Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-28 / 73. szám, kedd
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. március 29., szerda 3. évfolyam, 13. szám Kállai Aranka a sajátjain szeretne segíteni „Egyszer azért bántanak, mert magyar vagyok, máskor pedig roma származásom miatt" 30. oldal Megállíthatá a szlovákiai magyarság fogyatkozása? Értelmiségi találkozó a XXXVII. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében Több évtizedes munka vár Komárom városára 31. oldal Az erődrendszer felbecsülhetetlen történelmi, művészeti értéket képvisel 32. oldal Legénybírót választottak, pénztárca nélküli minisztert. Együtt jártak mulatságba, együtt érkeztek vissza. A seprős vigyázott, hogy ne maradjon el senki a csoporttól. Egy szép hagyomány végnapjai Vecseklő. A falu két egykori vármegyénk választóvonalán fekszik, Nógrád megyéhez tartozott, de gyakran emlegetik Gömör részeként is az okiratok. A Medvesalja egyik legfiatalabb települése elnevezéséről egy történetet mesélnek a faluban. FARKAS OTTÓ A monda szerint az Egyházas- básttól nyugatra fekvő völgyben két testvér telepedett le: Kacsics Miklós és Kacsics Vecslov. A Med- ves-hegység lankáin legeltették ju- haikat, miközben azon vitatkoztak, kiről nevezzék el a területet. Kóbor medve ritkította állományukat: megállapodtak, hogy a majdani település annak a nevét fogja viselni, aki elejti a medvét, és ez Vecslovnak sikerült. Mivel Vecseklő eredeti jelképei nem kerültek elő, a kóbor medve szimbólumként bekerült a falu újonnan megtervezett címerébe is. Vecseklő 1990-ig közigazgatásilag Egyházasbásthoz tartozott, az első demokratikus választások idején választott a falu önálló önkormányzatot. Hulitka Sándor polgár- mester 2002-től irányítja a helyi testület munkáját. Víz nincs, gáz van A Medvesalja azon régiók közé tartozik, ahová késve jutott el a földgáz, Vecseklőn 2004-ben rakták le a vezetékeket, amikor a gáz ára már nem igazán volt vonzó a lakosság számára. Valószínűleg hasonlóképpen járnak az ivóvízzel is. A klenóci víz Feledig már eljutott, de a vezeték építését évekkel ezelőtt leállították. Pedig a Rima- szombati járás számos déli településén, a többi között Vecseklőn is hiányzik a vezetékes ivóvíz. - A megyei önkormányzattól ígéretet kaptunk, hogy belátható időn belül folytatódik a vízvezeték építése, és a kivitelezési munkálatokat a megye finanszírozni fogja - tájékoztat Hulitka Sándor. - A másik nagy problémát a kanalizáció hiánya okozza. Sok a nyugdíjas, kevés a munka A 265 lelket számláló település lakosságának több mint a fele nyugdíjas, a kereső polgárok nagy része távol lakóhelyétől, Rimaszombatban, Füleken vagy Losoncon talált munkát. A település lakossága megfogyatkozott, 1961- ben még 556-an laktak a községben. Akit csupán a kíváncsiság visz be az utcákba, a palotának is beillő házak láttán azt gondolhatná, jó módban élnek az emberek. Pedig a látszat csal. Az emeletes épületek között sok a lakatlan, vevőre váró ház. Valamikor a Medvesalján alig akadt porta, ahol nem lakott kőműves vagy ács, akik impozáns épületeket emeltek. A hetvenes években a jó eszű fiúk többsége szakmunkásnak tanult, kőműves akart lenni és nem főiskolás vagy egyetemista. Máig emlegetik, hogy egyik útja során Mács József író betért a vecseklői kocsmába, ahol állítólag arra próbálta rábeszélni a fiatalokat, menjenek főiskolára. „Az nem lenne jó szerkesztő úr! - fakadt ki az egyik fiú. - Ha mindenki főiskolás lesz, ki épít majd házakat?” Nincs legénybíró a faluban Vecseklőn régi hagyománya van (volt?) a legénybíró-választásnak. Az év utolsó napján legénygyűlést hívtak össze, amelyen egy évre megválasztották a legénybírót és a vezetőséget. - Választottunk pénztárnokot, nála fizettük be az éves tagsági illetéket, volt legénybíróhelyettes, belügyminiszter, pénztárca nélküli miniszter, tojásos és seprős. Mindenkinek meg volt a maga feladata, a legénybíró döntött mindenben, például hogy hová megyünk mulatságba. Együtt indultunk el, és együtt érkeztünk vissza, pedig voltunk harmincán, negyvenen. A seprős vigyázott arra, hogy a hazafelé induláskor mindenki ott legyen, ne maradjon el senki a csoporttól - emlékezik a polgármester. Állítólag tavaly decemberben megszakadt az évtizedes vagy évszázados hagyomány, a legények nem választottak bírót maguk közül. Most a nyugdíjasok, a hatvanas, hetvenes években „bandához” szokott idős emberek próbálnak újra szervezkedni, helyiséget kértek az önkormányzattól, klubot szeretnének alakítani. A polgár- mester megjegyezte: örül a kezdeményezésnek, a lehetőségek adottak, a felújított helyiség kulcsát akár már holnap is átnyújthatná a nyugdíjasok megbízottjának. A kóbor medve a falu címerében (A szerző felvételei) A K0LT0 1845-BEN JÁRT A FALUBAN A küszöb még ugyanaz, amelyet 161 évvel ezelőtt Petőfi átlépett Petőfi gyötrelmes éjszakája Vecseklőn „Estefelé értünk Vecseklőre, eltelve a nap élvezeteivel, és jól kiéhezve, minek orvossága egyébiránt készen várt bennünket Vecseklőn... Kubinyi Rudi szakácsának emberségéből: minek ismét az a rossz következése lett, hogy igen jól laktam, s ennélfogva gyötrelmes álmaim valának” - így emlékezett Vecseklőn töltött éjszakájára Útirajzok címmel megjelent könyvében Petőfi Sándor. A költő 1845-ben járt a medvesaljai faluban, amikor egy vidám társasággal kirándulást tett Várgedéről Salgó és Somoskő várába. Útban oda és visszafelé is megálltak Vecseklőn: ahol még áll az épület, amelyben Petőfi mindkét alkalommal éjszakázott. Az ott lakók szerint a bejárati ajtót már kicserélték, de a küszöb még az, amelyet 161 évvel ezelőtt Petőfi átlépett. Azt a bizonyos gyötrelmes éjszakát a várlátogatás után élte át a költő, de a ház tulajdonosa szerint Petőfi odafelé is jól „belakott”, a vendégszerető lakók akkor aludttejjel kínálták. A magántulajdonban lévő ház, amely most műhelyként szolgál a családnak, évek óta rossz állapotban van, felújításra szorulna, de erre valószínűleg már nem kerül sor, és csak idő kérdése, mikor bontják le. A Petőfi Sándor emlékét őrző márványtábla is nyilván ilyen megfontolásból került 1990-ben a kultúrház falára. Minden év március 15-én a tábla előtt seregük össze a falu lakossága, ott emlékeznek meg a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Mivel a Medvesalján ez az egyedüli 1848-as emlékhely, az ünnepségre szinte valamennyi környező településről érkeznek polgárok. Vecseklő önkormányzata egy korábbi ülésén úgy döntött, mellszobrot állít a költőnek, és a feladattal a falu szülöttjét, a Pozsonyban élő szobrászművészt, Mag Gyulát bízza meg. Hulitka Sándor, Vecseklő polgármestere elmondta, ez megtörtént, az előkészületi munkálatok jó úton haladnak, a szobrot 2006 nyarán ünnepélyes keretek között szeretnék leleplezni, (fo) A tavaszi tőzike a Latorca menti ártéri ligeterdők első és talán legszebb virága. A leánykökörcsin a napsütötte, meleg lejtők dísze, a fűsarjadás előtt virágzik. A tavasz első hírnökei BOGOLY JÁNOS Tavaszi tőzike A jég még repedezik a folyó és holtágak felszínén, de a vastag avart már feltúrja a Latorca menti ártéri Hgeterdők első és talán legszebb virága, a tavaszi tőzike. Ha az időjárás és az áradás kegyes hozzá, akkor már február végén megjelenik. Ez az ammarillis-félékhez tartozó egyszikű kis növény helyi alfaja az egész világon csak a Kárpát-medence északkeleti csücskében él, a szlovák-magyar-ukrán hármas határ szélesebb, síksági körzetében. Ezért is lenne fontos, hogy megakadályozzuk további pusztulását. Sajnos sokan szedik és kiássák, pedig védett. A kertben jobban mutatnak a tenyésztett, ún. kultivált hibridek. Még ettől is nagyobb veszélyt jelent rá a kíméletlen fakitermelés és erdőművelés. Európa közepén ez a kis élő drágakő megérdemelné az európai bánásmódot. Leánykökörcsin A leánykökörcsin a napsütötte, meleg lejtők dísze. A fűsaijadás előtt virágzik, és szépséges, szőrösbolyhos kelyheivel csábosán hívogatja a méheket, darazsakat, lepkéket. De sajnos a barbár embert is, aki nem fogja fel, hogy az árnyékos szobában sohasem nyílik ki többé kinti szépségében. Átültetése - különösen az idősebb példányoknál - szinte reménytelen, mert mély karógyökere és speciális talajigényei vannak. A kerti hibridek - több színben, nagyobb virágokkal - jobban megfelelnek erre a célra. További veszély a semmivel sem indokolható tavaszi fűégetés, aminek sok más élet is áldozatul esik, másik az akác korládan terjedése lejtőinken, mert ez a káros, behurcolt gyomfa teljesen kiszorítja az őshonos gyepis társulásokat, ahol a leánykökörcsin is él. Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) (A szerző felvétele)
