Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-30 / 74. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 29. www.ujszo.com Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette voksoltak - Sáron nélkül is győzhet Sáron eszméje Ciszjordánia a választások tétje Ciszjordánia zsidó telepein az ultraortodoxok a szavazás előtt imádkoztak. Biztosan nem a Kadima győ­zelméért. (TASR/EPA-felvétel) RÖVIDEN Az ötödik gépet vezette volna Washington. Zacarias Mo- ussaoui vádlott hétfőn közöl­te, nem a 20. gépeltérítő lett volna, hanem egy újabb gépet kellett volna eltérítenie a „ci- pőbombás” Richard Reiddel és másik három személlyel együtt 2001. szeptember 11- én, és azt bin Laden utasításá­ra a Fehér Háznak vezetnie. A marokkói születésű francia ál­lampolgár, a szeptember 11-i terrortámadások egyetlen vádlottja a virginiai Alexandri­ában folyó perében saját maga védelmében tett tanúvallo­mást, noha védője az utolsó pillanatig megpróbálta lebe­szélni erről azzal, hogy csak önmagának .ártana vele. Moussaoui bevallotta, tudott a készülő terrortámadásokról, bár a részleteket nem ismerte. Túdott arról is, hogy két gépet akartak a New York-i Világke­reskedelmi Központ torony- épületeinek vezetni, de elfogá­sakor hazudott az FBI ügynö­keinek, hogy semmi se zavaija meg a merényletek végrehaj­tását. (MTI) Cáfolnak az oroszok Moszkva. Az orosz külügy­miniszter politikai indítékokat sejt annak az amerikai jelen­tésnek a közzétételében, amely szerint Moszkva hír­szerzési információkat szol­gáltatott Szaddám Húszéin re- zsimjének a 2003-as tavaszi invázió első napjaiban az ame­rikaiak csapatmozgásairól és haditerveiről. Szergej Lavrov kijelentette: „Hivatalos csator­nákon keresztül senki sem for­dult hozzánk ez ügyben. Nem értjük, miért hoznak ilyen in­formációt nyilvánosságra a médián keresztül. Ahogy ezt csinálták, az arra vall, hogy emögött politikai indítékok húzódnak meg.” Hasonló véle­ményt fogalmazott meg teg­nap Szergej Ivanov védelmi miniszter is. (m, t) Menedék Rahmánnak Róma. Befogadná Olasz­országba Gianfranco Fini olasz külügyminiszter Abdul Rahmánt, azt az afgán férfit, akit hazájában perbe fogtak, mert a muzulmán hitről át­tért a kereszténységre. Fini javaslatát ma terjeszti a ró­mai kabinet elé. Rahmán ha­lálbüntetést is kaphatott vol­na hitehagyásért, de hétfő es­te, arra hivatkozva, hogy nem beszámítható, a hatósá­gok megszüntették az eljárást vele szemben, s kiengedték a börtönből. Szélsőséges imá- mok tegnap tiltakoztak sza­badon bocsátása ellen és ha­lált követeltek a fejére, (m, ű) Abdul Rahmán (ČTK/AP) Jeruzsálem. Reggel héttől délután 2 óráig a választók­nak csak 31 százaléka járult az urnákhoz a tegnapi, elő­rehozott izraeli parlamenti választásokon. Ez a legsze­rényebb ilyen adat azóta, hogy az országos választási bizottság napközbeni rész­vételi arányokat közöl. ÖSSZEFOGLALÓ Szakértők ennek alapján „csak” 66 százalékos részvételre, azaz ne­gatívrekordra számítottak. Izraelre ugyanis eddig a választásokon résztvevők kiemelkedően magas aránya volt jellemző. Az alacsony részvételi arány az izraeli média jóslatai szerint az első két hely vá­rományosa, a centrista Kadima és a középbal Munkapárt számára ag­gályos, az ő várható kneszetbeli erejüket gyengíti. A szavazóhelyi­ségeket este tízkor - tehát már lap­zártánk után - zárták. Ahogy a jobboldal vezetője, a vesztésre álló Benjamin Netanjahu - mások által nem cáfolt módon - megállapította, népszavazást tarta­nak az országban a területi kérdés­ről, közelebbről a megszállt Ciszjordánia sorsáról, s az izraeliek minden előrejelzés szerint igent mondanak a körzet egyoldalú levá­lasztására”. Az esetleges terrorakciók elhárí­tására fokozott katonai és rendőri készültséggel védett országban 8280 szavazóhelyiséget nyitottak, hogy a több mint ötmillió szavazás­ra jogosult állampolgár leadhassa voksát a 17. kneszet (parlament) pártjaira. Az exit-poll eredmények közlésének megkezdését is este 10 utánra ígérték, a nem hivatalos vég­eredmény mára várható. A bizton­ságot több mint 25 ezer rendőr sza­vatolta maximálisra emelt készült­ÖSSZEFOGLALÓ Minszk/Prága. Nem pénteken, hanem csak április első felében ik­tatják be hivatalába Alekszandr Lu- kasenko régi-új fehérorosz állam­főt - jelentette be tegnap Nyikolaj Lozovik, az országos választási bi­zottság titkára. Úgy hírlik, hogy Lukasenko április 8-át választotta a beiktatás napjául. Az idópontválto- zást nem indokolták. Vádav Havel volt cseh államfő írásban tiltakozott a fehérorosz el­nökválasztás eredményének meg­ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Lelassult a városi és a légi közlekedés tegnap Franciaország­ban a munkajogi reform elleni til­takozásul megkezdett általános sztrájk miatt. Az öt legnagyobb szakszervezet vezetői tegnap délben elutasították Dominique de Villepin meghívását. A kormányfő a munkajogi reform­ról akart velük tárgyalni, de a talál­kozó előtt azt a feltételt szabta, hogy a hatalmas tiltakozásokat ki­váltó törvényének eltörlése szóba sem jöhet. A diákok a tervezett munkajogi reform azon elemét ki­fogásolják, amely szerint a munkál­tatók a fiatal munkavállalóknak a ségben: a palesztin területeket le­zárták, a jeruzsálemi Óvárosban ti­los volt a Templom-hegyre menni. Ehud Óimért ideiglenes kor­mányfő, a január 4-i agyvérzése óta kómában lévő Ariel Sáron utódja hirdette meg Ciszjordánia egyolda­lú leválasztását, közölve: azt foly­tatja, amit Sáron a Gázai övezettel elkezdett. Vagyis a palesztin terüle­tek elhagyását saját elhatározás­ból, a katonákat és a telepesek tíz­ezreit visszavonva Izraelbe. Ez alól három kolóniatömb kivétel, azokat a zsidó állam magához csatolja. Óimért megfogadta, hogy 2010-ig Izrael rögzíti saját határait. Ezzel a programmal lépett a választási küzdelembe a Sáron által alapított Kadima (Előre) párt, Izrael törté­nelmének első nyerésre álló cent­rista pártja. Bár lassan csökken a dözése miatt. Havel levélben kíván­ta közölni véleményét a fehérorosz hatóságokkal. A levelet tegnap megpróbálta személyesen átadni a prágai fehérorosz nagykövetségen, de miután nem engedték be a kép­viselet területére, kénytelen volt megelégedni azzal, hogy a követ­ség levelesládájába dobta. Havelt a nagykövetségre több cseh szenátor és képviselő is elkísérte, akik vele együtt a közelmúltban megalapí­tották a Polgári Fehéroroszország társulást. Összesen 17 újságírót vettek Minszkben őrizetbe az ellenzéki próbaidő első két éve alatt indoklás nélkül felmondhatnának. Megmoz­dulásukhoz később csatlakoztak a szakszervezetek is. Villepin azt re­mélte, a könnyített elbocsátási felté­telek miatt a munkaadók szíveseb­ben alkalmaznak majd fiatal mun­kavállalókat, ezáltal pedig csök­kenthető lesz a fiatalok körében je­lenleg 23 százalékos munkanélküli­ség. A szakszervezetek és a diákve­zetők viszont attól tartanak, hogy a reform „eldobható munkavállalók” egész nemzedékét hozza létre. A párizsi repülőtereken a járatok egy részénél félórás-egyórás késést regisztráltak a légiirányítók tiltako­zása miatt. Több felszállópályát a tűzoltók munkabeszüntetése miatt támogatottsága, így is messze első­ként áll a pártok versenyében. A kö­zépbal nagy pártja, az Amír Perec vezette Munkapárt alapvetően tá­mogatja a programot, és kész a koa­lícióra a Kadima győzelme esetén. Hasonló a helyzet a palesztinokkal tárgyalásokat szorgalmazó, sokkal kisebb baloldali Merec párttal. A fő ellenlábas Netanjahu harmadik be­futónak ígérkező Likudja, de csak az, ami maradt a pártból Sáron és hívei távozásával. A jobboldal Izrael biztonságának veszélyeztetésével vádolja a Kadimát, de az izraeli­palesztin viszály rendezésére újabb javaslattal nem állt elő. A kneszet 120 mandátumáért 31 párt verseng - kizárólag listás, ará­nyos választás keretében -, de vél­hetően a felük sem éri el a bejutási küszöböt, azaz a 2 százalékot. Val­tüntetések kapcsán - közölte a Ri­porterek Határok Nélkül (RSF) ne­vű szervezet. A fehérorosz belügyi közlemény szerint az elnökválasz­tásra akkreditált újságírók közül egyetlenegyet sem vettek őrizetbe, még akkor sem, ha részt vettek az ellenzék nem engedélyezett tünte­tésem. Letartóztattak viszont né­hány olyan fehérorosz, lengyel, grúz és orosz újságírót, akiknek nem volt akkreditációjuk, és részt vettek a nem engedélyezett ellen­zéki nagygyűléseken. Öttől tizenöt napig teijedő elzárással sújtották őket. (MTI, TASR) zártak le. Az állami vasúttársaság közlése szerint a szuperexpresszek (TGV) kétharmada, a regionális vonatok kevesebb mint fele, és Pá­rizs környékén az elővárosi vona­tok egyharmada közlekedett csak. Több mint 70 vidéki város tömeg- közlekedésében voltak fennakadá­sok. Országszerte 135 tiltakozó megmozdulást jelentette be. Mar- seille-ben már a déli órákban ne­gyedmillióra becsülték a tüntetők számát, Párizsban délután még többen tiltakoztak. A francia fővá­rosban a reggeli óráktól különösen nagy volt a rendőri készültség, mi­után a múlt csütörtökön is összetű­zések voltak a rendfenntartók és a tüntetők között. (MTI, SITA) lásos pártok, etnikai érdekeket képviselő formációk is részesei a küzdelemnek, az izraeli arabok (a lakosság csaknem egyötöde) há­rom lista közül választhatnak. Az „orosz szavazatnak”, miként a ko­rábbi választások során, ezúttal is meghatározó jelentőséget tulajdo­nítanak a szakértők a koalíció felál­lásában, közelebbről a jobboldal erejében. A választási kampány idején ké­szült közvélemény-kutatások az izraeli lakosság meglehetős fá­sultságát mutatták, ami legalább­is részben az előre lefutott mérkő­zés élményével magyarázható. Feltűnően magas volt a felméré­sek szerint a bizonytalanok ará­nya - az utolsó adat szerint 22 százalék, ami 28 mandátum sor­sát dönthette el. (MTI, t, ú) Kijev. Viktor Juscsenko ukrán elnök tegnap megkezdte a tárgya­lásokat a parlamentbe jutott pár­tok vezetőivel az új kormánykoalí­ció megalakítására való felkészü­lésjegyében. Juscsenko a tárgyalá­sok előtt hangsúlyozta, a választá­sok hivatalos végeredményének híján előzetes jellegű konzultáci­ókra kerül sor, s majd a koalíció lét­rehozását célzó tárgyalásokon kell megvitatni a szövetség kialakításá­hoz szükséges elveket és értékeket. Figyelmeztette a pártok vezetőit, hogy csak a koalíció alapjául szol­gáló értékrendszer meghatározása után lássanak neki a posztok elosz­tásának. Az államfő elsőként Janukovics- csal, majd egykori szövetségesével, Julija Timosenko volt kormányfő­vel, végül Olekszandr Morozzal folytatott négyszemközti megbe­szélést, amelyen a választási kam­pány eredményeit is áttekintették. Timosenko a több mint egyórás megbeszélés után azt mondta, a Mi Munkaerőpiac Fölösleges aggodalmak Brüsszel. Megismételte teg­nap az Európai Bizottság foglal­koztatásért felelős tagja, Vladi­mír Špidla az EU régebbi tagor­szágainak szóló felhívását, hogy teljesen nyissák meg munkaerő- piacaikat a két éve csatlakozott tagországok előtt. A csatlakozási szerződések értelmében a tizen­öt korábbi EU-tagállam korláto­zásokat vezethetett be az új or­szágok munkavállalóinak foga­dásában. A korlátozások eredeti­leg két évre szóltak, de további három évig megújíthatók, ha a tagállamok ezt szükségesnek lát­ják (esetleg még újabb két évre kitolhatok, ha súlyos piaczavar mutatkozik valamely tagállam­ban). Minden EU-tagállam maga dönti el, hogy meghosszabbítja-e a korlátozásokat, de ha ilyen szándékot április utolsó percéig nem jelez az Európai Bizottság­nak, a korlátozásokat megszűnt­nek kell tekinteni. Három régi tagállam, Nagy- Britannia, Írország és Svédor­szág eddig sem alkalmazott sem­milyen korlátozást. A maradék tizenkettő közül Finnország, Portugália és Spanyolország már egyértelműen jelezte, május el­sejétől megszünteti azokat - erő­sítette meg Špidla, további or­szágokat is hasonló döntésre biz­tatva. Ausztria és Németország már értésre adta, egyelőre fenn­tartja az akadályokat, Olaszor­szágból is ilyen - bár nem hivata­los -jelzés érkezett, míg Francia- ország, Belgium és Hollandia várhatóan csak átmenetileg - a lehetséges három évnél rövidebb ideig - folytatja azok alkalmazá­sát. Görögország és Luxemburg még nem jutott döntésre. Az EB szerint semmi nem mutat arra, hogy a keleti munkaerő elárasz­tani készülne a nyugati tagálla­mokat, súlyos zavarokat okozva az ottani piacokon. (MTI) Ukrajnánk, a BJUT és a szocialisták egy hét múlva koalícióra lépnek a parlamentben, s Janukovics való­színűleg ellenzékbe szorul. Moroz is megerősítette, hogy a szocialista párt a Mi Ukrajnánkkal és a BJUT- tal társul. Közölte, szóba sem jöhet egy esetleges szövetség a Januko­vics vezette párttal. Elemzők korábban a Régiók Pártja és a Mi Ukrajnánk közötti nagykoalíció létrejöttét valószínű­sítették. Tegnapi elemzések szerint hatféle összetételű koalíció is létre­jöhet, sőt a Szevodnya című napi­lap egy olyan változatot is megem­lít, amely szerint egyáltalán nem jön létre koalíció, és az államfő fel­oszlatja a parlamentet. Erre azon­ban Juscsenko aligha szánja rá ma­gát, tekintve, hogy az elnök tekin­télyét alaposan megtépázta Julija Timosenko kormányfő meneszté­se, valamint a Régiók Pártjával 2004 őszén kötött megállapodása. A Szevodnya így összegezte a teg­napi helyzetet: „A donyeckiek - ve­zetőben; Juscsenko - időt kérve; Julija - lánykérésre várva.” Tegnap délutáni részeredmények A leadott szavazatok több mint 75 százalékának összesítése alap­ján nőtt az előnye az első helyen álló, Viktor Janukovics volt kor­mányfő vezette ellenzéki Régiók Pártjának (30,27 százalék) a máso­dik helyezett Julija Timosenko Tömbje (BJUT) (22,44 százalék) előtt. A harmadik helyen áll a Viktor Juscsenkót támogató Mi Ukraj­nánk (15,09 százalék). Az eddigi eredmények szerint még két párt jut be a parlamentbe: az Olekszandr Moroz vezette Ukrajnai Szocia­lista Párt (SZPU, 6,24) és a Petro Szimonenko vezette Ukrajnai Kom­munista Párt (3,59). (MTI) Csak április első felében iktatják be hivatalába a régi-új fehérorosz államfőt Havel orra előtt becsukták a kaput hamisítása és az ottani ellenzék ül­Általános sztrájk: több milliónyian csatlakoztak a tiltakozókhoz 135 helyszínen Franciaországban megbénult az élet Valószínűleg nem a győztes lesz a nyertes Jobbra-balra tapogatózás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents