Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-18 / 89. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 18. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ FRANCIA SAJTÓ A párizsi lapok kétségbe vonják a francia katonai be­avatkozás legitimitását a csádi harcokban. A Le Figaro szerint a több száz halálos áldozattal járó összecsapásokat a világ­sajtó a csádi vezetés meggyen­gítésére irányuló támadás­ként értékelte, pedig valójá­ban összeesküvést kiáltva a helyi hatalom csapdát állított az elnököt éppen nem fenye­gető lázadóknak. Az összeza­varodott lázadókat a kor­mányerők tolták a csádi fővá­rosba, akik azt sem tudták, hol az elnöki palota. A Le Monde hangsúlyozza: a fran­cia hadsereg 1300 fős kontin­gense hivatalosan Csád szuve­renitását védi, de valójában elkötelezett a jelenlegi hata­lom mellett, hiszen a lázadó erők előrenyomulásáról a be­repülő francia Mirage-ok tájé­koztatták a csádi hadsereget. Deby elnök az afrikai korrup­ció egyik bajnoka, s azért vál­toztatta meg az alkotmányt, hogy hatalmon maradhasson. Már 40 ezer tagja van a Mártíromságot Keresők Különleges Egységének- A temetkezési vállalkozók szövetsége teljes mértékben egyetért az orvossztrájkkal. (Peter Gossónyi karikatúrája) Iráni öngyilkos kommandó Irán több tízezer fős sere­get állított össze öngyilkos merénylőjelöltekből, akiket brit, amerikai és izraeli cél­pontok ellen vezényelne a nukleáris létesítményeit érő katonai csapás esetén. MT1-F1GYELŐ A The Sunday Times brit lap iráni hivatalos forrásokból szár­mazó értesülése szerint már 40 ezer kiképzett önrobbantó áll be­vetésre készen. Az alakulat fő ereje a Forradalmi Gárdán belül jött létre, Mártíromságot Keresők Különleges Egysége néven. Az egység már meg is mutatta ma­gát, amikor a múlt hónapban, egy katonai parádén, olajzöld egyen­ruhában, robbanószerrel megra­kott övékkel és magasba tartott detonátorral vonultak fel. Hasszán Abbászi, a Forradalmi Gárda stratégiai tanulmányi inté­zetének vezetője egy beszédében - amelynek hangfelvétele eljutott a The Sunday Timeshoz - azt mondta: eddig 29 nyugati cél­pontot jelöltek ki. Az amerikai és brit „érzékeny pontok” közül né­hány Irakban van, közel az iráni határhoz - mondta Abbászi. Az idézett iráni vezető felszólította a leendő „mártírokat”, hogy fordít­sanak különös figyelmet „az ár- mánykodó Angliára”, és közölte, hogy „Nagy-Britannia pusztulá­sa” a Forradalmi Gárda napirend­jén szerepel. A lap beszámolója szerint az öngyilkos merénylőjelöltek sza­bályosan jelentkezhetnek egy te- heráni toborzó irodában, ahol születési bizonylatot és lakcím- igazolást kémek tőlük, és azt, hogy egy kérdőíven jelöljék be, milyen célpontokat akarnak meg­támadni. A lehetőségek között szerepelnek Irakban lévő ameri­kai, valamint izraeli célpontok is. A brit lap neki kiszivárogtatott nyugati hírszerzési értesüléseket idézve azt írta: a Forradalmi Gár­da égisze alatt, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség figyel­mét kikerülendő, külön, titkos és párhuzamos nukleáris fegyverfej­lesztési program folyik Iránban arra az esetre, ha az ismert atom­létesítményeket katonai csapás­sal lerombolnák. A kiszivárogtatott dokumentu­mok egyike szerint George Bush amerikai elnök arra készül, hogy ha nem sikerül valamilyen meg­oldást találni az iráni atomvál­Az Economist Intelligen­ce Unit londoni elemző ház nem zátja ki a 100 dolláros hordón­kénti olajárat. ságra, az ő hivatali idejének lejár­ta előtt az Egyesült Államok be­avatkozik, mert „nem lenne mél­tányos” utódjára hagyni az iráni nukleáris létesítmények elpusztí­tásának feladatát. Független londoni elemző há­zak már jó ideje valós lehetőség­ként számolnak az iráni katonai beavatkozással. Ezek közé tarto­zik az Economist Intelligence Unit (EIUJ, a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző és elemző intézete, amely nemrég London­ban kiadott világgazdasági elem­zésében egyharmadosnál na­gyobb esélyt adott arra, hogy ka­tonai akcióba torkollik az iráni atomprogram feletti vita. A ház ezért meredeken megemelte idei olajárjóslatát, rövid távra nem zárva ki a 100 dolláros hordón­kénti olajárat. A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb, rendszeres olajpiaci előrejelzéseket is közlő háza leg­frissebb, múlt heti elemzésében azt írta: a Jóindulatú” megoldás­sal számoló forgatókönyvek irre­álissá váltak, és a fő kérdés a „nem jóindulatú” megoldások időzítése és kiterjedése, ezért a tartósan és jelentősen 70 dollár feletti olajár kialakulásának esé­lye most még sokkal magasabb, mint korábban. Orosz-magyar szakértő csoport tisztázta a még Nyizsnyij Novgorodban lévő kötetek eredetét Újabb könyvek kerülhetnek haza Sárospatakra MTl-HÁTTÉR Fontos lépés történt annak ér­dekében, hogy a sárospataki re­formátus kollégium még Oroszor­szágban lévő néhány kötete is ha­zakerülhessen, miután egy ma­gyar-orosz munkacsoport a múlt héten tisztázta eredetüket a Nyizsnyij Novgorod-i regionális könyvtárban. A közös szakértői munkacso­port az orosz kulturális örökségi és tömegkommunikációs törvé­nyességi felügyelet (Roszohran- kultura) megbízásából vizsgálta meg a kérdéses köteteket - erősí­tette meg Jurij Godovanyec, a fel­ügyelet jogi tanácsosa, rámutat­va: hivatala a legérdekeltebb ab­ban, hogy száz százalékig érvé­nyesüljön az a januárban hozott orosz törvény, amely a II. világhá­ború nyomán a Volga-parti város­ba került sárospataki kötetek visz- szaadásáról rendelkezik. A moszkvai tisztségviselő hang­súlyozta, hogy a felügyeletnek még elemeznie kell a szakértői vizsgálat eredményeit, mielőtt bármilyen döntés születik a to­vábbi visszaadás ügyében. Mind­amellettjelezte, hogy erre a meg­lévő törvény lehetőséget ad. A tör­vényhozók ugyanis bölcsen elte­kintettek a kötetek számának fel­tüntetésétől a szövegben - jegyez­te meg Godovanyec, hozzátéve: ezt már csak azért is jól tették, mert egyes töredékek nem tekint­hetők teljes kötetnek. Magyar források szerint az 1990-es évek végén az orosz­magyar restitúciós bizottság könyvtári albizottsága 146 kötetet azonosított Nyizsnyij Novgorod­ban. Idén március 1-jén 136 ün­nepélyes visszaadására került sor Vlagyimir Putyin orosz elnök je­lenlétében a budapesti Nemzeti Múzeumban. A szakértőcsoport egyik orosz tagja a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtárban végzett vizsgálat után elmondta: tíz kiadványról van szó, és mindegyiknek sikerült megerősíteni a sárospataki erede­tét. - Ezek a kiadványok a koráb­ban azonosított kötetek között szerepeltek, és Magyarország fenntartotta igényét rájuk, de két­ségek maradtak fenn velük kap­csolatban, s további bizonyításra volt szükség. Ezeket a kétségeket sikerült eloszlatni - magyarázta a szakértő. A tíz kiadvány zöme töredék, jobbára XVII. századi magyar és latin nyelvű imádságoskönyvek, kalendáriumok töredékei. De van köztük egy ősnyomtatvány, a Modus legendi, amelyet 1481-ben vagy 1485-ben adtak ki, s feltéte­lezett szerzője Johannes Urbach. Meglehetősen sérült példány, de kézírásos lapokat kötöttek bele, és részletes leírást ad róla egy 1922- es sárospataki évkönyv is, amelyet a magyar kollégák hoztak maguk­kal-jegyezte meg. A másik teljes értékű kötet Jan Amos Komenský egy tankönyve. Ez a latin tankönyv és szótár sze­repel egy kézzel írt, háború előtti katalógusban, és nagyon sok közvetett bizonyíték tanúsítja a sárospataki könyvtárhoz való tartozását. A cseh teológus-peda­gógus a sárospataki kollégium­ban tanított az 1650-es évek első felében. A könyvtári szakértő elismerte, hogy a Nyizsnyij Novgorod-i pót­azonosítás nem ment könnyen. - Ezek a dolgok sohasem egyszerű­ek, az emberek különfélék, elté­rően látják a dolgokat, hol meg­győző, hol kevésbé meggyőző ér­veket hoznak fel. De a munkát őszinte jóakarat jellemezte, s minden nagyon jól alakult. A leg­fontosabb, hogy ez nem megbon­totta, hanem tovább erősítette a kapcsolatokat, amit máris mutat­nak a Volga-vidéki könyvtár és a moszkvai magyar kulturális inté­zet közös tervei - mutatott rá az orosz szakember. KOMMENTÁR Felgyorsítva JARÁB1K BALÁZS Felgyorsultak az események az iráni urán ügyében, miután iráni tudósok diadalittasan bejelentették: sikerült a dúsítás. Lényege­sen halkabban tették hozzá: laboratóriumukban 3,5%-os urániu­mot sikerült dúsítaniuk. Egy nukleáris robbanófejhez azonban a dúsításnak 80-90%-ot kell elérnie. Ehhez pedig speciális centri­fugák ezrei szükségeltetnek, nem elég az a 164, amelyet Irán a kísérlet folyamán használt. Teherán tehát messzebb van a nukle­áris fegyver kifejlesztésétől, mind azt a bejelentés sugallja. Ám ha az volt a cél, hogy a nemzetközi diplomácia lassan, de biztosan elfogadja az iráni nukleáris program (nem fegyver) tényét, akkor nem állnak messze a győzelemtől. A bejelentés mozgásba hozta a világot. Mohamed el-Baradej, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének feje is elugrott Teheránba első kézből tájékozódni és ismételten rávenni Iránt, hogy fagyassza be nukleáris programját. Az európaiak egyhan­gúan elutasították a bejelentést, ám Oroszország és a nemzetkö­zi imázsán javítani igyekvő Kína bejelentette, hogy nem lát okot szankciók bevezetésére. Legérdekesebb reakció azonban az óce­án túlsó oldaláról jött: amerikai lapok szerint Bush elnök már régen elkészítette az iráni nukleáris létesítmények elleni csapás tervét. Iráni elemzők viszont azt tartották szükségesnek hangsúlyozni, hogy a nukleáris program nemcsak az iráni vezetés, de az iráni nép akarata is. Ráadásul a nyugati tévéknek meglepően szaba­don nyilatkozgató iráni „utca embere” szerint az iráni hatalmi elit megértette, hogy egy Amerikai Egyesült Államokkal való konfliktus Irán számára nem éppen előnyös. Irán taktikát és tó­nust váltott: az ENSZ Biztonsági Tanácsának április 28-i ülése előtt visszafogottabb, mint korábban bármikor. Szeretné meg­győzni a világot, hogy nem törekszik nukleáris fegyver kifejlesz­tésére, csak az atomenergia kell a nemzetnek, de nagyon. Igaz, ami igaz: a nemzetközi „pária” helyzetét a meglehetős sza­badsághoz szokott iráni társadalom nehezen viseli és kitörési pontokat keres. Az egyik ilyen - meglehetősen paradox - lehető­ség éppen az atomprogram támogatása az iráni társadalom által. Nem véletlenül vetette fel már Richard Lugar, a Szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke is a múlt héten: rövidlátó az amerikai politika Iránnal szemben és közvetlen párbeszédet szor­galmazott Irán és az USA között. Érdekes módon míg a Bush-kor- mányzat ezt elutasítja, a párbeszéd elkezdődött az USA és Irán között: Irak stabilizálásával kapcsolatban. Amennyiben viszont Iránnak sikerülne pár éven belül kifejleszte­ni nemcsak nukleáris programját, hanem fegyverét is az ENSZ as- szisztálásával, akkor vérszemet kaphatnak mások is. Nem beszél­ve arról, mekkora csapás lenne ez a több sebből vérző világszer­vezet számára. Nagy lecke van itt feladva - Szlovákiának is, amely jelenleg az ENSZ BT nem állandó tagja. JEGYZET a család együtt hallgathatja őket az ünnepi asztalnál. Ki­csik és nagyok, unokák és na­gyik, sőt még a kutyus is sze­reti Michael Boltont vagy Frank Sinatrát. Lényeg a tojásos borító. Aki va­lami aktuális hallgatnivalóért ugrik be a lemezboltba, nem is kell egészen bemennie, ezek a CD-k már az ajtóban kelletik magukat, a pénztárnál is van belőlük egy kupacnyi, hogy senki figyelmét el ne kerüljék. Az igényesebb vásárló, aki nem verhető át ilyen trükkökkel, egy másik kupacból válogathat, ahol szép színes szalaggal átkö­tött lemezek sorakoznak: az áprilisi újdonságok húsvéti köntösben. Morrissey és Prince új albumai, a vadiúj Pink- lemez, sőt a Massive Attack legnagyobb slágerei is, kíváncsi vagyok, mit szólnának a szigo­rú trip-hopperek, ha látnák ma­gukat így „felpántlikázva”. Né­hány termék össze van kötözve egy másikkal, egyet fizet, ket­tőt kap, így kell megszabadulni a porosodó raktárkészlettől, a Kelly Family életművétől, vagy a Spice girlök szólólemezeitől. És ami a legrettenetesebb: a fi­atal és rendkívül készséges el­adók egytől egyig „Buy Easter Music” feliratos pólóban tüs­ténkednek. Ez majdnem olyan, mintha nyuszifület kellene hordaniuk. Gyorsan menekü­lök is kifelé. Pedig egykor az volt az álmom, hogy egy há­romszintes londoni zeneáru­házban legyek eladó... Húsvéti zene JUHÁSZ KATALIN Bizarrnak találják ezt a műfaji meghatározást? Én is annak találtam, ezért mentem köze­lebb az imigyen jelölt polcok­hoz egy hatalmas londoni CD- áruházban. Mert minálunk még nincs ilyesmi, és London mégiscsak a zene európai fő­városa, máig innét indulnak az új trendek, hát nézzük, mi ez a húsvéti zene. Karácsonykor ugyebár könnyű dolguk van a kereskedőknek, Bálint-nap előtt a szerelmes dalok fogy­nak, nyáron a tengerparti diszkókba szánt bugyutasá- gok, ám a nagyböjti időszak errefelé is holt szezon. Leg­alábbis eddig így gondoltam. Az Easter Music nevű projekt lényege: mossuk össze a feltá­madást a tavasz beköszönté- vel! Mellőzzük a vallásos te­matikát, inkább az éledő ter­mészetről, a bimbózó érzel­mekről és a szeretet erejéről szóló dalokat gyűjtsük csokor­ba. Díszítsük a borítót piros to­jásokkal és helyes nyuszikkal, de az is elég, ha tavaszi virá­gok díszelegnek rajta. Szinte valamennyi nagy kiadó össze­rittyentett egy-egy ilyen válo­gatáslemezt. Olyan világslá- ger-parádék is húsvéti zenének minősülnek, amelyekben ugyan nincs szó tavaszról, ám

Next

/
Thumbnails
Contents