Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-04 / 53. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Vita Hegyi Karabahról Jereván. Örményország kész megvédeni az Azerbaj­dzsán területébe ékelődött He­gyi Karabahot, ha az azeri kor­mány erőt alkalmazna a terü­leten. Robert Kocsaiján ör­mény elnök beszédét több te­levíziós állomás is közvetítet­te. Kilátásba helyezte: Jereván az erőszakos azeri fellépés ese­tén kész elismerni Karabah függetlenségét. Kocsatján egy nappal azután szólt honfitár­saihoz, hogy Ilham Aliyev azeri elnök körutat tett az ör­mények lakta enklávéban. Kocsatján és Aliyev a múlt hó­napban Franciaországban megpróbált egyezségre jutni a konfliktus végleges lezárása érdekében. Tárgyalásuk ered­ménytelenvolt. (MTI) Függetlenségi népszavazás Szkopje. Május 21-re írta ki a függetlenségi népszavazást a montenegrói parlament. A döntést egyhangúlag hozta meg a képviselőház Filip Vuja- novic államfő javaslatára. A belgrádi média szerint Vuja- novic kijelentette, Montenegró és Szerbia viszonyára „egyet­len tiszta modell létezik, és ez a két függeüen állam” viszo­nya. A szerdán este elfogadott - az EU által kidolgozott - új népszavazási törvény a vokso­lók legalább 55 százalékos többségéhez köti a köztársa­ságjogállásának megváltozta­tását. (MTI) Megnyíltak a levéltárak Belgrád. A szerb kormány úgy döntött, megnyitja az ál­lami archívumokat a volt Ju­goszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló há­gai törvényszék (NT) nyomo­zói előtt. Ezentúl akadály- mentesen, de bizonyos eljárás betartásával hozzáférhetnek Szerbia-Montenegró, illetve a két tagköztársaság levéltárai­hoz, szabadon kutakodhatnak bennük. (MTI) Megcsípte egy szúnyog Párizs. Szúnyog csípte meg Dominique de Villepin francia miniszterelnököt a sikungu- nyajárvány sújtotta Réunion indiai-óceáni szigeten. Házior­vosa szerint nincs ok aggoda­lomra. Az 52 éves kormányfő szúnyogcsípéssel és isiásszal tért vissza a járvány sújtotta, 700 ezer lakosú szigetről, ahol 157 ezer lakost fertőzött meg és „közvetve vagy közvetlenül” 77 embert megölt a szúnyog­csípéssel terjedő sikungu- nyaláz. (MTI) Dominique de Villepin (SITA/AP) Ragaszkodik az EL) a dúsítással összefüggő tevékenységek beszüntetéséhez Újabb kudarc Bécsben Bécs/Moszkva. Nem szüle­tett megállapodás az Euró­pai Unió és Irán képviselői­nek tegnapi bécsi találko­zóján az iráni atomprog­ram kérdésében. Egy iráni forrás azt állította, Teherán és Moszkva átfogó megál­lapodásra jutott az atom­dossziéról. ÖSSZEFOGLALÓ Az osztrák fővárosban Frank- Walter Steinmeier német külügy­miniszter arról adott tájékoztatást, hogy az Ali Laridzsáni iráni főtár­gyalóval tartott találkozón ugyan konstruktív légkör uralkodott, de megállapodást nem értek el. Az irá­ni kérésre megrendezett tárgyalá­son Javier Solana, az EU kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője, a né­met és a francia külügyminiszter, valamint a brit külügyminisztéri­um politikai igazgatója - a beláza­sodott Jack Straw külügyminisztert helyettesítette - vett részt. Stein- meier közölte, az EU az urándúsí­tással összefüggő mindenfajta iráni tevékenység beszüntetését tartja előfeltételnek a további tárgyalá­sokhoz. „Az unió ezt a nyugodt tár­gyalások szükséges előfeltételének tekinti.” Felhívta a figyelmet arra, alig maradt idő a kompromisszum­ra, mert a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) kormányzó- tanácsa hétfőn Bécsben ismét ülést kezd. Ezen várhatóan olyan döntés születik, amelynek alapján a szer­vezet az ENSZ BT-hez folyamodik az iráni atomprogram miatt. Javier Solana, az EU kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője is megerősítette, Iránnak az urándú­sítással kapcsolatos minden tevé­kenységét fel kell függesztenie, mi­előtt újabb tárgyalásokra kerülne sor. Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter szerint Teherán csak a dúsítási tevékenység felfüg­gesztésével tudná visszaszerezni a nemzetközi közösség bizalmát. Hangsúlyozta, a nemzetközi közös­ség érthető és jogos követeléséről van szó, és az nem okoz kárt az irá­ni fejlesztéseknek. Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságírók előtt kijelentette: még mindig van esély arra, hogy megállapodjanak Iránnal urándúsító programjáról a NAÜ hétfői ülése előtt. De megje­gyezte, megállapodás csak akkor lehetséges, ha Irán felhagy a hazai urándúsítással, és lehetővé teszi a NAÜ által végzendő iráni ellenőr­zéseket. Egy iráni illetékes Bécsben azt ál­lította, Irán és Oroszország átfogó megállapodásra jutott. „Irán és Oroszország megállapodott egy olyan csomagban, amely magában foglalja a nemzetközi közösség, Irán és a NAÜ valamennyi kérését” - fogalmazott, igaz, még az EU- Irán tárgyalások vége előtt, a szü­netben. „A csomag részleteit átad­tuk az európaiaknak, és vátjuk, hogy világos választ adjanak a teljes körű javaslatra” - tette hozzá. Azt állította, a javaslat egyfajta megol­dás mind Irán, mind az EU tekinté­lyének megmentésére. (MTI, SITA) A szélsőséges mozgalomnak el kell vetnie az Izrael elleni erőszakcselekményeket Moszkva a Hamászt szelídítgeti ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz külügymi­niszter az Izraellel kötött eddigi megállapodások betartására ösz­tönözte a palesztin törvényhozási választásokon győztes Hamászt tegnap Moszkvában. Szergej Lavrov elsőként fogadta az iszlám radikális mozgalom küldöttségét a közel-keleti kvartett diplomáciai vezetői közül. „Arra számítunk, hogy a Hamász mint a palesztin nemzetgyűlés és a jövendő kormány vezető ereje hoz­zá fog járulni az összes korábbi tel­jes megállapodás megvalósításá­hoz. Ebben palesztin barátaink szá­míthatnak Oroszország támogatá­sára mind kétoldalú alapon, mind a kvartett (Oroszország, az USA, az EU és az ENSZ) tagjaként.” Ezt Lavrov a háromnapos konzultációk bevezetőjeként hangsúlyozta. A Hamász küldöttségét Háled Mesaal politikai bizottsági elnök vezeti. Moszkva tiszteletben tartja a pa­lesztin nép demokratikus választá­son kifejezett akaratát - indokolta a Hamász meghívását Lavrov, meg­jegyezve, a választást azoknak a dokumentumoknak az elfogadása tette lehetővé, amelyek megvetet­ték a palesztin államiság alapját. „Feladatunk az, hogy ez az állami­ság törvényes kereteket kapjon. Több szervezet, elsősorban az ENSZ járult hozzá azoknak a felté­teleknek a megteremtéséhez, ame­Moszkva igyekszik vissza­nyerni valamennyit kö­zel-keleti befolyásából, amely a Szovjetunió szét­hullásával szertefoszlott. lyek között ennek az államiságnak ki kell épülnie.” Lavrov egyébként úgy vélte, a Hamásznak politikai párttá kellene válnia, gondoskodva arról, hogy katonai szárnya a pa­lesztin biztonsági hatóságok törvé­nyes részévé alakuljon át. Ezzel Lavrov lényegében a kvartett másik kívánalmának adott hangot, amely szerint a Hamásznak el kell vetnie az Izrael elleni erőszakcselekmé­nyeket. Moszkvába érkezve Mohamed Nazzal, a Hamász-küldöttség tagja megismételte, hogy a mozgalom nem hajlandó Izraelt elismerni, amíg az palesztin területeket tart megszállva, s a maguk részéről ezt lezárt kérdésnek tekintik. A Ha­mász váratlan győzelme után Izrael és a kvartett egyetértett a mozga­lom elszigetelésében, ha nem mond le a terrorról és nem ismeri el Izra­elt. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban meghívta a Hamász kül­döttségét, s ezzel az első rést ütötte az elszigetelési törekvésen. Ugyan­akkor az orosz diplomácia hangsú­lyozta, hogy a kvartett egyeztetett álláspontja vezérli a tárgyalásokon, s igyekszik a Hamászt álláspontjá­nak mérséklésére rábeszélni. A Hamász a vizitben nemzetközi elis­mertetésének kezdetét látja, míg Moszkva igyekszik visszanyerni va­lamennyit közel-keleti befolyásá­ból, amely a Szovjetunió széthullá­sával szertefoszlott. (MTI, s) A texasi farmer tegnap Indiában nem vizsgázott jelesre földmegmun­kálásból (Reuters-felvétel) Támogatás India második zöld forradalmának Tüntetők fogadták Busht MT1-H1R Újdelhi. Több ezer tüntető fo­gadta tegnap, indiai látogatásának utolsó napján Haidarábádban Ge­orge Busht. Az amerikai elnök négy órát töltött ebben a fejlett technoló­giai iparáról híres városban. Elláto­gatott egy mezőgazdasági egye­temre, amelynek fenntartását az USA finanszírozza. Bush bejelen­tette, Washington 100 millió dol­lárral segíti India második zöld for­radalmát. A pénteki ima után a vá­ros Bush ellen tüntető muzulmán­jai összecsaptak a rohamrendőrök­kel. Az amerikai elnök Haidará- bádból visszatért Újdelhibe, ahol beszédet mondott a szabadságról és a demokráciáról. Innen utazott tovább ázsiai kőrútjának harma­dik, utolsó állomására, Pakisztán­ba, ahol tegnap - több városban, több tízezren - tüntettek ellene. Szunnita lázadók támadása Bagdad mellett Munkásokat végeztek ki MTl-ÖSSZEFOGLALO Bagdad/Kirkuk. Legalább harminc halottja volt összesen egy Bagdad környéki elektromos központ és egy téglagyár elleni tá­madásnak. Egy belügyi illetékes szerint a fővárostól tíz kilométer­re keletre fekvő Nahravánban szunnita lázadók, akik feltételezé­sek szerint kapcsolatban állnak az al-Kaida nemzetközi terrorháló­zattal, kézigránátokkal és raké­tákkal támadtak az elektromos ál­lomásra. A terrorakcióban a köz­pont kilenc őre meghalt, ketten megsebesültek, egy társukat pe­dig elrabolták. Ugyanaz a fegyve­res csoport megtámadta a telepü­lés téglagyárát is, felgyújtották annak étkezdéjét, több munkást megöltek, és holttesteiket kidob­ták a gyár épületéből. A helyi ha­tóságok eddig 21 holttestet talál­tak meg a gyárnál, köztük egy nő­ét és három gyermekét. A halottak többségét a homlokába lőtt egyet­len golyóval végezték ki. A keletnémet Stasi feladata volt a nyomok összekuszálása a média szándékos félrevezetésével - Moszkva és Szófia cáfol Brezsnyev akarta megöletni II. János Pál pápát MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Moszkva/Szófía. Egy olasz parlamenti vizsgálóbizottság szerint a Szovjetunió vezetése ren­delte meg a II. János Pál pápa elle­ni 1981-es merényletet. A testület jelentéstervezetének megállapítá­sait Moszkvában és Szófiában is­mét cáfolták. Az olasz képviselők csütörtökön arra a következtetésre jutottak, hogy Leonyid Brezsnyev, az akkori szovjet párt- és állami vezető a ka­tonai hírszerzésnek, a GRU-nak adott utasítást a lengyel származá­sú katolikus egyházfő meggyilko­lására, a pápa kelet-európai kom­munizmus elleni fellépése miatt. Az 1981. május 13-án elkövetett gyükossági kísérlethez, amelyben II. János Pál életveszélyesen meg­sebesült, a GRU keletnémet és bol­gár titkos ügynökök segítségét vet­te igénybe. Paolo Guzzanti, a bi­zottság elnöke elmondta, a doku­mentum szerint a bolgár titkos ügynököket arra használták, hogy ködbe burkolják a bűncselekmény kitervelőit. A keletnémet Stasi tag­jainak pedig az volt a feladatuk, hogy összekuszálják a nyomokat a média szándékos félrevezetésével. Az olasz jelentés ezzel megerősí­ti az úgynevezett bolgár kapcsola­tot. 1986-ban perbe fogták Szergej Antonovot, a bolgár légitársaság, a Balkan Air akkori római képviselő­jét, azzal vádolva őt, hogy a török merénylő, Mehmet Ali Agca tettes­társa volt, és a merénylet idején egy fénykép tanúsága szerint a Szent Péter téren tartózkodott. Ám a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette őt. Ügyvédje, Giuseppe Consolo azt mondta, Antonovot összetévesztették valakivel. A nyo­mozás során előkerült a fotón sze­replő személy, egy magyar szárma­zású amerikai turista, így a képet a tárgyaláson nem is használták fel bizonyítékként. Guzzanti most azt állítja, a fényképet azért ejtették, mert az akkori technológiával nem lehetett egyértelműen megállapí­tani, hogy valóban Antonov látha­tó-e rajta. A bolgár férfiról készült más képekkel nemrég elvégzett számítógépes összehasonlítások szerinte százszázalékos megfele­lést mutattak. „Nem hisszük, hogy Antonov perét újra lehetne indíta­ni. Csupán tisztába szeretnénk ten­ni a dolgot” - fűzte hozzá Guzzanti. A jelentés tervezetét még jóvá kell hagyma az olasz parlamenti vizs­gálóbizottságnak, amely e célból kedden ül össze. Az orosz külföldi hírszerzés tel­jes képtelenségnek nevezte a Ró­mából származó információkat. „A szovjet különleges szolgálatoknak a pápa elleni merényletben való bármiféle részvételéről szóló infor­mációk teljesen képtelenek, és semmi közük a valósághoz” - mondta az Interfax hírügynökség­nek Borisz Labusszov, a szolgálat szóvivője. Bulgária úgyszintén két­ségbe vonta, hogy bármiféle kap­csolatban állt volna a II. János Pál ellen végrehajtott gyilkossági kí­sérlettel. „Bulgária számára az ügy lezárult a per 1986 márciusában született ítéletével, illetve a pápa 2002-ben tett nyilatkozatával” - jelentette ki Dimitar Zancsev bol­gár külügyi szóvivő. II. János Pál 2002 májusában azt mondta, nem hisz semmilyen bolgár nyomban. A merénylet elkövetéséért Meh­met Ali Agcát életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélték, ebből 19 évet töltött le egy római börtön­ben, 2000-ben Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök kegyelmet adott neki. Jelenleg egy török fogházban raboskodik más bűntettek elkövetéséért. II. János Pál 1983 decemberében felkereste a börtönben Ali Agcát (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents