Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-06 / 104. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 6. www.ujszo.com Az embert érő hatások gyorsítják az öregedést Vörösbor, az antioxidáns MTI A Franciaországban élő emberek körében ritkábban fordul elő szívás érrendszeri megbetegedés, mint az Egyesült Államok vagy Anglia lakosainál - derül ki egy nemrégiben végzett felmérésből. Az eredmény azért lehet meglepő, mert a vizsgált személyek több rizikófaktora: az elhízás, a dohányzás, a zsírfogyasztás mindenütt hasonló volt. A különbség magyarázatát ismét csak abban találták meg (s ebben ez a vizsgálat nem az első, s valószínűleg nem is az utolsó), hogy a franciák rendszeresen, de mértékletesen, és szinte kizárólag az étkezésekhez kötötten fogyasztanak vörösbort, ami köztudottan antioxidáns hatású, vagyis felveszi a harcot a szervezetnek ártó szabad gyökökkel szemben. A civilizált világban az emberi szervezetet érő hatások gyorsítják az öregedést, és károsan befolyásolják az egészségi állapotot. Ezen hatásoknak egy részét (pl. a levegőszennyezést, a munkahelyi stresszt) nehéz kiküszöbölni, ám megfelelő életmóddal, táplálkozással van mód tenni valamit az egészség megóvása érdekében. A szabad gyökök szerepe elsősorban abban rejlik, hogy védelmet nyújtanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok ellen. A túlzott szabadgyök-képződés- nek - az élettannal foglalkozó szakemberek szerint - számos oka lehet: a szervezet immunrendszerének gyengülése, a környezeti ártalmak: sugárzás, légszennyező anyagok erőteljes jelenléte, a túlzott alkoholfogyasztás, az ételkészítés során túlhevített olaj, a dohányzás, a kimerítő testedzés, a gyulladásos folyamatok. A szabad gyökök elszaporodásának hatására a szervezetben ideg- rendszeri zavarok, keringési-, szem-, tüdőbetegségek, tumorok alakulhatnak ki, megindulhat az idő előtti öregedés folyamata. A növényi táplálékokban lévő antioxidáns oknak kitüntetett szerepet tulajdonítanak az öregedés lassításában és egyes betegségek kialakulásának megakadályozásában. AMIT TE ESZEL Migrén és pikkelysömör ellen halat Japánban a migrénben szenvedő emberek rájöttek, hogy gyorsan enyhül a bajuk, ha tengeri halat fogyasztanak. A migréntől teljesen megszabadultak, akik hetente rendszeresen kétszer esznek halat. A makréla fogyasztása hering és lazac fogyasztásának nagyon erős hatása van. Ezeket a halfajták sok értékes omega-3 zsírsavat tartalmaznak, amelyek meggyorsítják az anyagcserét és kedvezően hatnak az idegrendszerre. A japánok több halat fogyasztanak, mint a világ bármely más népe, de a jelek szerint az uszonyosokra a táplálás után újabb szerep: a gyógyítás is vár. Legalábbis erre utal, hogy Hakahona fürdőhelyen, amelyet hőforrás táplál, egyre népszerűbb az a gyógyfürdő, ahol a törököktől átvett gyógyítási módszert alkalmazzák. Ä vendégek a medence szélén ülve belelógatják a lábukat a meleg vízbe, és az abban hemzsegő rengeteg hal valósággal lesúrolja róluk a bőrkeményedé- seket és a baktériumokat. A fogatlan, alig néhány centi hosszú halakat Törökországban elsősorban különféle bőrbetegségek, pédául a pikkelysömör ellen alkalmazzák, a „tisztaságmániás” japánok azonban a jelek szerint elsősorban arra törekednek, hogy a lábuk makulátlanul tiszta legyen. Tapasztalatuk szerint a kezelés „sokkal inkább csiklandós, mint fájdalmas. A halak valósággal leeszik az ember lábáról, ami nem odavaló” - mondta elégedett arccal egy régi látogató, a 45 éves Kamija Singo, amint a gyógyvízbe lógó lábainak ujjain valósággal csócsáltak a halak. (MTI-Panoráma) Eredményhirdetés Flavin 7 készítményt nyert Tóth Lászlóné gömörszkárosi, Sztruhár Eszter párkányi és Vicsápi Mária szelőcei olvasónk. Micetal készítményt küldünk Dóka Mónika farnadi, Csontos Attila gútai és Farkas Mária nagymagyari olvasónknak. Csökkenti a szívinfarktus és a rák kockázatát, jó hangulatot teremt és megelőzi a súlygyarapodást A mediterrán étrend és az egészség Egy, több mint 22 000 emberen végzett görög kutatás során kiderült, a sajtokban, diófélékben és olívaolajban gazdag mediterrán koszt megvéd a szívinfarktustól és a ráktól. Az athéni orvosi egyetem kutatói rájöttek, a mediterrán étrend 33 százalékkal csökkenti a szívbetegségek, és 24 százalékkal a rákos megbetegedések okozta halál kockázatát. ÉLETMÓD Az étrend, amely az egyes déleurópai országokban eltérő, gyakran csak havi egy alkalommal tartalmaz nehéz húsokat, hetente baromfit, tojást és édességet. Ezzel szemben zöldségeket, gyümölcsöket, csonthéjasokat, finomítatlan gabonapelyhet, olívaolajat, sajtot és joghurtot naponta fogyasztanak a mediterrán területeken, csakúgy, mint halakat. Ráadásul bort is isznak, mértékkel. Bár az olívaolaj valószínűleg az egyik legjobb hatású étel az étrenden belül, a kutatók úgy találták, nincs egyetlen, különleges ételfajta, amely az étrend egészségre gyakorolt hatásáért felelős lenne. „Az egyes összetevők külön-külön nem hatnak igazán, csak akkor, ha kölcsönhatásban vannak a többi összetevővel.” - nyilatkozták a kutatók. Fán termő kultúra vagy a kultúrát termő fa A pekingi központi piactér főbejáratát díszítő közismert kínai felirat - mely szerint: „azok vagyunk, amit megeszünk” - univerzális igazsága varázslatos módon jelenik meg az európai kultúra születése kapcsán egy szikár, kis növésű, szívós, örökzöld fácska képében. A Földközi-tenger medencéjének lakói már az időszámításunk előtt hatezer évvel ismerték az olajfát és annak aromás, fűszeres nedvben gazdag termését. Mindenütt mély, kultikus tisztelet övezte már az Ókorban is ezt a növényt, aminek tudatos nemesítése, művelési módszerei a mai Szíria északi területeiről terjedtek el a mediterráneum birodalmaiban. Örök életű fa Az akár kétszáz évig is elélő, húsz év növekedés után termőre forduló, majd száztíz - százhúsz éven át is dús terméssel kecsegtető olajfa a korszak embere szemében az isteni örökkévalóságot képviselte. Az éghajlat és a talaj adottságok következtében ezen a földközi-tengeri vidéken májusban virágzó olajfa tojásdad, bogyószerű gyümölcse június végén kezd el növekedni és beérni. Színe az érés folyamán folytonosan változik a zöldtől, a bíboron át a feketéig. Ezt követően november és január között szüretelik a lédús bogyókat függően az érés fokától. A legjobb minőségű extra szűz olajhoz a szüret utáni huszonnégy órán belül, malomkövekhez hasonló kerekek között kipréselt bogyókból lehet hozzájutni, amit aztán a tartályokban történő ülepítés, szűrés után mindenféle tartósító eljárás nélkül palackoznak. Ismert és elterjedt a préseletlen olajbogyó különféle fűszeres lében történő, pácolás utáni fogyasztása is. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Pott-betegség Spondylitis tuberculosa. A csigolyatesteket megtámadó tébécés betegség. Lásd: tuberkulózis. Pozológia Gyógyszeradagolás-tan. 1. Egy recept nélkülözhetetlen része, mely világosan és pontosan meghatározza minden egyszer gyógyszer napi adagját, a két bevétel közötti időhatárt és a kezelés időtartamát. 2. A gyógyszerek terápiás dózisainak tanulmányozása a beteg kora, neme, állapota, továbbá a gyógyszer fajlagos anyagcseréje szerint, valamint annak a küszöbnek a meghatározása, mely felett a kezelés kockázata nagyobb, mint az eredménye. Priapizmus Tünetegyüttes, melyet a pénisz folyamatos és fájdalmas merev állapota (erekció) jellemez, melynek nincs szexuális vonatkozása, és nem jár magömléssel. Priapizmus esetén sürgős orvosi beavatkozásra van szükség, mert a barlangos testek károsodásához, majd pusztulásához vezet, aminek a következménye közösülési képtelenség (impotencia). Prionok Fehéijetermészetű fertőző ágensek, melyek valószínűleg képesek a szaporodásra és ellenállnak a fertőtlenítés szokványos, más kórokozók ellen hatékony módjainak. A prionok felelősek az olyan fertőző agyvelőbetegségek kialakulásáért, mint a Kreutzfeld-Jacob-kór és a reszketés az embernél, valamint a kergemarhakór és a juhok reszke- tőkóija az állatoknál. Progesztatív készítmények Minden olyan állati vagy szintetikus eredetű anyag, mely ugyanúgy hat a méhnyálkahártyára, mint a progeszteron. Ezeket a készítményeket számos esetben alkalmazzák, így például fogamzásgátló tabletták hatóanyagaként, méhvérzés, endometriózis, fenyegető vetélés, menstruációs zavarok stb. esetén. Progeszteron Sárgatesthormon. Női nemi hormon, melyet a petefészekben lévő sárgatest állít elő a menstruációs ciklus második felében. A sárgatesthormont a terhesség alatt a méhlepény (placenta) termeli. A progeszteron hatására válik a méh nyálkahártyája alkalmassá a megtermékenyített petesejt beágyazódására és az embrió védelmezésé- re, ugyanakkor a méhösszehúzó- dások gátlásával hozzájárul a terhesség fennmaradásához. Prosztaglandin Zsírsavak, amelyeket legelőször a prosztatában és az ondóhólyagokban találtak meg, majd később számos szervben és szövetben is felfedezték jelenlétüket. A prosz- taglandinok hatása igen fontos és változatos, mivel befolyásolják a szaporítószervek, a keringési rendszer, a hörgők, a tápcsatorna, az ideg- és az immunrendszer, a belső elválasztású mirigyek, valamint a vérlemezkék működését is. Prolaktin A hipofízis által termelt hormonok egyike. Fő feladata az, hogy biztosítsa a tejelválasztást a szoptatás alatt, azonban egyéb folyamatokban is szerepet játszik (pl. anyagcsere növekedése, szaporodás), gyakran a nemi hormonokkal együtt. Prosztata Dülmirigy. A férfiak belső nemi szerveihez sorolt, gesztenye alakú és nagyságú mirigy, mely a húgyhólyag alatt helyezkedik el. Fő feladata egy olyan folyadék előállítása, melyben az ondósejtek a magömlés után néhány nappal is képesek tovább élni. Mivel a húgycső kezdeti szakaszán helyezkedik el, amennyiben megnagyobbodik, vagy daganat keletkezik benne, komoly zavarokat okozhat a vizeletürítés folyamatában. A prosztatát az orvos a végbélen keresztül tapinthatja ki.
