Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-08 / 83. szám, szombat

26 Egészségünkre - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com Tegnap volt az egészség és a nárciszok napja. Ebből az alkalomból közöljük annak az édesapának a történetét, aki súlyos betegségből lábalt ki „Azóta jobban becsülöm az életet” [■£>/-■ ' 1 (A szerző illusztrációs felvétele) Édesapá 54. születésnap­ját ünnepli. Ezt a születés­napot nem lehet csak a szokásos „sok boldogsá­got, jó egészséget” kíván­sággal elintézni. Még ak­kor sem, ha ezek a jókí­vánságok eddig is mindig szívből jöttek... VALLOMÁS „Az egyik januári éjszaka arra éb­redtem, hogy ott térdel mellettem. Elviselhetetlen hasi és mellkasi fáj­dalmaivoltak, alig értettem, mit be­szél. Gyorsmentő vitte be az érsek­újvári kórházba” - meséli édes­anyám. „Az ügyeletes orvos nem is foglalkozott vele, annyit mondott, másnap menjen el a körzeti orvos­hoz és utaltassa be magát belgyó­gyászhoz. Megdöbbentem. Ezt a beteg embert így magára hagyja?!” Nem volt más választásuk, hát ha­zamentek. Édesapám állapota nem javult, így másnap felkeresték egyik ismerős orvosunkat. „Nagyon sokat köszönhetünk neki és testvérének. Kivizsgálta, és megállapította, hogy mellkasában nagy mennyiségű víz halmozódott fel.” Néhány napi kór­házi kezelés után hazaküldték, de állapota nem javult, így újra kór­házba került. „Közben apum, várat­lanul meghalt. Férjemet ez lelkileg nagyon letörte, állapota tovább romlott” - meséli a történetet anyám. Édesanyám és nagynéném elintézte, hogy szállítsák át a pozsonypüspöki kórházba. „Szer­dán este bementem hozzá a kórház­ba. Azt mondta, már nem bírja to­vább. Az EKG-ja csaknem vízszintes vonalat mutatott. Borzasztó volt, hogy tehetetlenül csak ülök mellet­te. Mozdulatlanul feküdt az ágyon, teste fel volt puffadva.” Amikor álla­pota válságosra fordult, gyorsmen­tővel már másnap reggel átszállítot­ták a püspöki kórházba. Másfél liter vizet csapoltak le a szívéről - az or­vosok szerint a legutolsó pillanat­ban. Ám a CT-vizsgálat daganatot is kimutatott. Egy hét múlva új műtét következett, szövetmintát is vettek. Március végén apámat nagyapa temetésére hazaengedték a kórház­ból. Utána a pozsonyi szívkórházba került műtétre. De gyomrában gyulladást állapítottak meg, a mű­tétet elodázták, néhány hétig megint az újvári kórházban kezel­ték. Pozsonyban május 5-én távolí­tották el szívéről a daganatot. Édes­anyám szeme könnybe lábad... „Ez volt életem legrosszabb időszaka. Voltak olyan pillanatok, amikor mindent fel akartam adni. Férjem válságos állapotban, apu halott, még csak nem is tudtam méltón gyászolni. Erőt vettem magamon. Azt szokták mondani, hogy ha a Jó­isten bajt ad, akkor erőt is.” A műtét sikerült. Sugárkezelés, majd kemoterápia következett. Még a terápiák előtt egyik ismerő­sünk elmesélte, rákbeteg édesanyja mi mindenen ment keresztül: haj­hullás, rosszullétek, gyengülő ideg- rendszer. „Igyekeztem erős maradni. Anyósomnak is mondogattam: Ma­ma, ha úgy érzi, elcsuklik a hangja, inkább ne telefonáljon neki. Sok éj­szakát végigsírtam, ott, ahol senki sem látott. Mindig csak pozitív dol­gokról beszéltem. Közben sokat ol­vastam a betegségről, a gyógyulási lehetőségekről. Amíg otthon volt, sokféle zöldséglevet készítettem ne­ki, ő meg itta. Szerencsére adott a véleményünkre” - meséli édes­anyám. Ez az időszak lelkileg és anyagi­lag is nehéz volt. ”Meg akartam fog­ni a pénzt, szükség lesz még rá. De aztán inkább vettem neki drága ci­pőt, ruhákat, hogy lássa, nem mon­dok le róla. Hinni kell abban, hogy minden jóra fordul.” S hogy élte meg ezt azt az idősza­kot maga a beteg? „Először azt sem tudtam, miről van szó. A szívemmel volt baj, amiatt kerültem kórházba. Egy hétvégére éppen hazaenged­tek, a hazaadott kórlapon akkor lát­tam meg a diagnózist: rosszindula­tú daganat. Nagy csapás volt. Nem is akartam elhinni. Átvillant az agyamon: most már akkor végem?” - merül el gondolataiban édes­apám. Szeme könnytől csillog, de aztán hirtelen kitisztul. „Az orvosok Erőt vettem magamon. Azt szokták mondani, hogy ha a Jóisten bajt ad, akkor erőt is. meghagyták a reményt. Csak akkor ijedtem meg igazán, amikor közöl­ték, hogy a szívemet is meg kell műteni, mert a daganat oda is át­nőtt. Gondoltam, ez Isten akarata. Isten kezében vagyok, másodsor­ban pedig az orvosokéban és a családoméban.” Beszélgetésünk során arca egyre derűsebbé vált, jókedvűen idézi fel ezeket az emlékeket. „Édesanyátok sok zöldséglevet készített, frissen sajtolt feketeretket zellerrel meg céklát sárgarépával, itt-ott almával. Naponta ezt a rossz kotyvalékot itatta velem. De segített, jobb lett a vérképem. Most, mikor már kicsit jobban érzem magam, áttértem az esténkénti egy deci vörösborra. Mégiscsak ízletesebb, mint ezek a löttyök.” Örömmel mondja: „Nem szabad, hogy az ember elhagyja magát. Amikor édesanyátok látta rajtam, hogy elmerengek, mindig közbe­szólt, más témát hozott fel. Sosem fogom neki elfelejteni, mennyire tartotta bennem a lelket. Ha a csa­lád kiáll melletted, sok mindenre képes vagy.” S megjegyezte: „Az onkológián is kérdeztem az orvos­nőt, van-e remény. Ő meg vissza­kérdezett: Gondolja, ha nem lenne, foglalkoznék magával? Ez is segí­tett pozitívan gondolkodni.” A legnehezebb kérdés végig ott motoszkál bennem... Mondjon va­lamit a jövőről... „Néha-néha még most is összeszorul a gyomrom, de aztán igyekszem rögtön valami jobb dologra terelni a gondolatai­mat. Az ember még mindig ugyan­úgy fél, a baj még mindig ugyanúgy visszajöhet. De a múltat le kell zár­ni, előre kell nézni.” Sok időt töltöt­tem el mellette a pozsonyi szívkór­házban, mialatt húgom az egyetem előadásait mellőzve otthon segített édesanyánknak. A kórházban a nyomasztó légkör ellenére igyekez­tünk vidám hangulatot teremteni. Időnként nagyon nehéz volt apánk előtt visszatartani a sírást, leplezni félelmeinket, de mindenki erőt vett magán - legalábbis amíg vele vol­tunk. Vajon nem érezhette úgy, hogy betegségét nem is vesszük ko­molyan? „Nem. Nem szabad a be­tegségre gondolni. Ez néha nem is olyan egyszerű. De ti mindig jobb kedvre derítettetek, elfeledtettétek velem a bajt. Anyátok mindig mel­lettem állt.” Apám az elmúlt év több mint egyharmadát kórházakban töltötte. De bármilyen jól felszerelt is egy kórház, az ottlét nagymértékben a személyzettől függ. „A legjobb em­lékeim a pozsonypüspökiről van­nak. Egy fantasztikus orvos műtött, Harustiak professzor. Közvetlen, jó­kedvű ember, meggyőzően és meg­nyugtatóan tudott az emberrel be­szélni. Az ottani személyzettel, a sok magyar nővérkével is jól kijöt­tem. A pozsonyi szívkórházban Holomán docens is ilyen közvetlen, segítőkész szakember. Törődött a pácienssel. Le a kalappal ezek előtt az emberek előtt! Hányszor hallani, hogy itt meg ott százezres csúszó­pénzeket adnak. Ha ezen múlott volna, akkor én már rég halott va­gyok. Ha orvosaim nem lettek vol­na ilyen kiválók, a nővérek ilyen hozzáértők, családom ilyen kitartó, nem tudom, lett-e volna bennem ennyi erő. A Jóisten kezében va­gyunk mindannyian. Az életet az­óta jobban becsülöm. Korábban az ember túlságosan beleélte magát a dolgokba, amelyek most már nem tudnak annyira idegesíteni. Kap­tam egy ösztönzést, hogy élni kell.” (Szil-Va) Felhívjuk olvasóink figyelmét, osszák meg velünk gyógyulásuk történetét. Leveleiket szerkesztősé­günk címére várjuk. A borítékra írják rá: „Gyógyulásom története” Még a rákos daganat megjelenése előtt segíthet a magyar találmány. A Flavin 7® gyümölcskoncentrátum egyes tumortípusoknál terápiára is alkalmas Védőoltás a természettől Egy átlagember évente több mint négy kiló növény­védő és tartósítószert eszik meg a táplálékkal együtt, ezért aztán hiába próbál egészségesen élni, emiatt is egyre nagyobb a rák kockázata. Néhány évvel ez­előtt komoly nemzetközi sajtóvisszhangot kapott egy egri kutatólaboratórium kísérlete: gyümölcs- koncentrátumot használtak különböző daganatos megbetegedések kiegészítő kezelésére. A tudósok szerint százhúsz évig élhetnénk, de ehhez el kellene kerülni minden betegséget és ártó tényezőt. A modern kor azonban olyan gépeket, váratlan élethely­zeteket, és korábban soha nem tapasztalt hatásokat ge­nerál, amelyekhez nincs időnk alkalmazkodni. A felmé­rések szerint az egészségi állapotunkért a környezeti ártalmak 30-50 százalékban felelősek, a (helytelen) életmód okozza a problémák harmadát, a gének pedig a bajok tíz százalékáért felelősek, és legalább ugyanek­kora gondot jelent az egészségügy (!) állapota is. Évente négy kiló vegyszer Mivel a testünk a táplálékokból építi folyamatosan újra önmagát, nagyon fontos, hogy mit eszünk, az átlag nyolcvanezer étkezés során. Az egyik Nobel díjas ma­gyar, Szent-Györgyi Albert erről úgy vélekedett: „a le­vegő tisztasága, nedvességtartalma és hőmérséklete, a zaj és az izgalom, a fizikai munka mennyisége mind i- gen fontosak. De a környezetünkkel való kapcsolatunk­ban az egyik legalapvetőbb tényező az étel, mivel kör­nyezetünk az ételek formájában hatol be szervezetünk­be a legközvetlenebbül”. Miután az elmúlt negyed évszázadban kilencszeresére nőtt a műtrágya és harminckétszeresére a növényvédő szerek használata, tudtunkon kívül megesszük az egész peridósusos rendszert, és annak minden kombináció­ját. Egy átlagember például több mint négy kiló nö­vényvédő és tartósítószert fogyaszt el évente, és ebben még nincsenek benne az ivóvízzel és a levegővel a szervezetbe jutó anyagok. A salaktalanítás tehát a szer­vezet egyik legfontosabb feladata, ehhez adódik a kü­lönféle sugárzások, a dohányfüst és az allergének ká­ros hatásainak kiküszöbölése. Egészségvédő flavonoidok Szent-Görgyi Albert a kutatásai során felfedezte az anti- oxidáns, antikarcinogén és gyulladáscsökkentő, tehát egészségvédő és betegségmegelőző hatású flavonoido- kat, ám a később felfedezett C vitamin miatt kevés figye­lem jutott a korábbi találmányára. A természetes erede­tű antioxidánsra a hetvenes évektől irányult nagyobb fi­gyelem - ma már több mint ötezerféle ilyen vegyület- csoportot ismerünk, és ezek zöme a különféle gyümöl­csök héjában, magjában, vagy például a szőlő kocsányá- ban található. Jelentőségükre jellemző, hogy x ötvenszer erősebbek a két legismertebb anti- oxidáns anyagnál, a C és az E vitaminnál! Védőital mindenkinek Magyarországon egy egri ku­tató hétféle termőhely és fajta­válogatott gyümölcsből flavo- noidokat vont ki. (A készít­mény Flavin7® néven immár Szlovákiában is kapható.) Sza­bó László, aki 1995-től kutat e- zen a területen, azt állítja, hogy találmánya gyakorlatilag védő­oltás, vagy rendszeres fo­gyasztásával inkább védőanyag, amely véd a daganatos betegségek kialakulása ellen. A rák megelőzésére, tehát a koncentrátumot olyan természetességgel kéne magunk­hoz venni nap mint nap, amilyen természetességgel a szabin csepp védőoltásért is elvisszük gyermekünket a rendelőbe, hogy megelőzzük a gyermekbénulás kialaku­lását. Ezzel Prof. Dr. Ember István daganatkutató, a Pécsi Egyetem Általános Orvoskarának Orvosi Népegészségta­ni Intézet igazgatója is egyetért. Ő egy sajtóhír nyomán vette fel a kapcsolatot az egri kutatóval, majd állatkísérle­tekbe kezdett, hogy megvizsgálja a szer hatását. Gátolhatja a rákos daganatok kialakulását Az első fázisban az egyik legerősebb rákkeltő hatású anyaggal oltották be a kísérleti állatokat, utána a magyar fejlesztésű koncentrátumból is adtak nekik. A vizsgálat eredménye szerint az állatoktól nyert mintákban, illetve a vizsgált szervekben több, a rák kialakulásában szerepet játszó kulcsgén aktivitása nem növekedett meg, még a rákkeltő anyag befecskendezése ellenére sem, így talán nem túlzás azt a következtetést levonni, hogy az anyag gátolhatja a rákos daganatok kialakulását. Egy gondolat erejéig azonban álljunk meg a kóros sejtszaporulatnál. A szer­vezetünk állandóan termeli az új sejteket, ám a másolás során gyakran történik hiba, ennek kö­vetkeztében pedig génkároso­dás. Egy egészséges ember­ben - életmódtól függően - több százezer daganatos sejt keletkezhet naponta, de ideá­lis esetben a testünkben dol­gozó úgynevezett javítógé­nek elpusztítják ezeket a szervezetünkben. A baj az, hogy e „kapuőrök” kapacitá­sa és működőképessége vé­ges, így a daganatos sejtek bent maradnak a szervezet­ben. Még ez sem jelent feltétlenül rákot, hiszen az im­munrendszer is megpróbálja semlegesíteni őket, de a lehetőség adott: a kóros sejtek bármikor megállhatnak valahol, növekedni kezdenek és kialakul a daganat. A feladat tehát világosan megfogalmazható: olyan szert kell találni, amely biztosítja számunkra, hogy a javító­gének kapacitása ne merüljön ki, így mindig minden daganatsejtet el tudjon szervezetünk pusztítani. Ember István állatkísérletei során azt tapasztalták, hogy a rák kialakulásáért felelős három kulcsgén szintje nem emelkedett a FLAVIN 7®-tel kezelt kísérleti patkányok­ban annak ellenére, hogy folyamatosan kapták a rák­keltő anyagokat. Kipróbálták a szert úgy is, hogy daga­natokat ültettek az állatok szervezetébe, majd utána ad­tak nekik a készítményből. A FLAVIN 7®-tet fogyasztó állatokban a daganat sokkal lassabban növekedett, mint a semmit sem kapó társaiknál, sőt, a szérum leg­újabb változata több állatnál teljesen leállította a kóros sejtburjánzást. Ember professzor kísérletei megerősí­tették, hogy a gyümölcskoncentrátum alapvetően pre­ventív, vagyis betegségmegelőző célra használható, de egyes tumortípusoknál terápiára is alkalmas. Új irányzat a daganatok gyógyításában Figyelemreméltóak a legújabb kísérletek is, amelyeket a FLAVIN 7®-tel a kassai Éafárik Egyetem Orvosi Kará­nak Farmakológiai Intézetében Prof. Dr. Ján Mojzis végzett. Ezek ugyanis rávilágítanak arra a lehetőségre, hogy a daganatok növekedését más mechanizmussal is befolyásolni lehet. 1971-ben Dr. Judah Folkman publikálta hipotézisét az angiogenézis (az új erek kép­ződése) jelentőségéről a tumorok növekedésében és az áttételek kialakulásában, valamint a folyamatot befo­lyásolni képes anyagok gyógyászati felhasználásáról. A daganatos erek képződésének megakadályozására irá­nyuló gyógymód napjainkban a daganatok gyógyításá­ban új, jelentős irányzatként kezd elterjedni, mivel az e- rek nélküli daganat csak minimálisan képes növekedni, agresszivitása is csekély, és az áttételek kialakulása is egyenes arányban áll az angiogenézissel. „Azokban a kísérletekben, amelyekben a FLAVIN 7®- nek a mikrokapillárisok képződését megakadályozó ké­pességét in vitro körülmények között vizsgáltuk, megál­lapítottuk, hogy a FLAVIN 7® még 1:500 arányú hígítás­ban is teljesen blokkolta az endotel sejteket, hogy mik- rokapilláris hálót hozzanak létre. A FLAVIN 7® teljesen blokkolta a mikrokapillárisok képződését még 50-szer kisebb koncentrációban is, mint amely citotoxikusnak bizonyult az endotel sejtek esetében” - összegezte a ku­tatás eredményeit Mojzis professzor, (lukács, moj) A Flavin 7® már kapható a szlovákiai gyógyszertárakban és gyógynövényszaküzletekben. Megrendelhető továbbá a termék kizárólagos forgalmazójánál is a következő címen: VITA CRYSTAL SLOVAKIA s. r. o., Cukrová 14, Bratislava. Tel: 02/5263-2147, fax: 02/5263-2148, e-mail: flavin7@flavin7.sk, www.flavin7.sk. A megrendeléseket 48 órán belül ingyenesen házhoz szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents