Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-02 / 51. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 2. www.ujszo.com RÖVIDEK David Irving Anna Frankról London. David Irving, a holokausztot kétségbe vonó brit történész szerint a kon­centrációs táborban meghalt holland zsidó kislány, Anna Frank története is az ő nézete­it igazolja. Irving-t első fokon 3 évi börtönre ítélte a bécsi bí­róság egy korábbi, holo­kauszttagadó ausztriai elő­adása miatt. Most cellájából a BBC rádiónak adott, teljes ter­jedelmében kedd este közzé­tett nyilatkozatában azt mondta: Anna Frank családját sem gázosították el a koncent­rációs táborban, sőt amikor családtagjai megbetegedtek, „SS-orvosok gondoskodtak róluk ... ketten életben is ma­radtak”. Hozzátette: „az egész Anna Frank-sztori azt igazolja, hogy nekem van igazam”. A kérdésre: elfogadja-e, hogy a náci Németországban létezett szervezett program a zsidók kiirtására, amelyet Adolf Hit­ler felügyelt, Irving azzal kér­dezett vissza: ismerve a néme­tek kíméleden hatékonyságát, hogyan élhettek volna tűi eny- nyien egy olyan programot, amely a zsidók teljes kiirtásá­ra irányult? (MTI) Al-kaidás rabok lázadása Altimán. Hat vagy nyolc börtönőrt tartott fogva túsz­ként Jordániában egy am- máni börtönben az al-Kai- dával szimpatizáló rabok egy csoportja. Azt követelték, hogy egy fegyintézetben von­ják össze a különböző börtö­nökben őrzött terroristákat. A jordániai közbiztonsági szol­gálat szóvivője, Basír Daadzsa őrnagy cáfolta tegnap azokat a híreszteléseket, hogy a bör­tönlázadás áldozatokat köve­telt volna. Azt áhította, ellen­őrzés alatt tartják a helyzetet mind az ammáni börtönben, mind a többi fegyintézetben, amelyekben egyes hírek sze­rint szintén voltak zavargá­sok. A túszokat kora este elen­gedték. (MTI) Életben lehet az újságírónő Bagdad. Az Iraki Iszlám Hadsereg rabolta el január ele­jén Jill Carroll amerikai újság­írónőt - közölte Báker Szulág iraki belügyminiszter. Értesü­lései szerint a Christian Scien­ce Monitor szabadúszó mun­katársa még életben Van, an­nak ellenére, hogy az ember­rablók által megjelölt határidő vasárnap már lejárt. A túsz fogva tartói korábban közöl­ték: kivégzik foglyukat, ha a bagdadi kormány nem ereszti szabadon a bebörtönzött iraki nőket. (MTI) Jill Carroll (Képarchívum) Optimista elnöki ígéret: bin Ladent elkapják, az al-Kaidát felszámolják Bush Ázsia felé fordul Indiában főleg a muzulmánok tiltakoznak a látogatás ellen (ČTK/AP-felvétel) Kabul/Újdelhi. George Bush biztos abban, hogy törvény elé állítják Oszama bin Ladent. Az amerikai elnök ezt tegnap mondta az afgán fővárosban, ahol váratlan és rövid látogatást tett út­ban India felé. ÖSSZEFOGLALÓ Bush most járt először Afganisz­tánban, bár az amerikai erők már 2001 őszén elűzték a hatalomból a szélsőséges tálibokat. Bush célja az volt, hogy kifejezze az USA tá­mogatását a kabuli kormánynak, amely az amerikai erőkkel együtt ugyan, de egyre nehezebb küzdel­met vív a tálib lázadók és az al- Kaida fegyveresei ellen. Jelenleg 19 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot az országban. „Nem az a kérdés, hogy kézre kerülnek-e, hanem az, hogy mi­kori’ -jelentette ki Bush a Hamid Karzai afgán elnökkel közös sajtó- tájékoztatón az al-Kaida fejeként emlegetett szaúdi milliárdosra és Omar mohára, a vallási fanatikus tálib mozgalom vezérére utalva. „A hajsza folytatódik bin Laden és cinkosai után” - fűzte hozzá, s azt áhította, lassan de biztosan hala­dást értek el az al-Kaida-hálózat fölszámolásában. Egyébként Bush hosszú idő után most elő­ször nyilatkozott bin Ladenről. Az elnök megígérte, Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel folytatandó - a hét végén kezdő­dő - tárgyalásán felveti a Pakisz­tánból Afganisztánba átszivárgó fegyveresek ügyét. „E beszivárgá­sok kárt okoznak barátainknak, szövetségeseinknek és az ameri­kai csapatoknak. Ez lesz a megbe­szélések egyik témája.” Iránnal kapcsolatban megismételte Wa­shington álláspontját: nem sza­bad megengedni, hogy Teherán atomfegyvert fejlesszen ki. Támo­gatta azt az orosz javaslatot, hogy az iráni atomprogram körüli ag­gályok eloszlatására létesüljön orosz-iráni közös vállalat, s így az iráni urán dúsítása orosz terüle­ten és ellenőrzés alatt folyna. Bush a nap folyamán tovább­utazott korábban hivatalosan be­jelentett háromnapos indiai vizit­jére. Látogatása ellen - az elmúlt napokhoz hasonlóan - tegnap is tízezrek tiltakoztak. Egyes hírek szerint csak a fővárosban, Újdel­hiben elérte a százezret a tünte­tők száma. (MTI, ú) Csapásmérés bujkáló terroristákra Iszlámábád. Bush elnök afganisztáni látogatásának idején erőteljes csapást mértek a pakisztáni biztonsági erők az afganisztáni-pakisztáni határtérségben bujkáló terroristákra. Egy illetékes szerint a légierő he­likoptereit is bevetették a hegyvidékes területen meghúzódó milicisták elleni műveletben, és legkevesebb negyven terroristát megöltek vagy megsebesítettek. Egy pakisztáni katona meghalt, 15 megsebesült. A pakisztáni vezetés elébe ment Bush várható kérésének, (s, ú) Több tucat halott és sérült Bagdadban - ismét robbantottak egy síita piacon Szaddám vállalta a felelősséget ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Huszonhat halálos ál­dozata és hatvannyolc sebesültje van három autós robbantásnak, amelyeket egy órán belül követtek el tegnap délelőtt az iraki főváros­ban. Az egyik, parkoló gépkocsiba rejtett pokolgép Bagdad délkeleti részén, a zömmel síiták lakta el- Dzsadída kerületben lépett műkö­désbe egy zsúfolt piacon. Itt a rob­banás 23 embert ölt meg, 58-an megsebesültek. A tizennegyedik tárgyalási nap­pal folytatódott tegnap Szaddám Húszéin volt iraki elnök és társai büntetőpere, majd - valamivel több mint négyórás tárgyalás után - a pert március 12-éig elnapolták. A vád sorompóba szólította utolsó hét tanúját, megjelent az összes vádlott és Halü ad-Dulaimi vezető védő ki­vételével valamennyi ügyvéd. A diktátora és hét társa ellen az a vád, hogy a Szaddám ellen 1982júliusá­ban megkísérelt merénylet megtor­lásaként csaknem másfél száz em­bert ölettek meg Dudzsaü síita vá­roska lakói közül. A vád igyekszik bizonyítani, hogy a kínzásokat és kivégzéseket a rezsim vezetői ren­delték el. Dzsaafar el-Muszávi ügyész bemutatott egy levelet, amelyben Szaddám kegyelmet ad a merényletben való részvételért ha­lálra ítélt 148 dudzsaüi közül kettő­nek, egy akkor 63 éves és egy 50 éves családfőnek. Az idősebbiknek három fiát kivégezték a merénylet­ben való érintettsége miatt, egy ne­gyediket pedig még az akció napján megöltek. A fiatalabb halálraítélt­nek az egyik fiát szintén kivégezték, egy másik fia pedig eltűnt. Szaddám a tárgyalás berekeszté­se előtt jelezte a bírónak, hogy szól­ni szeretne. Beismerte, hogy ő volt az, aki elrendelte az életére törő, utóbb kivégzett síiták perbe fogá­sát, ő adott utasítást a merénylők földjeinek elkobzására, a dudzsaüi gyümölcsösök feldúlására. Azt mondta, amit tett, nem bűncselek­mény. „Bűnnek számít az, ha bíró­ság elé állítunk valakit, aki tüzet nyitott egy államfőre?” (MTI, ú) Várady Tibor szerint elvitathatják a hágai Nemzetközi Bíróság joghatóságát Áldozatok és elkövetők összemosása MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Valós esély van arra, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság - nem tévesztendő össze a hágai Nemzetközi Törvényszékkel - ille­téktelennek mondja magát a Sza­rajevó által népirtás és agresszió címén Belgrád ellen indított hábo­rús kártérítési per lefolytatására. Ezt a belgrádi Politikának mondta Várady Tibor Budapesten élő jo­gászprofesszor, aki tagja a Belgrád nevében eljáró jogászcsoportnak. A 13 éve folyó eljárás záró sza­kasza hétfőn kezdődött, az alperes fél március 8-tól fejti ki álláspont­ját. Várady Tibor még egyszer megpróbálja elvitatni az ENSZ- törvényszék joghatóságát arra hi­vatkozva, hogy a háborús kártérí­tés benyújtása idején, 1993 márci­usában Jugoszlávia nem volt tagja az ENSZ-nek, így nem vonatkozott rá a népirtásról szóló konvenció sem, ami alapvető feltétele annak, hogy népirtás címén ítélkezhesse­nek az ország felett. A jogtudós rá­mutatott: a Nemzetközi Törvény­szék 2004-ben ugyanígy érvelve elutasította Belgrád keresetét a NATO vezető tagországai ellen, amelyek levezényelték 1999-ben Jugoszlávia bombázását. Várady emlékeztetett: az ENSZ-törvény- szék 15 bírája közül akkor csak nyolcán szavazták meg a döntést, heten pedig elutasították az érve­lést éppen arra hivatkozva, hogy ez hatással lenne Szarajevó és Belgrád jogi vitájára. Várady szerint a felperes egyelő­re nem nevezte meg hivatalosan a kártérítési követelés nagyságát, de az elmúlt években 300 milliárd dolláros összeget is emlegettek. El­marasztaló ítélet esetén nagy teher nehezedne Szerbia-Montenegró polgárainak vállára. „Szerintem ez nem lenne méltányos, és remélem, hogy ez nem is következik be” - mondta, rámutatva arra: a kereset benyújtása idején etnikai vonal mentén különült el a két háborús fél, míg a perben az államok és nem a népek állnak egymással szemben. Élmarasztaló ítélet ese­tén Bosznia-Hercegovinát népirtás áldozatává nyilvánítanák, és az „áldozati oldalon” lenne a boszniai Szerb Köztársaság is, míg Szerbia- Montenegró polgárai lennének az „elkövető oldalán”, és mindenki fi­zetné a kártérítést, beleértve a szandzsáki bosnyákokat és a vaj­dasági magyarokat is. Elítélte az egykori szovjet vezetés lépéseit Putyin is vár gesztusokat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap találkozott a négy parlamenti párt vezetőjével a Magyar Nemzeti Múzeumban. E találkozó előtt a hivatalos látogatá­son Magyarországon tartózkodó orosz elnök, valamint Sólyom Lász­ló köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében nyitották meg az Oroszországból hazakerült sárospataki könyveket bemutató kiállítást. Az orosz elnök a találkozón, amelyet az MTI értesülése szerint Putyin kérésére tartottak, biztosí­totta a pártelnököket arról, hogy Oroszország a kétoldalú viszony fejlesztésére törekszik. Megjegyez­te ugyanakkor, a sárospataki köny­vek visszaadásához hasonló gesz­tusoknak kölcsönöseknek kell len­niük. Putyin üdvözölte, hogy Magyar- ’országon a választások előtt min­den fő politikai erő az orosz­magyar kapcsolatok fejlesztése mellett teszi le a voksot. Úgy érté­kelte, ma szélesebb eszköztára van az együttműködésnek, mint az egykori Szovjetunió és Magyaror­szág között, hiszen a sárospataki könyvek korábban nem juthattak vissza tulajdonosaikhoz. Közölte: ha meghívást kap, Oroszország fel­tétlenül képviseltetni fogja magát az ’56-os emlékünnepségen, ám egyelőre nem tudni, müyen szin­ten. Hangsúlyozta, Moszkva elítéli az egykori szovjet vezetés lépéseit, ezt már Borisz Jelcin elnök kifejez­te 1992-ben. „Oroszországnák semmi köze az akkori Szovjetunió­hoz” - tette hozzá. Ugyanakkor nem rejtette véka alá aggodalmát: az ’56-os forradalom évfordulóját Magyarországon oroszellenes han­gulat szítására használhatják fel, ez pedig aláaknázhatja a kétoldalú kapcsolatokat. Az orosz elnök a délutáni órák­ban Budapestről hivatalos látoga­tásra Prágába utazott. Orosz elnök és magyar puli barátkozása. A puli a Gyurcsány családhoz tartozik. (SITA/AP-felvétel) Ceku lehet az új koszovói miniszterelnök Kosumi lemondott MTl-HÍR Pristina. Benyújtotta tegnap le­mondását Bajram Kosumi koszo­vói miniszterelnök. Azzal indokol­ta lépését, hogy egy leváltására irá­nyuló kezdeményezés esetén a parlamentben nem kapott volna elegendő támogatást. Megfigyelők szerint Kosumi munkájával elége­deden volt a pártja is, ezért szor­galmazta leváltását. Az Express pristinai napilap arról írt, hogy a miniszterelnöki poszt várományo­sa Ágim Ceku egykori gerillavezér, a Koszovói Védelmi Hadtest pa­rancsnoka. Kosumi egy éve vezette a tartományi kormányt, miután elődje, Ramus Haradinaj feladta magát Hágának. Pozitív jelzéseket kapott az orosz államfőtől Izrael megenyhült ÖSSZEFOGLALÓ Gáza. Felrobbant egy gépkocsi tegnap délelőtt a palesztin pénz­ügyminisztérium épülete előtt, és meghalt benne az Iszlám Dzsihád szervezet egyik vezetője. Hírforrá­sok szerint a 39 éves Abu al- Valídot, a Dzsihád katonai szárnyá­nak, az al-Kudsz Brigádoknak a ciszjordániai és gázai övezeti veze­tőjét az izraeli fegyveres erők vet­ték célba, de izraeli részről még nem kommentálták az akciót. Az incidens néhány órával azután tör­tént, hogy palesztin fegyveresek a Gázai övezetből rakétát lőttek ki Askelón izraeli városra. Izrael enyhített az erős bírálaton, amellyel Oroszországot illette, amiért az hajlandó tárgyalni a Ha- másszal. Az izraeli kabinet közölte: pozitív jelzéseket kaptak Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. Izraeli illeté­kesek korábban azzal vádolták Moszkvát, hogy kést döfött Izrael hátába, amikor tárgyalásokra hívta a Hamász vezetőit. (MTI, ú) Guantánamóról nyilatkozott két amerikai tiszt Foglyokat szállítanak haza MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Guantánamo. A Pentagon saját hazájukba akarja átszállítani a guantánamói foglyok egyharma- dát egy tavalya vizsgálat után. Ezt a kubai amerikai támaszponton kö­zölte egy tiszt. Tom Quinn kapitány azt mondta a sajtónak, a bázison még fogva tartott mintegy 500 fő­ből, akiket a terrorizmus elleni há­ború keretében fogtak el, 119 eset­ben immár nem szükséges, hogy Guantánamón őrizzék őket, ezért hazájuk börtöneibe szállítják át őket. További 14 főt pedig szaba­don engednek, mert már nem je­lentenek veszélyt az USA-ra. A sajtótájékoztatón Moe Davis amerikai ezredes, a guantánamói rendkívüli katonai bíróság főügyé­sze elismerte, igen lassú az eljárási folyamat a gyanúsítottak ügyében, akik között akadnak olyanok, akik már negyedik éve raboskodnak Guantánamón. Állítása szerint mindent elkövettek tíz fogva tartott bíróság elé állításáért, de azzal vá­dolta őket, hogy mindent megtet­tek a tárgyalás elkerülésére. „Úgy félnek a tényéktől, mint Drakula a fénytől” - mondta Davis.

Next

/
Thumbnails
Contents