Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-22 / 68. szám, szerda

30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 22. www.ujszo.com Kővel kezdte, ám mostanra a fafaragás vált a kedvenc időtöltésévé. Főleg a népi témák érdeklik, de a portrék is vonzzák Lukács János amatőr szobrászt. „Még annyi mindent ki kell faragnom” Érdeklik az arcok . (Képarchívum) Lukács János amatőr szob­rász első látásra csöndes, zárkózott embernek tűnik. Ám ha fáról, kőről, faragás­ról kezd beszélni, teljesen megváltozik. Sorra nyito- gatja titokszobáit, hogy megmutassa nem minden­napi belső világát. KOZSÁR ZSUZSANNA Hogyan kezdődött? Hogyan vált kő- és később fafaragóvá? Édesapám is faragott. Van egy szép Krisztus-szobra a restei temp­lomban. Löffler Bélával együtt vol­tak hadifogságban, nagy tervekkel jöttek haza, közös kerámiagyárat szerettek volna alapítani. Persze ebből semmi sem lett a háború utá­ni rendszerben, a saját örömére fa­ragott szobrainak egy része is elkal­lódott. Édesanyám pedig festett, szentképeket megrendelésre, az alakok megrajzolásában én is segí­tettem. De inkább a térbeli megfog- hatóság érdekelt. Apám halála után, 1991-ben megcsináltam a mellszobrát, ott van a sírján. Aztán már egyre többet foglalkoztam kő­faragással, a fafaragás pedig az utóbbi néhány évben vált számom­ra egyre kedvesebbé. Ezek szerint már gyermekko­rában is a képzőművészet vette körül. Már akkor ellesett néhány fortélyt. Gyerekkoromban is faragcsál­tam az apám műhelyében, kifarag­tam magamnak például egy két­csövű puskát. Leszerelt katonaként aztán elvitt apám a szobrászmű­vész Löfflerhez, hogy nézze meg, lesz-e belőlem valami... Á, dehogy, mondta Löffler, és ez bizony évekre visszarántott. De később mégis el­kezdtem szobrászkodni, előbb mo­delleket csináltam agyagból, aztán kisebb-nagyobb szobrokat. Apám mellszobra után már éreztem, tu­dom ezt csinálni, és az első felké­rés, a kassai magyar gimnázium fa­lán lévő Rácz Olivér-mellszobor is megerősített ebben a tudatban. Az­óta több háborús emlékművet is készítettem felkérésre. Melyek a legismertebb köztéri munkái? Hídvégardóban van egy trianoni emlékmű, részben az én munkám. Horvátiban, Tornán, Somodiban, Jászón, Péderben, Kománkon is van háborús emléktábla, melyet én csináltam. A szepsi Csemadok fa­lán a Fábry-emléktábla szintén az én művem. Néhány éve fafaragással is fog­lalkozik. Mindig csodáltam Ferencz Györ­gyöt, a fafaragóművészt, aki egyéb­ként jó barátom. Gondoltam, ki­próbálom én is a fafaragást. Elő­ször csak egy fejet akartam kifarag­ni, aztán sajnáltam abbahagyni, to­vábbmentem, egész alakos szobor lett. Azért lett egy kicsit aránytalan, túl nagy a feje. Mire az aljára ér­tem, akkora volt a különbség a szobron belül a stílusban és a rész­letek finomságában, mintha hár­man faragták volna. A durvábbra faragott fejét ki kellett javítanom, de legalább egy szobron belül lát­tam a saját fejlődésemet. Hogyan kezd munkához? El­tervezi, mit szeretne megfarag­ni, és keres hozzá megfelelő fát? Meg kell nézni, mit ad ki a fa, mi­lyen a mintázata. A fafajtától függ, mennyire hagyja magát „idomíta­ni”. A hársfát lehet faragni keresz­tül-kasul, mert szinte egyszínű. Homogén, könnyen faragható. De a dió például sokkal szebb, és ter­vezésnél figyelembe kell venni a fa erezetét is, amely szépen kiemeli a domborulatokat. Ha van egy rönk fám, a közepét kifúrom, hogy ne re­pedjen meg, és száradni hagyom. Fajtától függően néhány évig is szá­rad, úgy mondják, a keményfa egy év alatt egy centimétert szárad ki. Ha megfelelően száraz a fa, neki le­het fogni a faragásnak, megrajzo­lom a körvonalakat ceruzával, elő­ször megkeresem az alak fejét, az­tán megyek tovább. Vigyázni kell, mert könnyen megszalad a véső, és akkor az egész szobrot karcsúsítani kell, mert amit egyszer lefaragtam, nem lehet már visszatenni. Eleinte nem könnyű, szétfaragom a fát, úgy néz ki, nem lesz belőle semmi, aztán elkezdem látni, tudom, hol lesz a feje, az arca, és attól fogva már könnyebb a dolgom. Az arcot csak akkor szabad faragnom, ha teljesen nyugodt vagyok, mert arra nagyon oda kell figyelni, ha egy milliméterrel odébb megy a véső a kelleténél, például kancsal lehet a szobor. A kifaragott felületeket az­tán le kell csiszolni, hogy ne legyen érdes, a szobrot lehet pácolni, hogy más színárnyalata legyen, és végül méhviasszal fényesítem. De egy szobor voltaképp sosincs kész, visz- szanézve mindig találok rajta fa­ragni-, javítanivalót. Főleg a népi témák érdekelnek, pásztor, betyár, ló, ilyesmi. A port­rék is vonzanak. Nagyon megné­zem a velem szemben ülő emberek arcát, milyenek a vonások a szem körül, az orrnál, müyen formájú a fül, a száj, a szem. Idén valószínű­leg lesz kiállításom is, itt Szepsiben, de bővebbet nem mondhatok. Tény, hogy egyre nehezebben tudok meg­lenni a faragás nélkül. Ötvennégy éves vagyok, és még annyi mindent ki kell magamból faragnom. Megfaragta a cigányzenész, hogy legyen, aki húzza Több mint nyolcezer virág kerül a közterekre, és új pihenőpark is épül A város szépítésén munkálkodnak LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. Amint az időjárá­si viszonyok lehetővé teszik, a Bod­rogköz központjában a közterüle­tekre 8600 tő virágot ültetnek ki. Szabó Péter, a városi hivatal kör­nyezetvédelmi ügyosztályának ve­zetője elmondta, a tél folyamán már megmetszették a díszfákat, hamarosan pedig a virágágyások talaját készítik elő az ültetéshez. Királyhelmec köztereinek látvá­nyos megszépülése még 2003-ban kezdődött el, akkor 170 négyzetmé­ternyi területen 6200 tő virágot he­lyeztek el. A következő időszakban a város több pontján alakítottak ki újabb virágágyásokat, melyekbe évente mintegy 7000 tő növény ke­rült. Az idén a többi közt a kórház fölötti lakótelepen lesznek új ágyá­sok, itt az út mellett húzódó, speciá­lis támfal építését is folytatni fogják. A növényeket most is egy sátoralja­újhelyi vállalkozótól vásárolják, ugyanis a kereskedő kínálja azokat a legkedvezőbb áron. A városban lévő virágágyásokat esztétikus és időtálló kövekkel díszítik, a kiülte­tett növények színkombinációja és típusa pedig egy-egy helyen évről évre változik majd. Királyhelmecen nemrégiben egy speciális komposz­táló gépet vásároltak, melyen a metszéskor levágott ágakat darál­ják le. Az így keletkezett őrleményt aztán a talaj minőségének javításá­ra használhatják fel. A Fő utcán ta­valy egy új pihenőparkot alakítot­tak ki, melyet az idén tovább bővítenék. Szabó Péter azt is el­mondta, a terület szomszédságá­ban lévő telek arculatán is változ­tatni szeremének. Itt sétányok lesz­nek, melyek mellett padokat he­lyeznek el, s a parkba lomblevelű fákat ültetnek ki. A telek közepére szökőkutat építenek, és a terület vi­lágítását is megoldják. A költségek jelentős részét európai uniós forrá­sokból fedezik. Az idén Királyhel­mecen valószínűleg megkezdik a Kórház utca szélesítését és a mellet­te húzódó sétány kialakítását. A munkálatok befejezése után a terü­let parkosítása ugyancsak Szabó Péter feladata lesz. A városban évek óta tervezik a Csonkavár kö­rüli telek arculatának megváltozta­tását. Ezen a területen már felszá­molták az illegális szemétlerakato- kat, az út mentén szalagkorlátot helyeztek el, és egyéb munkálato­kat is elvégeztek. Az idén a szabad­téri színpad környékét szeretnék rendbe hozni. Itt új vízelvezető ár­kokat alakítanak ki, átépül a néző­tér, és valószínűleg a létesítmény színpadi részét is lefedik majd. Ek­kora beruházást azonban a város önerőből nem tud finanszírozni, így a szükséges pénzt pályázat út­ján próbálják megszerezni. A ki- rályhelmed közterületeken dolgo­zók munkáját az idén új multi- fúnkciós gép segíti. A megvásáro­landó kistraktorral kaszáim is le­het, és a növények öntözését is könnyebben végezhetik el. Szabó Péter megjegyezte, az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, a polgárok lassan kezdik megszokni, hogy a vi­rágok, a díszfák és az élő sövények hozzátartoznak a városképhez. A rendőrök egyre kevesebb viráglo­pást regisztrálnak, s a rongálások száma is csökkent. A helyzet javulá­sához bizonyára hozzájárult, hogy a tetten ért virágtolvajok Király­helmecen akár több ezer koronás pénzbírságra is számíthatnak. A virágágyások gondozását az ösztönző program keretében alkalmazot­tak segítségével végezték (Szabó Bernadett felvétele) Rudolph M. Valee szerint a régióban nagy lehetőségek rejlenek (Képarchívum' A betléri kastély vadászati gyűjteményével nyűgözte le az amerikai nagykövetet Vallee Rozsnyót is útba ejtette KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Rudolph M. Valleet, az Amerikai Egyesült Államok szlovákiai nagykövete Rozsnyót sem hagyta ki kelet-szlovákiai láto­gatása során. Elsősorban a járás­ban meglévő szociális problémák felől érdeklődött, valamint a régió­ba érkező beruházásokról és az idegenforgalomról. Kardos Ferenc polgármester reméli, ha a nagykö­vetnek lehetősége lesz, segíteni fog a régiónak. A roma közösségeket meglátogatva feltette a kérdést, mi­re a legnagyobb szükségük. A meg­kérdezettek azt válaszolták, mun­kára. Valleet szeretné a külföldi be­fektetőket Kelet-Szlovákiába csalo­gatni, s ezáltal új munkahelyeket létesítem a roma közösségek szá­mára is. Másodsorban láttatni sze­remé Szlovákiát a külföld számára. A látogatás során a már itt lévő kül­földi vállalatokról tájékozódott, az ipari park jövőjéről, a romák lakás- problémáiról, a magas munkanél­küliségi arány okairól és a külföld­re vagy más régiókba elköltöző fia­talokról. A nagykövet abban is se­gíteni szeretne, hogy a régió meg­tartsa és visszacsalogassa a fiata­lokat. Megállapítása szerint a ré­gió pozitív lehetőséget rejt az ide­genforgalom terén. Meglátogatta a betléri kastélyt, amely különö­sen a vadászati gyűjteményével nyűgözte le az amerikai nagyköve­tet, mivel mint mondta, olyan ré­széről származik az Egyesült Álla­moknak, ahol a vadászatnak régi hagyományai vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents