Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-22 / 93. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN A Smer feljelenti Ivan Miklóst Pozsony. Igor Šulaj (Smer) feljelentést tesz Ivan Mikloš pénzügyminiszter ellen, mivel szerinte torzította a 2005-ös állami költségvetés adatait. Šulaj úgy látja, a pénzügy elhallgatott egy 4,178 milliárd koronás tételt, vagyis a tényleges hiány ennyivel kisebb. Peter Papanek, Mikloš szóvivője lapunknak elküldött állásfoglalásában hangsúlyozta: Igor Šulaj újabb, szakmai hozzá nem értésről tett tanúbizonyságot, és nem ismeri az uniós ESA 95-ös módszertan szerint vezetett könyvelést. (S, ú) Újabb vádemelés Mikuláš Č. ellen Pozsony. Vádat emelt a főügyészség Mikuláš Č., Karol S. és Slavomír S. ellen, Imrich Oláh meggyilkolása miatt. A nyomozás során nem sikerült kideríteni a gyilkosság pontos napját, csupán annyit tudni, hogy valamikor 1997 júniusa és augusztusa között történt. A három vádlott ekkor döntötte el, hogy végeznek Oláhhal, aki Robert Holub kelet-szlovákiai alvilági bandájának tagja volt. Áldozatukat Mikuláš Č. besztercebányai irodájában megfojtották, majd Očová határában elásták az erdőben. A főügyészséggel a nyomozás során több védett tanú is együttműködött. (dem) Mečiar: kormányra kerül a HZDS Pozsony. Vladimír Mečiar szerint a HZDS-t nem lehet majd megkerülni a kormányalakításnál. A volt miniszterelnök pártja választási programismertető konferenciáján nem bocsátkozott jóslatokba az egyes pártok várható eredményét illetően, szerinte ez a választási részvételtől függ majd a legnagyobb mértékben. Arra sem válaszolt, mely pártokhoz áll közel a HZDS programja, ellenben kritizálta a kormánypártokat és populizmussal vádolta az ellenzéki Smert. (SITA) Az IMF által összeállított legfejlettebb országok listája Úgy élünk, mint Kuvaitban? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ------------------------------------Was hington. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb ösz- szegzése szerint 2006-ban az egy főre jutó, vásárlóerőn számított bruttó hazai össztermék (GDP) tekintetében Szlovákia 16 ezer dollár feletti értékkel a 179 országból álló listán a 41. Az élen Luxemburg áll 70 000 dollárral, a 10. Ausztria mutatója 34 300 dollár. A lista meglepetése Egyenlítői Guinea, amely a 2005- ös összegzésben még a 42. helyen állt, ám idén az alig 500 ezer lelket számláló kis ország olajki- termelés-felfutása révén 52 700 dolláros teljesítménnyel a 2. helyre ugrott - ettől eltekintve a lakosság zöme nagyon szerényen él. Csehország 20 577 dollárral a 34., Magyarország a 39. A legfejlettebbnek számító volt szocialista ország, Szlovénia már az előA leggazdagabbak élbolya 1. Luxemburg 2. Egyenlítői Guinea 3. USA 4. Norvégia 5. Írország 6. Izland 7. Dánia ) 8. Kanada 9. Svájc j 10. Ausztria 34. Csehország 39. Magyarország 41. Szlovákia (Forrás: IMF) kelő 30-as listán tanyázik. Tavaly Szlovákia még csupán a 45. volt, ami tisztes teljesítmény, tekintve, hogy az olajban fuldokló Kuvait állt közvetlenül előttünk a 44. pozícióban. (S, IMF, só) Ágyszámcsökkentés és elbocsátások várhatók Eladósodhatnak a kórházak a bérmegállapodás miatt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nehéz anyagi helyzetbe kerülhetnek az egyetemi kórházak, ha teljesítik a szerdai megegyezésben szereplő béremelést, állítják egyes igazgatók. A szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében idén 20 százalékkal emelkedik az egészségügyben dolgozók bére, két részletben: 10 százalékkal májustól és 10 százalékkal decembertől. A pozsonyi egyetemi kórház korábban csak 15 százalékos - 10 százalékkal az alapbért, 5 százalékkal a mozgó bért - emelést javasoltak. „A béremelés miatt a tervezettnél gyorsabban kell megvalósítanunk a kórház működésének hatékonyabbá tételét” - jelentette ki Katarína Sedláková igazgatóhelyettes. Ez várhatóan elbocsátásokkal, a kórházi ágyak számának csökkentésével jár. Az eperjesi egyetemi kórház eladósodástól tart. „Ha a megállapodásnak megfelelően emeljük a béreket, akkor nem lesz pénz más, ugyancsak fontos kiadásokra” - mondta Peter Biroš, a kórház igazgatója. A gyógyszereken és egyéb működési költségeken már nem tudnak többet spórolni. „Már semmi sem véd bennünket a végrehajtótól, ha nem fizetjük a számlákat, rossz véget érhet a béremelés” - véli az igazgató. Javíthatja az egészségügy helyzetét, hogy Rudolf Zajac egészségügyi miniszter szerint nőhet az állam által saját biztosítottjai után fizetett díj nagysága. Az állam mintegy 3 millió ember - nyugdíjasok, gyerekek stb. - egészségbiztosítási járulékát fizeti, melynek mértéke az átlagbér 4 százaléka, vagyis jelenleg 633 korona. Az emelés azonban leghamarabb jövőre valósul meg, Zajac 2009-ig évente 0,25 százalékkal emelné a járulékot, ami így elérhetné az 5 százalékot. Erről a javaslatáról azonban már az új kormánynak kell dönteni. (lpj) A lakosság szerint a legégetőbb gond ai életszínvonal, a munkanélküliség és az egészségügy helyzete Betegesen korrupt egészségügy Az elmúlt három évben adott bármilyen közalkalmazottnak csúszópénzt vagy egyéb „figyelmességet”? igen nem megtagadta a választ adatok százalékban 2006 márciusa Q 2004 májusa H~] 1999 októbere A korrupció mértéke? Ágazat van nincs Egészségügy 63 2 Igazságszolgáltatás 47 2 Minisztériumok 45 3 Rendőrség 39 3 Vállalatok, magáncégek 34 6 Vámhivatalok 30 4 Helyi önkormányzatok 28 8 Megyei hivatalok 27 4 Iskolaügy 27 6 Adóhivatalok 15 10 Munkaügyi hivatalok 14 16 Az első oszlopban azok aránya, akik rendkívül korruptnak tartják az ágazatot, a másodikban azok aránya, akik szerint az ágazat korrupciómentes. A többi válaszadónak nem volt kikristályosodott véleménye. Pozsony. A lakosság továbbra is az egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak - derült ki a Trancpa- rency International Szlovákia (TIS) megrendelésére készült felmérésből^ melyet a Focus ügynökség végzett. A válaszadók szerint a politikai pártok is élenjárnak a korrupcióban, a leggyakrabban pedig a közbeszerzési eljárásoknál és a pártok finanszírozásánál kerül sor üyesmire. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Emília Sičáková-Beblavá, a TIS vezetője elárulta: a kormánynak az elmúlt négy évben elsősorban az igazságszolgáltatásnál, az ügyészségnél és a rendőrségen zajló korrupciót sikerült visszaszorítania. A megkérdezettek 7 százaléka jelentené a rendőrségen, ha valaki csúszópénzt követelne tőle - 2002- ben ez még csak 4 százalék volt. A polgárok 39 százaléka vélekedik úgy, hogy a rendőrségre jellemző a korrupció, négy évvel ezelőtt erről a lakosság 52 százaléka volt meggyőződve. „A KDH volt tárcái ezen a téren különösen jó eredményt értek el. Mind a rendőrségnél, mind az igazságszolgáltatás terén sikerült visz- szaszorítani a korrupciót. Kis előrelépésről van szó, igazi eredmény közép- és hosszú távon várható” - magyarázta Sičáková- Beblavá. A TIS szerint az uniós strukturális alapokból beáramló pénz elosztásánál is nagy tér nyílik a korrupcióra. A polgárok a negyedik legégetőbb problémának tartják a korrupciót. Az első három helyen az életszínvonal, a munkanélküliség és az egészségügy helyzete áll. „A polgárok jelzést küldtek a pártoknak, hogy a korrupcióval a választások után is harcolni kell. A megkérdezettek 82 százalékának meggyőződése, hogy csúszópénzre a leggyakrabban a közbeszerzési eljárásoknál van szükség” - tette hozzá Sičáková-Beblavá. (dem) Fellebbezett az ítélet ellen a Galántai Körzeti Földhivatal korrupció miatt elítélt egykori elöljárója Borovszky László első fokon négy évet kapott ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya/Pozsony. Bűnösnek találta a speciális bíróság a korrupcióval vádolt Borovszky Lászlót. Első fokon négy év feltétel nélküli szabadságvesztésre és 200 ezer pénzbírságra ítélték, valamint öt évre eltiltották a közügyektől. Ha nem fizet, további egy évet kell leülnie. Az ítélet nem jogerős, Borovszky fellebbezett. A speciális ügyész öt évet és 400 ezres bírságot javasolt, s mérlegeli, szintén fellebbezzen-e. Alapvetően elégedett azzal, hogy a bíróság kimondta Borovszky bűnösségét, ezt fontos előrelépésnek tartja a korrupcióellenes harc terén. Pavel Nechala, a Transparency International jogásza szerint az ítélet kellően szigorú, s jó hír a polgárok számára. „Az ilyen ítéletek erősítik az igazságszolgáltatás iránti bizalmat” - mondta az Új Szónak Nechala. A perre azért is jobban figyelt a közvélemény, mert Borovszky és az ugyanebbe az ügybe keveredett, első fokon már ugyancsak elítélt Gál László az MKP színeiben került a földhivatalba. Mihelyt kipattant a botrány, Simon Zsolt agrárminiszter a kormányban javaslatot tett a menesztésükre, és a párt helyi szerve is lépéseket tett, hogy mihamarabb megszabaduljon tőlük. „Már nem szeretném kommentálni a dolgot. Gál Lászlót szinte azonnal kizártuk, Borovszky pedig kilépett, azóta semmi közünk hozzájuk. Számunkra az ügy lezárult, csak azt jegyezném meg: fájdalmas tanulság ez mindannyiunk számára” - reagált lapunknak Berényi József, az MKP galántai járási elnöke. A vád szerint Borovszky egymillió korona csúszópénzt követelt Miroslav Sýkora vállalkozótól, hogy elősegítse egy 266 hektárnyi mezőgazdasági földterület átminősítését építkezési telekké, melyen ipari park létesülhet. Később már csak a felét kérte. Az S-Real Holding Kft. képviselője mindezt jelentette a rendőrségen, s beépített ügynökként együttműködött. Borovszky végig ártatlannak vallotta magát, mondván: csak előzékeny akart lenni Sýkorával szemben, mivel erre megkérte az akkori kerületi elöljáró, Gál László. Borovszky elismerte, már az első találkozó során olyan érzése volt, hogy a vállalkozó le akarta fizetni, de ő elutasította. Ennek ellenére néhány nappal később szabadidejében felkereste őt a cég irodájában, a hivatali pecsétet is magával vitte, ami nem szokványos eljárás, ám szerinte nem is törvényellenes. A hivatalos kérvényt később rendesen iktatta a földhivatalban. Az ügyész szerint a hivatalnoknak jelentenie kellett volna, hogy le akarták fizetni. Noha a pénzt valóban nem vette át, a rendelkezésre álló hang- és képfelvételek szerint ez szándékában állt. (sza, t) Borovszky László a bíróságon (Jón Krošlák felvétele) Megszűnik minden korlátozás, amely a korábbi rendszerben a nyugdíjak maximális összegére vonatkozott Nem kell kérvényezni a nyugdíjátszámolást ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szociális Biztosító augusztus elsejétől kezdi átszámolni a 2004 előtt nyugdíjazottak járadékát, ahogyan azt a nyugdíjtörvény módosítása tartalmazza. Az átszámítást nem kell kérvényezni, sőt a biztosító kér is mindenkit, hogy ne kérvényezze, mert lassítaná munkáját. „Senkinek sem kell aggódnia, az emelt összegű nyugdíjat augusztus elsejétől visszamenőleg megkapja akkor is, ha a pontos összeget csak később állapítja meg a biztosító” - magyarázta az eljárást Iveta Radičová szociális ügyi miniszter. Ez a rendelkezés mintegy 80 ezer nyugdíjast érint. Az átszámítással sem kapnak majd ugyanolyan összegű nyugdíjat, mint azok a szerencsésebb társaik, akik 2004 után, már az új rendszerben mentek nyugdíjba, de sokan jelentős emelésre számíthatnak. „Megszűnik minden korlátozás, mely a korábbi rendszerben a nyugdíj maximális összegére vonatkozott” - tájékoztatott a miniszter. Ilyen volt például, hogy a kereset 10 ezer korona fölé eső részét nem vették figyelembe. A módosítás minimális jövedelmet biztosít majd a legszegényebb nyugdíjasoknak is. A tárca az állami szociális támogatással kombinálva egészíti ki a legalacsonyabb nyugdíjakat úgy, hogy azok meghaladják a létminimumot. Ez is automatikus, nem kell kérvényezni. Jelentősen, harmadával emelkedik a gyerekeknek járó árvasági ellátás összege, az eddigi 30%-ról az elhunyt szülő nyugdíjának 40%-ára. A módosítás nyugdíjat ad a 2004 előtt megözvegyült férfiaknak, akik eddig ezért nem kaptak pénzt. Nekik egységesen 2794 korona jár ezen a címen. Szigorodik a korkedvezményes nyugdíj megítélése. Ma még egy évet számítanak le a nyugdíjkorhatárig hátralévő időszakból azoknak, akik legalább 7 évig dolgoztak folyamatosan. Augusztus elsejétől már nekik is csak fél évet. (lpj) Kiket és hogyan érint a módosítás? ♦ emelkedhet a 2004 előtt nyugdíjba vonultak járadéka ♦ fix özvegyi nyugdíj jár a 2004 előtt megözvegyült férfiaknak ♦ emelkedhet a 2004 előtt nőknek kiszabott özvegyi nyugdíj ♦ nő az árvasági ellátásban részesülő gyerekek járadéka ♦ bevezetik a minimális nyugdíjjövedelem intézményét ♦ a nyugdíj mellett dolgozóknak nem kötelező a betegbiztosítási járulék fizetése ♦ a rokkantnyugdíjasok kedvezőbb elbírálásban részesülnek ♦ az egészségkárosult gyereket gondozó szülő helyett az állam fizeti a nyugdíj-biztosítási járulékot a gondozott 18 éves koráig ♦ összesen mintegy 300 ezer embert érintenek a változások
