Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-22 / 68. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 22. www.ujszo.com Kővel kezdte, ám mostanra a fafaragás vált a kedvenc időtöltésévé. Főleg a népi témák érdeklik, de a portrék is vonzzák Lukács János amatőr szobrászt. „Még annyi mindent ki kell faragnom” Érdeklik az arcok . (Képarchívum) Lukács János amatőr szobrász első látásra csöndes, zárkózott embernek tűnik. Ám ha fáról, kőről, faragásról kezd beszélni, teljesen megváltozik. Sorra nyito- gatja titokszobáit, hogy megmutassa nem mindennapi belső világát. KOZSÁR ZSUZSANNA Hogyan kezdődött? Hogyan vált kő- és később fafaragóvá? Édesapám is faragott. Van egy szép Krisztus-szobra a restei templomban. Löffler Bélával együtt voltak hadifogságban, nagy tervekkel jöttek haza, közös kerámiagyárat szerettek volna alapítani. Persze ebből semmi sem lett a háború utáni rendszerben, a saját örömére faragott szobrainak egy része is elkallódott. Édesanyám pedig festett, szentképeket megrendelésre, az alakok megrajzolásában én is segítettem. De inkább a térbeli megfog- hatóság érdekelt. Apám halála után, 1991-ben megcsináltam a mellszobrát, ott van a sírján. Aztán már egyre többet foglalkoztam kőfaragással, a fafaragás pedig az utóbbi néhány évben vált számomra egyre kedvesebbé. Ezek szerint már gyermekkorában is a képzőművészet vette körül. Már akkor ellesett néhány fortélyt. Gyerekkoromban is faragcsáltam az apám műhelyében, kifaragtam magamnak például egy kétcsövű puskát. Leszerelt katonaként aztán elvitt apám a szobrászművész Löfflerhez, hogy nézze meg, lesz-e belőlem valami... Á, dehogy, mondta Löffler, és ez bizony évekre visszarántott. De később mégis elkezdtem szobrászkodni, előbb modelleket csináltam agyagból, aztán kisebb-nagyobb szobrokat. Apám mellszobra után már éreztem, tudom ezt csinálni, és az első felkérés, a kassai magyar gimnázium falán lévő Rácz Olivér-mellszobor is megerősített ebben a tudatban. Azóta több háborús emlékművet is készítettem felkérésre. Melyek a legismertebb köztéri munkái? Hídvégardóban van egy trianoni emlékmű, részben az én munkám. Horvátiban, Tornán, Somodiban, Jászón, Péderben, Kománkon is van háborús emléktábla, melyet én csináltam. A szepsi Csemadok falán a Fábry-emléktábla szintén az én művem. Néhány éve fafaragással is foglalkozik. Mindig csodáltam Ferencz Györgyöt, a fafaragóművészt, aki egyébként jó barátom. Gondoltam, kipróbálom én is a fafaragást. Először csak egy fejet akartam kifaragni, aztán sajnáltam abbahagyni, továbbmentem, egész alakos szobor lett. Azért lett egy kicsit aránytalan, túl nagy a feje. Mire az aljára értem, akkora volt a különbség a szobron belül a stílusban és a részletek finomságában, mintha hárman faragták volna. A durvábbra faragott fejét ki kellett javítanom, de legalább egy szobron belül láttam a saját fejlődésemet. Hogyan kezd munkához? Eltervezi, mit szeretne megfaragni, és keres hozzá megfelelő fát? Meg kell nézni, mit ad ki a fa, milyen a mintázata. A fafajtától függ, mennyire hagyja magát „idomítani”. A hársfát lehet faragni keresztül-kasul, mert szinte egyszínű. Homogén, könnyen faragható. De a dió például sokkal szebb, és tervezésnél figyelembe kell venni a fa erezetét is, amely szépen kiemeli a domborulatokat. Ha van egy rönk fám, a közepét kifúrom, hogy ne repedjen meg, és száradni hagyom. Fajtától függően néhány évig is szárad, úgy mondják, a keményfa egy év alatt egy centimétert szárad ki. Ha megfelelően száraz a fa, neki lehet fogni a faragásnak, megrajzolom a körvonalakat ceruzával, először megkeresem az alak fejét, aztán megyek tovább. Vigyázni kell, mert könnyen megszalad a véső, és akkor az egész szobrot karcsúsítani kell, mert amit egyszer lefaragtam, nem lehet már visszatenni. Eleinte nem könnyű, szétfaragom a fát, úgy néz ki, nem lesz belőle semmi, aztán elkezdem látni, tudom, hol lesz a feje, az arca, és attól fogva már könnyebb a dolgom. Az arcot csak akkor szabad faragnom, ha teljesen nyugodt vagyok, mert arra nagyon oda kell figyelni, ha egy milliméterrel odébb megy a véső a kelleténél, például kancsal lehet a szobor. A kifaragott felületeket aztán le kell csiszolni, hogy ne legyen érdes, a szobrot lehet pácolni, hogy más színárnyalata legyen, és végül méhviasszal fényesítem. De egy szobor voltaképp sosincs kész, visz- szanézve mindig találok rajta faragni-, javítanivalót. Főleg a népi témák érdekelnek, pásztor, betyár, ló, ilyesmi. A portrék is vonzanak. Nagyon megnézem a velem szemben ülő emberek arcát, milyenek a vonások a szem körül, az orrnál, müyen formájú a fül, a száj, a szem. Idén valószínűleg lesz kiállításom is, itt Szepsiben, de bővebbet nem mondhatok. Tény, hogy egyre nehezebben tudok meglenni a faragás nélkül. Ötvennégy éves vagyok, és még annyi mindent ki kell magamból faragnom. Megfaragta a cigányzenész, hogy legyen, aki húzza Több mint nyolcezer virág kerül a közterekre, és új pihenőpark is épül A város szépítésén munkálkodnak LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Amint az időjárási viszonyok lehetővé teszik, a Bodrogköz központjában a közterületekre 8600 tő virágot ültetnek ki. Szabó Péter, a városi hivatal környezetvédelmi ügyosztályának vezetője elmondta, a tél folyamán már megmetszették a díszfákat, hamarosan pedig a virágágyások talaját készítik elő az ültetéshez. Királyhelmec köztereinek látványos megszépülése még 2003-ban kezdődött el, akkor 170 négyzetméternyi területen 6200 tő virágot helyeztek el. A következő időszakban a város több pontján alakítottak ki újabb virágágyásokat, melyekbe évente mintegy 7000 tő növény került. Az idén a többi közt a kórház fölötti lakótelepen lesznek új ágyások, itt az út mellett húzódó, speciális támfal építését is folytatni fogják. A növényeket most is egy sátoraljaújhelyi vállalkozótól vásárolják, ugyanis a kereskedő kínálja azokat a legkedvezőbb áron. A városban lévő virágágyásokat esztétikus és időtálló kövekkel díszítik, a kiültetett növények színkombinációja és típusa pedig egy-egy helyen évről évre változik majd. Királyhelmecen nemrégiben egy speciális komposztáló gépet vásároltak, melyen a metszéskor levágott ágakat darálják le. Az így keletkezett őrleményt aztán a talaj minőségének javítására használhatják fel. A Fő utcán tavaly egy új pihenőparkot alakítottak ki, melyet az idén tovább bővítenék. Szabó Péter azt is elmondta, a terület szomszédságában lévő telek arculatán is változtatni szeremének. Itt sétányok lesznek, melyek mellett padokat helyeznek el, s a parkba lomblevelű fákat ültetnek ki. A telek közepére szökőkutat építenek, és a terület világítását is megoldják. A költségek jelentős részét európai uniós forrásokból fedezik. Az idén Királyhelmecen valószínűleg megkezdik a Kórház utca szélesítését és a mellette húzódó sétány kialakítását. A munkálatok befejezése után a terület parkosítása ugyancsak Szabó Péter feladata lesz. A városban évek óta tervezik a Csonkavár körüli telek arculatának megváltoztatását. Ezen a területen már felszámolták az illegális szemétlerakato- kat, az út mentén szalagkorlátot helyeztek el, és egyéb munkálatokat is elvégeztek. Az idén a szabadtéri színpad környékét szeretnék rendbe hozni. Itt új vízelvezető árkokat alakítanak ki, átépül a nézőtér, és valószínűleg a létesítmény színpadi részét is lefedik majd. Ekkora beruházást azonban a város önerőből nem tud finanszírozni, így a szükséges pénzt pályázat útján próbálják megszerezni. A ki- rályhelmed közterületeken dolgozók munkáját az idén új multi- fúnkciós gép segíti. A megvásárolandó kistraktorral kaszáim is lehet, és a növények öntözését is könnyebben végezhetik el. Szabó Péter megjegyezte, az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, a polgárok lassan kezdik megszokni, hogy a virágok, a díszfák és az élő sövények hozzátartoznak a városképhez. A rendőrök egyre kevesebb viráglopást regisztrálnak, s a rongálások száma is csökkent. A helyzet javulásához bizonyára hozzájárult, hogy a tetten ért virágtolvajok Királyhelmecen akár több ezer koronás pénzbírságra is számíthatnak. A virágágyások gondozását az ösztönző program keretében alkalmazottak segítségével végezték (Szabó Bernadett felvétele) Rudolph M. Valee szerint a régióban nagy lehetőségek rejlenek (Képarchívum' A betléri kastély vadászati gyűjteményével nyűgözte le az amerikai nagykövetet Vallee Rozsnyót is útba ejtette KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Rudolph M. Valleet, az Amerikai Egyesült Államok szlovákiai nagykövete Rozsnyót sem hagyta ki kelet-szlovákiai látogatása során. Elsősorban a járásban meglévő szociális problémák felől érdeklődött, valamint a régióba érkező beruházásokról és az idegenforgalomról. Kardos Ferenc polgármester reméli, ha a nagykövetnek lehetősége lesz, segíteni fog a régiónak. A roma közösségeket meglátogatva feltette a kérdést, mire a legnagyobb szükségük. A megkérdezettek azt válaszolták, munkára. Valleet szeretné a külföldi befektetőket Kelet-Szlovákiába csalogatni, s ezáltal új munkahelyeket létesítem a roma közösségek számára is. Másodsorban láttatni szeremé Szlovákiát a külföld számára. A látogatás során a már itt lévő külföldi vállalatokról tájékozódott, az ipari park jövőjéről, a romák lakás- problémáiról, a magas munkanélküliségi arány okairól és a külföldre vagy más régiókba elköltöző fiatalokról. A nagykövet abban is segíteni szeretne, hogy a régió megtartsa és visszacsalogassa a fiatalokat. Megállapítása szerint a régió pozitív lehetőséget rejt az idegenforgalom terén. Meglátogatta a betléri kastélyt, amely különösen a vadászati gyűjteményével nyűgözte le az amerikai nagykövetet, mivel mint mondta, olyan részéről származik az Egyesült Államoknak, ahol a vadászatnak régi hagyományai vannak.
