Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-08 / 83. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Merénylet Bagdadban Bagdad. Hatvankilenc em­bert ölt meg három öngyilkos merénylő pénteken Bagdad egyik síita mecsetében. A se­besültek száma mintegy 200, más források néhány tucatnyi­ról, illetve 138-ról tettek jelen­tést. Az egyik merénylő nő volt, de a két férfi is nőnek volt öltözve, hagyományos női fe­kete lepek viselt. Ketten a me­csetben, a harmadik pedig az előtt robbantotta föl a dereká­ra erősített pokolgépet a pén­teki ima végeztével, amikor a hívek tódultak ki az épületből. Korábban felröppentek olyan jelentések, hogy a mécseméi becsapódó aknagránátok rob­bantak föl, de később a rend­őrség ezt cáfolta. (MTI) Lőttek a Fatahra Gáza. Izraeli harci gépek rakétákkal lőttek három cél­pontot Gáza városában pén­tekre virradóra, a támadás­nak nem voltak áldozatai. A két támadás célpontja a Mahmúd Abbász palesztin el­nök vezette Fatah párt fegy­veres szárnyának, az al- Aksza Mártírjai Brigádjainak két irodája volt. (MTI) Diáklázongás Nepálban Katmandu. Folytatódtak az összecsapások Nepálban a már második napja lázongó diákok és a rendőrök között, miközben a hatóságok péntek reggeli adatok szerint 150 újabb tüntetőt vettek őrizet­be. Katmanduban több száz diák felgyújtott egy hivatali épületet és megtámadott egy rendőrkapitányságot. A rend- fenntartó erők könnyfakasztó gránátokat vetettek be a diá­kok ellen, akik a nepáli fővá­ros szűk utcáiba visszahúzód­va bútorokkal barikádozták el magukat. (MTI) Nem kém a tudós Stockholm. Szabadon en­gedték a Svédországban pén­teken kémkedéssel vádolt orosz tudóst, miután az ügyé­szek megalapozatlannak tar­tották az ellene felhozott vá­dakat. Andrej Zamjatnyint, egy svéd egyetem vendégku­tatóját február 15-én vették őrizetbe, mert átadta az álta­la gyűjtött anyagot az orosz nagykövetség egyik alkalma­zottjának. Az ügyészség sze­rint azonban nem lehet a tu­dóst kémkedéssel vádolni, mivel az általa gyűjtött anyag nem jelent veszélyt sem Svédországra. (MTI) Lelőttek egy szenegálit Moszkva. Agyonlőttek egy szenegáli diákot Szentpéter­váron péntek hajnalban, sza­porítva az idegengyűlölő tá­madások sorát. A támadó les­ből tüzelt egy külföldi diák­csoportra, amely egy éjszakai klubból jött ki, s találta el a 28 éves szenegáli Lamzar Sam- bát. A rendőrök horogkereszt­tel dekorált puskát találtak a közelben. (MTI) Vasárnap 8 órakor nyitják a szavazóhelyiségeket, és este 22 órakor zárják, míg hétfőn reggel 7-től 15 óráig lehet voksolni Berlusconi vagy Prodi? Olaszország választ. Képviselőházi és szenátusi választásokat tartanak va­sárnap és hétfőn Olaszor­szágban, amelynek során a Silvio Berlusconi miniszter­elnök vezette jobboldali Szabadság Háza (Cdl) és a Romano Prodi volt kor­mányfő, egykori EU- bizottsági elnök fémjelezte baloldali Unió között dől el az ország vezetésének sorsa a következő öt évre. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Vasárnap reggel 8 órakor nyitják a szavazóhelyiségeket, és este 22 órakor zárják azokat, míg hétfőn reggel 7-től délután 15 óráig lehet voksolni. Olaszországban 47 258 305 szavazásra jogosult állampol­gár él, köztük a nők száma csak­nem kétmillióval több. A külföldi választási körzetekben, Észak- és Közép-Amerikában, Dél-Ameriká- ban, az Oroszországot és Törökor­Kiélezett verseny folyik az olasz választóért (SITA-felvétel) szágot is magában foglaló „euró- ra piros, a szenátusiakra sárga cé- pai választási körzetben”, továbbá dulával lehet szavazni. Ez utóbbira a szintén egy körzetnek számító azonban csak azok jogosultak, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliá- akik vasárnapig betöltötték 25. ban 2840 ezren szavazhatnak, életévüket. Olaszországban 8101 településen, Berlusconi, a Forza Italia (Hajrá 60 977 választókörzetben várják a Olaszország) párt jogi végzettségű szavazókat. A képviselőházi listák- alapítója, aki szeptemberben lesz 70 éves, először 1994 márciusában lett miniszterelnök, de kormánya mindössze 8 hónapig élt. 2001-ben már mint a Cdl-koalíció vezetője nyerte meg a választásokat. Vállal­kozói karrieije 1962-ben kezdő­dött, de igazán a ’80-as években vált sikeressé előbb a kereskedelmi televíziózás terén (Canale 5, Italia 1, Rete 4), majd az 1978-ban alapí­tott Finivest konszern keretében a kereskedelmi, biztosítási és kiadói szférában erősítette meg hatalmát. 1986-tól 2005-ig volt az AC Milan futballklub elnöke. A jogi és közgazdasági diplomá­val rendelkező, 67 esztendős Prodi 1963-tól 25 éven át tanított a bolognai egyetem politikai tudo­mányi karán, közben az amerikai Harvard Egyetem vendégprofesz- szora volt. Politikai pályafutása 1978 novemberében kezdődött, amikor ipari miniszter volt Giulio Andreotti negyedik kormányában. 1995 februárjában alapította meg az Ulivo (Olaj ág) baloldali párt- szövetséget. Az 1996-os választási győzelem után 1998-ig miniszter- elnök volt, majd 1999 és 2004 kö­zött az EU-bizottság elnökeként tevékenykedett. Erre az időszakra esett az euró bevezetése, a közös­ségnek 10 országgal, köztük Ma­gyarországgal való bővítése, az európai alkotmány elfogadása. Ezt követően tért vissza az olasz politikai életbe, és lett az Unió kor­mányfőjelöltje. A képviselőházba való bejutási küszöböt elért pártok (legalább négy százalék) és koalíciók (leg­alább tíz százalék, s ezen belül a részt vevő pártok számára mini­mum kétszázalékos eredmény), továbbá az egyes választási körze­tekben a nyelvi kisebbségek leg­alább húsz százalékot elért párjai között osztják el a mandátumokat arányosan. A legtöbb szavazatot szerzett pártlista vagy koalíció mandátumait - amennyiben azok száma nem éri el a 340-et (vagyis a csaknem 55 százalékot) - kiegészí­tik 340-re, s csak e jutalmazás után osztják le a megmaradt mandátu­mokat (277 képviselőházi helyet) az alsóházba bejutott politikai erők között a régiós listákon sze­replő nevekre. A palesztin külügyminiszter népszavazáson döntene a zsidó állam elismeréséről Elismerné Izraelt a Hamász? MTl-ÖSSZEFOG LALÓ London. Az új palesztin külügy­miniszter szerint népszavazást tart­hatnak Izrael elismeréséről; Simon Peresz volt izraeli külügyminiszter azonban elutasította az elképze­lést, mint az izraeli-palesztin konf­liktus megoldásának eszközét. Mahmúd Zahar a londoni The Ti­mes pénteki számában megjelent interjúban arról is nyilatkozott, hogy a Hamász által alakított kor­mány fontolóra veszi a tárgyaláso­kat a nemzetközi közösséggel Izra­el és a palesztin állam együttélésé­nek lehetőségéről. Ugyanakkor figyelmeztetett: Iz­raelnek és a nemzetközi tárgyaló- partnereknek „nyújtaniuk kell va­lamit” cserébe az elismerésért. „Meghallgatjuk a javaslatokat, mielőtt válaszolunk. Ha azok vilá­gosak és megfelelnek a palesztinok követeléseinek, dönthetünk. Ha nem, akkor meg kell kérdeznünk a lakosságot. Nem vagyunk Paleszti­na tulajdonosai” - mondta Zahar, aki Gázában fogadta a brit lap tu­dósítóját. A palesztin külügyminiszter sze­rint az a legfontosabb, hogy tud­ják: mi is a közel-keleti rendezést felügyelni hivatott kvartett - az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország és az ENSZ - koncepciója a két állam együttélé­sét illetően, és milyen alapon kép­zelik ezt el. A Hamász szélsőséges iszlám fegyveres mozgalom, amely meg­nyerte a januári palesztin parla­menti választásokat, mind a mai napig nem ismerte el a zsidó álla­mot, sőt, annak elpusztítását hirde­ti, és mindeddig nem volt hajlandó lemondani az erőszakról sem. ______ .. EU-s segélystop Brüsszel. Az Európai Unió ideiglenesen leállította a segélyek kifi­zetését a Hamász radikális mozgalom irányítása alatt álló palesztin kormánynak, mert az nem hajlandó elítélni az erőszakot és elismer­ni Izrael államot. „Pülanatnyilag nincs semmiféle kifizetés a Palesz­tin Hatóságnak, vagy a Palesztin Hatóság közvetítésével” - mondta az EU-bizottság külügyi biztosának szóvivője. (MTI) Ljubljanában lezártnak tekintik az ügyet, a szerbek most kezdtek nyomozni Nem volt háborús bűntény? MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. A szlovén igazság­szolgáltatás cáfolja, hogy 1991- ben háborús bűntény történt vol­na a holmeci határátkelőnél, Ljubljanában lezártnak tekintik az ügyet, miközben a szerbiai igaz­ságszolgáltatás csak most kezdett nyomozni, s az egykori Jugoszlá­via területén elkövetett első hábo­rús bűncselekménynek tekinti az esetet. A B92 belgrádi rádióadó pénte­ken idézte a szlovén államügyész, Barbara Brezigar hivatalának nyi­latkozatát, amely szerint a holmeci határátkelőn nem történt háborús bűntény. Az illetékes szlovén ügyészség már 1991-ben megállapította, hogy nem merült fel a háborús bűntény gyanúja sem, és ezt 1999-ben megerősítet­te a különleges esetekkel foglal­kozó ügyészi csoport. A bűnesetet az ORF osztrák té­vécsatorna örökítette meg: látha­tó a felvételen, amint szlovén fegyveresek 1991. július 28-án a holmeci határátkelőnél lelövik a jugoszláv hadsereg három kato­náját, akik felemelt kézzel, fehér zászlót lengetve meg akarják adni magukat. A felvételt csütörtök es­te bemutatta egy szerbiai tévécsa­torna. A felvételt Neva Miklavcic- Predan, a Helsinki Bizottság szlo­véniai irodájának vezetője juttatta el a szerbiai igazságszolgáltatás­hoz, illetve a hágai Nemzetközi Törvényszékhez. A belgrádi mé­dia szerint a szlovén hatóságok előtt állítólag ismert a tettesek ki­léte, mégsem akarják őket elfogni. A büntetőeljárás alatt álló Lewis Libby vallotta be, hogy az elnök utasította Bush engedélyezte a szivárogtatást MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. George Bush ame­rikai elnök adott felhatalmazást az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló - később alaptalannak bizo­nyult - titkos hírszerzési értesülé­sek kiszivárogtatására Lewis „Scooter” Libbynek, Dick Cheney alelnök volt kabinetfőnökének, aki ellen büntetőjogi eljárás folyik ha­mis eskü és az ivazsávszolválfafás akadályozása vádjával. Lewis „Scooter” Libby maga vallotta a bí­rósági iratok tanúsága szerint, hogy a kiszivárogtatásra Bush el­nök adott neki felhatalmazást 2003-ban közveden főnöke, Dick Cheney alelnök által, aki arra utasí­totta, hogy beszélgessen a média képviselőivel, és neve elhallgatását kérve titkos hírszerzési értesülése­ket tárjon elébük. Az elnöki felha­talmazás nem iovsérfő. I ewk I ihhv ÍCTK/AP-fpIvétpll Biciklire erősítették a pokolgépet Németekre támadtak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kandahár/Kunduz. Újabb me­rényleteket követtek el lázadók Af­ganisztánban amerikai és német katonák ellen pénteken, illetve a megelőző napokban; a támadások­nak halálos és sebesült áldozatai is vannak. A dél-afganisztáni Las- kargáh városában autójába rejtett pokolgépet robbantott fel egy ön­gyilkos támadó pénteken a tarto­mányi újjáépítési csoport székháza előtt. A detonációban három ame­rikai katona könnyebben megsé­rült. A város az afganisztáni drog­kereskedelem szempontjából fon­tos csomópontnak számít. A német hadsereg Észak-Afganisztánban szolgáló alakulatai ellen az elmúlt két napban elkövetett két támadás­ban egy civil meghalt, és hat katona megsérült, közülük az egyik német katona súlyosan. Csütörtökön táv­gyújtással működésbe hozott, ke­rékpárra erősített robbanószerke­zet sebesítette meg egy német kato­nai őrjárat két tagját, és okozta egy civil halálát Kunduz városától 25 kilométerre északra. Szerdán este egy felderítő egységre lőttek rá orosz gyártmányú páncéltörő grá­náttal, a támadásban három német katona könnyebben megsebesült. Ötfős csoport ellenőriz két létesítményt NAÜ-ellenőrök Iránban MTI-H1R Teherán. Iránba érkezett a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) ellenőreinek egy csoportja, hogy ellenőrzést hajt­son végre az iszfaháni uránátala­kítóban és a natanzi nukleáris központban, ahol iráni szakembe­rek urándúsítási kísérleteket vé­geznek. A NAÜ ötfős csoportja reggel érkezett Teheránba, és a tervek szerint szombaton kezdi meg az atomsorompó-szerződés keretében végrehajtandó ellenőr­zéseit - közölte Mohamed Szaidi, az iráni atomenergetikai szerve­zet vezetőjének helyettese. Hamid Reza Aszafi, az iráni külügymi­nisztérium szóvivője hangoztatta egy nyilatkozatában, hogy a NAÜ előre bejelentette Teheránnak el­lenőrzési szándékát. Hozzátette: váratlan ellenőrzésről szó sem le­het, hiszen Teherán nem tartja már magát az atomsorompó-szer­ződés kiegészítő jegyzőköny­véhez, amely lehetővé teszi a NAÜ ellenőrei számára a meglepetés­szerű szemléket. Tizenöt év alatt térhet magához a térség Éhezők Afrika szarván MTl-HÍR Nairobi. A hosszan tartó szá­razság, valamint az ennek tulajobítható betegségek és elég­telen táplálkozás több ezer halá­los áldozatot követel Kelet-Afri- kában az ENSZ pénteki becslései szerint. Az emberekkel egyelőre nem az éhhalál végez nagy számban, ha­nem az éhezéssel kapcsolatos be­tegségek és alultápláltság - nyilat­kozta Jan Egeland, az ENSZ hu­manitárius segélyprogramjainak koordinátora egy Nairobiban tar­tott sajtókonferencián. „Alultáp­lált gyermekek ... ezrei, talán tíz­ezrei halnak meg Afrika szarvá­nál” - tette hozzá a norvég ENSZ- tisztviseln a szárazsáv következté­ben elhunytak száma kapcsán fel­tett kérdésre válaszolva. Egeland arról a felhívásról beszélt a kenyai fővárosban, amely a kelet-afrikai térségben azonnali segítségre szo­ruló nyolcmillió ember számára előirányzott 426 millió amerikai dollár összegyűjtését célozza az ENSZ nevében. Az azonnali segítségre szorulók száma elérheti a 15 milliót. 2005 vége óta a szárazság következté­ben Kelet-Afrikát éhezés és más nehézségek gyötrik, és pusztul az állatállomány is. 15 évre lesz szükség ahhoz, hogy a térség ma­gához térjen a szárazság okozta pusztításból. Az igényelt segélyek jelentős részére a 15 éve hadurak által uralt Szomáliának lenne szüksévp

Next

/
Thumbnails
Contents