons alkotása, „intenzív, felkavaró, felemelő moziélmény” - írta közleményben Köbli Norbert, a Best Hollywood moziforgalmazási igazgatója. A filmet producerként Lucy Liu színésznő, a magyar származású Andrew G. Vájná és az amerikai független film fenegyereke, Quentin Tarantino jegyzi. Utóbbi hihetetlen lelkesedéssel fogadta a filmötletet, „minden idők legjobb el nem mesélt történetének” nevezte a sztorit. A film narrátora az olimpiai aranyérmes amerikai úszó, Mark Spitz. Az 50 évvel ezelőtti „véres” vízilabda-meccset a szabadság- harc szélesebb összefüggéseinek tükrében felelevenítő film a napokban debütált az Egyesült Államokban, a Robert de Niro alapította Tribeca Fesztiválon. A magyarországi bemutatót az iskolakezdéshez időzítették. A szeptember 7-i premier néhány héttel megelőzi az évfordulós ünnepségeket, valamint Andrew G. Vájná Szabadság, szerelem című filmjének bemutatóját. Andy Vájná magyar stábbal, magyar színészekkel és magyar helyszíneken forgatja alkotását, amely játékfilmes eszközökkel dolgozza fel az ’56-os vízilabdameccs történetét a forradalom környezetébe ágyazva. Vájná-aki 1956-ban, 12 évesen vándorolt ki az Egyesült Államokba, éppen a melbourne-i szovjetmagyar meccs napján, december 6-án hagyta el az országot - legutóbb Budapesten azt mondta: egy fiatalokról és elsősorban fiataloknak szóló szórakoztató filmet készítenek, amelyben érzelmi módon közelítik meg a témát, nem a politika felől. Azt kívánják érzékeltetni, hogyan befolyásolta az ifjúság életét a forradalom. Csáth Géza naplóiból forgat filmet Szász János Különös találkozás MTTTUDOS1TAS Komárom. A komáromi Monostori erődben Ópium címmel, dán, magyar és norvég színészek szereplésével forgat filmet Csáth Géza naplóiból Szász János. „A filmben Csáth stubnyai naplójából és az orvosi publikációként megjelent Egy elmebeteg nő naplójából bontakozik ki a történet, melyben egymásra talál a szenvedélyes beteg, Gizella és az érzelmek nélküli Brenner doktor” - számolt be a cselekmény főbb vonalairól a rendező, aki korábbi, Wittman fiúk című filmjében is Csáth Géza egy alkotását dolgozta fel. A színházi évad közepén nem lehetett csak magyar színészekkel megoldani a szerepeket, így került a filmbe a Brenner doktor szerepét játszó László Zsolt mellett a Moravcsikot megformáló dán Ulrich Thomsen - hozta szóba a szereplőválogatás nehézségeit Szász János. Gizellát a norvég Kristi Stuboe játssza, mert a felkért magyar színésznők nem vállalták a szerephez szükséges lelki lemezteleedést - tette hozzá a rendező. A komáromi Monostori erőd méteres falai között korhű és kitalált vizsgálati eszközökkel rendeztek be egy múlt század eleji tébolydát, melyben az elmebajok kezelése inkább ördögűzésnek és kínzásnak tűnik. László Zsolt (Képarchívum) Gizella, a tébolyult, szenvedélyes és rengeteget író nő találkozik Brenner doktorral, aki csak saját történetét képes elmesélni, de írni már nem képes. Brenner rájön, hogy érdemes figyelni a másik emberre. Megérti a nőt, aki arra kéri, vegye ki az agyát, és hozzásegíti, hogy nyugodtahban éljen - tért ki a történet részleteire a rendező. Az Ópium forgatókönyvét Szász János és Szekér András írta, az operatőr Máthé Tibor. Az alkotás a Hunnia Filmstúdió és a német Eu- roArts koprodukciójában, Sándor Pál, Hámori András és Krskó Tibor produceri munkájával készül. Beszélgetés Szabó Mátéval, a Chicago rendezőjével. A premier pénteken lesz a Komáromi Jókai Színházban Nyugalomban minden megoldható (Dömötör Ede felvétele) Chicago itt, Chicago ott, Chicago mindenütt. Nagyjelenet a színpadon, ének a stúdióban, részpróba a folyosón. Két hete folynak a John Kander, Fred Ebb és Bob Fosse nevével fémjelzett világhírű musical próbái a Komáromi Jókai Színházban. BÁRÁNY JÁNOS A színpadon már áll a díszlet, de a két próba közötti röpke szünetben még festik a korlátot, a padlót. A gyönyörű jelmezeken is igazítanak még. Mindenki gyakorol, ki szöveget, ki táncot. Szabó Máté rendező sem ért rá azonnal. Amikor megkerestem, kérte, másnap menjek. A szombat esti próba előtt találkoztunk. Láttam, fáradt volt tegnap. Miképp éli meg ezt az állapotot, hogy a színházban egész nap és mindenhol próbák zajlanak? Rengeteg az ötlet, a gondolat, az ember mindig nagyravágyó, és közben közeledik az idő, le kellene vágni az öüetekből, egyszerűbben kellene végiggondolni a dolgokat. Most nyugodtnak tűnik. Rájöttem, ha nyugalom van, mindent meg lehet oldani. Legfőképpen az nyugtat meg, ha képes vagyok nyugodt lenni. A munkatársaim, sok ember hite meg a saját hitem is benne van ebben az előadásban. Az egyetemen ilyen elképzelései voltak a színházi munkáról? Sajnálom talán, hogy ilyen sűrű finisbe kerültünk, de egy nagyon jó próbafolyamat van mögöttünk. Felkészítettek rá. Elég praktikus tanáraim voltak. Szinetár Miklós, az osztályfőnököm például jó humorral azt mondogatta, a magasztos gondolatok előtt mindig át kell venni, hogy a létrejö- vésnek milyen feltételei vannak. Ebben teljesen igaza volt. Már az egyetemen szembesült az ember azzal, hogy nem egyik pillanatról a másikra oldódnak meg a dolgok. A kőszínházakban ez fokozottan érvényes. Olyan rendező vagyok, akinek az ödetei megvalósításához sok idő kell. Azért, mert azt a rendszert, amelyben gondolkodom, sok embernek el kell sajátítania, a színészektől kezdve az előadás minden résztvevőjéig. Lehet az utolsó próba- időszak bármilyen lehetetlen, az ember csak célba ér. Az egyetem után két évig Egerben és Szolnokon dolgozott. Budapesten nem volt hely? Az egyetem végén nem figyeltem oda egy pillanatra. E2 nem azt jelenti, hogy bánom, hogy akkor hová kerültem, de nem gondoltam át teljesen a dolgaimat, és egy kicsit abbahagytam a magam képviseletét. Tanulásnak jó volt, főleg az első évad, az egri, de szerencsésebben is alakulhatott volna. Érzelmüeg nem ott voltam, ahol helyileg. Egerben rendeztem Rosanna Clarteda Etherion című darabját. Egy rádiósról szól, akinek megjelennek azok a szereplők, akik az éjszakában felhívják. Pécsett, a Nemzetiben rendezte Rosanna másik darabját, az Albérleti színjátékot. Fiatalokról szóló, banális nyelvezetű darab, melyben a legegyszerűbb mondatok mögött vannak a titkok. Adott két szerelmes fiatal, akiknek nem működik a kapcsolatuk. Véletlenül egy albérletbe kerülnek, ahol a szomszéd szobában egy titokzatos fiú lakik. Jelenléte, anélkül, hogy bármi történne, szétrombolja a kapcsolatukat. Komáromba Bárka hozta... Budapesten, a Bárka Fesztiválon ismerkedett meg Tóth Tibor színidirektorral, aki nagyon elismerően beszélt önről. Örülök neki. Tibor remekül vezeti ezt a társulatot, és nagyon a szívén viseli az előadás sorsát, hogy az emberek élvezzék ezt a történetet. Sokat segített nekem a társulat azzal, hogy olyan, amilyen. Sajnálom talán, hogy ilyen sűrű finisbe kerültünk, de egy nagyon jó próbafolyamat van mögöttünk. Miért szereti a Chicagót? Azon a zenei világon keresztül, amelyet a Chicago képvisel, s ahogyan ezek a zenék megszólaltatják az érzéseket, jó ezekre az érzésekre gondolni. Nem a mi kultúránkból származik, de jólesik benne a játék. Ráállt az itteni színészek agya, lába, hangja? Teljes mértékben. Nagyon pozitív partnereket kaptam ebben az előadásban. Bodor Johanna táncaiba milyen mértékben szólt bele? És ő mennyit kért a prózából? Folyamatosan kommunikál-’ tunk Johannával minden téren. Nagyon nagyra tartom a munkáját egyébként is, ebben az előadásban pedig különösen. A próbák nehezebb, kínlódásos pillanatait az ő remek koreográfiái feledtették. A prózában is rengeteget segített. Rosanna Clarteda mit szólna a pénteki premierhez? Egyáltalán eljönne? Nem tudom, mostanában hogyan érzi magát. Eljönne, értené, A rendszert, amelyben gondolkodom, sok embernek el kell sajátítania, a színészektől kezdve az előadás minden résztvevőjéig. mire utalunk. És szeretné, hogy amire utalunk, az egyszer teljes pompájában létrejönne. A szakmában tudják, hogy Rosanna Clarteda nem más, mint ön? Rosanna fiatal szerzőnő és Portugáliában él. Eddig három darabja van. Az Eterion, az Albérleti színjáték és a Hétvége. Jó lenne, ha végre zenés darabot is írna. Boldogan megrendezném! Nagyapja, Kazimír Károly megveregeti néha a vállát oda- föntről? Azt hiszem, igen. Van két bemelegítő ruhám a próbákra. A narancssárga bemelegítő apai nagyapámé, a kék színű az övé volt. Jó érzés hordani őket. Mindkét nagyapám vállveregetése fontos. A kérdésére válaszolva, későn kezdtünk ilyen értelemben kommunikálni, és ez hiányzik. Az utolsó években kezdett figyelni. Sok év kanyargás után azt éreztem, végül megtetszett neki, hogy erre a pályára léptem. Ezt határozottan éreztem. Hogy mit mondana, már soha nem fogom megtudni. Péntek este Jandó Jenő lép fel Kassán a Miskolci Szimfonikus Zenekarral a Bartók-emlékkoncerten Kivételes élménynek ígérkezik JUHÁSZ KATALIN Kassa. Bartók Béla születésének 125. évfordulóját ünnepük május 12-én Kassán a Művészetek Házában, ahol a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában csendülnek fel a zeneszerző művei. Júüus Klein, a kassai filharmónia igazgatója szerint mindhárom bemutatásra kerülő mű rendkívül igényes feladatot jelent a zenészek számára, a közönség viszont könnyen be tudja fogadni őket. A program ösz- szeállítói ügyeltek arra, hogy Bartók sokoldalúsága is teret kapjon: a magyar népdalkincsből táplálkozó Tánc-szvitet követően a 2. Zongoraverseny hangzik el, majd a nagyzenekarra írt Concerto, a szerző talán legismertebb műve. Klein szerint Bartók zenéjét a világon legjobban a magyar zenészek tudják közvetíteni, ezért a pénteki hangverseny kivételes élménynek ígérkezik. Sir László, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatója elmondta, hogy a két partnerváros zenekarai között hosszú évek óta példaértékű az együttműködés, rendszeresen vendégszerepeinek egymás városaiban, és személyes barátság is összeköti őket a kassai zenészekkel. A péntek esti Bartók-emlékkon- cert különlegessége, hogy vendégként Jandó Jenő világhírű zongoraművészt hallhatja a közönség. A Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, aki a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából a héten három szlovákiai városban is fellép, Bartók szakavatott interpre- tálójának számít. Jandó nem csak a vüág talán legtöbb hangfelvétellel rendelkező zongoraművésze, de egyben a legelismertebbek egyike is. Beethoven és Mozart összes zongoraszonátáját lemezre játszotta, Bach, Bartók, Haydn, Liszt és Schubert kamarazenéjéből is hatalmas diszkográfiával rendelkezik, rajongói évente 350 ezer hanghordozóját vásárolják meg, a kritikusok szerint pedig az ő interpretációi állnak legközelebb a szerzők eredeti elképzeléseihez. Aki tehát ellátogat a pénteki kassai hangversenyre, valószínűleg úgy hallhatja majd Bartók 2. Zongoraversenyét, ahogyan azt a szerző is szívesen hallaná. Kovács László karmester rendszeresen vezényli Bartók műveit több szimfonikus zenekar élén. Húsz éve a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezető karnagya és művéJandÓ Jenő (Képarchívum) szeti vezetője. Ez a zenekar valamennyi évadot Bartók-művel kezdi és végzi, részben az évente megrendezésre kerülő „Bartók + ” operafesztiválnak köszönhetően, ahol kiemelt figyelmet szentelnek Bartók zenéjének.
