Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-02 / 51. szám, csütörtök

ISKOLA UTCA 2006. március 2., csütörtök 3. évfolyam 9. szám Értelmiségi fórumot terveznek Múlnak a gyermekévek SZÁZ ILDIKÓ Ha a diákok biztonságban érzik magukat, tanulnak, ha nem, akkor pedig teljesítenek Építsünk az alapokra Tom Mc Clure az iskola diákokkal kapcsolatos célkitűzéseiről adott elő (Képarchívum) Kamocsa. Múlnak a gyermek­évek címmel rendezett színvonalas konferenciát február 25-én az MKP helyi alapszervezete, a református egyházközség és a községi hivatal a kamocsai kultúrház előadótermé­ben, a helyi mezőgazdasági szövet­kezet támogatásával. A konferencia mintegy félszáz részvevőjét Lukács Valéria, Kamo­csa polgármester asszonya köszön­tötte. „Annak ellenére, hogy a ki- lencszáz lakost számláló települé­sünkön már 2002-ben bezárt gyer­mekek híján a helyi kisiskola, to­vábbra is nagyon fontosnak tartjuk a magyar fiatalok minél magasabb szintű képzését. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, minthogy Kamocsán jelenleg is nyolcvan egyetemet, fő­iskolát végzett fiatal él. Mindemel­lett nagy öröm a számunkra, hogy a képzett fiatalok jelentős része ma is a szülőfaluját választja állandó lakhelyéül” - jegyezte meg a la­punknak a konferenciával kapcso­latban Lukács Valéria. A hétvégi ta­lálkozó célja volt szemléltetni a ha­zai magyar ifjúság helyzetét, és is­mertetni a fiatalok továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségeit. A ren­dezvény társszervezője volt az MKP ifjúsági csoportja, a Staatkundig Gereformeerede Paraj és a Kamo­csai Polgári Klub. A jelenlegi és a várható politikai helyzet befolyása a magyar okta­tásügyre címmel Szigeti László oktatásügyi miniszter tartott ér­dekes előadást. Az előadó elsősor­ban azokat az iskolaügyben törté­nő jelentős változásokat ismertet­te, amelyek az MKP kormánytag­sága idején történtek, utalt továb­bá a júniusi parlamenti választá­sok után várható politikai helyzet­re. Erdélyi Margit, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dé­kánja az intézmény jelenlegi hely­zetéről és távlati terveiről számolt be a jelenlévőknek. A dékán is­mertette a hallgatósággal a bolo­gnai folyamatot, valamint annak Iáhatását a felsőoktatási intézmé­nyek felépítésére, ezen belül pe­dig a hallgatók és oktatók mobüi- tására. Jan Schippers, az Európai Parlament régiónkkal foglalkozó alkalmazottja, a konferenciát kez­deményező holland párt tagja­ként elsősorban a holland ifjúság- politika fejlődését vázolta a hu­szadik század elejétől egészen a napjainkig. Farkas Iván MKP-s parlamenti képviselő a hazai ifjú­ságpolitikát és annak országon belüli lehetőségeit vázolta. Az előadó utalt többek közt a fiatal politikusgeneráció kinevelésének a fontosságára. A különösen nagy gonddal elő­készített nemzetközi konferencián Kamocsán jelenleg is nyolcvan egyetemet, főiskolát végzett, jól képzett és tehetséges fiatal él. részt vett többek között Juhász György parlamenti képviselő, és jelen voltak a régió polgármeste­rei, lelkészei, iskolaigazgatói, ta­nárok és fiatalok. A délutáni ke- rekasztal-beszélgetésen, amelyet Keszegh Béla, a Kempelen Farkas ' Társaság ügyvezetője vezetett, szó esett többek között a kisiskolák létjogosultságáról is. Az egész napos konferencia részvevőitől az égjük szervező, Iliás Tamás, kamocsai református lelkész köszönt el azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy a találkozón felvetett problémákról egy soron következő értelmiségi fórumon beszélgethetnek a jelenlévők, amelynek szervezését Kamocsa szívesen vállalja. A keresztyén iskolák igaz­gatói és igazgatóhelyettesei részére 2006. február 8. és 10. között konferenciát szervezett Budapesten a Ke­resztyén Iskolák Nemzetkö­zi Szövetségének Európai Regionális Központja, is­mertebb nevén az ÁCSI (Association of Christian Schools International). HAJTMAN BÉLA A rendezvényen 23 oktatási in­tézmény vezetője vett részt. A hatá­ron túli magyar oktatási intézmé­nyek képviseletében a legtöbben Kárpátaljáról érkeztek. Az erdélyi magyar, ill. román egyházi iskolák pedagógusainak rendszeresen Gyulán szerveznek tanfolyamokat és szakmai továbbképzéseket. Egyébként összesen 16 ország egy­házi iskoláit tömöríti a több mint tíz éve megalakult szervezet, mely­nek központi irodáját Demeter László és Kenyeres Anna vezeti. Szlovákiából az ÁCSI tagiskolái kö­zé tartozik a Lévai Magyar Tannyel­vű Egyházi Gimnázium mellett a pozsonyi Namia Egyházi Alapisko­la, a kassai Komenský Evangélikus Gimnázium és a trencséni Kristína Roy Alapiskola. A konferencia célja az, hogy az együtt gondolkodás és egymás terhének, valamint örömé­nek megismerése által erősítse a magyar keresztyén iskolák közötti szakmai és lelki kapcsolatokat, va­lamint a keresztyén iskolavezetés témakörében szakmai továbbkép­zést biztosítson az intézményveze­tők részére. A konferenciát Alan Brown, az ÁCSI igazgatója imával nyitotta meg, ezt követte Tom Mc Clure elő­adása Az igazságra építő vezetés témakörben. A kulcskérdés így hangzott: mi, pedagógusok, veze­tők, hogyan lehetünk hatással a mai nemzedékre? Legtöbbször ab­ba a hibába esünk, hogy többet fog­lalkozunk a látható dolgokkal, a cselekedetekkel. Szinte figyelmen kívül hagytuk a láthatatlant, azo­kat az értékeket, melyek a hitrend­szerre épülnek. Ha a diákok bizton­ságban érzik magukat, tanulnak, ha nem érzik magukat biztonság­ban, teljesítenek. Az iskolavezetők­nek fel kell tenniük a kérdést: meg vagyunk elégedve azzal, ahogy az iskolánk halad a cél elérése érdeké­ben? Más eredményt szeretnénk látni? Az a baj, hogy sokszor a tan­könyvekre hagyatkozunk, s nem tanítjuk meg gyerekeinket Isten igéje beépítésével gondolkodni. A miskolci Lévay József Reformá­tus Gimnázium igazgatója test­véri tanácsokkal látta el mind­azokat, akik még kezdők a ke­resztyén iskolák vezetői poszt­ján. A szolgálatról tartott meg­fontolandó tanácsokat. Jó ta­Egy osztály vagy iskola jel­legét és lelkületét a diá­kokhoz való hozzáállás és a tanárok hivatástudata határozza meg. nácsként hangzott el, hogy légy szelíden határozott, ha tudod, hogy Isten ügyét képviseled. A vezetői bukást is tisztességgel kell tűrni, ugyanis vannak olyan helyzetek, melyek meghaladhat­ják a vezető képességeit, s az er­kölcsi felelősséget is vállalni kell. Demeter László Rick Home Gú­nyolódok és csúfolódók című könyvét mutatta be. Leggyakoribb ez a jelenség a felső tagozatosok és középiskolások körében. Ezeket a gyerekeket felelősségre kell von­nunk, nem haraggal, nem fenyege­téssel vagy észérvekkel, hanem cselekedetekkel kell fellépni a csú­folódókkal szemben. Egy osztály vagy iskola jellegét és lelkületét a hozzáállás határozza meg. A diá­kok tantárgyakhoz, egymáshoz va­ló hozzáállása határozza meg azt, hogy egy-egy tantárgyon belül ko­molyan vegyék a keresztyén néző­pontot; sőt ez határozza meg még az iskola tanárainak és vezetőinek lelkesedését is. Az első nap végén az iskolaveze­tők szabadon elbeszélgethettek intézményeik gondjairól, ezáltal jobban megismerhették a kollégák egy adott iskola problémáit, erős­ségeit. Belső szabályokra, célkitűzésekre kell építeni A következő napon újra Tom Mc Clure vette át a szót, aki az isko­la diákokkal kapcsolatos célkitűzé­seiről adott elő. Ahhoz, hogy egy keresztyén iskola jól működjön, belső szabályokra, célkitűzésekre kell építenie. Fontos, hogy az ÁCSI tagiskolák bibliai alapelveken nyugvó programokat, stratégiákat és módszereket dolgozzanak ki. Ilyenek: a hatékony kommunikáci­ós képességek fejlesztése, az életre szóló tanulás iránti elkötelezettség, az intellektuális fejlődés elősegíté­se, a problémamegoldó képességek fejlesztése. A rendezvény végén a magyarországi előadók ígéretet tettek, hogy szívesen ellátogatnak bármelyik iskolába bármely témá­ban előadásokat és továbbképzése­ket tartani. Rajtunk múlik iskolave­zetőkön, osztályfőnökökön, peda­gógusokon, nyitottak-e vagyunk az új ismeretek befogadására. A Katedra legfrissebb számában tallóztunk Mire való a történelem? A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL LAPAJÁNLÓ Vajon miért jár a magyar anya­nyelvű gyerekek majdnem fele szlovák iskolába, pusztán kénye­lemből, a magasabb színvonal mi­att? - teszi fel a kérdést a Katedra legfrissebb számában Lovász Attila újságíró. A szakköri tevékenységről elmélkedik Ajpek Gabriella cser­készvezető, Jó példával neveim cí­mű írásában. Bárczi Zsófia és Vančoné Kremmer Ildikó A felvidék szerepe a magyar tudományosság­ban címmel, Nyitrán megrendezett konferencia eseményeiről számol be. Mire való korunkban a történe­lem tanítása, kérdezi cikkében Vaj­da Barnabás, válaszában számos érdekes összefüggésre mutat rá. Pénzes István a magyamyelv-okta- tás időszerű kérdéseit taglalja. Is­kolás éveire Szabómihály Gizella emlékezik. A nyelvész egy másik cikkében az újabb angol-magyar szakszótárak sorát gyarapító, a bu­dapesti Eötvös József Könyvkiadó gondozásában 2004-ben megje­lent pedagógiai terminológiai szó­tárt ismerteti. Cseh Gizella a ma­gyar Szapphó, a kétszáztizenegy éve született Dukai Takách Judit alakját idézi az olvasók emlékeze­tébe. Burgundiái mozaik címmel dunaszerdahelyi diákok franciaor­szági tanulmányi kirándulásáról ol­vashatnak. Jakab István nyelvmű­velő írásában kifejti, a tanyasiak voltaképpen tanyaiak, a -si képző­változatú szóalak inkább csak népi­es használatú. Csáky Károly a tö­rökverő csábrági főúr és költő, Koháry István életét mutatja be. Ág Tibor folytatja a népzenéről kez­dőknek és haladóknak címmel kö­zölt sorozatát. Tóth László Pomo- gáts Béla Magyar régiók című könyvét ismerteti. Nanszákné dr. Cserfalvi Hona a szakmai munka- közösségek hatékony működésével és vezetésével kapcsolatos gondo­latait osztja meg az olvasókkal. A folyóiratban találhatók még pályá­zati felhívások, kulturális program- ajánlók és könyvajánlatok, (-cz-e) Dr. Hadas Katalin pszichológus Nincs önbizalma A lányom önbizalomhiánytól szenved. Dicsérem eleget, de nem tudom neki bebizonyítani, mennyire értékes ember. Alig van önbizalma, azt hiszi, ő a legcsűnyább, a legbutább. Pe­dig szép és okos kislány. Mit ta­nácsol a szakember? Jelige: Kishitűség Feltételezem, hogy nagyobbacs­ka lányról van szó, s ezért nem ár­tana, ha összegyűjtené azoknak a jó tulajdonságoknak a listáját, ami­ket másokban becsül, amiért máso­kat csodál. Aztán a tulajdonságok­hoz próbálja odaírni a neveket, hogy melyiket kik bitorolják. Ezt aprólékosan beszéljék is meg, fejtse ki a véleményét, hogy miért látja ezt, vagy azt a személyt ilyennek, vagy olyannak. Utána pedig gon­dolkozzon el azon, hogy vajon azok a személyek, akikről most szó volt, szintén olyannak látják-e magukat, ahogyan" az ő képzeletében élnek? Mi minden játszik vagy játszott közre abban, hogy ilyen véleményt alkotott róluk? Ha ez megvan, akkor a család többi tagjai vegyék el a listát, s írják hozzá azokhoz a tulajdonságokhoz az ő nevét, amely szerintük rá is jel­lemző. Nem baj, ha nem egyeznek meg minden tulajdonságban, el­végre mindenki a saját szemével látja a világot, s mindenki a saját ta­pasztalatain keresztül szűri le a vé­leményét. Azután vegye el a lánya a listát, s nézze jól meg, hogy ki ho­gyan látja őt. Próbálja kitippelni, kinek a véleménye áU legközelebb a saját magáról alkotott képhez. Mik azok a tulajdonságok, amelyet a család tagjai neki tulajdonítanak, s amiket ő is el tud fogadni. Melyek azok, amiket mindenáron ki szeret­ne zárni, s miért? Miért gondolja, hogy az a tulajdonság nincs meg benne? Készítsen egy óhajlistát, hogy milyen szeretne lenni, mik azok a tulajdonságok, amiket feltétlenül birtokolnia kellene azért, hogy ön­magát tudja becsülni. Próbálja megválaszolni azt a kérdést, hogy mit tesz azért, hogy olyan legyen, amüyen szeretne lenni? Fogal- . mázzá meg, hogy szerinte milyen a szép kislány? A szépségnek sok­féle arca van, hisz még a szépség- versenyeket is évről évre mások nyerik. S mint tudjuk, nincs két teljesen egyforma ember. Akkor mennyi eltérés lehet a szépségide­áitól, ami még belefér a szép kate­góriájába? Hasonlóan sorra vehetik, hogy kik az okosak és miért? Mit kell tudnia valakinek ahhoz, hogy okos legyen? Egy gyerek sem lehet okos, mert sokkal kevesebbet tud, mint a felnőttek? Vagy minden fel­nőtt okos is? Együtt jár a felnőtt­séggel az okosság is? Ezek mind bonyolult filozófiai problémák, de segítenek rátapintani a dolgok lé­nyegére, s lányának éppen erre van szüksége. Meg kell tanulnia objektívebb szemmel tekinteni a világra, s természetesen önmagára is. Ne tegyen olyat, hogy valamit másoknál pozitívan értékel, ám magánál mint hiányosságot tünteti fel ugyanazt. Ne nagyítsa fel saját hibáit, ne csak a negatív oldalát fi­gyelje, ne csak a rosszra koncent­ráljon. Ha valamiért dicséretet érdemel­ne, nem keU azonnal megdicsérni, hanem meg kell tőle kérdezni, hogy ő mit tenne, ha ő lenne az ön helyében, vajon ezért megdicsérné azt a bizonyos kislányt? Szerinte is Oktatással és neveléssel kap­csolatos kérdéseiket várjuk az iskolautca@ujszo.com e- mail címre vagy az Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. pos­tai címre. dicséretet érdemelne ezért? Rá keU őt venni arra, hogy próbáljon néha más szemével nézni saját magára. Vajon milyennek látja őt pl. a leg­jobb barátnője? Milyennek látja az osztályfőnöke? Milyennek látja őt az osztály, ahová jár? Gondolkoz­zon el azon, hogy lti dicsérte meg őt utoljára és miért? Hogyan fogadta ezt a dicséretet? Ha elutasította, akkor miért? Szerinte miért nem érdemelte meg? Mi hiányzott még ahhoz, hogy tényleg megérdemelt dicséret legyen? Nagyon fontos, hogy mindent így aprólékosan boncoljanak fel, mert akkor észreveszi és rájön arra, hogy mi minden játszik közre egy- egy vélemény kialakulásakor. Pró­bálják ráirányítani a figyelmét arra, is, hogy milyen rosszul esik annak a másiknak, aki megdicsér valakit, s a megdicsért nem fogadja el a di­cséretet. Ő hogyan reagálna arra, ha például megdicséri az anyukája főztjét, hogy ez nagyon finom volt, s ő erre úgy reagálna, hogy ne be­szélj itt szamárságokat, hisz tu­dom, hogy ehetetlen volt az egész, s csak azért fogyott el, mert más nem volt, amivel csillapíthatták volna éhségüket. Ötletnek talán elég ennyi is. Bi­zonyára van annyi fantáziája és új ötlete, amikkel ezeket kibővíti, esetleg jobban „testre szabja őket”, vagyis úgy formálja, hogy a lánya el tudja fogadni őket. Remélem, fára­dozása sikerrel jár majd.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents