Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-24 / 94. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Bartók és a popzene forrása Pozsony. A zeneszerző születésének 125. évfordulója alkalmá­ból Bartók és a popzene forrása - a tiszta forrástól az elektronikus média zenéjéig címmel tart előadást Zuzana Vitálová zenetörté­nész, zeneterapeuta ma 17 órától a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában, (ú) Ötvenezer látogató a budapesti könyvfesztiválon Az Év kiadója MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Az Év kiadója címet idén a Magvető Könyvkiadó Kft. ér­demelte ki, az Év kereskedője pedig a Libri Kereskedelmi Kft. lett; a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvteijesz- tők Egyesülésének (MKKE) elisme­réseit a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál zárónapján, tegnap adták át. ^ A Gyermekkönyvek Nemzetközi Szervezete (IBBY) magyar tagoza­ta az Év gyermekkönyve díjjal lírai kategóriában Kántor Péter Kétszáz lépcső föl és le című könyvét jutal­mazta, prózában Sheer Katalin Nefelé című kötetét díjazták. Az Év gyermekkönyv-illusztrátora Kal­már István, fordítója pedig Kertész Judit lett. Az életműdíjjal Bálint Ágnes munkásságát ismerték el. Zentai Péter László, a MKKE el­nöke úgy tájékoztatta az MTI-t: több tízezren látogattak el az el­múlt négy napban a könyves must­rára, amely „a béke szigete” volt a választások kiélezett küzdelmének feszült hangulatában. A könyvfesztivál díszvendége idén a kortárs spanyol irodalom és könyvkiadás volt. A fesztivál nagy­díját, a Budapest Nagydíjat a vi­a Magvető lághírű spanyol író, Jorge Semp- rún vehette át, a másik kiemelt vendégnek, Csingiz Ajtmatov kir­giz írónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitün­tetést nyújtotta át Sólyom László köztársasági elnök a fesztivál megnyitóján. A könyvfesztiválra 23 országból érkeztek íróvendégek, a legna­gyobb számban Németországból. A Berliner Zimmer program kereté­ben 13 berlini kötődésű alkotó mu­tatkozott be a német stand irodal­mi kávéházában. A 250 irodalmi és szakmai prog­ram közül különösen nagy figye­lem kísérte a díszvendég írók be­mutatkozását, a Nobel-díjas Ker­tész Imre felolvasását, továbbá a Berliner Zimmer programjait. Nagy érdeklődés övezte ezenkívül a könyvolvasási és -vásárlási szo­kásokról szóló kutatási eredmé­nyek ismertetését, valamint a mi­nőségi könyvkiadás gondjait meg­vitató konferenciát. Hosszú sorok kígyóztak a dedikáló Jorge Semp- rún, Csingiz Ajtmatov és Szabó Magda asztalai előtt. Zentai Péter László becslése sze­rint a könyves seregszemle látoga­tóinak száma elérte az 50 ezret. Égi és földi címmel Nagy József festőművész alkotásaiból nyílt jubile­umi kiállítás a komáromi Limes Galériában a Pro Arte Danubii és a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága rendezésében. A mű­vész festményei május 21-ig tekinthetők meg. (Somogyi Tibor felvétele) Adamik Tamás előadása Nyitrán és Pozsonyban Új fényben a Zalán futása CSEHY ZOLTÁN Pozsony/Nyitra. Április 20-án a pozsonyi Comenius Égyetem ma­gyar tanszékén, 21-én a nyitrai Konstantin Egyetem magyar tan­székén tartott előadást Adamik Ta­más professzor, az antik irodalom, kiváltképp a római költészet, illetve az antik retorikaelméletek kutató­ja, többek közt Arisztotelész, Corni- ficius, Szent Jeromos, Martialis és Ovidius műveinek fordítója, az EL­TE tanára. Az időközben alap­könyvvé vált négykötetes római irodalomtörténet szerzője számára az antik irodalom mindig is a ma­gyar irodalom egyik fő ihletőjeként értelmeződött. Az elismert tudós ezúttal Vörösmarty Zalán futása cí­mű eposzáról beszélt, s a tőle meg­szokott leleményességgel és szak­mai elmélyültséggel kimutatta, hogy Vörösmarty kiváló munkája a százados elmarasztalások és örök­lött irodalomtörténészi babonák ellenére precízen, antik szabályok és arányok szerint szerkesztett har­monikus egész, mely a leginkább Lucanus Pharsalia című eposzát idézi. A Zalán futása matematikai szerkezetét (a mű 10 énekből áll, illetőleg minden ének öt egységet foglal magába) nem redukálta le csupán leírható struktúrára, ha­nem a mű három dimenziójának (a hadi események, a szerelmi szál és a költői reflexió) arányos és cél­tudatos vegyítéséről is kifejtette nézeteit. A retorikai bravúrokban is bővelkedő előadást a nagy szá­mú közönség a Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézetének jóvoltá­ból évezhette. Holnap és csütörtökön: Fésős András rendezésében Shakespeare drámája Pozsonyban Macbeth-tel a „csatornában” „»Vedd el, ha nem félsz vágyni rá.« Időzített bom­ba állapot. Férfi. Nő. Sze­relem. Hatalomvágy. Hata­lom. Vágy. Ezek ketten, egy pillanatban rosszul dönte­nek. És beindul a gépezet. Lavinaeffektus. Rálépsz egy kőre és elindul alattad a hegyoldal. Rossz helyre léptél. De Te léptél! Most akkor van VÉGZET?” ELŐZETES Holnap 22 órától, április 27-én, csütörtökön pedig 21 órától Shake­speare Macbeth című drámája lesz látható Pozsonyban, a volt Stoka (Csatorna) Színház épületében (Pribinova 1.). A darabot Fésős András egy kifejezetten erre az elő­adásra összeállt, „ideiglenes társu­lattal” vitte színpadra, bár ezúttal a színpadra vitel nem a legmegfe­lelőbb kifejezés, mivel nem szokvá­nyos előadásról van szó... Nem véleden a nézőknek szóló udvarias felszólítás: Kérjük, hogy kényelmes cipőt és meleg ruhát vegyen fel mindenki! Magyarázat­ként álljanak itt Fésős András sza­vai: „Fontosnak tartottam, hogy a Jelenetek az előadásból nézőhöz minél közelebb hozzam a darabot, ezért döntöttem úgy, hogy szakítok a színpadtér-néző- tér hagyományos felfogásával, így a tér különböző helyein szólalja­nak meg a jelenetek, melyekben a néző szinte szükségszerűen vesz részt, változó mozgásával alakítja a teret, a jelenetet. Részese lesz az előadásnak, a szó szoros értelmé­benjelen lehet a jelenetben.” Shakespeare színházi klasszi­kusnak számító darabjára pedig azért esett a választása, mert „a Macbeth különös erővel szól a ma emberi és közösségi állapotairól is”. Az előadás bemutatója 2005 októberében volt a budapesti Tűz- raktárban, és nagy siker kísérte. A címszerepet Szabó Győző, La­dy Macbethet Takáts Andrea for­málja meg. A további szerepekben Scherer Pétert, Viola Gábort, Do­mokos Lászlót, Kátai Istvánt, Koz­ma Dávidot, Barbinek Pétert, Ta­mási Zoltánt és Bocskor Salló Ló- rándot láthatja a közönség. A drá­majelen számára is érvényes újra- fordítását Kovács Kristóf író, dra­maturg készítette. Az előadás a Diákhálózat ma kezdődő és május 3-ig tartó Tavaszi Diákfeszt című rendezvénysoroza­tának részeként, a Magyar Intézet közvetítésével érkezik Pozsonyba. A belépés díjtalan, (ú) (Fotók: tuzraktar.hu) Xll. Gyurcsó István Emléknap verssel, zenével, kiállítás-megnyitóval és irodalmi kerekasztal-beszélgetéssel Gyurkovics Gábor az idei díjazott ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Garamkövesd. A Párkány mel­letti faluban pénteken egész napos programmal emlékeztek meg Gyurcsó István költőről és a község másik neves szülöttjéről, Hubik Ist­ván műfordítóról. Garamkövesd központjában, az 1984-ben, Duna- szerdahelyen elhunyt költő és kul­túraszervező mellszobránál többek közt a család, a Gyurcsó István Ala­pítvány kuratóriuma, a Magyar Köztársaság pozsonyi konzulátusa, az Irodalmi Szemle és a Madách Posonium küldöttsége, a Csema- dok országos, járási és helyi illeté­kesei, a párkányi gimnázium, vala­mint a garamkövesdi önkormány­zat is elhelyezte a tisztelet és az em­lékezés koszorúit. Dobos László író ünnepi beszédében felidézte a szlo­vákiai magyar irodalom háború utáni helyzetét, megjegyezve: an­nak ellenére, hogy esztétikai szem­pontból a sematizmus és a dogma­tizmus évei voltak ezek, s az induló nemzedékek egyfajta plebejus in­dulattal és naiv felszabadultság-ér- zéssel léptek a líra porondjára, mégis ennek az időszaknak kö­szönhetjük Dénes György, Veres Já­nos, Bábi Tibor, Gály Olga jelentke­zését, majd 1955-ben Gyurcsó Ist­vánét, aztán Tőzsér Árpádét, Cson­tos Vilmosét. Dobos megállapítot­ta: csak Fábry Zoltán Kevesebb ver­set, több költészetet című eszmélte- tő írása után fordult igazán a szlo­vákiai magyar irodalom a minőség irányába. A koszorúzás után a megjelentek Hubik István szerkesz­tő, jogász, műfordító emléktáblájá­nál tisztelegtek, ahol a család nevé­ben Hubik István fia is lerótta ke­gyeletét. A késő délutáni órákban, a kultúrházban adták át a duna- szerdahelyi Gyurcsó István Alapít­vány díját - az évente odaítélt pénzjutalomban egy-egy tehetsé­ges helyi diák, fiatal részesül. Idén Gyurkovics Gábor kosárfonó kapta a díjat. Huszár László, a kuratóri­um titkára Gyurcsó Istvánt méltat­va kiemelte a költő közéleti szerep- vállalását is, megállapítva: szerve­zői tehetsége, személyes, emberi hozzáállása nélkül többek közt a Szőttes és a Szlovákiai Magyar Ta­nítók Központi Énekkara sem jöhe­tett volna létre. A Gyurcsó-emléknapon szavaló­versenyt is rendeztek, ahol szlová­kiai magyar költők műveit hallhat­ta a közönség, idén Barna Gergely, a párkányi nyolcosztályos gimná­zium diákja, valamint Fazekas Ré­ka párkányi és Mód Gergely eszter­gomi ferences gimnazista bizo­nyult a legjobbnak. A helyi óvodá­sok a koszorúzáskor Gyurcsó Ist­ván gyermekverseiből is ízelítőt adtak. Délután M. Nagy László fo­tóriporter Életút című tárlatát nyi­tották meg, továbbá Kürthy Lajos előadóművész, Bodonyi András és Köpöncei Csilla verses-zenés ösz- szeállítása, valamint a párkányi Szivárvány Kórus fellépése tarkí­totta a programot. Mokos Attila színész Dobos Lászlótól olvasott fel. Bodonyi Andrásék megzenésí­tett Tőzsér Árpád-versekkel is üd­vözölték a Kalhgram Kiadó igaz­gatójával, Szigeti Lászlóval érkező költőt, akik Fonod Zoltánnal és Dobos Lászlóval vettek részt egy kerekasztal-beszélgetésen. S főképp ez utóbbi kapcsán je­gyezzük meg: a jövőben nem árta­na az irodalmi beszélgetéseket fel- készülten, frissen, érdekesen vezet­ni, a programokat pedig nem afféle koszorúzási toldalékként, időkitöl­tő gamírungként tálaim. Mert bár- müyen nemes is a szándék, s bár­miféle objektív nehézség is adódik a szervezők részéről, az eredmény méltatlan és lehangoló, (buch) (Petrik Zsolt felvétele) Tőzsér Árpád, Szigeti László, Fonod Zoltán és Dobos László

Next

/
Thumbnails
Contents