Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-02 / 51. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 2. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Minden oroszok lelki felelőssége Lelkében minden orosz érez valamiféle erkölcsi felelőssé­get az 1956-os eseményekért, s Magyarország is csatlakoz­hatna a Kék Áramlat gázveze­ték dél-európai meghosszab­bítására irányuló orosz-török tervekhez - szemléztek moszkvai lapok Vlagyimir Putyin elnök budapesti meg­nyilatkozásaiból. „Áz oroszel­lenes jelszavak nem előnyösek a magyarok számára, hiszen az államközi kapcsolatok na­gyon is jól alakulnak” - írta a Komszomolszkaja Pravda, amely szerint Putyin kedvező energiaszállítási feltételeket is kínált. Nem titok, hogy a Moszkva és Kijev közötti gáz­háborútól megriadt kelet-eu­rópaiak Oroszországon kívüli olaj- és gázszállítókat keres­nek. Moszkva igyekszik meg­előzni az esedeges iráni, azeri konkurenciát. „Putyin kifejtet­te, hogy az orosz Arhipo-Oszi- povkát a török Samsunnal összekötő, fekete-tengeri Kék Áramlat gázvezeték Dél- és Közép-Európáig való meg­hosszabbítására vonatkozó el­képzelések felértékelhetik Ma­gyarországot, amely rövid időn belül jelentős európai el­osztó központtá válhat” - kö­zölte a Kommerszant, amely szerint a magyar újságírók er­re jelentőségteljesen néztek össze. „Mégiscsak furcsa - mondta egy riporter a lap tu­dósítójának. - Két hónap múl­va választások lesznek, min­den megváltozhat. És Putyin ilyen nyíltan a jelenlegi mi­niszterelnökre tesz. Miféle sta­bilitásról beszél?” Andrej Ko- lesznyikov is úgy látja, hogy „bizony van kockázat5’. (MTI) Meghiúsítják a nagygyűlést? Alkotmányellenesnek kel­lene nyüvánítani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-ére Székelyudvar­helyre meghirdetett székely nagygyűlést - ezzel a kéréssel fordult Ilié Botos román főügyészhez intézett levélben Petru Calian konzervatív pár­ti képviselő. A Krónika című erdélyi napilap által idézett levélben a román politikus (aki 2004-ben a Nagy-Romá- nia Párt színeiben jutott kép­viselői mandátumhoz, janu­árban ellenben átigazolt a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetséggel együtt kor­mányzó Konzervatív Pártba) követeli: a nyomozóhatóság nyilvánítsa alkotmányellenes­nek a nagygyűlést. Szerinte ugyanis „sérti az alaptörvény előírásait” az RMDSZ „hallga­tólagos jóváhagyásával” meg­hirdetett rendezvény, hiszen - mint a konzervatív képviselő fogalmaz - ezen „kikiáltják a Székelyföld területi autonó­miáját”. Markó Béla minisz­terelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke közölte: nem ért egyet az SZNT-nek azzal a szándé­kával, hogy a magyar forrada­lom és szabadságharc évfor­dulóján közfelkiáltással nyil­vánítsák ki a Székelyföld au­tonómiájára vonatkozó i- gényt. Csapó József, az SZNT elnöke szerint a nagygyűlés nem politikai megnyilvánu­lás, hanem a székelység auto­nómiakövetelését kifejező de­mokratikus tömegdemonst­ráció. (MTI)- Hát, nem egészen erre gondoltam, amikor azt mondtam, hogy hajlékot kellene építenünk a hajléktala­noknak... (Peter Gossányi rajza) Václav Havel és több más személyiség is bírálja Moszkva csecsenföldi politikáját Prágai üzenet Putyinnak Vádav Havel volt cseh köz- társasági elnök, valamint több más egykori államfő és ismert külföldi személyiség élesen bírálja Oroszország csecsenföldi politikáját, s felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy foglal­kozzon a kérdéssel. KOKES JÁNOS A nyilatkozatot a Mladá fronta Dnes című prágai lap tegnap tette közzé, s nyilvánvaló, hogy össze­függésben van Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a nap folyamán kezdődött csehországi látogatá­sával. Az aláírók emlékeztetnek a cse­csenföldi háború borzalmaira; ci­vil szervezetek kimutatása szerint 100 és 300 ezer közé tehető az em­beri áldozatok száma. Bár az orosz cenzúra igyekszik lehetetlenné tenni a tisztánlátást a csecsenföldi helyzetben, hála az újságíróknak és nem kormányzati szervezetek­nek számos bűntényre fény derült, így a világ nem mondhatja el, hogy nem tudott semmiről. „Meddig fogunk még elnézni a felett a tény felett, hogy az orosz kormány az úgynevezett csecsen­földi terrorizmusra való hivatko­zással megsemmisíti azokat a sza­badságjogokat, amelyeket a szov­jet impérium szétesésekor sikerült kivívni?” - teszik fel a kérdést a nyilatkozat aláírói, akik között Václav Havel mellett megtalálha­tó Frederik de Klerk volt dél-afri­kai és Mary Robinson egykori ír államfő, Soros György magyar származású amerikai üzletember, továbbá Desmond Tutu dél-afri­kai Nobel-díjas lelkész. A szerzők rámutatnak arra, hogy a csecsen problémához való hozzáállás az emberiség erkölcsi kérdése, a demokrácia és a civili­zált államok alapvető demokrati­kus elve. Nyilvánvaló, hogy a ter­rorizmusról is szó van, hiszen an­nak gócait az orosz hadsereg nem oltotta ki, inkább maga is élesztgeti. „Segítséget kell nyújtanunk az orosz kormánynak, hogy kimász­hasson ebből a csapdából, amely­be került, s amely úgy a csecsene- ket, mint az oroszokat és minket is veszélyeztet. Számunkra elfo­gadhatatlan, hogy a G8 csoport következő tanácskozásán, amely­re júniusban Oroszországban ke­rül sor, ez a kérdés kimaradjon a napirendből” - olvasható a nyilat­kozatban, amelyet André Glucks­mann francia filozófus és néhány más személyiség is aláírt. Csecsenföld „története” dióhéjban Prága. A többségében muzulmánok lakta Csecsenföld része az Orosz Föderációnak, s 1994 óta gyakorlatilag háborús konfliktusok színhelye. Moszkva katonai erővel törte le a csecsének önállósodási törekvéseit. Bár Vlagyimir Putyin szerint a „terroristaellenes akció”, ahogy a hivatalos Moszkva a csecsenföldi beavatkozást nevezi, már befejeződött, a fegyveres konfliktusok máig mindennaposak. Nem­zetközi jogvédő szervezetek szerint ezért a legfőbb felelősséget Moszkva viseli, (kj) Ukrajnában „250 ezerre" taksálják a megrendelhető közvélemény-kutatást Kedvező népszerűséget vegyenek! MTl-HÁTTÉR Nem egész egy hónappal az uk­rán parlamenti választások előtt Kijevben ismertté vált, mennyibe kerül a pártok számára egy „ked­vező” közvélemény-kutatás: a Ha­za Védőinek Pártja számára készí­tendő, a pártot népszerűnek fel­tüntető felmérést „250 ezerre” taksálták. Ezt a párt vezetője, Jurij Kar­mazin közölte, azt azonban nem árulta el, milyen pénznemben, és milyen cégtől jött az ajánlat. Ha az összeg hrivnyában van megál­lapítva, potom 50 ezer dollárba került volna a felmérés. A népszerűségi listákkal való játék nemzeti sport lett Ukrajná­ban a március 26-i parlamenti vá­lasztások előtt. Irina Bekeskina is­mert ukrán szociológus szerint hat közvélemény-kutató cég csak a „virtuális valóságban” létezik, és felméréseik eredménye elfogult, azaz megrendelésre készült. Politológusok szerint a többi szociológiai intézet felméréseinek sem lehet hinni. A Razumkov agytröszt korábbi főnöke, Anatolij Hricenko ma védelmi miniszter, a központ új vezetője pedig a Mi Ukrajnánk választási listáján sze­repel. Egy másik ismert ukrán po­litológus, Volodimir Polohalo a Julija Timosenko Tömb képvi­selőjelöltje. Február első felében a sajtó 13 közvélemény-kutatás eredményé­vel ismertette meg az ukrán válasz­tókat, azaz minden napra jutott egy új népszerűségi lista. Ugyanak­kor egyeden felmérés sem vonja kétségbe, hogy a legnépszerűbb a Viktor Janukovics volt kormányfő vezette ellenzéki tömörülés, a Régi­ók Pártja. Összességében a Régiók Pártjának a támogatottsága 22,9-32,3 százalék, a Timosenko volt kormányfő vezette pártszövet­ségé 10,4-24,9, a Mi Ukrajnánké 9,4-21,2, a szocialista párté 4.6- 8,8, a kommunista párté 2.7- 7,4, a házelnök, Volodimir Lit­vin Népi Tömbjéé 2,6-5,7, a radi­kális baloldali Natalja Vitrenko ve­zette pártszövetségé pedig 2,2-6,9 százalék. A választáson 45 párt in­dít jelölteket, a választási küszöb 3 százalékos. Az ukránok nagy része nem ve­szi komolyan a választási kam­pány idején közzétett szociológiai felméréseket, legalábbis egy má­sik, februári közvélemény-kutatás szerint. Az Ukrán Függeden Szo­ciológiai Szolgálat adatai szerint az állampolgárok 65,8 százaléka nem hisz a választási kampány idején készült felméréseknek, 17,5 százalékuk bízik benne, 17,7 százalék nem tudott válaszolni. (Vajon ezeket az adatokat komo­lyan lehet-e venni?) KOMMENTÁR EU-dagonya MAL1NÁK ISTVÁN Egyre szkeptikusabban hallgatja az ember az egységes külpolitika megteremtésével vagy az uniós alkotmány jövőbeni elfogadásának esélyeivel kapcsolatos, kötelezően optimista nyilatkozatokat, ame­lyeket az unió brüsszeli kormányának tagjai tesznek. Hiszen a hu­szonöt külügyminiszter még egy olyan, látszólag egyszerű ügyben sem tudott egyetérteni, mint a karikatúrabotrány. A hétfőn este nyü- vánosságra hozott langyos állásfoglalás totális csőd. Az uniónak a le­hető leghatározottabban meg kellett volna védenie egyik legkisebb tagországát, Dániát a vele szemben megnyilvánuló, terrorizálásnak is beillő muszlint nyomással és kereskedelmi bojkottal szemben. A csehek által javasolt uniós kompenzációs rendszer pedig nem azért lett volna fontos, mert nélküle összeomlik a dán gazdaság, hanem politikai üzenete miatt. Keményen megüzenhették volna a szélsősé­ges iszlám vezetőknek, autoritativ rezsimeknek: eddig, és ne tovább! Nemcsak az uniót, hanem egyeden tagországát sem lehet - erőszak alkalmazásával - zsarolni. Nos, ez nem így lett, az Ahmadinezsád-fé- lék örömére, hiszen mint kiderült, az állásfoglalásba majdnem beke­rült az uniós bocsánatkérés a karikatúrák miatt. Abban, hogy ez nem így történt, a szlovák diplomácia is pozitív szerepet játszott, ami di­cséretes. Az unió a szöveg szerint csak sajnálja, hogy a karikatúrák az iszlám világban ekkora felháborodást keltettek. Ázért el lehet ka­cérkodni a gondolattal, milyen állásfoglalást fogalmaztak volna meg az iszlám országok, ha Ahmadinezsád kijelentései miatt Európában felgyújtanak néhány iráni külképviseletet. Az európai polgár is csak sajnálkozhat azon, hogy külügyminiszterei sajnálkoznak az olyan európai értékek miatt, műit a szólás- és sajtó- szabadság. Azért, hogy ezek mára az új Európa pilléreivé válhattak, a történelem folyamán Európa drágán megfizetett, foggal-köröm­mel kellene hát őket védelmeznie is. Számunkra külön tanulság lehet a cseh külpolitika szerepe, irányvo­nala. Tömören úgy lehetne jellemezni, hogy elvi. Gondoljunk csak a pár évvel ezelőtt kirobbant cseh-kubai konfliktusra vagy a mostani cseh-fehérorosz feszültségre. A Lukasenko-rezsim diverziós központ­nak nyilvánította Prágát, s megvádolta a fehérorosz belügyekbe való beavatkozással. Erre minden cseh demokrata csak büszke lehet. Per­sze vannak a cseh külügynek is bakugrásai, néha feszültséget kelt, hogy mást mond a kormány és mást az euroszkeptikus államfő. De nagy általánosságban az látszik, van néhány alapérték, amelyek nem változnak. Ehhez pedig erő kell, ennek a forrásához kellene visszatér­ni egész Európában. Sokan megmosolyogták, amikor a rendszervál­tás után Havel a maga sete-suta módján, államfőktől szokadan be­szédeket tartott - például az amerikai Kongresszusban. Nem elnöki beszédek voltak ezek, inkább álmok, víziók a demokráciáról. A mai cseh politikai elit talán nem is gondol arra, hogy amikor tiszteletre méltó vehemenciával próbál ragaszkodni bizonyos értékekhez, azt annak az óriási szerencsének köszönheti, hogy Havel a kilencvenes évek elején „megfertőzte” álmaival a cseh társadalmat. Talán évtize­dekre, és pártállástól függedenül. Az EU-nak most nagy szüksége lenne néhány francia, német, brit, olasz és spanyol Havelre. JEGYZET astmmmšmsssmmmmsimmmmásms&sssäsm • v®s• mmmmm * • .ssmas&ams&mmmmsgmm Ügyfakadás FORGÁCS MIKLÓS Vannak az ügyek. Hajaj, de még milyen ügyek. Nehezek és szöve­vényesek. Ahol nehéz igazságot tenni. Bomlasztó ügyek. Meg­osztok és kibogozhatatianok. Meg kellene húzni azt a vonalat. Sértegetés után ismét szóba áll­ni. A tisztességes hangot megüt­ni, nem a felet, hiszen a feleknek meg kell egyezniük. Az ügy ér­dekében. Megint ügyek. Vannak ilyen ügyek is. Az összehozok, összekötők. Mikor le kell mon­dani az elvekről, hiszen ezek az ügyek nagyon komoly ügyek. Félretenni mindent, ez a pa­rancs. Vannak ügyek, amikor semmi sem számít, mert egy ügy az igazság. Nehéz ügy. S vannak ügyek, amikor én nem is léte­zem, csak az eszme, ezért nincs jogom az előző ügy miatt lehe­tetlenné tenni a mostani ügyet. Valahogy mindig valaha erkölcs­telen alakokon keresztül vezet az út az ügyek megvalósítása fe­lé. A beteljesülésnek nincsen eti­kai mércéje. Tegnap még meg­vetett romlott ember volt, ma már a szövetségesem, mert hi­szen még műidig jobb, mint az a másik, s különben is olyan fon­tos ez az ügy, hogy igazán félre kell tenni mindent a beteljesü­lés, megvalósítás érdekében. Persze gondolom én, hogy bizo­nyos romlottság alatt már nin­csenek fokozatok, de mégis ha haladni akarok az eszme gyöt- relmes, de annál fennköltebb út­ján, akkor együtt kell, hogy működjem. Lehetőleg mindenki­vel. Amúgy is óvakodni kell a fe­lelődén beszélgetésektől. Min­denkiről kiderül valami egy idő után, amitől elmegy a kedvem az összefogástól. De lenni kell egy ügynek, mely nem engedi a kicsinyességet, mely provinciá­lis, szabadon tévelygő pondró- ból az ügy oltárán áldozó igaz­hitűvé varázsol. Jobbá tesz, megadja az alaphangot, vezet. Az üggyel szülétek, melyért föl­áldozhatok mindent. Ereimben ügy kering. Hé, ti ügyedének, itt állok a téren, asszimiláljatok. Ügyefogyott akarok lenni. Az első szembejövőnek előasszimi­láló joga van. A kutyát sem ér­deklem, mindenki a maga ügyé­ben sántikál. Vagy szárnyal. Esedeg paktál. Akkor inkább há­nyok magamtól egy elkötelezet­tet, és fegyelmezetten teljesítem tovább a lelkiismeret diktátu­mát. Véghezviszem az összefüg­gések kicsinységet nem tűrő pa­rancsát. Büszkén és elégedetten megundorodom magamtól. Sze­rencsére megtalálom a küldeté- ses generációk közösségformáló vastagbőrét. Magamra terítem, és láthatatianná válók elveknek, etikának, önbecsülésnek. Életem értelmes, de nehéz. Fennkölten nyomorult. Másokért finoman szolgáló precíziós gépként fel­adatot zakatolva: vagyok. Csa­lok? (F)eladom magam. Fele­dem magam. Nagy ügy.

Next

/
Thumbnails
Contents