Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-23 / 69. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 23. Gazdaság és fogyasztók 9 Az Európai Unió tagállamai a jövőben szeretnék érezhetően csökkenteni jelenlegi energiafüggőségüket Nem lesz olcsóbb a bioüzemanyag A biogázolaj literje 50 fillérrel is drágább lehet (Somgyi Tibor felv étele) Pozsony. Az Európai Unió ál­tal meghirdetett új energia­politika lényege, hogy csök­kentsük a függőségünket a kőolajtól és a földgáztól. Ennek érdekében támogat­ják a bioüzemanyagok ter­jedését. A MOL-Slovnaft ké­pes átállni az új technológi­ára, ám a szlovákiai törvé­nyi feltételek ehhez még nem megfelelőek. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Európai Uniónak csökkente­nie kell függőségét a közel-keleti kőolajtól és az orosz földgáztól. Az egységes energiapolitika a takaré­kosságra helyezi a hangsúlyt, ami főleg az alternatív energiaforrások és a bio alapanyagú üzemanyagok a korábbinál intenzívebb bevoná­sával lehetséges. Marek Senkovič gazdasági elemző szerint napja­inkban a bizonyított olajkészletek (1300 milliárd hordó olaj) még 40 évre elegendők. Ez a mennyiség azonban nagyon egyenlődenül oszlik meg, mivel a készletek több mint a fele (734 milliárd hordó) a Közel-Keleten található, miközben Észak-Amerika feltárt készlete csak 12 évre, Európa, beleértve Oroszországot is, pedig 21 évre biztosított készlettel rendelkezik. A 40 évre szóló prognózist persze nem kell szó szerint venni, mivel már 1986-ban is ekkora időtartam­ról beszéltek. A technológia, a ha­tékonyság ugyanis fejlődik, új lelőhelyekre is bukkanhatnak, ezért további 30-40 évig még bizo­nyosan lesz elég fekete arany. Nem mindegy azonban, hogy az olajat müyen hatékonysággal hasz­náljuk fel. Közismerten energiafaló gazdaságot működtet például az Egyesült Államok, amelynek az egy főre eső olajfogyasztása ötszörösen meghaladja a hatékonyság terén nem különösebben jeleskedő Szlo­vákia mutatóját, az Európai Uniót e téren kétszeresen körözi le, és az energiapiacot egyre jobban meg­terhelő Kínát pedig egyenesen 15- ször. Ha az egységnyi bruttó hazai össztermék előállításához szüksé­ges olajfogyasztást a világ legfej­lettebb országait tömörítő OECD- ben 100 százaléknak vesszük, ak­kor az USA mutatója 117, Szlováki­áé 124, Csehországé pedig egyene­sen 129. Az Európai Unió átlaga 100 százalék alatt van, sőt Magyar- ország is jeleskedik a maga 92 szá­zalékos viszonyszámával. Lássuk, mi a helyzet az olaj, és azon belül a benzin piacán? Tavaly nyáron a nyersolaj hordónkénti (egy hordó 159 liter) ára a 70 dol­lárt is sikerrel ostromolta, ami tör­ténelmi rekordnak számít. Napja­inkban is csak átmenetileg csitultak a kedélyek, amikor is 60 dollár kö­rüli az olaj barrelje. Viszont ha fi­gyelembe vesszük a dollár érték- vesztését, akkor kiderül: 1980-ban és 1981-ben még a tavalyi csúcsnál is többe került ez az energiahordo­zó. Az elmúlt években hangsúlyel­tolódás érzékelhető a benzin és a gázolaj iránti szükséglet között. Míg 1990-ben az Európai Unióban a dízelüzemű autók aránya csupán 14 százalékot ért el, addig napja­inkban már az 50 százalékot ostro­molja. Ebből adódóan míg ben­zinből Európának exportra is futja, addig gázolajból importra szorul - ez az oka annak, hogy napjainkban a dízel literje sokszor drágább a benzinnél. Ami az olajtakarékos üzemanya­gokat illeti, fontos tudatosítani, hogy az olajfinomítókhoz viszo­nyítva a biodízel, az etanol előállí­tása, vagy a biomassza üzemanyag­gá alakítása sokkal drágább. Rá­adásul az ehhez szükséges olajos repce, napraforgó, szója- és pálma­olaj rendkívül nagy vetésterületet igényel, monokultúrássá alakítva át a tájat. A hatékonyság sem a leg­jobb: 1 tonna kukoricából csak 300 liter bioetanol készíthető. Kelemen Béla, a Slovnaft csúcsvezetője a bi­oüzemanyaggal kapcsolatban kö­zölte: a MÓL és a Slovnaft készen áll ezek gyártására, olyannyira, hogy az ezekhez szükséges gyártó- egységek átalakítása részben már meg is történt. Egy készülő szlo­vák kormányrendelet értelmében rövidesen a benzinbe és a gázolaj­ba 2 százaléknyi bioalapanyagot kevernek, és ez az arány 2010-re túllépheti az 5%-ot. A bioüzema­nyaggal ugyan olajat takarítunk meg, azonban előzetes számítások szerint így a gázolaj literje akár 50 fillérrel is drágulhat. Csupán adó- kedvezménnyel lehetne ezen segí­teni, amire van példa az európai országokban. A MOL-csoport már idén 47 ezer tonnányi bioterményt vásárolna fel az agrárszférától, és ez a mennyiség 2008-tól 75 ezer tonnára futna fel, ám kérdés, hogy a farmerek - a nyugati irányú el­kötelezettségeik okán - képesek lesznek-e a kellő mennyiség szállí­tására. Vagyis az olajtakarékos el­képzelés megvalósítása egyelőre legiszlatív és objektív akadályokba ütközik, (shz) A hazai szakszervezet azt javasolja, a heti munkaidő legfeljebb 48 óra legyen, jelenleg ez 2,5 órával több Hosszú a munkaidőnk, ám alacsonyak a béreink ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A heti munkaidő és az órabérek az egyes ágazatokban Foglalkozás 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Menedzserek 46,93 45,45 43,73 43,78 43,90 44,03 204,31 223,68 251,85 254,35 280,16 308,25 Tudósok, szakemberek 41,33 40,83 40,18 40,18 40,05 40,07 128,62 136,33 162,17 174,13 186,03 206,08 Műszaki alkalmazottak, pedagógusok 40,93 40,85 40,08 39,93 40,08 40,23 93,11 104,57 114,72 124,73 138,64 149,91 Hivatalnokok 39,90 40,35 39,33 39,50 39,38 39,43 68,80 73,68 79,95 84,38 91,52 97,11 Mesteremberek 41,70 42,00 40,93 40,88 41,30 41,77 71,60 80,66 84,28 91,66 97,27 101,33 Gépkezelők 41,78 41,78 40,88 40,63 41,00 41,37 75,39 83,09 90,05 95,96 101,36 105,55 Szakképzetlen munkaerő 39,85 40,08 39,90 39,30 39,35 39,23 53,69 59,44 63,46 67,07 70,41 74,07 Megjegy.: A felső sorban lévő heti munkaidő órákban, az alsó sorban lévő (szürke jellel) órabér koronában. (Forrás: Hl\l) Pozsony. A heti munkaidő hosszának tekintetében Szlovákia a listavezető országok között foglal helyet, az Eurostat jelentése szerint hetente átlagosan 41 órát dolgo­zunk. Az Európai Unió statisztikai hivatalának a jelentése szerint a heti munkaidőt tekintve a csehek dolgoznak a legtöbbet - heti közel 43 órát - az EU-ban, míg a legkeve­sebbet (alig 31 órát) a hollandok. Mindez azonban a szakemberek szerint csak statisztika, ami nem biztos, hogy teljes mértékben fedi a valóságot. Magyarul, a szlovákiai alkalmazottak még az uniós sta­tisztikákban kimutatottnál is töb­bet kénytelen dolgozni ahhoz, hogy fenntartsák a családjukat. Az uniós statisztika legnagyobb hibá­ja, hogy nem veszi figyelembe az egyszerre több helyen dolgozók teljesítményét. Vagyis ha egy alkal­mazott két vagy több helyen dolgo­zik egyszerre, ezt két alkalmazott­nak tekintik, holott ugyanaz az em­ber végzi el a munkát. Szlovákiában az elemzés szerint a menedzserek dolgoznak a leg­többet, amiért természetesen jó­val magasabb béreket is vihetnek haza, mint az átlag. Az elmúlt öt évben ebben a csoportban a brut­tó órabérek a harmadával nőttek, meghaladva a 300 koronát. Sokat dolgoznak azonban a tanárok, az egészségügyi alkalmazottak és a földművesek is, ez utóbbiak bére azonban meg sem közelíti a ma­gáncégek vezető alkalmazottai­nak a díjazását. A földművesek órabére például négyszer alacso­nyabb, mint a menedzsereké. Ha­sonló cipőben járnak a tanárok is, akiknek az elmúlt öt évben alig 50 koronával nőt az órabérük, miköz­ben a munkaidejük a korábbi szin­ten maradt. Az Eurostat felmérése szerint a szlovákiai nők ugyan két és fél órával kevesebbet (39,7 órát) dolgoznak az országos átlag­nál, az EU-n belül azonban még így is az egyik legtöbbet dolgozó csoportnak számítanak. Nagy ál­talánosságban elmondható, hogy a kevesebbet fizető munkahelye­ken és az alacsonyabb képzettség­gel dolgozó nők általában a csalá­dot helyezik előtérbe a munkával szemben. Minél nagyobb egy nő képzettsége, és minél magasabb funkcióba kerül, annál több időt tölt a munkahelyén. A szlovák szakszervezetek azt javasolják, hogy a heti munkaidő Szlovákiában legfeljebb 48 óra le­gyen. Jelenleg ez két és fél órával több, amiből 42,5 óra a tiszta mun­kaidő, nyolc órát tehernek ki a túl­órák. A túlórákkal az alkalmazot­taknak együtt kell érteniük. Csak akkor tehetnek panaszt a munka­ügyi felügyeletnél, ha a megenge­dettnél több túlórára kötelezik őket. A munkáltatók ez esetben akár 2 mülió koronás büntetést is kaphatnak. A felmérések szerint azonban a szlovák szakszervezetek javaslata a munkaidő csökkentésé­re még sokáig nem járhat sikerrel, hiszen az emberek nagy része örül, hogy egyáltalán dolgozhat, nem hogy a munkaidő csökkentését szorgalmazná. A külföldi cégeket azonban nem csak a nagy munkanélküli­ség és a munkavállalók erősen alárendelt szerepe vonzza Szlová­kiába. Jelentős összeget takarít­hatnak meg ugyanis a béreken is. Nálunk az egy alkalmazottra szá­mított órabér-költségek átlagosan öt euró, vagyis 165 korona körül mozognak. Ez az Európai Unión belül, Litvániát (2,37 euró) követ­ve, a második legalacsonyabb ér­ték. Franciaországban és Hollan­diában ugyanez 28 euró körül mozog. A régi és az új uniós tagor­szágok közötti jelentős különbsé­gek a munkatermelékenységgel is magyarázhatók, hiszen ez az új tagországokban lényegesen ala­csonyabb, mint a régiekben. Min­dez azt jelenti, hogy egy adott mennyiségű termeléshez sokkal többet kell dolgoznunk. A régi uniós tagországok azonban kü­lönböznek az olyan fejlett orszá­goktól is, mint az USA, Kanada vagy Japán. Ez utóbbiakban ugyan nagy a munkatermelékenység, ugyanak­kor azonban hosszabb a munka­idő is. Az elemzők ezt az említett országok teljesítményorientáltsá­gának tudják be, míg az európai országok lakói szerintük a munka elé helyezik a családjukat és a sza­badidőt. (mi, hn, t, s) Továbbra is 5 millióan vannak munka nélkül Meg nem nyit .ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A várakozásoknak meg­felelően a német kormány tegnap úgy döntött: továbbra sem nyitja meg teljesen munkaerőpiacát az új uniós tagállamok előtt, a korlá­tozásokat további 3 évre meg­hosszabbítja. Az irányított beván­dorlási rendszernek, valamint a kétoldalú megállapodásoknak kö­szönhetően - ahogyan eddig - a jövőben is vállalhatnak munkát az új tagállamokból érkezők. A szak­emberek szerint az európai, illetve a németországi gazdasági és mun­kaerőpiaci helyzet jelenleg nem alkalmas arra, hogy a korlátozáso­kat visszavonják. A reformlépések a nemet piac ellenére sem javult az ottani mun­kaerőpiaci helyzet. Az állástala­nok ötmilliós táborát nem sikerült csökkenteni sőt, az év végi adatok alapján nőtt a munkanélküliség, a ráta 12 százalékon áll. A követ­kező évekre viszont jók a konjunk­turális kilátások, jövőre 1,6%-os gazdasági növekedéssel számol­nak. Ha legalább 2%-os bővülést sikerül elérni, akkor elképzelhető, hogy a jelenlegi hároméves szabá­lyozás után már nem veszik igény­be a további két esztendős korláto­zási lehetőséget, és megnyitják a munkaerőpiacot. Németország­ban jelenleg 100 ezer, az új uniós államokból érkezett munkavállaló dolgozik és fizet tb-járulékot. (ng) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Terjeszkedik a Baumax Pozsony. Az eddigi 11 helyett az elkövetkező négy évben 16-ra bővíti üzleteinek számát Szlová­kiában a Baumax üzletlánc. Az építési, lakberendezési és kerté­szeti termékeket forgalmazó közkedvelt üzlet ősszel már Trencsénben is lesz, s jövőre pe­dig további három új nyílik. A hat országban jelen lévő nemzet­közi társaság tavalyi forgalma el­érte a 41,2 milliárd koronát, amit 2010-ben 75 mld-ra szeretne emelni. Az 1994 óta Szlovákiá­ban is jelen lévő Baumax 750 főt foglalkoztat, eladóterülete 80 000 négyzetméter. Még ebben az évben Romániában, 2008- ban pedig Bulgáriában is megve­ti lábát a társaság, (ki) Több dolgozó az építőiparban Pozsony. Az építőipari terme­lés növekedésének köszön­hetően az ágazatban idén janu­árban 150,2 ezren dolgoztak, ami 11,6%-kal több, mint egy év­vel korábban. Ugyanekkor azon­ban több, mint 6 százalékkal zu­hant a termelékenység, ami egy alkalmazottra számítva 45 353 korona. Az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal voltak ma­gasabbak a bérek, az ágazatban dolgozók havi átlagos nominál­bére így 13 112 korona. (TASR) Elégtelen az agrártámogatás Pozsony. A Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszer-ipari Kama­ra (SPPK) a közvetlen uniós tá­mogatások hazai forrásainak a 30%-os növelését javasolja a pénzügynek a 2007-2009 közöt­ti időszakra szóló költségvetés­ben. Ivan Oravec, a kamara elnö­ke szerint még idén felkérik a kormányt egy 1,5 milliárd koro­nás költségvetésen kívüli támo­gatás odaítélésére, aminek kö­szönhetően a közvetlen támoga­tások a régi uniós tagok alaptá­mogatásainak a 65%-át érnék el. Oravec szerint az ágazat támo­gatásai azonban nemcsak a régi uniós tagokétól maradnak el, ha­nem a környező országokban fi­zetettektől is. Az ágazat nehéz időszakot él, át hiszen tavaly csaknem 300 millió koronás veszteséget könyvelhettek el. Rendkívül alacsonyak az ágazat bérei is, a 13 162 koronás átlagfi­zetés az országos átlagnak alig a háromnegyedét teszi ki. (SITA) Transpetrolról a választások után Pozsony. A Jukosz által birto­kolt 49%-os Transpetrol rész­vénycsomagnak az eladásáról várhatóan már csak a következő kormány dönthet - jelentette be tegnap Jirko Malchárek gazdasá­gi miniszter. A 2002-ben aláírt tranzakciós dokumentumok sze­rint ugyanis a gazdasági minisz­ter a jövő év áprilisáig még meg­vétózhatja a döntést. A Transpet- rol 49%-os részvénycsomagja iránt érdeklődő RussNeft orosz olajtársaság 103 millió dollárt, vagyis 3,2 milliárd koronát fizet­ne a cég részvényeiért. Az emlí­tett részvénycsomagot a szintén orosz Jukosz 2002-ben még 74 millió dollárért vette meg, sza­kértők szerint azonban jelenleg már 148 millió dollárt is kérhet­nének a részvényekért. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta __________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EMU-euró 37,659 Lenqvel zloty 9,633 Angol font 54,525 Magyar forint (100) 14,173 Cseh korona 1.314 Svéd korona 4,020 Dán korona 5,052 Szlovén tollár (100) 15,735 Japán jen (100) 26,673 Svájci frank 23,957 Kanadai dollár 26,653 USA-dollár 31,204 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,66-38,66 30,29-31,95 1,28-1,34 13,47-14,77 OTP Bank 36,69-38,61 30,25-31,93 1,28-1,34 13,60-14,64 Postabank 36,69-38,63 30,43-31,97 1,28-1,34 12,37-15,97 Szí. Takarékpénztár 36,66-38,54 30,23-31,82 1,27-1,35 13,48-14,75 Tatra banka 36,70-38,66 30,34-31,96 1,28-1,34 13,51-14,63 UnlBanka 36,69-38,61 30,33-31,92 1,28-1,34 13,70-14,42 Általános Hitelbank 36,68-38,64 30,31-31,93 1,28-1,35 13,61-14,65 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents