Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-17 / 64. szám, péntek
10 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 17. www.ujszo.com Folyamatos növényvédelmet és -ápolást igényelnek Rózsák tavaszi metszése ISMERTETŐ A kúszórózsák metszése a vi- rágzási jellegtől függ. Az egyszer nyílók 2-3 évente periodikus ifjí- tást igényelnek: levágjuk a lugas idős, ágas-bogas, esetleg száradóban lévő letermett részeit, és helyükre 1-2 éves, erőteljes vesszőket, ill. gallyakat kötözünk. A folyton virágzó fajtákat a kordon- vagy lugas-szőlőhöz hasonlóan metsszük. A legerősebb hajtásokból a kordon vízszintes karjait neveljük ki először, majd azokon 30-40 cm-ként engedünk fel egy-egy virágzó főhajtást. Ez utóbbiakat minden tavaszon 2-3 rügyes csapokra metsszük vissza, így belőlük ismét erőteljes és gazdagon virágzó hajtások fejlődnek. Különlegesen kemény teleken a kordon kaijai elfagyhatnak. Ilyenkor az alulról előtörő nemes hajtásokból nevelünk újakat. A teahibrid rózsákat tavasszal a rügyfakadás után metsszük. Az idős, levirágzott részeket a legalsó 1-2 éves elágazásokig vágjuk vissza. Bokronként legalább 4, maximum 8 erőteljes nemes vessző maradjon, melyeket 3-5 rügyes csapokra kurtítunk. A metszlapot ferdén vágjuk a rügy felett 1,5 cm-rel. A metszéssel egyidőben kibontjuk és tőből eltávolítjuk az alany vad sarjait. A polyantha hibrid és a flori- bunda rózsákat a gyengébb növekedés ellensúlyozására erőteljesebben metsszük, mint a teahibrideket: egy tövön 4-5 csapot hagyjunk maximum 3 rüggyel, így kevesebb, de nagyobb virágernyőt hoznak. A nemes rózsák folyamatos növényvédelmet is kívánnak. A kórokozók közül leginkább a rózsa- lisztharmat és a rózsarozsda, a rovarkártevők közül pedig a levéltet- vek, pajzstetvek, atkák és tripszek károsíthatják. Ellenük rendszeres gombaölő és rovarölő szeres permetezéssel védekezzünk. (Győry) A rózsák metszésének fő időszaka a tavasz. A képen látható Chollou- cuz, azaz Csallóköz törperózsát Győry Szilveszter nemesítése. (Somogyi Tibor felvétele) A génmódosított Bt-kukorica bevezetésével a földek cry-toxin koncentrációja abnormális méretekre nőne Beváltja-e a nagy reményeket? (A szerző archívumából) A biotechnológiai eljárások gyakorlati alkalmazása terén az utóbbi évtizedben óriási fejlődés ment végben. A modern biotechnológia a kukoricanemesítés egy sajátos új formája lehet, amely számos új módszert, technológiát foglal magába, beleértve a génsebészetet, génterápiát, a transzgéni- kus élőszervezetekkel folytatott tevékenységeket. KÁSA SZILÁRD A klasszikus növénynemesítés alapvetően a tradicionális mende- lisztikus hagyományokra támaszkodik. A gének átvitelével operáló génsebészeti beavatkozások viszont a szexuális úton történő keresztezés helyett, más fajból származó DNS-molekulákbói kivágott gének átültetésén alapszik az átalakításra szánt szervezet DNS-mole- kulájába, több-kevesebb sikerrel. A kérdés csupán az, hogy azok hasonlóképp fognak-e majd működni, mint az eredeti szervezetben? Ivaros szaporodás csakis azonos, vagy testvérfajok közt lehetséges. Azonban genetikai módosítással akár állati gének is átvihetők a növényekbe, így új, eddig még soha nem tapasztalt növényi tulajdonságok jelennek meg. Hasonló génátvitel eredménye a Bt-kukorica is. A Bt-növények maguk termelik a kártevők, például a kukoricamoly elleni vegyszert, az úgynevezett cry-méreg előanyagot, így nincs szükség rovarölő szer használatára. A cry-gén a Bacillus thuringiensis nevű talajbaktériumból származik. Innen ered a Bt elnevezés is. Ez a méreg előanyag valójában egy fehérje, és csak a kukoricamoly lárva bélrendszerébe kerülve, a Bt-kukorica szövet elfogyasztása után fejti ki mérgező hatását. Ezen elv alapján a biotermesztésben is használatosak a Bacillus thuringiensis alapú környezetbarát készítmények, mint például Biobit WP vagy a Novodor FC. A két módszer közt azonban lényeges különbség van. A biogazdaságokban a növényeket csak akkor permetezik, ha erre a sok kártevő miatt valóban szükség van, és a szer gyorsan lebomlik a természetben. Ezzel szemben a Bt-kukorica minden egyes sejtjét úgy programozták be, hogy azok a nap 24 óráján át minél több cry- toxint termeljenek. A legtöbb cry- méreg előanyag a levelekben található, a legkevesebbet a kukoricaszemek valamint a virágpor tartalmazza. Viszont a kukorica tarló maradványaival nagy mennyiség kerül belőle a környezetünkbe. A Bt-kukorica bevezetésével a szántóföldek cry-toxin koncentrációja abnormális méreteket öltene. Ez pedig a kukorica kártevőit cry- toxin rezisztencia kifejlődésére ösztönözné. A rezisztencia megjelenése nemcsak a Bt-kukorica cry- toxin hatásosságának megszűnéséhez vezet, hanem a Bt-toxin alapú környezetbarát növényvédő szerek hatástalanságához is. A cry- toxin hatékonyság csökkenésének esélye olyan nagy, hogy még a biotechnológiai ipar és a szabályozó hatóságok is óvintézkedéseket javasolnak. A Bt-rezisztencia kialakulásának lelassítása érdekében azokon a területeken, ahol Bt-ku- koricát termesztenek, az összes bevetendő területnek a 20%-át hagyományos kukoricával ajánlják bevetni. Ez a kukoricamoly cry-ha- tóanyag érzékenységét hivatott Károsít a kukoricamoly megőrizni. Ezen elv alapján a Bt- kukorica mentes területeken élő nem rezisztens kártevők kereszteződnének a rezisztensekkel, és így az utódok nem örökölnék a rezisztenciát, mivel a Bt-rezisztenci- át hordozó gén receszív. Azonban a világ Bt-kukorica piacán, az ilyen védő övezetek kialakítása a gyakorlatban szinte ellenőrizhetetlen. A rezisztencia gyors megjelenése így elkerülhetetlennek látszik és számolni kell vele. Magas kukoricamoly fertőzése esetén néhány százalékos terméshozam növekedés valóban tapasztalható volna, ez azonban nem kompenzálná a termelőket a Bt- kukorica vetőmag magasabb áráért és a magasabb termelési költségekért. További problémát jelenthet a megfelelő izolációs távolság betartása a Bt-kukorica és nem Bt- kukorica termőterületek közt. Szél segítségével, keresztbeporzással beszennyeződhetnek azok a kukoricatáblák is, ahol eredetileg nem Bt-kukorica termesztésével számoltak. A kukoricatermesztés észszerű ökológiai és társadalmi szükségletei szöges ellentétben állnak a piac szabadságát hirdető, minden más elv fölé emelő gazdaságpolitikai struktúrával. Az EU-ban már több genetikailag módosított kukoricát regisztráltak: MON 810 - Monsanto, MON 809 - Pioneer, T25 - AgrEvo, Btll - Novartis, Btl76 - CibaGeigy (Bo- korová M., 2004). Ha nem tesszük fel a Bt-kukoricatermesztéssel szemben támasztott kérdéseket, és azokat nem vizsgáljuk kellőképpen, akkor az a veszély fenyeget, hogy majd csak tényként kezelhetjük a bekövetkező esetleges negatív hatásokat. Egyébként a szlovák partlament épp tegnap tárgyalta és hagyta jóvá a GMO-növények termesztésére vonatkozó jogszabályt. A szerző kukoricanemesítő Időszerű házikerti teendők Monília ellen háromszoros védekezés ajánlott Ültessünk fejes salátát Veszélyes betegségek ÖSSZEFOGLALÓ A fejes salátát tavasztól őszig, más növények közé is ültetheljük. Kora tavasszal vásároljunk palántát, később vessük a salátamagot szaporítóágyba. A palántákat március közepétől hidegágyba vagy fólia alá ültessük. A sor- és tőtávolság 25-35 cm legyen a fajta helyigényétől függően. Április elejétől a vetőmag már szabadföldbe kerülhet. Augusztus végén ismét fólia alá ültessünk. Az ültetéstől a szedésig általában 6-8 hét telik el. A csírázáshoz 15-18 C fok az optimális hőmérséklet. A fejes saláta fény- és vízigényes, talajra kevéssé érzékeny, de magas sótartalmú talajon rosszul fejlődik. Hasonlóképpen érzékeny az öntözővíz sótartalmára is. Nyáron a nagy-melegben és sok fény hatására könnyen felmagzik. A fajta megválasztáson túl árnyékolással védekezhetünk a magszárképződés ellen. A talajt gyakran öntözzük, és lazítsuk. A műtrágyázással legyünk óvatosak, mert a növény leveleiben koncentrálódhat a nitrát és a fémek is. Ha istállótrágyáztunk, a trágyázást követő második évben ültethetünk salátát. A sárgarépa, gyökér, pasztinák, vöröshagyma és fokhagyma is ekkor ültethető. ( www.kertpont.hu ) ISMERTETŐ Az utóbbi évek növényvédelmi problémái különösen ráirányították a figyelmet a tavaszi megelőző védekezések fontosságára, azon belül is a csonthéjasok növényvédelmére. A kertészek réme a monília, amely főleg koratavasszal károsít. A meggyfa úgy néz ki, mintha leforrázták volna. De nemcsak a meggyfát károsítja, hanem a többi csonthéjas növényt is. Először a virágot fertőzi, majd a fiatal termést, később a vesszőt károsítja. A monília nagyon veszélyes betegség. Alapelv, hogy lehetőség szerint virágzásban ne permetezzünk rovarölő szerrel, különösen olyannal, amely a méhekre és a hasznos élőszervezetekre veszélyes. Általában a monília ellen hatékony készítmények nem veszélyesek a hasznos élőszervezetekre, méhekre. Mivel a monília virágfertőző gomba, a legfontosabb védekezési időpont a csonthéjasok virágzása, ezért kell a kórokozó ellen egy úgynevezett hármas blokk-kezelést végezni: a virágzás kezdetén, fővirágzásban és a virágzás végén. A vegetáció előre haladtával megjelennek a következő kártevők és betegségek. Ilyen például a gno- mónia, amely a levelet és vesszőt is károsítja. (MR-BG) 1 000 autó - BRATISLAVA, Panónska cesta 39, hé.-va.: 8-21 ŽILINA, Pri celulózke, hé.-va.: 8-20 • KOŠICE, Medzi mostárni 5, hé.-va.: 8-20 0268 268 268 * 041 507 4141 055 799 5859 Ötajtós ŠKODA FABIA 1 4i, 2002, szervó, központi zár, légzsák, Szlovákiában újonnan eladott, 1. tulaj., szervizkönyv. AAA AUTO Autocentruml BP-6-10884
