Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-23 / 69. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 23. Gazdaság és fogyasztók 9 Az Európai Unió tagállamai a jövőben szeretnék érezhetően csökkenteni jelenlegi energiafüggőségüket Nem lesz olcsóbb a bioüzemanyag A biogázolaj literje 50 fillérrel is drágább lehet (Somgyi Tibor felv étele) Pozsony. Az Európai Unió által meghirdetett új energiapolitika lényege, hogy csökkentsük a függőségünket a kőolajtól és a földgáztól. Ennek érdekében támogatják a bioüzemanyagok terjedését. A MOL-Slovnaft képes átállni az új technológiára, ám a szlovákiai törvényi feltételek ehhez még nem megfelelőek. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Európai Uniónak csökkentenie kell függőségét a közel-keleti kőolajtól és az orosz földgáztól. Az egységes energiapolitika a takarékosságra helyezi a hangsúlyt, ami főleg az alternatív energiaforrások és a bio alapanyagú üzemanyagok a korábbinál intenzívebb bevonásával lehetséges. Marek Senkovič gazdasági elemző szerint napjainkban a bizonyított olajkészletek (1300 milliárd hordó olaj) még 40 évre elegendők. Ez a mennyiség azonban nagyon egyenlődenül oszlik meg, mivel a készletek több mint a fele (734 milliárd hordó) a Közel-Keleten található, miközben Észak-Amerika feltárt készlete csak 12 évre, Európa, beleértve Oroszországot is, pedig 21 évre biztosított készlettel rendelkezik. A 40 évre szóló prognózist persze nem kell szó szerint venni, mivel már 1986-ban is ekkora időtartamról beszéltek. A technológia, a hatékonyság ugyanis fejlődik, új lelőhelyekre is bukkanhatnak, ezért további 30-40 évig még bizonyosan lesz elég fekete arany. Nem mindegy azonban, hogy az olajat müyen hatékonysággal használjuk fel. Közismerten energiafaló gazdaságot működtet például az Egyesült Államok, amelynek az egy főre eső olajfogyasztása ötszörösen meghaladja a hatékonyság terén nem különösebben jeleskedő Szlovákia mutatóját, az Európai Uniót e téren kétszeresen körözi le, és az energiapiacot egyre jobban megterhelő Kínát pedig egyenesen 15- ször. Ha az egységnyi bruttó hazai össztermék előállításához szükséges olajfogyasztást a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD- ben 100 százaléknak vesszük, akkor az USA mutatója 117, Szlovákiáé 124, Csehországé pedig egyenesen 129. Az Európai Unió átlaga 100 százalék alatt van, sőt Magyar- ország is jeleskedik a maga 92 százalékos viszonyszámával. Lássuk, mi a helyzet az olaj, és azon belül a benzin piacán? Tavaly nyáron a nyersolaj hordónkénti (egy hordó 159 liter) ára a 70 dollárt is sikerrel ostromolta, ami történelmi rekordnak számít. Napjainkban is csak átmenetileg csitultak a kedélyek, amikor is 60 dollár körüli az olaj barrelje. Viszont ha figyelembe vesszük a dollár érték- vesztését, akkor kiderül: 1980-ban és 1981-ben még a tavalyi csúcsnál is többe került ez az energiahordozó. Az elmúlt években hangsúlyeltolódás érzékelhető a benzin és a gázolaj iránti szükséglet között. Míg 1990-ben az Európai Unióban a dízelüzemű autók aránya csupán 14 százalékot ért el, addig napjainkban már az 50 százalékot ostromolja. Ebből adódóan míg benzinből Európának exportra is futja, addig gázolajból importra szorul - ez az oka annak, hogy napjainkban a dízel literje sokszor drágább a benzinnél. Ami az olajtakarékos üzemanyagokat illeti, fontos tudatosítani, hogy az olajfinomítókhoz viszonyítva a biodízel, az etanol előállítása, vagy a biomassza üzemanyaggá alakítása sokkal drágább. Ráadásul az ehhez szükséges olajos repce, napraforgó, szója- és pálmaolaj rendkívül nagy vetésterületet igényel, monokultúrássá alakítva át a tájat. A hatékonyság sem a legjobb: 1 tonna kukoricából csak 300 liter bioetanol készíthető. Kelemen Béla, a Slovnaft csúcsvezetője a bioüzemanyaggal kapcsolatban közölte: a MÓL és a Slovnaft készen áll ezek gyártására, olyannyira, hogy az ezekhez szükséges gyártó- egységek átalakítása részben már meg is történt. Egy készülő szlovák kormányrendelet értelmében rövidesen a benzinbe és a gázolajba 2 százaléknyi bioalapanyagot kevernek, és ez az arány 2010-re túllépheti az 5%-ot. A bioüzemanyaggal ugyan olajat takarítunk meg, azonban előzetes számítások szerint így a gázolaj literje akár 50 fillérrel is drágulhat. Csupán adó- kedvezménnyel lehetne ezen segíteni, amire van példa az európai országokban. A MOL-csoport már idén 47 ezer tonnányi bioterményt vásárolna fel az agrárszférától, és ez a mennyiség 2008-tól 75 ezer tonnára futna fel, ám kérdés, hogy a farmerek - a nyugati irányú elkötelezettségeik okán - képesek lesznek-e a kellő mennyiség szállítására. Vagyis az olajtakarékos elképzelés megvalósítása egyelőre legiszlatív és objektív akadályokba ütközik, (shz) A hazai szakszervezet azt javasolja, a heti munkaidő legfeljebb 48 óra legyen, jelenleg ez 2,5 órával több Hosszú a munkaidőnk, ám alacsonyak a béreink ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A heti munkaidő és az órabérek az egyes ágazatokban Foglalkozás 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Menedzserek 46,93 45,45 43,73 43,78 43,90 44,03 204,31 223,68 251,85 254,35 280,16 308,25 Tudósok, szakemberek 41,33 40,83 40,18 40,18 40,05 40,07 128,62 136,33 162,17 174,13 186,03 206,08 Műszaki alkalmazottak, pedagógusok 40,93 40,85 40,08 39,93 40,08 40,23 93,11 104,57 114,72 124,73 138,64 149,91 Hivatalnokok 39,90 40,35 39,33 39,50 39,38 39,43 68,80 73,68 79,95 84,38 91,52 97,11 Mesteremberek 41,70 42,00 40,93 40,88 41,30 41,77 71,60 80,66 84,28 91,66 97,27 101,33 Gépkezelők 41,78 41,78 40,88 40,63 41,00 41,37 75,39 83,09 90,05 95,96 101,36 105,55 Szakképzetlen munkaerő 39,85 40,08 39,90 39,30 39,35 39,23 53,69 59,44 63,46 67,07 70,41 74,07 Megjegy.: A felső sorban lévő heti munkaidő órákban, az alsó sorban lévő (szürke jellel) órabér koronában. (Forrás: Hl\l) Pozsony. A heti munkaidő hosszának tekintetében Szlovákia a listavezető országok között foglal helyet, az Eurostat jelentése szerint hetente átlagosan 41 órát dolgozunk. Az Európai Unió statisztikai hivatalának a jelentése szerint a heti munkaidőt tekintve a csehek dolgoznak a legtöbbet - heti közel 43 órát - az EU-ban, míg a legkevesebbet (alig 31 órát) a hollandok. Mindez azonban a szakemberek szerint csak statisztika, ami nem biztos, hogy teljes mértékben fedi a valóságot. Magyarul, a szlovákiai alkalmazottak még az uniós statisztikákban kimutatottnál is többet kénytelen dolgozni ahhoz, hogy fenntartsák a családjukat. Az uniós statisztika legnagyobb hibája, hogy nem veszi figyelembe az egyszerre több helyen dolgozók teljesítményét. Vagyis ha egy alkalmazott két vagy több helyen dolgozik egyszerre, ezt két alkalmazottnak tekintik, holott ugyanaz az ember végzi el a munkát. Szlovákiában az elemzés szerint a menedzserek dolgoznak a legtöbbet, amiért természetesen jóval magasabb béreket is vihetnek haza, mint az átlag. Az elmúlt öt évben ebben a csoportban a bruttó órabérek a harmadával nőttek, meghaladva a 300 koronát. Sokat dolgoznak azonban a tanárok, az egészségügyi alkalmazottak és a földművesek is, ez utóbbiak bére azonban meg sem közelíti a magáncégek vezető alkalmazottainak a díjazását. A földművesek órabére például négyszer alacsonyabb, mint a menedzsereké. Hasonló cipőben járnak a tanárok is, akiknek az elmúlt öt évben alig 50 koronával nőt az órabérük, miközben a munkaidejük a korábbi szinten maradt. Az Eurostat felmérése szerint a szlovákiai nők ugyan két és fél órával kevesebbet (39,7 órát) dolgoznak az országos átlagnál, az EU-n belül azonban még így is az egyik legtöbbet dolgozó csoportnak számítanak. Nagy általánosságban elmondható, hogy a kevesebbet fizető munkahelyeken és az alacsonyabb képzettséggel dolgozó nők általában a családot helyezik előtérbe a munkával szemben. Minél nagyobb egy nő képzettsége, és minél magasabb funkcióba kerül, annál több időt tölt a munkahelyén. A szlovák szakszervezetek azt javasolják, hogy a heti munkaidő Szlovákiában legfeljebb 48 óra legyen. Jelenleg ez két és fél órával több, amiből 42,5 óra a tiszta munkaidő, nyolc órát tehernek ki a túlórák. A túlórákkal az alkalmazottaknak együtt kell érteniük. Csak akkor tehetnek panaszt a munkaügyi felügyeletnél, ha a megengedettnél több túlórára kötelezik őket. A munkáltatók ez esetben akár 2 mülió koronás büntetést is kaphatnak. A felmérések szerint azonban a szlovák szakszervezetek javaslata a munkaidő csökkentésére még sokáig nem járhat sikerrel, hiszen az emberek nagy része örül, hogy egyáltalán dolgozhat, nem hogy a munkaidő csökkentését szorgalmazná. A külföldi cégeket azonban nem csak a nagy munkanélküliség és a munkavállalók erősen alárendelt szerepe vonzza Szlovákiába. Jelentős összeget takaríthatnak meg ugyanis a béreken is. Nálunk az egy alkalmazottra számított órabér-költségek átlagosan öt euró, vagyis 165 korona körül mozognak. Ez az Európai Unión belül, Litvániát (2,37 euró) követve, a második legalacsonyabb érték. Franciaországban és Hollandiában ugyanez 28 euró körül mozog. A régi és az új uniós tagországok közötti jelentős különbségek a munkatermelékenységgel is magyarázhatók, hiszen ez az új tagországokban lényegesen alacsonyabb, mint a régiekben. Mindez azt jelenti, hogy egy adott mennyiségű termeléshez sokkal többet kell dolgoznunk. A régi uniós tagországok azonban különböznek az olyan fejlett országoktól is, mint az USA, Kanada vagy Japán. Ez utóbbiakban ugyan nagy a munkatermelékenység, ugyanakkor azonban hosszabb a munkaidő is. Az elemzők ezt az említett országok teljesítményorientáltságának tudják be, míg az európai országok lakói szerintük a munka elé helyezik a családjukat és a szabadidőt. (mi, hn, t, s) Továbbra is 5 millióan vannak munka nélkül Meg nem nyit .ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A várakozásoknak megfelelően a német kormány tegnap úgy döntött: továbbra sem nyitja meg teljesen munkaerőpiacát az új uniós tagállamok előtt, a korlátozásokat további 3 évre meghosszabbítja. Az irányított bevándorlási rendszernek, valamint a kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően - ahogyan eddig - a jövőben is vállalhatnak munkát az új tagállamokból érkezők. A szakemberek szerint az európai, illetve a németországi gazdasági és munkaerőpiaci helyzet jelenleg nem alkalmas arra, hogy a korlátozásokat visszavonják. A reformlépések a nemet piac ellenére sem javult az ottani munkaerőpiaci helyzet. Az állástalanok ötmilliós táborát nem sikerült csökkenteni sőt, az év végi adatok alapján nőtt a munkanélküliség, a ráta 12 százalékon áll. A következő évekre viszont jók a konjunkturális kilátások, jövőre 1,6%-os gazdasági növekedéssel számolnak. Ha legalább 2%-os bővülést sikerül elérni, akkor elképzelhető, hogy a jelenlegi hároméves szabályozás után már nem veszik igénybe a további két esztendős korlátozási lehetőséget, és megnyitják a munkaerőpiacot. Németországban jelenleg 100 ezer, az új uniós államokból érkezett munkavállaló dolgozik és fizet tb-járulékot. (ng) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Terjeszkedik a Baumax Pozsony. Az eddigi 11 helyett az elkövetkező négy évben 16-ra bővíti üzleteinek számát Szlovákiában a Baumax üzletlánc. Az építési, lakberendezési és kertészeti termékeket forgalmazó közkedvelt üzlet ősszel már Trencsénben is lesz, s jövőre pedig további három új nyílik. A hat országban jelen lévő nemzetközi társaság tavalyi forgalma elérte a 41,2 milliárd koronát, amit 2010-ben 75 mld-ra szeretne emelni. Az 1994 óta Szlovákiában is jelen lévő Baumax 750 főt foglalkoztat, eladóterülete 80 000 négyzetméter. Még ebben az évben Romániában, 2008- ban pedig Bulgáriában is megveti lábát a társaság, (ki) Több dolgozó az építőiparban Pozsony. Az építőipari termelés növekedésének köszönhetően az ágazatban idén januárban 150,2 ezren dolgoztak, ami 11,6%-kal több, mint egy évvel korábban. Ugyanekkor azonban több, mint 6 százalékkal zuhant a termelékenység, ami egy alkalmazottra számítva 45 353 korona. Az egy évvel korábbihoz képest 5 százalékkal voltak magasabbak a bérek, az ágazatban dolgozók havi átlagos nominálbére így 13 112 korona. (TASR) Elégtelen az agrártámogatás Pozsony. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) a közvetlen uniós támogatások hazai forrásainak a 30%-os növelését javasolja a pénzügynek a 2007-2009 közötti időszakra szóló költségvetésben. Ivan Oravec, a kamara elnöke szerint még idén felkérik a kormányt egy 1,5 milliárd koronás költségvetésen kívüli támogatás odaítélésére, aminek köszönhetően a közvetlen támogatások a régi uniós tagok alaptámogatásainak a 65%-át érnék el. Oravec szerint az ágazat támogatásai azonban nemcsak a régi uniós tagokétól maradnak el, hanem a környező országokban fizetettektől is. Az ágazat nehéz időszakot él, át hiszen tavaly csaknem 300 millió koronás veszteséget könyvelhettek el. Rendkívül alacsonyak az ágazat bérei is, a 13 162 koronás átlagfizetés az országos átlagnak alig a háromnegyedét teszi ki. (SITA) Transpetrolról a választások után Pozsony. A Jukosz által birtokolt 49%-os Transpetrol részvénycsomagnak az eladásáról várhatóan már csak a következő kormány dönthet - jelentette be tegnap Jirko Malchárek gazdasági miniszter. A 2002-ben aláírt tranzakciós dokumentumok szerint ugyanis a gazdasági miniszter a jövő év áprilisáig még megvétózhatja a döntést. A Transpet- rol 49%-os részvénycsomagja iránt érdeklődő RussNeft orosz olajtársaság 103 millió dollárt, vagyis 3,2 milliárd koronát fizetne a cég részvényeiért. Az említett részvénycsomagot a szintén orosz Jukosz 2002-ben még 74 millió dollárért vette meg, szakértők szerint azonban jelenleg már 148 millió dollárt is kérhetnének a részvényekért. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta __________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EMU-euró 37,659 Lenqvel zloty 9,633 Angol font 54,525 Magyar forint (100) 14,173 Cseh korona 1.314 Svéd korona 4,020 Dán korona 5,052 Szlovén tollár (100) 15,735 Japán jen (100) 26,673 Svájci frank 23,957 Kanadai dollár 26,653 USA-dollár 31,204 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,66-38,66 30,29-31,95 1,28-1,34 13,47-14,77 OTP Bank 36,69-38,61 30,25-31,93 1,28-1,34 13,60-14,64 Postabank 36,69-38,63 30,43-31,97 1,28-1,34 12,37-15,97 Szí. Takarékpénztár 36,66-38,54 30,23-31,82 1,27-1,35 13,48-14,75 Tatra banka 36,70-38,66 30,34-31,96 1,28-1,34 13,51-14,63 UnlBanka 36,69-38,61 30,33-31,92 1,28-1,34 13,70-14,42 Általános Hitelbank 36,68-38,64 30,31-31,93 1,28-1,35 13,61-14,65 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)