Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-22 / 68. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. március 22., szerda 3. évfolyam, 12. szám „Még annyi mindent ki kell faragnom" Kővel kezdte, ám mostanra a fafaragás vált Lukács János kedvenc időtöltésévé 30. oldal A tárlat Bartók Béla emléke előtt is tiszteleg A dorogi születésű művész kiállításán egyházi és világi jelképeket láthatunk 31. oldal Esterházy-emlékéremmel büszkélkedhet a község A búcsiak már többször tanújelét adták az összetartásnak 32. oldal Az alsó tagozatosok kategóriájában 36 magyarországi és 9 szlovákiai iskola küldött alkotásokat. A 213 pályaműből egy sídi kisfiú munkáját találták a legjobbnak. Részt vesznek minden képzőművészeti versenyen Síd. Olvastam valahol, hogy az alsó tagozatos diákok többsége nem a pedagógusi kényszer hatására, hanem „érzelmek erőterében” tanul szívesen és eredményesen. Azokban a tantárgyakban érik el a legnagyobb sikereket, amelyek kreativitásra, játékra ösztönzik őket, megmozgatják fantáziájukat, és amelyekben örömüket lelik. FARKAS OTTÓ A Sídi Magyar Tannyelvű Alapiskola tavaly szinte minden képzőművészettel kapcsolatos pályázati lehetőséget kihasznált, benevezett a különböző országos és nemzetközi versenyekbe. A magyarországi Boldog Jövőnkért Alapítvány az egészséges életmód népszerűsítésére hirdetett meg rajzpályázatot, az alsó tagozatosok kategóriájában 36 magyarországi és 9 szlovákiai iskola küldött alkotásokat. A beérkezett 213 pályaműből a bírálóbizottság egy sídi kisfiú munkáját találta a legjobbnak. Az Első Cseh- Szlovák Biztosító Társaság által meghirdetett rajzversenyen az iskolát kü- löndíjjal jutalmazták; a kulturális minisztérium felhívására meseillusztrációkat készítettek, és több előkelő helyezést értek el, október közepén pedig az egészségügyi minisztérium rajzpályázatán sikerült második helyezést elérniük. A díjat, az ötezer korona értékű sportfelszerelést a köztársasági elnök felesége adta (volna) át. (A nagy távolság miatt az oktatási intézmény nem vett részt a díjátadáson). A Nemzeti Kisebbségek Fesztiválja alkalmából meghirdetett versenybe tavaly 45 iskola összesen 423 munkával nevezett be. A kollektív munkákért a sídi alapiskola elnyerte Bugár Bélának, az SzK nemzeti tanácsa alel- nökének díját, Bene Valéria felkészítő pedagógus pedig Csáky Pálnak, a kormány alelnökének ajándékát. A sikeres pályamunkákért az iskola több elismerő oklevelet és köszönőlevelet kapott. Bene Valéria 1984-ben a füleki speciális iskola sídi kihelyezett osztályában kezdte pedagógiai pályafutását, nem sokkal később pedig Fülekre került. „Féltem egy kicsit a kihívástól, de örültem a lehetőségnek, hogy egyáltalán pedagógusként dolgozhatok. Ha tanulmányaim során valaki azt mondta volna, hogy kezdő pedagógusként szellemileg fogyatékkal élő gyerekeket kell tanítanom, azt mondtam volna, nem vállalom. De az adott helyzetben egy pillanatig sem haboztam. Utólag elmondhatom, jól döntöttem, mert nagyszerű kollektívába kerültem, és nagyon megszerettem a gyerekeket. Aldk a maguk módján ügyesek voltak, sokat dolgoztunk együtt, folyamatosan részt vettünk a Salgóbányán megrendezett Kárpát-medencei mesemondó versenyeken, és munkáinkkal szép sikereket értünk el az egyes drogellenes pályázatokon, a különböző nemzetközi rajzversenyeken. Mivel a speciális iskolában képesítetlen pedagógusnak számítottam, létszámcsökkentéskor az elsők között kaptam meg a felmondást” - mondta Bene Valéria. Bene Valéria 2002 novemberében kapott nevelői állást a helyi alsó tagozatos magyar tannyelvű alapiskolában, ahol pillanatnyilag is dolgozik. Feladata felkészíteni tanítványait a másnapi órákra, de elmondása szerint a tantárgyak közül a képzőművészet áll hozzá a szerző felvételei) Bene Valéria Dombormű papírból legközelebb. Mindig szeretett rajzolni, festeni, figurákat formálni. Kézügyessége korán megmutatkozott. A Sídi Magyar Tannyelvű Alapiskolában heti két órában rajzköri tevékenység keretében tart képzőművészeti foglalkozást. „A foglalkozások alatt nem szeretem a ceruzarajzokat, mivel tapasztalatom szerint jobban leköti a gyerek figyelmét, ha a felületet gyorsan be tudja tölteni, és erre a célra a ceruza nem alkalmas - magyarázza a pedagógus. - Ezért inkább vízfestéket, színes krétát, szenet, temperát használok, és inkább kombinált technikát alkalmazok. Nem riadok vissza az újdonságoktól. A legutóbbi munkánknál például WC-papírt is alkalmaztunk: összegyűrtük, ragasztóval bekentük, kiszíneztünk, és a sík felületen sziklás hatást értünk el vele. Ragasztottunk rá szárított virágokat, leveleket. Az ilyen és hasonló technikák nagyon mutatósak, és imádják a gyerekek. Nyáron egy-egy kiadós séta során leveleket, növényeket gyűjtenek, préselik és szárítják, ezeket használják fel a képzőművészeti foglalkozások során. Szoros a kapcsolat a szülőkkel, akik szintén keresik a pályázati lehetőségeket, az elért sikereknek együtt örülnek az iskolával. Sőt időnként aktívan besegítenek, az iskolában készített sókerámiákat például otthon sütik ki, de volt apuka, aki Magyarországra vitte feladni a pályamunkákat, hogy azok időben megérkezzenek. Az idén ott folytatják, ahol tavaly abbahagyták. Januárban postázták azokat a munkákat, amelyeket a környezetvédelmi minisztérium pályázatára készítettek, és amelyekben négy témát dolgoztak fel, illetve az iskolában most folynak az előkészületek a Duna Menti Tavasz rajzversenyére. Bene Valéria elmondta, a képzőművészeti kör munkájához szükséges eszközöket az iskolától kapják, és mint mindenben, a felkészülésben is rendszeresen egyeztetnek a többi pedagógussal. Kuzma Károly, az alapiskola igazgatója is úgy látja, a szülők az utóbbi években mintha nagyobb érdeklődést tanúsítanának az intézmény iránt. Mint megjegyezte, természetesen a kollektíva is mindent megtesz annak érdekében, hogy a jó kapcsolatot ápolja. „Síden soha nem volt jellemző, hogy a szülők a gyerekeket más iskolába íratták. - tájékoztat az iskolaigazgató. - Ezt úgy értékeljük, hogy a helybéliek elégedettek az oktatás színvonalával, és igyekszünk a bizalomnak minden téren megfelelni. Munkánkhoz sok segítséget kapunk a helyi önkormányzattól. Gyermekeink nagyon ügyesek, tehetségesek: nemcsak a képzőművészet terén érnek el szép sikereket, hanem vannak közöttük, akik kiváló előadói képességekkel rendelkeznek. A Sídi Magyar Tannyelvű Alapiskolát ebben az iskolaévben 73 tanuló látogatja, a tanév végén 11 negyedikestől vesznek búcsút, szeptemberben előreláthatólag 16-17 elsős érkezik. A számadatokból kiderül, a tanulóik 63 százaléka nehéz szociális helyzetben lévő családban él - Fülek környékén sajnos ez az arány nem számít egyedi esetnek - de fantáziában ugyanolyan gazdagok, mint az ország bármelyik más pontján élő gyerekek. S hogy mit jelent számukra, illetve a család számára egy-egy siker? Tavaly, amikor egy kisfiút Pápára hívtak meg a díj átvételére, a család vállalta az utazással járó kiadásokat. .Tehet, hogy a fiamnak ez lesz élete egyik legnagyobb sikerélménye” - mondta boldogan az apuka. Hangversenyek, kiállítások megrendezésére szolgálna az egykori templom. A zsidó lakosságnak is szeretnének emléket állítani. Megveszi a város a zsinagógát, a szép épület a kultúrát szolgálja majd Először a tetőcserét kell megoldani (Bodnár Ottó felvétele) KOZSÁR ZSUZSANNA Szepsi. A városi önkormányzat a legutolsó, 27. képviselő-testületi ülésen jóváhagyta a régi zsinagóga megvásárlását. Az épület a háború utáni években „úttörőházként szolgált”, egyebek között tornaterem is működött benne. A felújításra szoruló zsinagógát később visszakapta a zsidó hitközség. Az üresen árválkodó épületet a hitközség kínálta fel eladásra a városnak. Némi késedelmet okozott az ügyintézésben, hogy a parcella egy része, melyen a zsinagóga áll, magántulajdonban van. A tulajdonost a városi önkormányzat alkalmazottja felkutatta, és az szintén hajlandónak mutatkozott, hogy megváljon az ingadan- tól. így a zsinagóga és a telek a közeljövőben 350 ezer koronáért a város tulajdonába kerül. Zachariaš István, Szepsi polgármestere szerint a zsinagóga épületét nem szabad átengedni az enyészetnek. Az épületnek a kultúrát, történelmet, emlékezést kell szolgálnia. A jövőben ezért koncerteket, kiállításokat rendeznek majd az épületben, és a zsidó lakosságnak is szeremének emléket állítani. Az épület felújítására nem a város költségvetéséből különítenek el pénzt, hanem különböző pályázatokon vesznek részt a 2007-2013- as időszakban. Legfontosabb a tető felújítása és a beázás megszüntetése, valamint a padlózat rendbehozatala. A városi adatok szerint a szepsi zsidóság 1850 és 1864 között építette fel zsinagógáját. 1939-ben az akkor 2280 lakosú Szepsiben 211 zsidóéit. 1944 nyarán Auschwitzba deportálták őket, ahonnan csupán húszán tértek vissza, ám közülük is többen áttelepültek Izraelbe. Amikor még zsinagógának használták az épületet (Képarchívum)
