Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-17 / 64. szám, péntek

I/CDTTľC71/Cnn IVJľjIvI JľiuZiJKIjO 2006. március 17., péntek______________________________________________________________________________________________3. évfolyam 10. szám A növényi betegségeket általában a termesztő berendezések talajában felszaporodó gombák idézik elő Gombabetegségek a hajtatásban A gombabetegségek óriási károkat okozhatnak (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A rezisztencia ellen kombinált szereket alkalmazzunk Hatékonyan védjük termesztett növényeinket AJÁNLÓ A hajtató berendezésekben az egyenletes hőmérséklet és a páradús levegő kifeje­zetten kedvez a kórokozók terjedésének. A szinte állan­dó járványveszélyt, növény- védelem nélkül, lehetetlen elhárítani. Ugyanakkor a gombabetegségek elleni vé­dekezés nem csupán per­metezésekből áll. CSERES ZOLTÁN A megelőzést célzó intézkedé­sek sorából kiemelkedik a beteg növények és növényi részek azon­nali megsemmisítése. Kerüljük a túlöntözést, és ha kissé kockáza­tosnak is tűnik, de ésszerűen szellőztessünk. A rendszeres gyo­mirtással elkerülhetjük a gomba­betegségeknek kedvező zárt nö­vényállomány kialakulását. Tar­tózkodjunk továbbá minden olyan felesleges sérülést okozó te­vékenységtől, amely kaput nyit­hat a kórokozóknak. A növényi betegségeket gyak­ran a termesztő berendezések ta­lajában felszaporodó és onnan fertőző gombák okozzák. Ezért a berendezés több éves használata után gondoskodnunk kell a talaj fertődenítéséről, vagy a fóliahá­zat idővel célszerű fertőzésmen­tes területre költöztetni. A palántadőlést okozó gombacsoport kórokozói a következők: Pythy- um spp., Rhizoctonia solani, Fusa­rium spp., Alternaria alternata és Alternaria solani. E gombacsoport már a csírázástól a növény 6-7 le­veles koráig megtámadja a palán­tákat. Gazdanövénykörük megle­hetősen széles. Nálunk a palánta­ként nevelt zöldségeket fertőzik. A betegségnek kétféle megjelenési formája van, attól függően, hogy a kórokozók mikor támadják meg a növényt. Ha a magvakat a gombák által fertőzött talajba vetjük, azok hiá­nyosan kelnek ki, mert a csírakez­demények még a talajban elpusz­tulnak. A másik, jellegzetesebb károsítási forma, a már kikelt pa­lántákon jelentkezik. A palánták talajjal érintkező gyökérnyaki ré­sze fertőződik, megbámulva el­vékonyodik, s a növény elszára- dás nélkül kidől. Nedves körül­mények között elrothad, szára­zabb viszonyok között sötétre szí- neződik. A palánták a kórokozó gombák sugárirányú terjedésé­nek megfelelően foltokban dől­nek ki. A kártétel a szaporítólá­dákban foltszerűen jelentkezik, ám a tápkockás palántanevelés­ben is előfordul. Több védekezési módszer is lé­tezik. Az egyik a takaróföld fer­tőtlenítése, amely történhet a kö­vetkező gombaölő szerekkel: pl. Merpan 50 WP (0,25%), Dithane M 45, Novozir MN 80 vagy Previ- cur 607 SL (0,1%). A módszer előnye, hogy a kezelés után egy­két nappal vethetünk, ill. ültethe­tünk. A vegyszerek csak a talaj­ban élő gombák ellen hatnak. A sikeres magvetés érdekében a magtakarás után öntözzük be a talajt ezzel az oldattal (10 1 per- metlé/négyzetméter). A tűzdelés utáni védelem hasonló, csupán a permedé mennyisége változik (0,5-1 liter/m2). Ha ennek ellenére a fertőzés felüti a fejét, a megtámadott nö­vényeket haladéktalanul el kell távolítani. Az egészségeseket pe­dig növényvédő szeres oldattal bőségesen öntözzük be. Az állo­mányvédelem érdekében nagyon fontos, hogy a higiéniai előíráso­kat betartsuk. A növények folya­matos figyelésével, a beteg növé­nyek eltávolításával csökkenthet­jük a betegség terjedését, s ezzel a vegyszeres védekezések számát is. Nagyon fontos, hogy a ter­mesztésre mindig egészséges sza­porítóanyagot és fertőzésmentes vetőmagot használjunk! A talaj általában a palántadőlés leggyakoribb fertőzési forrása. A sűrű vetés kedvez a kórokozó megjelenésének. A túlöntözés, ezáltal a talaj levegődenné válá­sa, cserepesedése, a savanyú kém­hatás (pH 6-6,5) valamint a fény­hiány, szintén hajlamosító té­nyezőnek számít. A fehérpenészes tőhervadás a másik gyakori gombabeteg­ség. Tünetei hasonlóak, a beteg­ség talajból támad. A szártövön vizenyős foltok mutatkoznak, azokon fehér vattaszerű micéli- umbevonat képződik. A tő lan­kad, végül elpusztul. A fehérpe­nészes tőhervadás az uborkában, paradicsomban, paprikában salá­tában, borsóban, hüvelyesekben és az olajos növényekben okozza a legnagyobb károkat. A legtöbb hajtatóház talaja már fehérpenészes gombával fertőző­dött. Mivel a kórokozó szintén a talajból támad, ellene a gyakor­latban egy olyan biokészítmény használható, amely a talajt „ki­tisztítja” a benne levő károsító gombaspóráktól. A Conithyrium minitans antagonista gombát tar­talmazó, nálunk Contans WG né­ven forgalmazott szert ültetés előtt alkalmazzuk (4 dkg/ár). A Conithyrium minitans a gomba kitartó képletein élősködve szün­teti meg a fertőzés forrását. A föld három évig mentes marad a sú­lyos gazdasági károkat eredmé­nyező fehérpenészes gombától. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó Az 1880-as években a fran­ciaországi Bordeux környékén rájöttek arra, hogy ha a rézszul­fátot mésszel keverik, kiváló mix­túrát kapnak. A keverék mind a mai napig a klasszikus növényvé­delem egyik meghatározó készít­ménye. A réztartalmú készítményt Franciaországban kezdték hasz­nálni, később Magyarországon Lienhard György alkalmazta magcsávázásra. (Róla nevezték el a Lienhard-féle kosaras csává­zási.) Természetesen azóta már sokkal több rézhatóanyagú ké­szítményt kísérleteztek ki, me­lyek kiválóan hatnak a baktériu­mok, gombák, továbbá az algák és a moszatok ellen is. Kevesen tudják, hogy a csigák és a mezte­len csigák ellen is hatékonyak. Egyetlen egy kórokozó csoport van, amely ellen nem hatnak, ezek pedig a vírusok. A DDT porozószert már na­gyon régen kivonták a forgalom­ból, de hosszú éveken keresztül alkalmazták a mezőgazdaság­ban, továbbá minden olyan terü­leten, ahol rovarkártevők károsí­tottak, pusztítottak. A DDT ellen rezisztencia, tehát ellenálló ké­pesség alakult ki. Egyik klasszi­kus példája ez a rovarrezisztenci­ának. Egyébként a felszívódó ké­szítményeknél a rezisztencia ki­alakulásának a veszélye sokkal nagyobb, mint a hagyományos, felületi vagy kontakt, érintő mér­geknél. Ezért nagyon fontos, hogy a rezisztencia kialakulását megelőzzük. Ezt pedig úgy tud­juk elérni, hogy felváltva haszná­lunk különböző hatóanyagú, kü­lönböző hatásmechanizmusú ké­szítményeket. A rezisztencia kivédésének másik lehetősége pedig az, hogy szerkombinációkat használunk. Például kontakt és felszívódó ha­tású készítményeket kombiná­lunk egy permetbe, és ezzel ke­zeljük a növényeket. A rezisztenciával kapcsolatban még egy fontos tényről kell emlí­tést tenni: sajnos nagyon gyak­ran öröklődik az utódnemzedé­kekben. Tehát a kártevő utód­nemzedékei is rezisztenssé vál­nak egy adott készítménnyel szemben. Ilyenkor a készítmé­nyeket, amelyekkel szemben ellenállóképesség alakult ki, egy­szerűen ki kell vonni a forgalom­ból. (MR-bozsik) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______ Árf olyam EMU-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 37,499 54,240 1,303 5,023 26,786 Lengyel zloty Svéd korona 26,380 Svájci frank USA-dollár 9,627 Magyar forint (100) 14,322 4,002 Szlovén tollár (100) 15,645 23,913 31,069 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,35-38,35 29,89-31,55 1,27-1,33 13,75-15,05 OTP Bank 36,50-38,40 30,01-31,68 1,28-1,34 13,83-14,90 Postabank 36,53-38,47 30,30-31,84 1,27-1,33 12,52-16,12 Szí. Takarékpénztár 36,53-38,41 30,06-31,64 1,27-1,34 13,77-15,07 Tatra banka 36,40-38,34 29,98-31,58 1,28-1,34 13,85-14,99 UniBanka 36,37-38,27 29,91-31,48 1,28-1,34 14,06-14,80 Általános Hitelbank 36,37-38,31 29,92-31,51 1,27-1,34 13,86-14,92 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa március 16-án március 15-én március 15-én március 1-jén március 16-án március 15-én március 15-én sárgarépa 24 Sk/kg 14-20 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 14-25 Sk/kg 19 Sk/kg petrezselyem 44 Sk/kg 28-30 Sk/kg 35 Sk/kg 35 Sk/kg 35-38 Sk/kg 37-49 Sk/kg 44 Sk/kg burgonya (új) 13 (30-34) Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 10-15 Sk/kg 9,50 Sk/kg tojás 3,50-4,00 Sk Sk/db 3,10 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,90 Sk/db 2,50-2,90 Sk/db 2,90-3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16(100) Sk/kg 12(90) Sk/kg 12(100) Sk/kg 10 (60)Sk/kg 12(95) Sk/kg 10-15(109) Sk/kg 11 (95) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg 35 Sk/kg 29 Sk/kg 24 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 88-98 Sk/kg X X X 85 Sk/kg 70-104 Sk/kg 33-79 Sk/kg paradicsom 59 Sk/kg X X X 70-90 Sk/kg 40-60 Sk/kg 10-33 Sk/kg kelkáposzta 44 Sk/db 34-38 Sk/db 29 Sk/kg 30 Sk/kg 32-39 Sk/kg 34 Sk/kg 19 Sk/kg karalábé, újhagyma 35 Sk/kg, 20 Sk/csomó 20 Sk/kg, 15 Sk/csomó 25 Sk/kg, x 28 Sk/kg, x 11 Sk/db, x 20 Sk/kg 24-26 Sk/kg, x alma 26-33 Sk/kg 16-20 Sk/kg 15-18 Sk/kg 20 Sk/kg 22-25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 17-26 Sk/kg káposzta 15 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 16 Sk/kg 17 Sk/kg 13-16 Sk/kg méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg 100-130 (160) Sk/kg 120 (160) Sk/kg x (120) Sk/kg X 70-90 (100) Sk/kg 100-150 (240) Sk/kg savanyú káposzta 24 Sk/kg 22 Sk/kg 20 Sk/kg X 20 Sk/kg 25 Sk/kg 18 Sk/kg fejes saláta 28 Sk/db 15 Sk/db X X X 28-30 Sk/db X

Next

/
Thumbnails
Contents