Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-02 / 51. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 2. www.ujszo.com RÖVIDEK David Irving Anna Frankról London. David Irving, a holokausztot kétségbe vonó brit történész szerint a koncentrációs táborban meghalt holland zsidó kislány, Anna Frank története is az ő nézeteit igazolja. Irving-t első fokon 3 évi börtönre ítélte a bécsi bíróság egy korábbi, holokauszttagadó ausztriai előadása miatt. Most cellájából a BBC rádiónak adott, teljes terjedelmében kedd este közzétett nyilatkozatában azt mondta: Anna Frank családját sem gázosították el a koncentrációs táborban, sőt amikor családtagjai megbetegedtek, „SS-orvosok gondoskodtak róluk ... ketten életben is maradtak”. Hozzátette: „az egész Anna Frank-sztori azt igazolja, hogy nekem van igazam”. A kérdésre: elfogadja-e, hogy a náci Németországban létezett szervezett program a zsidók kiirtására, amelyet Adolf Hitler felügyelt, Irving azzal kérdezett vissza: ismerve a németek kíméleden hatékonyságát, hogyan élhettek volna tűi eny- nyien egy olyan programot, amely a zsidók teljes kiirtására irányult? (MTI) Al-kaidás rabok lázadása Altimán. Hat vagy nyolc börtönőrt tartott fogva túszként Jordániában egy am- máni börtönben az al-Kai- dával szimpatizáló rabok egy csoportja. Azt követelték, hogy egy fegyintézetben vonják össze a különböző börtönökben őrzött terroristákat. A jordániai közbiztonsági szolgálat szóvivője, Basír Daadzsa őrnagy cáfolta tegnap azokat a híreszteléseket, hogy a börtönlázadás áldozatokat követelt volna. Azt áhította, ellenőrzés alatt tartják a helyzetet mind az ammáni börtönben, mind a többi fegyintézetben, amelyekben egyes hírek szerint szintén voltak zavargások. A túszokat kora este elengedték. (MTI) Életben lehet az újságírónő Bagdad. Az Iraki Iszlám Hadsereg rabolta el január elején Jill Carroll amerikai újságírónőt - közölte Báker Szulág iraki belügyminiszter. Értesülései szerint a Christian Science Monitor szabadúszó munkatársa még életben Van, annak ellenére, hogy az emberrablók által megjelölt határidő vasárnap már lejárt. A túsz fogva tartói korábban közölték: kivégzik foglyukat, ha a bagdadi kormány nem ereszti szabadon a bebörtönzött iraki nőket. (MTI) Jill Carroll (Képarchívum) Optimista elnöki ígéret: bin Ladent elkapják, az al-Kaidát felszámolják Bush Ázsia felé fordul Indiában főleg a muzulmánok tiltakoznak a látogatás ellen (ČTK/AP-felvétel) Kabul/Újdelhi. George Bush biztos abban, hogy törvény elé állítják Oszama bin Ladent. Az amerikai elnök ezt tegnap mondta az afgán fővárosban, ahol váratlan és rövid látogatást tett útban India felé. ÖSSZEFOGLALÓ Bush most járt először Afganisztánban, bár az amerikai erők már 2001 őszén elűzték a hatalomból a szélsőséges tálibokat. Bush célja az volt, hogy kifejezze az USA támogatását a kabuli kormánynak, amely az amerikai erőkkel együtt ugyan, de egyre nehezebb küzdelmet vív a tálib lázadók és az al- Kaida fegyveresei ellen. Jelenleg 19 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az országban. „Nem az a kérdés, hogy kézre kerülnek-e, hanem az, hogy mikori’ -jelentette ki Bush a Hamid Karzai afgán elnökkel közös sajtó- tájékoztatón az al-Kaida fejeként emlegetett szaúdi milliárdosra és Omar mohára, a vallási fanatikus tálib mozgalom vezérére utalva. „A hajsza folytatódik bin Laden és cinkosai után” - fűzte hozzá, s azt áhította, lassan de biztosan haladást értek el az al-Kaida-hálózat fölszámolásában. Egyébként Bush hosszú idő után most először nyilatkozott bin Ladenről. Az elnök megígérte, Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel folytatandó - a hét végén kezdődő - tárgyalásán felveti a Pakisztánból Afganisztánba átszivárgó fegyveresek ügyét. „E beszivárgások kárt okoznak barátainknak, szövetségeseinknek és az amerikai csapatoknak. Ez lesz a megbeszélések egyik témája.” Iránnal kapcsolatban megismételte Washington álláspontját: nem szabad megengedni, hogy Teherán atomfegyvert fejlesszen ki. Támogatta azt az orosz javaslatot, hogy az iráni atomprogram körüli aggályok eloszlatására létesüljön orosz-iráni közös vállalat, s így az iráni urán dúsítása orosz területen és ellenőrzés alatt folyna. Bush a nap folyamán továbbutazott korábban hivatalosan bejelentett háromnapos indiai vizitjére. Látogatása ellen - az elmúlt napokhoz hasonlóan - tegnap is tízezrek tiltakoztak. Egyes hírek szerint csak a fővárosban, Újdelhiben elérte a százezret a tüntetők száma. (MTI, ú) Csapásmérés bujkáló terroristákra Iszlámábád. Bush elnök afganisztáni látogatásának idején erőteljes csapást mértek a pakisztáni biztonsági erők az afganisztáni-pakisztáni határtérségben bujkáló terroristákra. Egy illetékes szerint a légierő helikoptereit is bevetették a hegyvidékes területen meghúzódó milicisták elleni műveletben, és legkevesebb negyven terroristát megöltek vagy megsebesítettek. Egy pakisztáni katona meghalt, 15 megsebesült. A pakisztáni vezetés elébe ment Bush várható kérésének, (s, ú) Több tucat halott és sérült Bagdadban - ismét robbantottak egy síita piacon Szaddám vállalta a felelősséget ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Huszonhat halálos áldozata és hatvannyolc sebesültje van három autós robbantásnak, amelyeket egy órán belül követtek el tegnap délelőtt az iraki fővárosban. Az egyik, parkoló gépkocsiba rejtett pokolgép Bagdad délkeleti részén, a zömmel síiták lakta el- Dzsadída kerületben lépett működésbe egy zsúfolt piacon. Itt a robbanás 23 embert ölt meg, 58-an megsebesültek. A tizennegyedik tárgyalási nappal folytatódott tegnap Szaddám Húszéin volt iraki elnök és társai büntetőpere, majd - valamivel több mint négyórás tárgyalás után - a pert március 12-éig elnapolták. A vád sorompóba szólította utolsó hét tanúját, megjelent az összes vádlott és Halü ad-Dulaimi vezető védő kivételével valamennyi ügyvéd. A diktátora és hét társa ellen az a vád, hogy a Szaddám ellen 1982júliusában megkísérelt merénylet megtorlásaként csaknem másfél száz embert ölettek meg Dudzsaü síita városka lakói közül. A vád igyekszik bizonyítani, hogy a kínzásokat és kivégzéseket a rezsim vezetői rendelték el. Dzsaafar el-Muszávi ügyész bemutatott egy levelet, amelyben Szaddám kegyelmet ad a merényletben való részvételért halálra ítélt 148 dudzsaüi közül kettőnek, egy akkor 63 éves és egy 50 éves családfőnek. Az idősebbiknek három fiát kivégezték a merényletben való érintettsége miatt, egy negyediket pedig még az akció napján megöltek. A fiatalabb halálraítéltnek az egyik fiát szintén kivégezték, egy másik fia pedig eltűnt. Szaddám a tárgyalás berekesztése előtt jelezte a bírónak, hogy szólni szeretne. Beismerte, hogy ő volt az, aki elrendelte az életére törő, utóbb kivégzett síiták perbe fogását, ő adott utasítást a merénylők földjeinek elkobzására, a dudzsaüi gyümölcsösök feldúlására. Azt mondta, amit tett, nem bűncselekmény. „Bűnnek számít az, ha bíróság elé állítunk valakit, aki tüzet nyitott egy államfőre?” (MTI, ú) Várady Tibor szerint elvitathatják a hágai Nemzetközi Bíróság joghatóságát Áldozatok és elkövetők összemosása MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Valós esély van arra, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság - nem tévesztendő össze a hágai Nemzetközi Törvényszékkel - illetéktelennek mondja magát a Szarajevó által népirtás és agresszió címén Belgrád ellen indított háborús kártérítési per lefolytatására. Ezt a belgrádi Politikának mondta Várady Tibor Budapesten élő jogászprofesszor, aki tagja a Belgrád nevében eljáró jogászcsoportnak. A 13 éve folyó eljárás záró szakasza hétfőn kezdődött, az alperes fél március 8-tól fejti ki álláspontját. Várady Tibor még egyszer megpróbálja elvitatni az ENSZ- törvényszék joghatóságát arra hivatkozva, hogy a háborús kártérítés benyújtása idején, 1993 márciusában Jugoszlávia nem volt tagja az ENSZ-nek, így nem vonatkozott rá a népirtásról szóló konvenció sem, ami alapvető feltétele annak, hogy népirtás címén ítélkezhessenek az ország felett. A jogtudós rámutatott: a Nemzetközi Törvényszék 2004-ben ugyanígy érvelve elutasította Belgrád keresetét a NATO vezető tagországai ellen, amelyek levezényelték 1999-ben Jugoszlávia bombázását. Várady emlékeztetett: az ENSZ-törvény- szék 15 bírája közül akkor csak nyolcán szavazták meg a döntést, heten pedig elutasították az érvelést éppen arra hivatkozva, hogy ez hatással lenne Szarajevó és Belgrád jogi vitájára. Várady szerint a felperes egyelőre nem nevezte meg hivatalosan a kártérítési követelés nagyságát, de az elmúlt években 300 milliárd dolláros összeget is emlegettek. Elmarasztaló ítélet esetén nagy teher nehezedne Szerbia-Montenegró polgárainak vállára. „Szerintem ez nem lenne méltányos, és remélem, hogy ez nem is következik be” - mondta, rámutatva arra: a kereset benyújtása idején etnikai vonal mentén különült el a két háborús fél, míg a perben az államok és nem a népek állnak egymással szemben. Élmarasztaló ítélet esetén Bosznia-Hercegovinát népirtás áldozatává nyilvánítanák, és az „áldozati oldalon” lenne a boszniai Szerb Köztársaság is, míg Szerbia- Montenegró polgárai lennének az „elkövető oldalán”, és mindenki fizetné a kártérítést, beleértve a szandzsáki bosnyákokat és a vajdasági magyarokat is. Elítélte az egykori szovjet vezetés lépéseit Putyin is vár gesztusokat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap találkozott a négy parlamenti párt vezetőjével a Magyar Nemzeti Múzeumban. E találkozó előtt a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó orosz elnök, valamint Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében nyitották meg az Oroszországból hazakerült sárospataki könyveket bemutató kiállítást. Az orosz elnök a találkozón, amelyet az MTI értesülése szerint Putyin kérésére tartottak, biztosította a pártelnököket arról, hogy Oroszország a kétoldalú viszony fejlesztésére törekszik. Megjegyezte ugyanakkor, a sárospataki könyvek visszaadásához hasonló gesztusoknak kölcsönöseknek kell lenniük. Putyin üdvözölte, hogy Magyar- ’országon a választások előtt minden fő politikai erő az oroszmagyar kapcsolatok fejlesztése mellett teszi le a voksot. Úgy értékelte, ma szélesebb eszköztára van az együttműködésnek, mint az egykori Szovjetunió és Magyarország között, hiszen a sárospataki könyvek korábban nem juthattak vissza tulajdonosaikhoz. Közölte: ha meghívást kap, Oroszország feltétlenül képviseltetni fogja magát az ’56-os emlékünnepségen, ám egyelőre nem tudni, müyen szinten. Hangsúlyozta, Moszkva elítéli az egykori szovjet vezetés lépéseit, ezt már Borisz Jelcin elnök kifejezte 1992-ben. „Oroszországnák semmi köze az akkori Szovjetunióhoz” - tette hozzá. Ugyanakkor nem rejtette véka alá aggodalmát: az ’56-os forradalom évfordulóját Magyarországon oroszellenes hangulat szítására használhatják fel, ez pedig aláaknázhatja a kétoldalú kapcsolatokat. Az orosz elnök a délutáni órákban Budapestről hivatalos látogatásra Prágába utazott. Orosz elnök és magyar puli barátkozása. A puli a Gyurcsány családhoz tartozik. (SITA/AP-felvétel) Ceku lehet az új koszovói miniszterelnök Kosumi lemondott MTl-HÍR Pristina. Benyújtotta tegnap lemondását Bajram Kosumi koszovói miniszterelnök. Azzal indokolta lépését, hogy egy leváltására irányuló kezdeményezés esetén a parlamentben nem kapott volna elegendő támogatást. Megfigyelők szerint Kosumi munkájával elégededen volt a pártja is, ezért szorgalmazta leváltását. Az Express pristinai napilap arról írt, hogy a miniszterelnöki poszt várományosa Ágim Ceku egykori gerillavezér, a Koszovói Védelmi Hadtest parancsnoka. Kosumi egy éve vezette a tartományi kormányt, miután elődje, Ramus Haradinaj feladta magát Hágának. Pozitív jelzéseket kapott az orosz államfőtől Izrael megenyhült ÖSSZEFOGLALÓ Gáza. Felrobbant egy gépkocsi tegnap délelőtt a palesztin pénzügyminisztérium épülete előtt, és meghalt benne az Iszlám Dzsihád szervezet egyik vezetője. Hírforrások szerint a 39 éves Abu al- Valídot, a Dzsihád katonai szárnyának, az al-Kudsz Brigádoknak a ciszjordániai és gázai övezeti vezetőjét az izraeli fegyveres erők vették célba, de izraeli részről még nem kommentálták az akciót. Az incidens néhány órával azután történt, hogy palesztin fegyveresek a Gázai övezetből rakétát lőttek ki Askelón izraeli városra. Izrael enyhített az erős bírálaton, amellyel Oroszországot illette, amiért az hajlandó tárgyalni a Ha- másszal. Az izraeli kabinet közölte: pozitív jelzéseket kaptak Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. Izraeli illetékesek korábban azzal vádolták Moszkvát, hogy kést döfött Izrael hátába, amikor tárgyalásokra hívta a Hamász vezetőit. (MTI, ú) Guantánamóról nyilatkozott két amerikai tiszt Foglyokat szállítanak haza MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Guantánamo. A Pentagon saját hazájukba akarja átszállítani a guantánamói foglyok egyharma- dát egy tavalya vizsgálat után. Ezt a kubai amerikai támaszponton közölte egy tiszt. Tom Quinn kapitány azt mondta a sajtónak, a bázison még fogva tartott mintegy 500 főből, akiket a terrorizmus elleni háború keretében fogtak el, 119 esetben immár nem szükséges, hogy Guantánamón őrizzék őket, ezért hazájuk börtöneibe szállítják át őket. További 14 főt pedig szabadon engednek, mert már nem jelentenek veszélyt az USA-ra. A sajtótájékoztatón Moe Davis amerikai ezredes, a guantánamói rendkívüli katonai bíróság főügyésze elismerte, igen lassú az eljárási folyamat a gyanúsítottak ügyében, akik között akadnak olyanok, akik már negyedik éve raboskodnak Guantánamón. Állítása szerint mindent elkövettek tíz fogva tartott bíróság elé állításáért, de azzal vádolta őket, hogy mindent megtettek a tárgyalás elkerülésére. „Úgy félnek a tényéktől, mint Drakula a fénytől” - mondta Davis.