Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-10 / 106. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN ' Kisebbségi művészek Közös tere Budapest. Kárpát-medencei kisebbségi művészek alkotásaiból nyílik kiállítás Közös tér címmel ma 18 órakor az Ernst Múzeum­ban (Nagymező u. 8). A rendezvény védnöke Sólyom László köz- társasági elnök, a megnyitóbeszédet Duray Miklós tartja. A kiállí­tás kurátora Keserű Katalin, az Ernst Múzeum igazgatója, (p) Helyreigazítás A tegnap megjelent Ünnepelnek a V4-ek című írásunkban sajná­latos módon félretájékoztattuk olvasóinkat. Fodor Gábor, a Sza­bad Demokraták Szövetségének tagja jelenleg országgyűlési kép­viselő, a Hom-kormányban 1994 és 1996 között a művelődési és közoktatási miniszteri feladatokat látta el. Az érintettől és az olva­sóktól elnézést kérünk, (-cz-e) Ősszel mutatják be az '56-os filmet Budapesten A szabadság vihara MT1-H1R Ősszel kerül a magyar mozik­ba A szabadság vihara (Free­dom’s Fury) című ’56-os doku­mentumfilm, amelyet producer­ként, mások mellett, Quentin Tarantino jegyez - tájékoztatott a forgalmazó Best Hollywood. A film a magyar férfi vízilab­da-válogatottnak az 1956-os melbourne-i olimpia elődöntőjé­ben a szovjetek ellen aratott le­gendás győzelméről szól, egy­szerre idézi fel ’56 októberének politikai környezetét és a ma­gyar sport állandó sikerágának fényes pillanatát. A 90 perces film, amely egy amerikai testvérpár, Colin Keith Gray és Megan Raney Aarons al­kotása, „intenzív, felkavaró, fel­emelő moziélmény” - írta közle­ményben Köbli Norbert, a Best Hollywood moziforgalmazási igazgatója. A filmet producerként Lucy Liu színésznő, a magyar szárma­zású Andrew G. Vájná és az ame­rikai független film fenegyereke, Quentin Tarantino jegyzi. Utób­bi hihetetlen lelkesedéssel fo­gadta a filmötletet, „minden idők legjobb el nem mesélt törté­netének” nevezte a sztorit. A film narrátora az olimpiai arany­érmes amerikai úszó, Mark Spitz. Az 50 évvel ezelőtti „véres” ví­zilabda-meccset a szabadság- harc szélesebb összefüggéseinek tükrében felelevenítő film a na­pokban debütált az Egyesült Ál­lamokban, a Robert de Niro ala­pította Tribeca Fesztiválon. A magyarországi bemutatót az is­kolakezdéshez időzítették. A szeptember 7-i premier né­hány héttel megelőzi az évfordu­lós ünnepségeket, valamint And­rew G. Vájná Szabadság, szere­lem című filmjének bemutatóját. Andy Vájná magyar stábbal, magyar színészekkel és magyar helyszíneken forgatja alkotását, amely játékfilmes eszközökkel dolgozza fel az ’56-os vízilabda­meccs történetét a forradalom környezetébe ágyazva. Vájná-aki 1956-ban, 12 évesen vándorolt ki az Egyesült Államok­ba, éppen a melbourne-i szovjet­magyar meccs napján, december 6-án hagyta el az országot - leg­utóbb Budapesten azt mondta: egy fiatalokról és elsősorban fia­taloknak szóló szórakoztató fil­met készítenek, amelyben érzelmi módon közelítik meg a témát, nem a politika felől. Azt kívánják érzékeltetni, hogyan befolyásolta az ifjúság életét a forradalom. Csáth Géza naplóiból forgat filmet Szász János Különös találkozás MTTTUDOS1TAS Komárom. A komáromi Monos­tori erődben Ópium címmel, dán, magyar és norvég színészek sze­replésével forgat filmet Csáth Géza naplóiból Szász János. „A filmben Csáth stubnyai napló­jából és az orvosi publikációként megjelent Egy elmebeteg nő napló­jából bontakozik ki a történet, melyben egymásra talál a szenve­délyes beteg, Gizella és az érzelmek nélküli Brenner doktor” - számolt be a cselekmény főbb vonalairól a rendező, aki korábbi, Wittman fiúk című filmjében is Csáth Géza egy alkotását dolgozta fel. A színházi évad közepén nem le­hetett csak magyar színészekkel megoldani a szerepeket, így került a filmbe a Brenner doktor szerepét játszó László Zsolt mellett a Moravcsikot megformáló dán Ul­rich Thomsen - hozta szóba a sze­replőválogatás nehézségeit Szász János. Gizellát a norvég Kristi Stuboe játssza, mert a felkért magyar szí­nésznők nem vállalták a szerephez szükséges lelki lemezteleedést - tette hozzá a rendező. A komáromi Monostori erőd mé­teres falai között korhű és kitalált vizsgálati eszközökkel rendeztek be egy múlt század eleji tébolydát, melyben az elmebajok kezelése in­kább ördögűzésnek és kínzásnak tűnik. László Zsolt (Képarchívum) Gizella, a tébolyult, szenvedélyes és rengeteget író nő találkozik Brenner doktorral, aki csak saját történetét képes elmesélni, de írni már nem képes. Brenner rájön, hogy érdemes figyelni a másik em­berre. Megérti a nőt, aki arra kéri, vegye ki az agyát, és hozzásegíti, hogy nyugodtahban éljen - tért ki a történet részleteire a rendező. Az Ópium forgatókönyvét Szász János és Szekér András írta, az ope­ratőr Máthé Tibor. Az alkotás a Hunnia Filmstúdió és a német Eu- roArts koprodukciójában, Sándor Pál, Hámori András és Krskó Tibor produceri munkájával készül. Beszélgetés Szabó Mátéval, a Chicago rendezőjével. A premier pénteken lesz a Komáromi Jókai Színházban Nyugalomban minden megoldható (Dömötör Ede felvétele) Chicago itt, Chicago ott, Chicago mindenütt. Nagyje­lenet a színpadon, ének a stúdióban, részpróba a fo­lyosón. Két hete folynak a John Kander, Fred Ebb és Bob Fosse nevével fémjel­zett világhírű musical pró­bái a Komáromi Jókai Szín­házban. BÁRÁNY JÁNOS A színpadon már áll a díszlet, de a két próba közötti röpke szü­netben még festik a korlátot, a padlót. A gyönyörű jelmezeken is igazítanak még. Mindenki gyako­rol, ki szöveget, ki táncot. Szabó Máté rendező sem ért rá azonnal. Amikor megkerestem, kérte, más­nap menjek. A szombat esti próba előtt találkoztunk. Láttam, fáradt volt tegnap. Miképp éli meg ezt az állapotot, hogy a színházban egész nap és mindenhol próbák zajlanak? Rengeteg az ötlet, a gondolat, az ember mindig nagyravágyó, és közben közeledik az idő, le kelle­ne vágni az öüetekből, egyszerűb­ben kellene végiggondolni a dol­gokat. Most nyugodtnak tűnik. Rájöttem, ha nyugalom van, mindent meg lehet oldani. Legfő­képpen az nyugtat meg, ha képes vagyok nyugodt lenni. A munka­társaim, sok ember hite meg a sa­ját hitem is benne van ebben az előadásban. Az egyetemen ilyen elképze­lései voltak a színházi munká­ról? Sajnálom talán, hogy ilyen sűrű finisbe kerül­tünk, de egy nagyon jó próbafolyamat van mö­göttünk. Felkészítettek rá. Elég prakti­kus tanáraim voltak. Szinetár Miklós, az osztályfőnököm példá­ul jó humorral azt mondogatta, a magasztos gondolatok előtt min­dig át kell venni, hogy a létrejö- vésnek milyen feltételei vannak. Ebben teljesen igaza volt. Már az egyetemen szembesült az ember azzal, hogy nem egyik pillanatról a másikra oldódnak meg a dol­gok. A kőszínházakban ez foko­zottan érvényes. Olyan rendező vagyok, akinek az ödetei megva­lósításához sok idő kell. Azért, mert azt a rendszert, amelyben gondolkodom, sok embernek el kell sajátítania, a színészektől kezdve az előadás minden részt­vevőjéig. Lehet az utolsó próba- időszak bármilyen lehetetlen, az ember csak célba ér. Az egyetem után két évig Egerben és Szolnokon dolgo­zott. Budapesten nem volt hely? Az egyetem végén nem figyel­tem oda egy pillanatra. E2 nem azt jelenti, hogy bánom, hogy ak­kor hová kerültem, de nem gon­doltam át teljesen a dolgaimat, és egy kicsit abbahagytam a magam képviseletét. Tanulásnak jó volt, főleg az első évad, az egri, de sze­rencsésebben is alakulhatott vol­na. Érzelmüeg nem ott voltam, ahol helyileg. Egerben rendeztem Rosanna Clarteda Etherion című darabját. Egy rádiósról szól, aki­nek megjelennek azok a szerep­lők, akik az éjszakában felhívják. Pécsett, a Nemzetiben ren­dezte Rosanna másik darabját, az Albérleti színjátékot. Fiatalokról szóló, banális nyel­vezetű darab, melyben a legegy­szerűbb mondatok mögött van­nak a titkok. Adott két szerelmes fiatal, akiknek nem működik a kapcsolatuk. Véletlenül egy albér­letbe kerülnek, ahol a szomszéd szobában egy titokzatos fiú lakik. Jelenléte, anélkül, hogy bármi történne, szétrombolja a kapcso­latukat. Komáromba Bárka hozta... Budapesten, a Bárka Fesztivá­lon ismerkedett meg Tóth Tibor színidirektorral, aki nagyon el­ismerően beszélt önről. Örülök neki. Tibor remekül ve­zeti ezt a társulatot, és nagyon a szívén viseli az előadás sorsát, hogy az emberek élvezzék ezt a történetet. Sokat segített nekem a társulat azzal, hogy olyan, ami­lyen. Sajnálom talán, hogy ilyen sűrű finisbe kerültünk, de egy na­gyon jó próbafolyamat van mö­göttünk. Miért szereti a Chicagót? Azon a zenei világon keresztül, amelyet a Chicago képvisel, s aho­gyan ezek a zenék megszólaltat­ják az érzéseket, jó ezekre az érzé­sekre gondolni. Nem a mi kultú­ránkból származik, de jólesik ben­ne a játék. Ráállt az itteni színészek agya, lába, hangja? Teljes mértékben. Nagyon pozi­tív partnereket kaptam ebben az előadásban. Bodor Johanna táncaiba mi­lyen mértékben szólt bele? És ő mennyit kért a prózából? Folyamatosan kommunikál-’ tunk Johannával minden téren. Nagyon nagyra tartom a munká­ját egyébként is, ebben az elő­adásban pedig különösen. A pró­bák nehezebb, kínlódásos pillana­tait az ő remek koreográfiái feled­tették. A prózában is rengeteget segített. Rosanna Clarteda mit szólna a pénteki premierhez? Egyálta­lán eljönne? Nem tudom, mostanában ho­gyan érzi magát. Eljönne, értené, A rendszert, amelyben gondolkodom, sok ember­nek el kell sajátítania, a színészektől kezdve az elő­adás minden résztvevőjéig. mire utalunk. És szeretné, hogy amire utalunk, az egyszer teljes pompájában létrejönne. A szakmában tudják, hogy Rosanna Clarteda nem más, mint ön? Rosanna fiatal szerzőnő és Por­tugáliában él. Eddig három da­rabja van. Az Eterion, az Albérleti színjáték és a Hétvége. Jó lenne, ha végre zenés darabot is írna. Boldogan megrendezném! Nagyapja, Kazimír Károly megveregeti néha a vállát oda- föntről? Azt hiszem, igen. Van két be­melegítő ruhám a próbákra. A narancssárga bemelegítő apai nagyapámé, a kék színű az övé volt. Jó érzés hordani őket. Mind­két nagyapám vállveregetése fon­tos. A kérdésére válaszolva, ké­sőn kezdtünk ilyen értelemben kommunikálni, és ez hiányzik. Az utolsó években kezdett figyelni. Sok év kanyargás után azt érez­tem, végül megtetszett neki, hogy erre a pályára léptem. Ezt határo­zottan éreztem. Hogy mit mon­dana, már soha nem fogom meg­tudni. Péntek este Jandó Jenő lép fel Kassán a Miskolci Szimfonikus Zenekarral a Bartók-emlékkoncerten Kivételes élménynek ígérkezik JUHÁSZ KATALIN Kassa. Bartók Béla születésének 125. évfordulóját ünnepük május 12-én Kassán a Művészetek Házá­ban, ahol a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában csendülnek fel a zeneszerző művei. Júüus Klein, a kassai filharmónia igazga­tója szerint mindhárom bemuta­tásra kerülő mű rendkívül igényes feladatot jelent a zenészek számá­ra, a közönség viszont könnyen be tudja fogadni őket. A program ösz- szeállítói ügyeltek arra, hogy Bar­tók sokoldalúsága is teret kapjon: a magyar népdalkincsből táplálkozó Tánc-szvitet követően a 2. Zongo­raverseny hangzik el, majd a nagy­zenekarra írt Concerto, a szerző talán legismertebb műve. Klein szerint Bartók zenéjét a világon legjobban a magyar zenészek tud­ják közvetíteni, ezért a pénteki hangverseny kivételes élménynek ígérkezik. Sir László, a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar igazgatója elmondta, hogy a két partnerváros zenekarai között hosszú évek óta példaérté­kű az együttműködés, rendszere­sen vendégszerepeinek egymás városaiban, és személyes barátság is összeköti őket a kassai zené­szekkel. A péntek esti Bartók-emlékkon- cert különlegessége, hogy vendég­ként Jandó Jenő világhírű zongo­raművészt hallhatja a közönség. A Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, aki a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából a héten három szlovákiai városban is fellép, Bartók szakavatott interpre- tálójának számít. Jandó nem csak a vüág talán legtöbb hangfelvétellel rendelkező zongoraművésze, de egyben a leg­elismertebbek egyike is. Beetho­ven és Mozart összes zongoraszo­nátáját lemezre játszotta, Bach, Bartók, Haydn, Liszt és Schubert kamarazenéjéből is hatalmas diszkográfiával rendelkezik, rajon­gói évente 350 ezer hanghordozó­ját vásárolják meg, a kritikusok szerint pedig az ő interpretációi állnak legközelebb a szerzők ere­deti elképzeléseihez. Aki tehát el­látogat a pénteki kassai hangver­senyre, valószínűleg úgy hallhatja majd Bartók 2. Zongoraversenyét, ahogyan azt a szerző is szívesen hallaná. Kovács László karmester rend­szeresen vezényli Bartók műveit több szimfonikus zenekar élén. Húsz éve a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezető karnagya és művé­JandÓ Jenő (Képarchívum) szeti vezetője. Ez a zenekar vala­mennyi évadot Bartók-művel kezdi és végzi, részben az évente meg­rendezésre kerülő „Bartók + ” ope­rafesztiválnak köszönhetően, ahol kiemelt figyelmet szentelnek Bar­tók zenéjének.

Next

/
Thumbnails
Contents