Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-29 / 99. szám, szombat
„Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis Jiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas holdvilága.” (AranyJános) gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltöródött testét, Homlokát letörliporlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével ” (AranyJános) 2006. április 29., szombat 10. évfolyam 17. szám Minden fogyatékosság másképpen hat a családra A helyzet valamennyi családtag számára megterhelő, bár különböző mértékben és ideig 12. oldal Takarítsunk tisztán, vezessünk bioháztartást! Mivel tisztítsuk otthonunk, teszik fel magukban gyakran a kérdést a környezetkímélő családok 13. oldal 14. oldal Hétvégi olvasmány nem csak horgászoknak Hátha meglátok egy hosszú, csőrös fejben végződő halat, amint éppen lesben áll Kisebbségi helyzetben mindig a kisebbségi nyelvet kell támogatni, nem a többségit, teljesen mindegy egyébként, milyen nyelvpárról van szó Szépek és kétnyelvűek. A nagylány, Ildikó és a legkisebb, Anna. könnyebben és gyorsabban elsajátítja? Bizonyos mértékben ez az állítás igaz, de ez a nyelvnek való kitettség mértékétől függ. A kicsi gyermek valóban nagyon gyorsan megtanulja az idegen nyelvet, de ugyanolyan gyorsan el is felejti. Tehát nem tartós a nyelvtudás ebben a korban, ha a nyelvhasználatnak nincs folytatása. Több olyan esetleírás van, mely szerint hathét éves korig a gyermek több nyelvet is megtanult, például indifokozatot szerzett. 2001-től a Gramma Nyelvi Iroda külső munkatársa. Kutatási területei a gyermeknyelv, a beszédészlelés és -értés, valamint a szociolingvisz- tika bizonyos területei. Jelenleg a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán, a magyar nyelv és irodalom tanszék egyetemi oktatójaként kétnyelvűséggel, pszicholingvisztiká- val és módszertannal foglalkozik. ai környezetben, ahol eleve kétnyelvűek voltak a szülők, és más nyelvű volt a dajka, más nyelvű egy másik személyzeti kisegítő, s a gyermek valamennyi nyelvet sorban el is sajátította. Ahogy azonban visszatértek Angliába, csak egy domináns nyelv maradt meg, az angol, mert a többit nem használta. Van viszont egy biológiai sorompó, ami 8-10 éves korban lezáródik, tehát az anyanyelvi kiejtést később nem, vagy csak nehezen tudjuk elsajátítani idegen nyelven. De erre is vannak ellenpéldák, én magam ismerek olyan felnőtteket, akik akcentus nélkül tanultak meg magyarul, pedig egzotikus nyelv volt az anyanyelvűk. Én azért nem látom előnyét annak, hogy az óvodában idegen nyelvet tanítsanak, mert a szlovákiai magyar gyerekeknek különben is ott a szlovák, melynek oktatása kötelező. Nagyon egyszerű persze a magyarázata annak, miért forszírozzák az óvodákban az idegen nyelv tanítását: egyrészt ma egyre nagyobb társadalmi követelmény, hogy ideKétnyelvűség a családban: egy személy - egy nyelv Vančóné Kremmer Ildikó 1961- ben született Párkányban. A budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán 1986-ban végzett magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakon. A pozsonyi Co- menius Egyetemen 1991 és 1994 között angol szakos diplomát szerzett. 1995-től részt vett az ELTE magyar nyelvészdoktoran- dusz-képzésében, 2002-ben PhD A párkányi Vančóné Kremmer Ildikó három gyermek édesanyja: nagyobbik lánya, Ildikó tizenkilenc, fia, Dusán tizenöt, a kisebbik lány, Anna mindössze hatéves. Az édesanya magyar, az édesapa szlovák anyanyelvű. BENKŐ TÍMEA Ildikó tehát egyrészt gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a gyermekkori kétnyelvűséggel kapcsolatban, másrészt egyetemi oktatóként is többek közt ezzel a témával foglalkozik. Hogyan nevelhetjük kétnyelvűnek gyermekünket? A kétnyelvűsítésnek több fajtája létezik. A szlovákiai magyar gyerekek nálunk leggyakrabban intézményesített formában, azaz az iskolában sajátítják el a szlovák nyelvet. Nemzetiségileg vegyesen lakott területen azonban a vegyes házasságok sem ritkák, mint például a miénk, s üyenkor felmerül a kérdés, hogyan neveljük a megszülető gyermeket. Mi tudatosan úgy döntöttünk, hogy kétnyelvűnek fogjuk nevelni őket. Erre a szakirodalom ad egy kitűnő módszert: mindkét szülő csak a saját anyanyelvén beszél a gyermekhez, ezt úgy hívjuk, hogy „egy személy - egy nyelv” elve. Mi történik abban az esetben, ha mindkét szülő beszéli mindkét nyelvet? Ha mindketten ismerik mindkét nyelvet, s a beszélgetések során ők maguk is keverik, az üyen kommunikációs mód azért nem jó a családban, mert akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a gyermek nem fogja tudni jól elkülöníteni a két nyelvet. Viszont ha személyhez tudja kötni az adott nyelveket, akkor nagyon korán és nagyon hatékonyan el tudja őket különíteni. A nyelvelsajátítás legeslegelején, olyan másféléves kor körül ugyan még a gyermek mindkét nyelvből összeötvözhet különféle szavakat, kifejezéseket. Sőt összeötvözött nyelvtani jelenségek is megjelenhetnek. Például, amikor a nagylányom másfél éves volt, akkor használta a „prosím si vizecskü” kifejezést, ami tulajdonképpen a magyar vizecske szónak a szlovák ragozott formája. Nem ijedtek meg, hogy egyik nyelven sem fog beszélni rendesen? Ilyesmi elvétve fordult elő, s nagyon gyorsan el is hagyta. Nem kell üyenkor megijedni, sőt a lányom nagyon hamar el tudta különíteni, hogy édesapjával csak szlovákul, velem csak magyarul beszélt. Számára teljesen normális jelenség volt az is, hogy fordított. Három-, négy-, ötéves korban nagyon jól megfigyelhető volt, hogy ha én valamit mondtam, s ő azt közölni szerette volna édesapjával, lefordította neki a másik nyelvre a közlést. Máig él családunkban egy-két szlovák szó, a gyerekek, ha édességet szeremének, „maskrtkát” kérnek. Talán azért maradt meg ez a szó nyelvhasználatukban, mert kicsit többet fejez ki, mint a magyar megfelelője. Előfordul, hogy a szavak így jönnek-mennek a nyelvek között, s kialakul egyfajta kétnyelvű családi nyelvhasználat. Sokan tartanak attól, hogy ha a gyermek két nyelvet fog használni születésétől fogva, akkor ez számára megterhelő lesz, és dadogást vagy valamüyen mentális problémát okozhat. Akad olyan gyermekorvos is, aki nem is ajánlja ezt a módszert... Valószínűleg azért tanácsol üyet a gyermekorvos, mert soha nem foglalkozott kétnyelvűséggel mint nyelvészeti diszciplínával. Mára már bebizonyosodott, hogy a kétnyelvűségnek egyáltalán nincs káros hatása a gyermek gondolkodására, inteUigenciájára. Ha elő is jön valamüyen probléma, azt sosem a kétnyelvűség okozza, hanem a családon belüli problémák, a családi háttér. Maga a kétnyelvűség soha nem káros, mindig a mögötte lévő jelenségek károsak. Tehát káros az, ha például egy magyar nyelven szocializált, magyarul beszélő gyermeket beíratnak a szlovák iskolába, ahol ő a nyelvből minimálisát ért, és nem tudja magát kifejezni. Akkor ez az ő pszichéjére káros, ez egészen biztos. Aztán az erősebb lelkületű gyerek ezt könnyebben kiheveri, a gyöngébbet viszont sokkal jobban megviseli. Ilyenkor szokták azt mondani a gyermekorvosok, hogy ez káros hatással lehet a gyermek fejlődésére. Manapság divat már az óvodában elkezdeni az idegen nyelvek oktatását. Van ennek egyáltalán értelme? A nyelvoktatással foglalkozó szakemberek áüáspontja bár ma gén nyelveket beszélni keü, másrészt az óvodák is attraktívak akarnak lenni. A szülő csak azt látja, jó dolog idegen nyelvet tudni, ugyanakkor szakmaüag nem lát a dolog mögé. Az óvónőnek sem erre szól a képesítése. Lehetne jól is csinálni, viszont ennek nagyon komolyan körülírt módszertana van. A kicsiknek egészen másképp keü idegen nyelveket tanítani. Azt szoktuk mondani, az ember anyanyelvén álmodik, számol, imádkozik. Milyen nyelven álmodik a kétnyelvű gyerek? A kétnyelvű gyermek esetében is létezik nyelvi dominancia, ami sok esetben az iskola hatására alakul ki. Az iskola tanítási nyelvén beszél többször a gyerek, azon a nyelven szerez újabb és újabb ismereteket. A mi gyermekeink esetében tehát a nyelvi dominancia magyar. Kisebbségi helyzetben mindig a kisebbségi nyelvet keü támogatni, nem a többségit, teljesen mindegy egyébként, müyen nyelvpárról van szó. Ha a többségi (Képek: családi archívum) nyelvet támogatjuk, a családon belül is átválthat a nyelvi dominancia, nálunk például a többségi szlovákra. A mi esetünkben a magyar nyelvi dominancia azonban nem azt jelenti, hogy a szlovák nyelv sokkal alacsonyabb szinten rekedne meg. Most Harry Potter- őrület van, a negyedik részt csak szlovákul tudtuk megvenni, fiam úgy is elolvasta, nem volt számára fontos, hogy müyen nyelven íródott. Nem kell tehát tartanunk a gyermekkori kétnyelvűség esetleges negatív hatásaitól? Nem kimutatható, hogy normális körülmények között két nyelv használata késleltemé a nyelvfejlődést, eüenben pozitív hatásai igenis kimutathatók. A kétnyelvű gyerek például hamarabb felismeri a nyelvi jel önkényes voltát, vagyis hogy a jelentés és hangsor között nincs kapcsolat. A gyermek mentális fejlődésére mindenképpen pozitív hatása van, bátran mondhatom. Ezt kutatások sora bizonyította. nem teljesen egyértelmű, a többség azt vallja, hogy nem érdemes. Egész egyszerűen amiatt, hogy tulajdonképpen itt nem kétnyelvűsí- tésről van szó, hanem egy idegen nyelv oktatásáról, ami nagyon kis mértékű csupán, és általában nincs megfelelő folytatása sem. Tapasztalati tény, hogy ha tízéves korban elegendő óraszámban elkezdik a gyereket idegen nyelvre oktatni, akkor általában nagyon gyorsan behozza azokat az osztálytársait, akik már esetleg óvodától kezdve tanultak angolul vagy németül. Ezt én magam is megfigyeltem, amikor angol nyelvet tanítottam. Műiden kezdő osztályomban a nyolcosztályos gimnáziumban elsőben volt öt-hat olyan diák is, aki korábban különórákra járt, de a tanulók közötti különbség általában már januárfebruárra kiegyenlítődött, mindenki azonos szintre került. Akkor az is csupán tévhit, hogy minél korábban kezd a gyerek idegen nyelvet tanulni, annál
