Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-08 / 83. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 8. Egészségünkre A nedves sebterápia gyorsítja a gyógyulást, megkíméli a beteget a fájdalomtól Van lehetőség a TESTÜNK TITKAI Vércsoportok, véralvadás korszerűbb sebkezelésre A krónikus sebek - felfekvések, lábszárfekély, visszér vagy az orvosok keresztjének is nevezett diabetikus láb - megfelelő ellátása hosszantartó folyamat, a betegek nehezen viselik a fájdalmat éppúgy, mint a kirekesztettséget. FELDOLGOZÁS Az érintettek kínok kínját élik meg egy-egy kötözésnél, hiszen a kötszer gyakran beleragad a sebbe, környezetük viszont a kötszeren megjelenő foltok látványától szenved. A világ fejlett államaiban már régen tudatosították: a sikeres sebkezelés a megfelelő sebkezelő szertől és a jól megválasztott sebkötöző anyagtól függ. Noha nincs olyan kötszer, amely önmagában alkalmas lenne minden típusú seb kezelésére, és az is ritka, hogy a sebgyógyulás minden fázisában alkalmas legyen ugyanazon seb kezelésében, a megfelelő alkalmazása jelentős költségmegtakarítást eredményez. - A kötszerválasztás alapja és fő célja az, hogy gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, fájdalmat csökkentsen, ellenőrizze a seb bakteriális állapotát, védjen a fertőzés ellen, felszívja a sebváladékot, dezodoráljon, kevéssé zavaija a beteget, vagyis végső soron javítsa életminőségét - ismertette a tudnivalókat dr. Tomás Kopai, a vágbesztercei kórház bőrgyógyász főorvosa. Rámutatott arra: az USA-ban kiszámították, hogy a korszerű kötszerekkel történő kezelés jelentős költségmegtakarítással jár. Míg a lábszárfekélyes beteg kórházi kezelése 4647 dollárba kerül, házi ellátása csupán 1284 dollárba. Az intézetekben gyógyított érbetegségek, felfekvések okozta sebek kezelése napi 20-80 dollár költséggel jár, ám otthon csak 5 dolláros kiadást jelent. Nedves terápia A sebgyógyulás fiziológiájára és kórélettanára vonatkozó ismeretek az utóbbi évtizedekben rendkívüli méretekben bővültek, s ez olyan kötszerek kifejlesztéséhez vezetett, amelyek a klasszikus funkciókon kívül további kezelési lehetőségeket kínálnak. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy például a hidro- aktív kötszerek használata kedvezően befolyásolja a seb gyógyulásának folyamatát, és gyorsabb sebgyógyulást eredményez.- A különböző eredetű és állapotú sebek ellátása eltérő követelményeket támaszt a kötszerekkel szemben. Ezért örülünk a sebfedőlapok és kötszerek széles választékának, a klasszikus mull és flísz kötszerek, valamint nedvszívó és kenőcsös sebfedők mellett olyan modern, hidroaktív termékeket használunk, mint a szuperabszor- bens tartalmú sebpárnák, a kálci- um-alginát és habszivacs kötszerek, hidrokolloid, illetve hidrogél kötszerek - mutatott rá a korszerű sebkezelés lehetőségeire dr. Darina BP-6-11587 Korenová nyitrai sebész. A nedves terápia segíti és egyszerűsíti a kezelést, míg a hagyományos kötszercsere 15 percet vesz igénybe, az újszerű csak 3 percet. Óriási előnyt jelent, hogy a kötszercsere nem jár fájdalommal, hiszen a nagy nedvszívó képességű poliuretán habszivacs kötszer, amelyet a közepesen és erősen váladékozó sebek ellátására használunk, nem ragad bele a sebbe. Kiváló segédeszköz a nedvszívó, átlátszó, öntapadó gélkötszer, melyet egy félig áteresztő, ám a mikroorganizmusokat és a vizet át nem eresztő fólia borít, és amely egyidejűleg képes a nedvesség leadására és a váladék felvételére. Ezáltal egy nedves sebkörnyezetet hoz létre, amely a seb gyógyulását előnyösen befolyásolja. Átlátszó, ezért az orvos kötéscsere nélkül bármikor ellenőrizheti a gyógyulás folyamatát. Fontos tulajdonság, hogy nem ragad ösz- sze a sebbel, és maradványok nélkül eltávolítható. Gyorsabb sebgyógyulás Dr. Ján Koller, a pozsony-ruzi- novi kórház égési osztályának vezetőorvosa is elismerően beszélt a közepesen, illetve erősen váladékozó fertőzött vagy vérző sebek kezelését segítő korszerű kötszerekről. - A lágy habszivacs kötszer nem csupán a sebek tisztítására és kondicionálására, hanem a nagy felületű borhibák átmeneti befedésére is szolgál. Az egyik nagy nedvszívó képességgel rendelkező termék a fertőzött sebek gyors és intenzív megtisztításáról gondoskodik. A nekrózisokat, sejttörmelékeket, gennyet és csírákat a kötéscsere során a kötéssel együtt eltávolítja. Fokozza az egyenletes, erekkel jól ellátott sar- jadzási szövet kialakulását, ami alapfeltétele a gyors sebgyógyulásnak. Felületi sebek esetén a kötszer alatt spontán új hámképződés figyelhető meg. Gátat képez a másodlagos fertőzésekkel szemben, korlátozza a folyadékvesztést, ugyanakkor levegő áteresztése révén gondoskodik a seb szükséges v \x 1 2 \ A B AB 0 A o 0 © o B / C o © AB i • © r 0 ©© © © (_) A táblázat az általános véradókat (0) és a befogadókat (AB), valamint az összeférhetetlen eseteket ábrázolja ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az emberi vér vörösvértestei és vérplazmája jellegzetes fehéije- természetű anyagokat tartalmaznak, amelyekkel a vércsoportokat meg lehet különböztetni. A vércsoport-összeférhetetlenség (intolerancia) tünete súlyos, sőt halálos kimenetelű is lehet. Akkor lép fel, ha a véradó és a befogadó nem azonos, vagy egymással összeegyeztethetetlen vércsoportba tartozik. Négy fő vércsoport létezik, amelyeket 0 (nulla), A, B és AB jelzéssel különböztetnek meg. Mindegyik vércsoportot a vö- rösvértestek sajátosságai alapján jellemzik. Létezik két sajátos, kicsapódást (agglutinációt) okozó anyag - az A és a B agglutinogén -, amelyek vagy külön-külön vannak jelen (ez adja az A vagy B vércsoportot), vagy együtt találhatók meg (az AB vércsoportban), vagy teljesen hiányoznak (ez képezi a 0 vércsoportot). A vérsavó (vérplazma) specifikus ellenanyagot, alfa- vagy béta-aggluti- nint tartalmaz. A vörösvértestek- ben lévő agglutinogének, ha a vérsavó bizonyos agglutininjeivel találkoznak, akkor a vörösvértes- tek kicsapódnak. Minden ember vérében megtalálhatók a kicsapódást okozó (agglutináló) antitestek (agglutinin), melyek lehetővé teszik az ellentétes faktort tartalmazó vörös- vértestek kicsapódását. Tehát a vércsoportok pontos ismerete és meghatározása a véradás és a vérátömlesztés szempontjából rendkívül fontos. A vércsoportok összeférhetetlensége ♦ Az A vércsoportú vér adható az ugyanebbe a vércsoportba tartozóknak és azoknak, akik az AB vércsoportba tartoznak. ♦ AB vércsoportú vér adható az ugyanebbe, valamint az AB vércsoportba tartozó személyeknek. ♦ Áz AB vércsoportú vér kizárólag ebbe a vércsoportba tartozó személyeknek adható, azonban bármelyik vércsoport vérét megkaphatják, ezért őket általános befogadóknak nevezik. ♦ A 0 vércsoportú vér mindenkinek adható. Az ebbe a vércsoportba tartozó személyeket éppen ezért nevezik általános véradóknak. Viszont kizárólag saját vércsoportjuk vérét kaphatják meg. Ä statisztikai adatok szerint a világ lakosságának 45%-a az A vércsoportba, 8%-a az AB vércsoportba és 44%-a a 0 vércsoportba tartozik. Az újabb vizsgálatok szerint a négy vércsoporton belül létezik még számos alcsoport is, ezeknek azonban gyakorlati szempontból nincs jelentőségük. A véralvadás Amint a vér kilép a vérerekből, és a levegővel érintkezik, megalvad, ami lehetővé teszi, hogy a vérér falának sérülésekor egy olyan rög képződjön, mely elzárja az eret, megállítja a további vérzést és elősegíti a szövetek újraképződését. Ez a vérrög a véralvadáskor képződő fehéres rostos fehérje (fibrin) hálózatban elhelyezkedő, nagyszámú alakos elemből áll (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék). Az erekben áramló vér körforgását végzi. A keringő vér nem tartalmaz fibrint (rostonyát). Ez utóbbi egy bonyolult vegyi folyamat során képződik, amelyben nem kevesebb mint tizenhárom biokémiai tényező, ún. alvadási faktor játszik közre, kezdve a A vérzékenységben (hemofília) szenvedő betegek véréből éppen a 13. véralvadási faktor hiányzik. fibrinogénnek (a fibrin előanya- ga) nevezett vérplazmaanyaggal. A vérzékenységben (hemofília) szenvedő betegek véréből éppen a 13. véralvadási faktor hiányzik. A fibrinogén plazmafehéije; amely a thrombinnak nevezett enzim hatására fibrinné alakul át; a thrombin, mely a plazmában nincs jelen, bizonyos anyagok - a vérlemezkékből vagy sérült szövetekből származó thromboplas- tinok - hatására előanyagából, a prothrombinnak nevezett plazmafehérjéből alakul ki kalcium ionok jelenlétében. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, megjegyezzük, hogy a vérlemezkék belső, míg a sérült szövetek külső thromboplastint szabadítanak fel. Néhány perc alatt ezek a thromboplastinok a prothrom- bint thrombinná alakítják át, vagyis olyan enzimmé, amely lehetővé teszi a plazma-fibrinogén átalakulását fibrinné. Tehát a fibrinogén oldott állapotban van a vérplazmában, a fibrin pedig szilárd anyag, amely rostok formájában csapódik ki, és igen gyorsan mikroszkopikus méretű fonalakból álló lyukacsos hálóvá alakul. Ez a háló felfogja a vér- lemezkéket, a vörösvértesteket és más sejteket. A vérlemezkék egy másik anyagot is kibocsáj- tanak, a fibrinstabilizáló faktort, amely összeszövi a növekvő fibrinszálakat egy erősebb, tar- tósabb hálóvá. így egyre több sejt és vérlemezke kerül a háló csapdájába, és ezáltal a véralva- dék egyre nagyobb lesz. Az újonnan képződő, szilárdnak látszó alvadók 90%-a víz. Amint elkezd összehúzódni, a felületén sárgás színű folyadék jelenik meg. Végül a levegő hatására megkeményedik, és természetes tapaszként lezárja a sebet. A rhesus-factor Egy további összeférhetetlenséget keltő tényező a rhesus- faktor (röviden Rh-faktor). Ez az emberek 85%-ánál vércsoportjuktól függetlenül megtalálható. Jelzése Rh+ (rhesus pozitív). Azoknak a személyeknek a jelzése, akik nem rendelkeznek ezzel a tényezővel: Rh- (rhesus negatív). Ennek kettős jelentősége van: egyrészt Rh- vérű emberek csak Rh- vérátömlesztést kaphatnak, másrészt, ha Rh- anya Rh+ apától esik teherbe, és a magzat vére is Rh+, akkor az anyai vérbe jutó antigének ellenanyag-termelést indíthatnak meg. S zakkifej ezések jelentése ♦ agglutináció - baktériumok vagy más sejtek kicsapódása immunsavó hatására ♦ agglutinin - agglutináló ellenanyag ♦ fibrin - rostanyag, azaz rostos fehérje, mely véralvadáskor keletkezik trombin hagására ♦ fibrinogén - a vérplazmában lévő, nagy molekulasúlyú, labilis fehérje, amelyből thrombin hatására fibrin keletkezik ♦ prothrombin - a trombin előa- nyaga ♦ trombin - protombinból képződő, enzim hatású anyag, amely a fibrinogént fibrinné alakítja Az ábra egyszerűen szemlélteti a 0 és az AB vércsoport általános véradó, ill. befogadó mivoltát
