Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-03 / 52. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Az EU utolsó kísérlete Bécs/Moszkva. Még egy utolsó megegyezési kísérletet tesz-ma az EU az iráni atom­programról, mielőtt az ügy az ENSZ BT elé kerül. Ezt tegnap közölték bécsi diplomaták. A brit, a francia és a német kül­ügyminiszter Bécsben találko­zik az iráni főtárgyalóval, az utóbbi kérésére. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa hétfőn fogja eldönteni, meg­érett-e az ügy arra, hogy a BT foglakozzék vele. Moszkvában nem hozott áttörést az iráni atomdossziéról folytatott orosz-iráni tárgyalások har­madik fordulója sem; a kon­zultációkat diplomáciai úton folytatják. Irán ugyanis nem mond le a saját urándúsítás jo­gáról, még ha létre is hozzák az oroszországi dúsításra hiva­tott közös vállalatot. (MTI, ú) Brezsnyev adott parancsot? Moszkva. Egy olasz parla­menti vizsgálóbizottság .sze­rint a Szovjetunió rendelte meg a II. János Pál pápa elleni 1981-es merényletet. A megál­lapítást Moszkvában és Szófiá­ban ismét cáfolták. A bizottság szerint a bolgár titkos ügynö­köket arra használták, hogy ködbe burkolják a bűncselek­mény kitervelőit, míg a kelet­német Stasi feladata az volt, hogy összekuszálja a nyomo­kat a média szándékos félreve­zetésével. A jelentés ezzel megerősíti a bolgár kapcsola­tot. 1986-ban perbe fogták Szergej Antonovot, a bolgár lé­gitársaság római képviselőjét, azzal vádolva őt, hogy a török merénylő, Ali Agca tettestársa volt, ám bizonyítékok hiányá­ban végül felmentették. (MTI) Új kiadatási kérelem Moszkva. Újabb vádak alapján új kérelmet nyújtott be a Londonban élő Borisz Bere- zovszkij milliárdos orosz üzlet­ember kiadatására az orosz ál­lamügyészség. Azzal vádolják Berezovszkijt, hogy az orosz alkotmányt megsértve a hata­lom erőszakos megragadására tör Oroszországban. A brit kormány menekültstátust biz­tosított Berezovszkijnak, és el­utasított egy korábbi orosz ki­adatási kérelmet. A Berezov- szkij elleni újabb vádak egy ja­nuári inteijúján alapulnak. Eb­ben kijelentette, az orosz kor­mány erőszakos megdöntésén dolgozik. Azt mondta, Putyin kormánya nem fogja megen­gedni a szabad választásokat, ezért az egyetlen kiút a kor­mány megváltoztatása erősza­kos úton. (MTI) Berezovszkij a 90-es évek ele­jén kétes privatizációs ügyle­tekkel szerezte mesés vagyo­nát (ČTK/AP) Elnökjelöltet és brit tudósítót vertek a rendőrök - állítólagos összesküvésről mesélt a KGB-főnök Fehérorosz állami brutalitás Lukasenko, a vasöklű diktátor. Milinkevics békés megoldást akar. (Képarchívum) Minszk. Bántalmaztak és el­hurcoltak Fehéroroszor­szágban egy elnökjelölt po­litikust tegnap Minszkben. A fehérorosz KGB vezetője egy állítólagos ellenzéki összeesküvés leleplezésé­ről beszélt. ÖSSZEFOGLALÓ Alekszandr Kozulint, a Fehér­orosz Állami Egyetem egykori rek­torát titkosrendőrök rohanták meg, a földre tepertők, majd ma­gukkal hurcolták. Szóvivője sze­rint egy rendőrőrsre vitték, ahol megverték, azt viszont nem közöl­ték, hogy miért vitték be. Kozulin egy politikai nagygyűlés résztve­vői közé akart bekerülni, hogy meghallgathassa, milyen elképze­lései vannak a jövőről az elnöki posztért újra induló Alekszandr Lukasenko államfőnek. A titkos­rendőrök összetűztek a helyszínen tartózkodó újságírókkal is, és megverték a Reuters brit televízió egyik tudósítóját. Kozulin a 12 éve hivatalban lé­vő Lukasenko heves bírálója, akár­csak Alekszandr Milinkevics el­nökjelölt, aki tegnap nagygyűlést KOKES JÁNOS Prága. A mai Oroszország nem visel jogi felelősséget azért, hogy a Szovjetunió 1968-ban megtámad­ta Csehszlovákiát, de az erkölcsi fe­lelősség érzése természetesen jelen van. Ezt Vlagyimir Putyin orosz ál­lamfő jelentette ki szerdán este Prágában újságírók előtt, miután megbeszéléseket folytatott - oro­szul társalogtak - vendéglátójával, Václav Klaus cseh államfővel. Arra a kérdésre, osztja-e elődje, Borisz Jelcin véleményét, aki 1993-ban Prágában agressziónak minősítette aVarsói Szerződés csa­patainak 1968-as csehszlovákiai bevonulását, Putyin kifejtette: Jel­cin az Orosz Föderáció és az orosz akart tartani Minszk központjá­ban, noha nem kapott rá hatósági engedélyt. Milinkevics szerdán közölte: az ellenzék megfelelő módon válaszol, ha a hatóságok erővel lépnek fel a tervezett utcai megmozdulás ellen. A fehérorosz állambiztonsági hi­vatal főnöke szerint olyan ellenzéki összeesküvést lepleztek le, amely az ebben a hónapban esedékes el­nökválasztás utáni napokban sú­nép nevében beszélt, s a maga ré­széről az akkori értékelésekkel egyetért. „Az egyetlen dolog, ami ezzel kapcsolatban nyugtalanít minket: ne történhessen meg, hogy bizonyos erők ezt olyan kam­pányra használják ki, miszerint Oroszországban ma sincs demok­rácia” - mondta Putyin. Klaus sze­rint ma nem kell azzal foglalkozni, mit csinált Leonyid Brezsnyev 1968-ban, bár a dolog a csehek számára fájdalmas emlék. A múlt­nak nem szabad megterhelnie a je­lent és a jövőt. Mindkét politikus megerősítette: Moszkva megígér­te, hogy az orosz kőolaj- és gáz­szállításokkal a jövőben sem lesz probléma, s a vonatkozó szerződé­seket meg fogják hosszabbítani. lyos zavargásokat igyekszik majd kirobbantam. Sztyepan Szuharen- ko az állami televízióban felolva­sott nyilatkozatában azt mondta, a szervezkedés forgatókönyve sze­rint a március 19-i voksolás után robbantásokat hajtanak végre ab­ban a tömegben, amely az ellenzék hívószavára tódul majd az utcákra, hogy tiltakozzék az állítólagos vá­lasztási csalások miatt. Céljuk az, hogy magukhoz ragadják a hatal­Csecsenfölddel kapcsolatban Pu­tyin csak annyit mondott, részlete­sen tárgyaltak róla, s tájékoztatta partnerét a helyzetről. Klaus hoz­zátette: a csecsenföldi helyzet mindkét felet aggasztja. Jirí Paroubek kormányfő, aki tegnap találkozott az orosz elnök­mat. A fehérorosz KGB vezetője ál­lította: az összeesküvők a bekövet­kező véres eseményekért a felelős­séget a hatóságokra igyekeznek majd kenni. Ezután kezdik meg a közhivatalok és vasútállomások el­foglalását, a közlekedés megbéní­tását, vagyis azon lesznek, hogy az állami szervek teljes mértékben megszűnjenek működni. Alekszandr Milinkevics, az el­lenzék vezére egy ukrán rádiónak nyilatkozva kereken cáfolta, hogy ilyen terveik lennének. Rámuta­tott: céljaikat kizárólag békés esz­közökkel igyekeznek elérni, és nem követelnek mást, csak tisztes­séges elnökválasztást. A fehér­orosz hatóságok a múltban már többször illették a mostanihoz ha­sonló vádakkal az ellenzéket, de egyszer sem igazolódott be, hogy a fennálló rendszer megdöntésére szövetkezne bárki is. Alekszandr Lukasenko, az or­szágot vaskézzel irányító elnök nagy eséllyel készül harmadik ál­lamfői mandátumának megszer­zésére. Főként vidéken népszerű annak hangoztatásával, hogy meg­óvja a lakosságot a többi volt szov­jet tagköztársaságban bekövetke­zett felfordulástól és bizonytalan belpolitikai helyzettől. (MTI, ú) kel, újságíróknak elmondta: első­sorban az energiahordozók szállí­tásainak biztosításáról, a beruhá­zások védelméről és az Oroszor­szágba irányuló cseh kivitel növelé­sének lehetőségeiről volt szó. Putyin személyében 13 év után járt újra orosz államfő Prágában. Katrina hurrikán Bush tudott a fenyegető tragédiáról Washington. Az AP nyilvános­ságra hozta azt a videofelvételt, amely szerint Bush elnök tudott ar­ról, müyen pusztítást végez majd New Orleansban a Katrina hurri­kán. A felvételek azon a zárt vi- deokonferencián készültek, amely Bush elnök és a katasztrófa-elhárí­tás vezetői között zajlott. Bush ép­pen a texasi birtokán szabadságolt, a telekonferencián a katasztrófael­hárítási szakemberek egyértelmű­en közölték vele: komolyan aggód­nak amiatt, hogy képtelenek lesz­nek úrrá lenni a helyzeten, arra sincs elég emberük, hogy kimene­kítsék az áldozatokat a Super- domból, ráadásul arra számítanak, hogy a várost védő gátak is átsza­kadnak. Az elnök erre azonnal rá­vágta: „teljesen fel vagyunk készül­ve”. Hozzátette: természetesen imádkozunk azért, nehogy ember­életeket is veszítsünk. Ez azért érde­kes, mert Bush még a napokban is áhította, senki nem látta előre a ka­tasztrófát, senki nem számolt azzal, hogy átszakadnak a gátak, (mr) Koszovó Ágim Ceku lesz a kormányfő Pristina. A szerb hatóságok által népirtással és terrorizmussal vá­dolt Ágim Ceku egykori albán láza­dóparancsnokot javasolta tegnap tartományi kormányfőnek Fatmir Sejdiu koszovói elnök. Ceku jelölé­sére a Szövetség Koszovó Jövőjéért tett javaslatot. Szerdán ugyanezen párt nyomására kényszerült le­mondani Bajram Kosumi eddigi kormányfő, akinek munkájával nem voltak elégedettek a pristinai vezetők, de a nemzetközi közösség is sokszor szemére vetette, hogy túl lassan zajlik az ENSZ normarend­szerének átültetése az életbe. Pristinai elemzők azt mondják, a váratlan palotaforradalom hátteré­ben Ramus Haradinaj, az AAK el­nöke áll, akinek egy éve kellett le­mondania miniszterelnöki tisztsé­géről, miután vádat emelt ellene a hágai törvényszék. (MTI) Paroubeket megfenyegették Prága. Bombafenyegetést kapott Jirí Paroubek kormányfő, Kari Kühnl védelmi és David Rath egészségügyi miniszter. Az ügyről František Bublan belügyminiszter tájékoztatott, aki nem tartotta ki­zártnak az összefüggést a telefonos üzenetek és Putyin orosz elnök prágai látogatása között. Az üzeneteket nem közvetlenül a címzettek kapták. Bublan a fenyegetést nem tartja reálisnak, de a rendőrség vizs­gálja az esetet. (TASR) Moszkva meghosszabbítja a kőolaj- és gázszállításokkal kapcsolatos orosz-cseh szerződéseket Csak erkölcsi felelősséget érez 1968-ért Robbantás az amerikai konzulátus mellett - leszerelési szakértők aggodalmai Amerikai-indiai nukleáris paktum ÖSSZEFOGLALÓ Óimért megfenyegette a palesztin támadókat Beszivárgott az al-Kaida ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi/Karacsi. Az Indiában tárgyaló George Bush amerikai el­nökjelentette be, hogy a pakisztáni Karacsiban tegnap hajnalban elkö­vetett robbantásos merénylet egyik áldozata hivatásos amerikai diplo­mata. Előzőleg pakisztáni források közölték: öt halottja és 49 sebesült­je volt az USA karacsi konzulátusa mellett végrehajtott robbantások-, nak. A helyi rendőrség kezdetben arról beszámolt be, hogy a robba­nószerkezeteket valószínűleg két, a közelben lévő Marriott luxusszállo­da parkolójában álló gépkocsiba rejtették. Később viszont már azt közölték, hogy csupán egy pokol­gép robbant, a második robbanást már a detonációból keletkező tűz okozta. A hatóságok egy kiégett gépkocsironcsban megtalálták az egyik feltételezett öngyilkos me­rénylő holttestét, a másikét egy újabb jármű mellett. A terrorakciót két nappal George Bush amerikai elnök tervezett pakisztáni látogatá­sa előtt hajtották végre. Bush vár­hatóan csak néhány órát tölt Iszlá­mábádban, és programjában nem szerepel Karacsi. Bush és Manmohan Szingh indi­ai kormányfő tegnap Újdelhiben végleges formába öntötte az USA és India között tavaly megkötött el­vi megállapodást a békés célú nuk­leáris együttműködésről. Az ameri­kai elnök történelmi jelentőségű­ként méltatta a paktumot. Indiá­nak egyetlen ország sem szállít nukleáris technológiát és hasadó­anyagot azóta, hogy az ország 1998-ban „berobbantotta magát” az atomhatalmak klubjába. Az USA most ennek a nemzetközi bojkott­nak vetett véget, segítséget ajánlva Indiának az atomenergia polgári hasznosításához. Az atompaktum­ra még áldását kell adnia az ameri­kai Kongresszusnak. Egy amerikai törvény tilalmazza, hogy Washing­ton olyan országnak szállítson atomtechnológiát, amely nem írta alá az atomsorompó-szerződést, India pedig ilyen ország. Amerikai szakértők azon aggodalmaskod­nak, hogy az amerikai-indiai nuk­leáris megállapodásnak milyen kö­vetkezményei lesznek az iráni atomprogram körüli válságra. Jeruzsálem/Rámalláh/Moszk­va. Izrael vasököllel sújt le a pa­lesztin támadókra Ehud Óimért ügyvezető miniszterelnök tegnapi kijelentése szerint. Óimért hely­zetét a választások közeledtével több merénylet is megnehezítette. „Utasítást adtam az összes bizton­sági szolgálatnak, hogy még csírá­jában fojtsák el a terrorakciókat. (...) Nincs semmiféle megkötés, hogy milyen eszközöket használ­hatnak a terrortámadások meg­akadályozására.” Fenyegető nyi­latkozatát azután tette, hogy pa­lesztin támadók szerdán agyon­lőttek egy zsidó telepest Ciszjor- dániában, tegnap pedig nyakon szúrtak egy izraelit Jeruzsálem­ben, és a Gázai övezetből rakétá­kat lőttek ki Dél-Izraelre. Óimért kijelentette, nincs szán­dékában találkozni Iszmáil Haníje kijelölt palesztin miniszterelnök­kel. Majd arról beszélt, hogy Izra­el fokozottan odafigyel az al- Kaida nemzetközi terrorszervezet fenyegető megjelenésére a térség­ben. Óimért arra reagált, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök beismerte: az al-Kaida a jelek sze­rint beszivárgott a Gázai övezetbe és Ciszjordániába. Abbász szerint „ezt hírszerzési értesülések tá­masztják alá, amelyekről legutóbb három nappal ezelőtt kaptam je­lentést. Egyelőre nem jutottunk el odáig, hogy bárkit őrizetbe ve­gyünk. Most először beszélek erről a nagyon súlyos kérdésről.” Ab- bászt saját bevallása szerint na­gyon aggasztják ezek az informáci­ók. „Ha az al-Kaida tagjainak sike­rül akadálytalanul bejutniuk a pa­lesztin területekre, annak az egész térségben elharapózó szabotázs lesz a következménye.” A Hamász „megváltoztathatja” Izraellel szembeni álláspontját, hogy eleget tegyen a palesztin nép érdekeinek. Ezt Baker Abdel Munem, a Palesztin Hatóság moszkvai nagykövete közölte. „A Hamász Izrael elismerését a pa­lesztin megszállás befejezésének szükségességéhez köti. Úgy gon­dolom ugyanakkor, hogy az egész palesztin nép érdekében a Ha­mász megváltoztathatja álláspont­ját.” - fogalmazott a diplomata. A radikális Hamász küldöttsége Há- led Mesaal, a politikai bizottság el­nöke vezetésével ma érkezik Moszkvába. A delegációt Szergej Lavrov külügyminiszter személye­sen fogadja. (MTI, t, ú) Karacsiban a terrorakciót két nappal Bush pakisztáni látogatása előtt hajtották végre (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents