Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-28 / 98. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 28. Gondolat - hirdetés 13 Egy tavalyi uniós közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett európaiak Izraelt és az USA-t tartják a világbékét legnagyobb mértékben veszélyeztető államoknak Adalékok a terrorizmus vélt és valós okaihoz Támadás a Világkereskedelmi Központ ellen (Képarchívum) Az arab terrorizmus vélt és valós okait kutatva a civili­zált világ mára eljutott a fel­ismerésig, hogy megenged­hetetlen pusztán a vallási fa­natizmusban keresni azo­kat. Az egyre fenyegetőbb kőolajválság, a nagyhatalmi törekvések és az arab társa­dalmak szegénysége mellett egész sor tényező játszik közre abban, hogy a világ egyre megosztottabb lesz. LŐR1NCZ ADRIÁN Hidom, ingoványos talajon já­rok, amikor az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és az arab világ vi­szonyát feszegetem; teszem mind­ezt azért, mert az elmúlt hetekben két, teljesen szembenálló nézetet tükröző, mindenképp figyelemre méltó publikációra akadtam. Az egyiket František Šebej, a Týždeň című hetilap mindenkor tárgyila­gos publicistája tette közzé Izrael összeesküvése címen; a másik a kö­zel-keleti háborút vehemensen el­lenző www.antiwar.com honlapon olvasható. Szerzői John J. Mear- sheimer, a politikai tudományok professzora és a Chicagói Egyetem nemzetközi biztonságpolitikai programjának igazgatója, valamint Stephen M. Walt, a John F. Ken­nedy School of Government (kor­mányzati felsőoktatási intézet) dé­kánja. Címe: Az Izrael-lobbi és az amerikai külpolitika. Előrebocsátom: minden konflik­tus azzal kezdődik, hogy az ellenfél visszalő. Ebben a kontextusban a Közel-Kelet válsága kicsit más szí­nezetet nyer. „Nemzetünk elvitat­hatatlan jogaira és az ENSZ határo­zatára való tekintettel kinyilvání­tom a Palesztina területén létreho­zott zsidó állam függetlenségét, mely ezentúl az Izrael nevet fogja viselni” - hangzott a Függetlenségi Nyilatkozat legfontosabb monda­ta, melyet 1948. május 14-én Ben Gurion, az ország későbbi kor­mányfője olvasott fel. A második világháború utáni vi­lág nagyhatalmai kétségekkel fo­gadták az új állam létrejöttét; az USA és Nagy-Britannia azért, mert az arabok „dühítése” ellenkezett a térséghez fűződő gazdasági érde­keivel, a Szovjetunió meg azért, mert imperialista összeesküvést sejtett mögötte. 1947-ben viszont hirtelen nézetet váltott, abban bíz­va, hogy az új állam a szocialista tá­bort fogja erősíteni (egy vallási ala­pon szerveződő államtól elvárni ilyesmit, valljuk be, az elmebajjal határos). Sztálin - illetve a csatlós­államok vezetői - később elfordul­tak a zsidó államtól; ezt a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság vezetői vitték tökélyre. 1989-ben Gustáv Husák és Miloš Jakeš „béketörekvé­seiért” kitüntették Jasszer Arafat palesztin vezetőt. Ahmedínedzsád iráni elnök egy ízben tumornak nevezte Izraelt, melyet végképp el kell tüntetni a vi­lágtérképről; ez a mozzanat kész­tette František Šebejt arra, hogy Iz­raelt a „Közép-Kelet egyetlen de­mokráciájának” nevezze, az ellene intézett kirohanásokat pedig „pa­ranoiás megnyilvánulásként” könyvelje el. „Az arab vüág parano­iája - írja - nem tesz különbséget az egész vüágra kiteijedő (zsidó) összeesküvés és Izrael állam kö­zött. Nyugati újságírói és politikai körökben ezt azon igazságtalansá­gok sokaságával magyarázzák, me­lyeket Izrael követ el a palesztin arabok ellen. Ez a nézet azonban ignorálja az Izrael- és zsidóellenes gyűlölet fő motívumát, az antisze­mitizmust, mely nem a politikai töltetet hordozó fajgyűlöletben, hanem egyfajta vad összeesküvés­elméletben ölt testet. Izrael a Föld országai között a szó szoros értel­mében zsidóvá lett (értsd: üldözte- tetté - a szerző megjegyzése); poli­tikailag egy olyan összeesküvést testesít meg, mely az iszlám és az arab világ ellen irányul. Az összees­küvés részese minden zsidó - te­kintet nélkül arra, hogy a vüág mely részén él -, célja pedig a vüág- uralom megszerzése.” A Nyugat és a zsidóság összees­küvéséről szóló elmélet „a valósá­got ésszerűtlen mítosszal helyette­síti”, úja Šebej, hozzáfűzve: „A mo­dern Európában az antiszemitiz­mus megengedhetetlen, ahhoz idő­ben nem vagyunk még elég messze a holocausttól. Hódít viszont a sok­kal legitimebb anticionizmus, melynek létjogosultsága Izraelnek a palesztinokkal szembeni politiká­jával védhető. A fogalomcserével az antiszemita óbort az anticionizmus új palackjába töltjük...” A vüág egyik legjobb egyetemé­nek tartott Harvardon készített ta­nulmánnyal kapcsolatosan két té­nyezőt fontos megemlítem: az egyik az, hogy megjelent, a másik pedig, hogy a két tudós szinte ugyanarra a következtetésre jut, mint az amerikai diplomácia egyik nagy egyénisége, George W. Baü korábban kiadott, majd agyonhaü- gatott, A szenvedélyes kötődés: Amerika viszonya Izraelhez 1947- től napjainkig című munkájában. A szerzők kiindulópontja egy alapvetően zavaró kérdés: vajon az Egyesült ÁUamok miért hajlandó arra, hogy saját biztonságát félreté­ve egy másüt áüam érdekeinek kép­viseletében lépjen fel? A válasz az lehet, hogy a két ország - az Egye­sült ÁUamok és Izrael - közötti ka­pocs közös stratégiai érdekeken vagy morális parancsokon alapul. Azonban - mint a tanulmányból ki­derül - egyik feltételezés sem nyug­szik valós alapokon. Amerika kö­zel-keleti politikáját csaknem teljes mértékben az amerikai belpolitika irányítja, mutatnak rá a szerzők, s ez utóbbi képes arra, hogy elhitesse a közvéleménnyel: a nemzet érde­kei megkívánják, hogy Izrael olda­lán foglaljanak áüást. Pedig a törté­nelmi tények ez eUen szólnak: az amerikaiaknak az a döntése, hogy az 1973-ban kitört háború idején 2,2 milliárd doüáros azonnali se­gítséget nyújtsanak Izraelnek, be­indította az OPEC olajembargóját, amely jelentős károkat okozott a nyugati gazdaságoknak; az izraeli hadsereg viszont nem tudta meg­védeni az amerikai érdekeket a tér­ségben. Az 1990-91-es öbölháború idején az Egyesült ÁUamok nem használhatta az izraeli támaszpon­tokat, mert ha ezt teszi, szétesett volna az Irak eüeni koalíció. A tör­ténelem 2003-ban ismételte önma­gát - Bush elnök nem kérhette Izra­el segítségét a Szaddám-rezsim el­len, mert ezzel magára zúdította volna az arab vüág minden harag­ját. A szerzők eljutnak odáig, hogy kimondják: az USA-nak és a nyuga­ti világnak azért kell szembenéznie a terrorizmus problémájával, mert szoros szövetségben áh Izraellel, melyet az arab társadalmak terü­letbitorlónak tekintenek. Számos, csak fenntartásokkal el­fogadható, ám mindenképp elgon­dolkodtató kérdést feszeget mind František Šebej, mind pedig a John J. Mearsheimer-Stephen M. Walt szerzőpáros, akik nem átallnak el­menni egészen az atommoratóri­um problémaköréig (ha Izrael és Irán is vaUási elveken szerveződő áüamalakulatok, miért birtokolhat az egyik atomfegyvert, s miért nem a másik?). Végezetül áüjon itt még egy megdöbbentő adat: az Eurobaro- meter uniós közvélemény-kutató tavalyi felmérésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a megkér­dezett európaiak Izraelt és az USA- t tartják a vüágbékét legnagyobb mértékben veszélyeztető áüamok- nak. Fébeinformáltság, antiszemi­tizmus, Amerika-eüenesség, az ön­magukkal is hadban áüó arab áUa- mokkal érzett (látszólagos) szoli­daritás - vagy a kibogozhatatlan ok-okozati összefüggések keresése kiváltotta dekadencia? Azt hiszem, ez utóbbi... Mert a baj mindig az­zal kezdődik, hogy a szembenáüó fél visszalő. V ' 5x100000 naponta az úi es a hű ügyfeleinknek is Sk IV i n V 'U perc naponta ingyen Csak az Orange-nál, az ajánlott tarifacsomagok egyikének előfizetésével: ■ az év végéig naponta 500 percet ingyen beszélgethet az Orange Slovensko hálózatán belül* ■ 1 koronás (áfával) telefont vásárolhat m ■ 2006. V. 14-éig ráadásként naponta 5 x 100 000 koronát sorsolunk ki a hű és az új ügyfeleink között X 905-ös ügyfélszolgálati vonal: 0905 905 905 ‘ A kedvezményes hívások 2006. XII. 31-éig vehetők igénybe naponta 2?-töl 7 óráig, valamint szombaton és munkaszüneti napokon, ha 2006. V. 28-áig előfizeti a Paušál 50+SMS. 60, 80 my, 90+SMS, 120 vagy 250 tarifacsomagok egyikét, valamint aláírja a szerződéséhez csatolt, 24 hónapra vonatkozó akciós függeléket. A játék 2006. VI. 20-ától V. 14-éig tart. Azok az ügyfelek vehetnek részt benne, akik aláírják a szerződéséhez csatolt akciós függeléket. Azok között az új és a hú ügyfelek között, akik teljesítik a feltételeket, a játék tartama alatt naponta 5 x 100 000 koronát sorsolunk ki, kivéve a hétvégéket, amikor a két nap alatt egyszer sorsolunk ki 5 x 100 000 koronát. A pénznyeremény után adót kell fizetni. A kötelező adó levonása után a nyertes 81 000 koronát kap kézhez. A játékszabályok részletes leírását a www.orange.sk honlapon közöljük vagy az Orange Slovensko márkaboltokban kaphatja meg. Nokia 6103 1490 Sk-tól

Next

/
Thumbnails
Contents