Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-30 / 74. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 29. Vélemény és háttér 7 Nem szakmai, hanem személyes érvek döntenek majd arról, kire adják voksukat Kampányt a tömegeknek KRONOLÓGIA Magyarországi robbantások Magyarországi robbantások lehetőségére figyelmeztette a Szlovák Införmációs Szolgálat a magyar Nemzetbiztonsági Hivatalt. Sajtóértesülés szerint dunaszerdahelyi szervezett bűnözői körökből szerzett olyan információkat a pozsonyi ügynökség, hogy az országgyűlési választások kampányának finisében hajtanak végre robbantásokat. A Szlovákiából érkező figyelmeztetés súlyát növeli, hogy 1998 tavaszán és nyarán a szlovák állampolgárságú Jozef Roháč és bandája legalább tíz merényletet hajtott végre Budapesten. Egy kis Polski Fiat gépkocsiba rejtett pokolgépet hoztak távirányítóval működésbe 1998. július 2-án Budapest szívében, az V. kerületi Aranykéz utcában. A 4-6 kilogrammnyi TNT robbanása négy embert megölt, húszat megsebesített. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében indított nyomozás kiderítette, hogy a Polski Fiat 126-os autót a szlovák Jozef Hamala, Roháč bandájának tagja vette meg hamis papírokkal. Az Aranykéz utcai merénylet ügyében a rendőrség a nyomozást 2002 első negyedévében megszüntette, a tetteseket nem sikerült elfogni. Az 1998-ban elkövetett robbantások „politikai leágazásai” a következők voltak: ♦ 1998. március 12. - Robbanószerkezetet találtak egy nejlonzacskóban a Független Kisgazdapárt Belgrád rakpart 24. szám alatti székháza előtt. A robbanószerkezetet hatástalanították. ♦ 1998. március 16. - Robbantás történt Torgyán Józsefnek, a Függeden Kisgazdapárt elnökének rózsadombi, hatlaká- sos társasházi lakásánál'. Személyi sérülés nem történt, de a detonáció megrongálta Torgyán József lakását, fia ügyvédi irodáját és a környéken lévő gépkocsikat. ♦ 1998. május 1. - Szájer Józsefnek, a Fidesz alelnökének XVI. Futórózsa utcai lakása előtt késő este pokolgép robbant. Sérülés nem történt, a politikus nem volt otthon. ♦ 1998. május 24. - Egy kilogramm TNT-t tartalmazó robbanószerkezet lépett működésbe a XXn. kerületben, a Nagytétényi út és a Dózsa György út sarkán, az MDF kerületi irodájának otthont adó földszintes épületnél. Két ember könnyebben megsérült. ♦ 1998. június 15. - Pokolgép robbant a Fidesz Lendvay utcai székházánál. A detonáció következtében az épület megrongálódott, személyi sérülés nem történt. (MTI) Szlovákia csak az utóbbi években ismerkedett meg a modem választások elkerülhetetlen tartozékával, a negatív kampánnyal. TOKÁR GÉZA A fejlettebb demokráciákban már a második világháború után sem volt ismereden, de a modem tömegkommunikációs eszközök - az internet és a televízió - eltévedésével egyre szervezettebb méreteket ölt a másik fél kifigurázása, az „ellenség” hibáinak ecsetelése. Szlovákia szerencsésnek mondhatja magát - bár a Smer már meztelen fenekes óriásplakáttal vagy terriernek ábrázolt Dzurindával riogatott, előtte meg a jobboldali erők indítottak személyeskedő kampányt Mečiar ellen. Magyarországon ellenben minden adott egymás pocskondiázásához, az utóbbi években mind a két oldalon szorgalmasan ássák az árkokat. Nem lesz negatív kampány - ígérte a két pártvezér még novemberben. A pártadanok nem sokáig reménykedhettek, mert a kampányidőszak közeledtével mégis megkezdődött a „másik” oldal tervszerű lejáratása. Előbb az ifjúsági szervezetek estek egymás torkának az interneten, majd fokozatosan megjelentek a lejárató stílusban fogalmazott óriásplakátok, televíziós reklámok és röplapok is. Hogy a kép teljes legyen, idővel a kisebb pártok is negatív kampánnyal kezdtek választókat toborozni. Bármennyire próbálják is tagadni a miniszterelnök-jelöltek, valójában egyik fél sem idegenkedik a nagy rivális lejáratásától. Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc is megfontolt, nyugodt politikusként próbál meg nyilatkozni minden elképzelhető fórumon, a sárdobálás pedig jobbára a második vonalra, valamint a „mezei” aktivistákra marad. A jobboldali körökben általános nézet szerint a Fidesz 2002-ben a szocialista és liberális oldalról indult negatív kampány miatt vesztette el a választásokat - ez sokak szemében erkölcsileg is felhatalmazza a pártot arra, hogy hasonló hangnemben indítson kampányt négy évvel később. A gond abban rejlik, hogy a Fidesz hadjárata a maga balfogásaival sokkal inkább elriasztja a semleges választókat. A Magyar Vizsla Gyurcsány-ellenes akciója vagy a kormányfő állítólagos mutogatós ügye a visszájára fordult, és a Fidesz-vezetők kényszerültek kínos magyarázkodásra. Az MSZP kampányának szintén kapóra jött, hogy Bagó Zoltán, a Fidesz kalocsai képviselőjelöltje telefonon fenyegette meg egyik ellenfelét, de a jobboldali párt legalább gyorsan és helyesen cselekedett, mikor azonnal menesztette a politikust minden tisztségéből. A kampány hátralevő részében jó eséllyel Mikola Istvánnak, a választási lista második helyezettjének kijelentései adhatnak témát a kormánypártiaknak - szerencsésebb lett volna megfontoltabb politikust jelölni. Az MSZP rovására természetesen szintén írható néhány óriási baklövés, a párt óriásplakátjain közölt adatokról kiderült, hogy a kormányoldal sem megy a szomszédba, ha számokat kell hamisítani. A közelmúltban látott napvilágot egy, az MSZP részére illegálisan összeállított lista, mely a szolnoki választók adatait tartalmazta. A párt szegénységi bizonyítványát gazdagítja az Orbán Viktor elleni lejárató kampány is, ahol a régi sérelmeket próbálták meg felidézni - színvonalon alul és kevés sikerrel. A kisebb pártok választási kampánya eleinte nyugodtan indult, idővel azonban ezek a csoportosulások is bekeményítettek, hogy újabb választókat szerezzenek. Az SZDSZ és az MDF is elsősorban a két nagy párt teljesíthetetlen ígéreteire hívta fel a figyelmet, miközben választási programjukat átfogó stratégia híján néhány kulcsfontosságú követelésre építik. A radikális jobboldali pártok csak partizánakciókkal tudják magukra felhívni a média figyelmét, Csurka István, a MIÉP elnöke újabban csak akkor kerül be a hírekbe, ha a kommunistákat emlegeti. A jelenlegi helyzetben a negatív kampány a két nagy párt egyetlen esélye, hogy megváltoztassa az erőviszonyokat. Értelmes indoklással nem lehetne eladni a két, egymáshoz igen közel álló választási programot, főleg annak fényében, hogy Magyarország a következő négy év folyamán komoly gazdasági problémáknak néz elébe. A borúsjövő természetesen egyik pártot sem akadályozza meg abban, hogy a másik fölé ígérjen. Ebben a versenyben egyelőre a Fidesz vezet, ellenzéki párthoz méltóan kétszeresen licitálta túl vetélytársát. Az MSZP gyakorlatilag ellopta jobboldali vetélytársa programját, és kissé mértéktartóbban bár, de ugyanazt ígéri. A választóknál nem szakmai, hanem személyes érvek döntenek majd arról, kire is adják voksukat. Akárhogy végződik is a választás, a frontvonalak nem tűnnek el. A legjobb talán az lenne, ha mindenki a szegedi művészek által kitalált, Magyar Kétfarkú Kutya pártra szavazna. Ez a tömörülés plakátjaiban örök életet, világbékét, ingyen sört és adócsökkentést ígér. Remélhetőleg egyik nagy párt sem lesz képes vele felvenni a versenyt, Magyarországnak ugyanis nyugalomra és elégedett állampolgárokra van szüksége. Az első gyerekért 60 ezer, a másodikért 90 ezer, a harmadikért 120 ezer korona a szociáldemokratáktól Paroubek nagy pénzeket ígér a szülőanyáknak KOKES JÁNOS A családtámogatások nagymértékű emelését ígéri választási győzelme esetén a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt. Az első gyermek megszületésekor az állam 60 ezer koronát adna az anyának, a második és a harmadik gyermek esetében pedig 90 ezer, illetve 120 ezer koronát - jelentette be tegnap Jirí Paroubek cseh kormányfő, a szociáldemokraták miniszterelnök-jelöltje, amikor bemutatta pártja megújított választási programját. Paroubek úgy véli, hogy a növekvő családtámogatások jóvoltából már a közeljövőben évi 120 ezerre emelkedhetne a gyermekszületések száma a jelenlegi 100 ezerről. Számítások szerint ez évente mintegy 60 milliárd koronájába kerülne az államnak. Bohumil Sobotka pénzügyminiszter, szociáldemokrata pártelnök szerint ezt a pénzt a költségvetés ki tudja termelni, mert a támogatást nem egyszerre, hanem három év alatt fizetnék ki az anyának. Egyik alapfeltétel ugyanis, hogy az rendesen törődjön a gyermekével. Ha nem ezt tenné, akkor eleshetne a támogatás egy részétől. Jelenleg Csehországban a gyermek megszületésekor folyósított állami támogatás 8760 korona, ez április elsejétől 17 500 koronára emelkedik. A szociáldemokraták azt is megígérték, hogy 7000 koronát kapna új számítógép beszerzésére minden család altkor, amikor a gyermek megkezdi az általános iskola felső tagozatát (6. osztály). Az első osztályosok szülei már az idén ezer koronás állami támogatást kaptak tanszerek beszerzésére. Az ellenzéki polgári demokraták a szociáldemokraták családtámogatási javaslatait irreálisnak minősítették, viszont a szakértők véleménye megoszlik ebben a kérdésben. Több vélemény szerint megvalósítható, s szükség is lenne a családtámogatások ilyen radikális emelésére, hogy megálljon a tízmilliós Csehország népességének csökkenése. KOMMENTÁR Baljós (bulvár)hír NAGY ANDRÁS A magyarországi választások előtti kampányfinis utolsó, talán legfontosabb pillanata a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz április elsejei, illetve másodiki nagygyűlése lesz. Mindkét tábor számára egyfajta erődemonstrációról van szó, hiszen a 2002-es választások óta sokak számára fontossá vált a tömeg, az összetartás bizonyítása, mely a nyugat-európai és amerikai néppártokra is jellemző. Éppen ezért érthető módon némi pánikhangulat fogta el a magyar közéletet annak a hírnek hallatán, hogy egyes „felforgató elemek” pont ezt a két eseményt szeretnék felhasználni robbantásokra. Bár a hír első hallásra teljesen bulvárjellegűnek tűnt, de később kiderült, nem légből kapott, s valószínűleg az is igaz, hogy a magyar titkosszolgálat a fülest Szlovákiából, a SIS-től kapta. A szlovák titkosszolgálat a korábban megszokottaknak megfelelően a témában nem kommunikál a médiával, de az első információkkal valóban ők rendelkezhettek. Az ügy komolyságára utal, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök tájékoztatta a belügyminisztert, a rendőrfőkapitányt, a nemzetbiztonsági kabinet tagjait, illetve tegnap reggel felhívta a köztársasági elnököt, a kormánytagokat, valamint eddig három parlamenti párt elnökét. A kormányfő azt kérte a pártelnököktől, hogy tájékoztassák a rendőrséget nagygyűléseik pontos helyszínéről és a várható tömegek nagyságáról. Magyarországon, hasonló események már voltak 1998-ban, amikor tíz robbantásos merényletet hajtottak végre Budapesten, egyebek között a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Torgyán József akkori kisgazda pártelnök és Szájer József fideszes politikus lakásánál, talán a legdermesztőbb pedig az Aranykéz utcai bombamerénylet volt. Csak néhány nappal ezelőtt, a Magyar Televízió vasárnap esti műsorában beszélgettek szakértők a már futó kampányról, s kitértek a nyolc évvel ezelőtti választások környéki robbantásokra is. Akkor közösen annak a reményüknek adtak hangot, hogy épeszű magyar politikusnak és a pártokhoz tartozó egyéb köröknek eszükbe sem juthat ilyen szélsőséges cselekmény. Bár akkor a közvélemény és ők sem tudtak az esetleges veszélyről, nyilvánvaló, a magyar pártok egyike sem állhat egy ilyen ötlet mögött. Az pedig, hogy egy állítólag három külföldi állampolgárból álló csoportnak mi érdeke fűződik a magyar választások megzavarásához, egyelőre mindenki számára kérdés. Néhány éve már abban reménykedtünk, hogy az a korszak, amikor a bűnözők így megfélemlíthették a közéletet vagy más országok titkosszolgálatai közvetve így próbálhatták megzavarni a nyugalmat, régen mögöttünk van. Pár napon belül kiderül, vajon tévedtünk-e. JEGYZET Tisztelt Elnök Úr! KOCUR LÁSZLÓ Azok után, hogy a Szlovák Nemzeti Koalíció - önelnevezésük szerint a SLNKO, ám a külcsín és a belbecs e gyermekien kedves, sőt, tovább megyek: gyermeteg pártelnevezésben egyáltalán nincs összhangban - nyűt levélben fordult az Elnök Úrhoz, felkínálva a párt tiszteletbeli elnöki pozícióját, elhatároztam, magam is nyílt levélben fordulok Önhöz. Elvégre vagyok olyan szlovák állampolgár, mint Víťazoslav Móric, a nyílt levél aláírója, bizonyos tekintetben talán jobb srác is vagyok Móricnál, mert - legalábbis e nyílt levél megírásáig - én még senkit sem gázoltam halálra, fegyverbizniszben sem utazom, közvetve ártatlanok halálát okozva ezzel, ami a fent említett aktőrről szintén nem mondható el; a kommunista Észak-Koreával sincs üzleti kapcsolatom, és - Móriccal ellentétben - nem bántam soha, hogy tiltott volt az abortusz akkor, amikor a nekem nem tetsző emberek megszülettek; a romákat sem akartam rezervátumba zárni, nem buziztam fennhangon, a parlamentbe sem léptem be soha fegyverrel, svájci bicskámat még azelőtt leadtam az őrnek, mielőtt a detektor jelezte volna. Excellenciás Uram! „A szlovákiai politikai színtéren egy újabb párt jelent meg, a Szlovák Nemzeti Koalíció. Az új párt a Valódi Szlovák Nemzeti Párt és az Egyesült Szlovák Nemzeti Párt egyesülésével jött létre” - így a nyílt levél. Egyesülés a négyzeten, tetszik érteni. A levél kitér arra is, hogy Ön jól ismeri e régi-új párt tagjait, mert ezek mind képviselők voltak akkor, mikor Őexcellenciája még nem az országban, csak a T. Házban elnökölt, s ott faszozta az elnököt. Ha ez így van - bár én igyekeznék tagadni, hogy ismerem őket akkor az Elnök Úr jól tudja, hogy kik ezek az emberek: a legútszélibb, ordas nacionalisták, akik egy magas renoméjú hazai politológus szerint - Slotával és Kot- lebával együtt - a legnevetségesebb hazai politikai bulvárba tartoznak. Szerintem már akkor is nagy baromságot tetszett csinálni, mikor elvállalta a HZD tiszteletbeli elnökségét, mert ezzel elveszítette a pártok fölött álló elnök - az Ön esetében egyébként is ingatag - imá- zsát. Ha viszont ezekkel is összeállna - bár egy régi ma-, gyár szólás szerint egy fenékkel nem lehet két lovat megülni -, az az Elnök Úr választási plakátjain büszkén hangoztatott nemzeti gondolkodásának szélsőségességére világítana rá. Kérem, ne tegye ezt! Legyen egy kicsit az én köztársasági elnököm is. Vagy legalább próbálja meg!
