Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-07 / 82. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com A gyertyák csonkig égnek európai premierje Kassán Márai-ünnepség április 11-én KOZSÁR ZSUZSANNA Groó Diana, a trencsénteplici filmfesztivál többszörös díjazottja Mahler zenéje nyomán forgatott Szindbád „húga” Ősfénnyel Máli néni szerepében Lázár Kati A lányt Jordán Adél alakítja (Janek Roland felvételei) Kassa. Márai Sándor születésének 106. évfordulóját Kassa érdekes programmal ünnepli. A rendezvény fénypontja A gyertyák csonkig égnek című film bemutatója lesz, melyet Magyarországon alig két hónapja, a 37. filmszemlén láthatott a nagyérdemű. A film Márai azonos című regénye alapján készült Iglódi István rendezésében, a két főszerepet pedig Avar István és a nemrégiben elhunyt Agárdy Gábor játssza. Ahogy Kolár Pétertől, a kassai Thália Színház igazgatójától és Czibula János konzultól megtudtuk, az emlékünnepség április lián, Márai születésének napján az író szobrának megkoszorúzásával kezdődik 15.30-kor. Ezután ünnepi műsor lesz a Márai Stúdióban a Thália művészeinek előadásában, melyet a Duna Televízió élőben közvetít. A Márai-regényből készült film vetítésére a Thália Színházban kerül sor 18 órakor. „Apró szépséghiba, hogy a film szlovák fordítása még nem készült el, ezért csak magyarul, feliratok és tolmácsolás nélkül lesz látható” - közölte Czibula János konzul. Az ünnepség „utózöngéje” A Játékos dmű monodráma bemutatása lesz, április 21-én. Ezt a drámát az író művei alapján áhította össze Csendes László, a Thália hajdani színésze, aki egyben a monodráma előadója is. Az előadáson Márai Sándor örökösei is részt vesznek. A rendezvények szervezője a magyar konzulátus, a Thália Színház, a Nemzeti Kisebbségek Klubja, a Kassai Polgári Klub és a Cse- madok. A gyertyák csonkig égnek Márai egyik legismertebb műve, mely az olvasók több generációját vonzza és nagy népszerűségnek örvend külföldön is. A regényből számtalan fordítás és néhány színpadi adaptáció is készült, nagy sikerrel játszották New Yorkban és Londonban. Megfilmesítését Milos Forman is tervezte, de az első filmes feldolgozás mégis Magyarországon született. Mivel mozikban még nem adják az Iglódi-filmet, a kassai vetítés európai premiernek számít. Elhagyott kis állomás buja bokrokkal, dús lombú fákkal, végtelennek tűnő mezőkkel. Kék ég. Vonatzaj. Egy lány a sínek közelében. SZABÓ G. LÁSZLÓ Festői kép: az állomás, a lány, a közeledő vonat. Isten háta mögötti, elhanyagolt épület, az enyészet háza, körben a harsogó zöld, a íány csak áll és vár, szép az arca, szelíd a mosolya. Fél a vonattól, mondja. Nem szeret felszállni. Rossz emlék. Génekben örökölt teher. Belső szorongás. Ha nem siet annyira, el is szalaszt néhányat. Urlicht. Ősfény. Groó Diana poetikus szépségű kisfilmje. Egy vászonra vitt álom. Tehervonat. Marhavagonok hosszú sora. Egy ötven körüli nő az állomáson. Fehér kalap, fehér ruha, fehér kesztyű. Mint egy Rippl-Rónai. A kalapon levendulacsokor. A nő fülében fehér gyöngy. Az ernyőn kék szalag. „Ez lesz a mi vonatunk” - szól búgó hangon a nő, és karon ragadja a lányt. Régi gőzös, festői kupé sárguló fényképekkel, bársonyülésekkel. „Tudod, Adél, én nagyon szeretek utazni - meséli a nő. - De csak kocsin. A vonatot nem szeretem.” Máli néni fél a vonattól. Egyszer már messzire vitte. Embertelen helyre. Azóta retteg, ha vonatra száll. Énekel, hogy ne féljen. Mahler 2. szimfóniája a kedvence. Az Ősfény. Születés és halál. Adél visszamegy a múltba. Máli néni kalauzolja. Megismeri a családját. Hajtánnyal közlekedik a pesti korzón. Ficsúrok, francia kisasszonyok között a dédszülei, fiatalon. Szmokingos urak társaságában a zsugázó Zsiga. Most kártyázza el a családi vagyont. Egy polgári lakás csendjében az ükszülők. Üzletileg tönkrementek. Családi vacsora, népes összejövetel. Máli néni bölcs megállapítása: „Mind egy vagonon utazunk.” És eltűnik a kupéból. A lány kihajol. Üres tehervagon a síneken. Szalad a lány a festői zöldben. Versenyt fut a vonattal. Már nem fél. Amióta legyőzte a vonatot, nyugodt a lelke. Könnyű szívvel hagyja el az állomást. Már kattoghatnak a kerekek, jöhet a szerelvény, az álom mindent helyre tesz. Tizenöt perces filmetűd az idei szemle műsorán. Desszert, finom kis ajándék a Művész moziban futó Fehér tenyér előtt. Egy kis szelet a távolodó múltból és egy nagyobb a közeliből. Itt is, ott is a félelem ereje. Csak más formában, más helyzetben. Van egy másik közös nevezője is a két filmnek: Groó Diana és Hajdú Szabolcs csoporttársak voltak a főiskola rendező szakán, Simó Sándor immár legendás osztályában. „Vérszövetséget” kötöttek egy amúgy meglehetősen magányos, farkastörvényeket diktáló pályán. Hajdú Szabolcs harmadik játékfilmje a Fehér tenyér. Groó Diana eddig inkább csak rövidfilmeket forgatott, tavaly mutatta be első játékfilmjét Csoda Krakkóban címmel. Aztán visszatért az amúgy mostohán kezelt, rövidebb lélegzetű filmes opushoz. Urlicht. Ősfény. Gyönyörűséges alkotás. Fényes párja korábbi alkotásainak, a Kazinczy utcának vagy a Vityebszk felett - Chagall álmainak. Előbbiért Kijevben, Bolognában és Trencsénteplicben, utóbbiért ugyancsak az Árt Fűm Festivalon és Malagában kapott díjat. S ha az Urlicht is zöld utat nyer a világ különböző filmes rendezvényeire, ugyanez a sors vár rá. Kardos Sándor az operatőre, aki álomszép képeket komponált, Lázár Kati játssza Máli nénit, Adélt a lánya, Jordán Adél. Megejtő alakítás egy érett, nagy tehetségű színésznőtől, és ugyanilyen lenyűgöző játék egy pályája elején tartó friss tehetségtől. „Húga” született Huszárik Zoltán Szindbádjának. Ősfénnyel jött a világra. Groó Diana alkotta. Agárdy Gábor és Avar István A gyertyák csonkig égnek filmváltozatában (Vörös Eszter felvétele) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Szombaton reggel 7 órakor kezdődik a Hétről hétre, amelyben előbb hazai és külföldi lapszemle hallható, majd két komoly hazai téma kerül terítékre: az orvosok sztrájkja és a fegyveramnesztia eredménye. A 9 órai híreket követő külpolitikai és gazdasági rovatunk után arról hallanak, mi vár a baromfitenyésztőkre a madárinfluenza következtében. A10 órai híreket követően négy témával foglalkozunk: Áradások a Dunaszerdahelyi és Galántai járásban, válságstáb Nádszegen, a kassai Rákóczi-szo- bor avatása és a Bécsi Európa Klub képviselői a Pozsonyi Casinóban. 11.30-kor Délidő: társalgóműsorunk vendége Gombos Ilona színművész. 13 órakor a Téka irodalmi magazinban a 75 éves Mács József hóval beszélgetünk életéről, műveiről és terveiről. 15 órától A kultúra világában Kopócs Tiborral beszélgetünk. A színházi vüágnapon nyűt meg a komáromi Limes Galériában Dömötör Ede fotókiállítása. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa nemrég ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Az együttes munkájáról Sapszon Ferenc karnagyot kérdeztük. Vasárnap is reggel 7 órakor indul az adás. Az első órában híreket mondunk, majd összefoglaljuk a hét politikai történéseit. A Világosság evangélikus egyházi félórájában Nagy Olivér dunaszerdahelyi segédlelkész Jézus jeruzsálemi bevonulása kapcsán szól, majd a 15 évvel ezelőtt újjáalakult Evangélikus Diakónia tevékenységéről beszélgetünk. 9 órakor hírek, majd a Randevú jelentkezik. Először a Csillagszemű robotok című mese hangzik el, majd a kollégiumi élet pozitívumait és negatívumait boncolgatjuk a nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia kollégistái és nevelőnője segítségével. Kuklis Katalin egy, a közelmúltban rendezett improvizációs versenyről számol be, Szigeti Szüárd, a grazi Zeneművészeti Egyetem diákja pedig a tanulmányairól beszél. Szó lesz a komáromi Ifjúsági Civil Fórumról, a közelgő zoboralji rockfesztiválról is. 13 órakor kezdődik a Térerő. A tartalomból: Riportban számolunk be arról, hogy nyolcadik ülését tartotta a Szlovén-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság - Lendva. Április elején ünnepelte alapításának hatvanadik évfordulóját a vajdasági Hét Nap, amely a nyolcvanas években a Kárpát-medence egyik legnagyobb példányszámú határon túli magyar hetilapja volt - Újvidék. Beszámolunk a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete és az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány Szatmárnémetiben tartott tanácskozásáról - Temesvár. Interjú hangzik el Marácz Lászlóval, az Amszterdami Egyetem Európai Intézetének kelet-európai szakértőjével - Marosvásárhely. Harminc éve alapították Somoiján a Honismereti Házat, Presinszky Lajos mutatja be - Pozsony. 14.05-kor Kaleidoszkóp. A műsor főszereplője a versmondás és a költészet, hiszen javában zajlanak a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny területi fordulói, és nemrég Komáromban rendezték meg a Kossuth Rádió és a Duna Televízió által szervezett Versünnep felvidéki elődöntőjét. 15.30-tól Hazai tájakon: összeállításunkban a virágvasárnapi passió egy részletét mutatjuk be Tomaújfaluból. (MoL) Örömzenélésben már nem ismerünk határokat, fogalmazhatjuk meg a Miraculous Meetings üzenetét Csodálatos találkozások csodálatos zenészekkel LŐR1NCZ ADRIÁN Ha a mindennapi életben nem is, a kultúra terén mindenképp érezhető már az Európai Unió áldásos hatása. Alig telt el fél év azóta, hogy a Visegrádi Négyek tagországainak legjobb szájharmoni- kásaiból verbuválódott Visegrad 4 Harps tiszteletét tette Pozsonyban, a főváros 2006. április 4-én újabb csodálatos találkozásnak adott helyszínt; ezúttal a Jazz Odüsszeia művészeit látta vendégül. Mindkét projektet az EU támogatta. A Jazz Odüsszeia előzményeiről annyit, hogy gyökerei 2005-be nyúlnak vissza, amikor is a skót népzenészek „támogatta” magyar cigányzenészek egy csoportja Edinburgh-ben elnyerte a Herald Angel-díjat. A csapat egy része a folytatás mellett döntött, világhírű dzsessz-muzsikusokat nyerve meg az ötletnek. Minthogy Bartók életműve valamennyiük életében fontos szerepet játszik, Miraculous Meetings, azaz Csodálatos Találkozások című műsorukat az ő műveire építették. A Szlovák Filharmónia színpadán Balogh Kálmán adott ízelítőt abból, miképp is szólnak Bartók művei cimbalmon. Ő egyébként Brahms Magyar táncait, illetve Bach D-moll partitáját is áthangszerelte. Farkas Harcsa Róbert, a Száztagú Cigányzenekar prímása fényesen bizonyította, hogy a komolyzenén kívül más műfajokban is otthonosan mozog (a Besh o Drom, Romano Drom, illetve a Pannónia Klezmer Band tagjaként ezt különben el is várják tőle), és mesterien tudja ötvözni az „otthonról hozott” elemeket Bartók muzsikájával. Szokolay Dongó Balázs, akit a fiatal magyar népze- nész-generáció legígéretesebb tagjaként is számon tartanak, szintén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az említett estén Bartók más dimenziókat kapjon. Palya Bea énekesnő csodálatos hangját adta a projekthez, bizonyítva, hogy a népzenei motívumok kincsestára kimeríthetetlen - csupán az előadó tehetségén múlik, mit képes átmenteni belőle a mába. A brazíliai születésű, ám a kelta népzenei hagyományoknak elkötelezett Mario Lima Caribé bőgős a világ legnevesebb dzsessz-zené- szeivel dolgozik együtt, és bebizonyította, hogy ott van a helye közöttük. Csakúgy, mint John Rae dobosnak, aki a brit szigetek zenei életének egyik szervezője, mozgatója. A bolgár származású Martin Lubenov tangóharmoni- kás saját műfajában is csodabogárnak számít, és szintén stílusok sokaságában mozog otthonosan; balkáni „vérmérséklete” ugyancsak feldobta a Bartók-témákat. Végezetül meg kell említenem Skócia egyik nemzeti kincsét, Brian Kellock-ot, akit a világ tíz legjobb zongoristája egyikeként tartanak számon. Teszem hozzá: méltán, hiszen virtuozitásán, hangszertudásán talán csak a zenei fantáziája tesz túl. Zenészek és közönségük egyaránt elégedetten távozhattak a koncertteremből a keddi örömzenélés után, hiszen a mű - Bartók öröksége - maradéktalanul el lett osztva. Ki-ki azt vihette haza belőle, ami a szívéhez legközelebb áll. (Fotó: MKKI)
