Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-10 / 58. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. március 10., péntek 3. évfolyam 9. szám Simon Zsolt agrárminiszter: a mezőgazdaság nemcsak a termelésről, hanem a vidék fenntartásáról is szól Jó minőségű élelmiszert a vevőnek Simon Zsolt: „Az agrártárca a legeredményesebb az uniós források merítése terén." (Képarchívum) A metszést mindig kövesse sebkezelés Ha a fa mézgásodik TÓTH MIKLÓS Ebben a választási ciklusban óriási változásokon ment keresztül a mezőgazdaság. Az Európai Unióba történt 2004-es belépésünk gyökeresen megváltoztatta az ágazat játékszabályait és finanszírozását. Az eseményekben gazdag időszak mérlegének megvonására Simon Zsolt földművelésügyi minisztert kértük fel. S1DÓ H. ZOLTÁN Az Európai Unióból folyósított pénzforrások fogadására erőltetett menetben ki kellett építeni az Agrárkifizető Ügynökség rendszerét. Amikor átvette a tárca irányítását, még csak szerényen körvonalazódott az ügynökség struktúrája. Napjainkban hogyan működik a rendszer? Ausztriában hat évig dolgoztak az uniós pénzek fogadása szempontjából elengedhetetlenül fontos agrárkifizető ügynökség megvalósításán. Nálunk 2002 októberében csupán 15-en munkálkodtak ezen a feladaton, ám 2004 májusában, az uniós tagságunk elnyerésének időpontjában már 550 fős csapat dolgozott a 2003 decemberében megalakult Agrárkifizető Ügynökség színeiben, aminek eredményeképpen - Brüsszel meglepetésére - az év végén az összes új tagállam közül elsőként folyósítottuk a területalapú kifizetéseket. Vagyis az új tagok közül utolsóként indultunk, ám elsőként értünk célba, és a pénzügyi juttatásoknak köszönhetően nálunk nem voltak olyan agrártütakozások, mint Magyarországon. Ezzel párhuzamosan egyenjogúsítottuk a kérelmeket, ami a kérvények ugrásszerű növekedésében nyüvánult meg: míg 2002-ben 4200 kérvényt fogadott a tárca, addig tavaly már 13 800-at. Az uniós forrásoknál maradva, felmerül a kérdés: mennyire hatékonyan tudjuk felhasználni a brüsszeli pénzinjekciót? Van-e elég jól kidolgozott projektum? Kijelenthetem, hogy az agrártárca a legeredményesebb az uniós források merítése terén. Ez természetesen nem csupán a mi érdemünk, hanem a gazdáké is, akik az előcsatlakozási programok során megtanultak sikeres projektumokat kidolgozni, eredményesen pályázni. Elég ha csak a SAPARD programot említjük, amelynek lehetőségeit előzetesen gyakorlatilag teljes egészében kimerítették a gazdát. Az uniós pénzügyi támogatást egyébként a maga teljességében kell vizsgálni, ugyanis a mezőgazdaság sikere egyben a vidék sikere is. Az agrárium nemcsak a termelésről szól, hanem a vidék karbantartásáról, védelméről, kultiválásáról is. Ha a gazdák nyereségesek, akkor foglalkoztatni tudják a helybélieket, kifizetik a helyi adókat, a bérleti díjakat, amelyeket az önkormányzatok lokális szinten visszaforgatnak. így a pénz körbejár, ami végül a vidék felvirágzását eredményezi. Ez különösen fontos Szlovákiában, mivel a lakosság 45 százaléka máig vidéken él. Az EU-s tagságunk egyik eredményeként megállapítható: míg 2003-ban az agrárágazat együttesen 2,4 milliárd korona veszteséget termelt, addig 2004-ben az uniós belépésünk első évében már másfél milliárd koronás nyereséget mutatott fel. A brüsszeli támogatások azonban döntően csak a növénytermesztést veszik célba, a Dél-Szlo- vákiában nagy hagyománnyal bíró zöldségtermesztést már nem. Pedig ez az ágazat az utóbbi években egyik csapást szenvedte el a másik után. Az egységes uniós agrárpolitika értelmében a zöldségtermesztésre nem adható támogatás, erre csupán a termelő-értékesítő szövetkezetek jogosultak. Ez új kihívást jelent a kistermelőknek, mivel össze kell fogniuk, közösen kell fellépniük és pályázniuk. Elismerem, a zöldségtermesztőket különösen érintették a globalizációs folyamatok. Marokkóból és más déli államokból fillérekért importáljuk a terményeket, ellehetetlenítve a hazai gazdákat, akiknek az első osztályú, ám drágább terményeik nem kellenek a másod- és harmadosztályú, viszont olcsó behozatal miatt. Ami a gabonatermelést illeti, itt az EU-s forrásokon kívül az intervenciós felvásárláson keresztül évi 3 milliárd koronával támogatjuk önerőből az ágazatot. A jövő szempontjából fontosnak véljük az állat- tenyésztés stabilizációját is, ezért támogatni kívánjuk a szarvasmarha- valamint anyadisznótartást. A Brüsszellel szemben kialkudott tejkvótánk középtávon nem lesz elegendő. Pedig érdemes volna felfuttatni az ágazatot, mivel az egy főre jutó tejfogyasztás zuhanórepülésbe kezdett. Az idei tejkvótánk 1,016 milliárd liter, ez jövőre mintegy 27 millió literrel nő, és becslések szerint még legalább 2 vagy 3 évig biztosan beleférünk a ránk szabott keretekbe. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nő a tejtermelékenység, és egyre versenyképesebb az ágazat. Egyébként a mostam kvótarendszer a közeljövőben úgyis elveszti megalapozottságát, mivel a rendszer gyökeres reformon megy keresztül. A probléma másik vetülete egészségügyi kérdés. Az egy főre jutó éves hazai tejfogyasztás a korábbi 224 kilogrammról 154 kilóra esett. Ezért az iskolákat, tejüzemeket megpróbáljuk bevonni az isko- latej-programba. A program iránt sajnos csak mérsékelt az érdeklődés, pedig anyagilag is támogatjuk. Jelenleg a tárca a tejfogyasztás növelése érdekében médiakampány előkészítésén is dolgozik. Úgy tűnik azonban, a tejpiacnak már sikerült elrugaszkodni a mélyponttól, bár még mindig veszteséges. Bár a tejipar nehézségei komolyak, ne feledjük, hogy tárcánknak emellett még számos további nagyon komoly kihívással kellett szembenéznie. Talpra kellett állítanunk a sertéshús piacát, 2003-ban aszály pusztított, 2004 őszén egy vihar leborotválta a Ma- gas-Tátrát, most pedig a madárinfluenza van soron. Ám megpróbálunk úrrá lenni a helyzeten, ami az esetek döntő többségében sikerül. Végül váltsunk szót az elmúlt hetek egyik leggyakrabban emlegetett problémájáról, az élelmiszerbiztonságról. Kiderült, még a nagy üzletláncok is megpróbálják kijátszani a vevők éberségét, kockára téve azok egészségét. Az üzletláncok közötti küzdelem, az árak lefaragása arra késztetik a beszállítókat, hogy olcsóbb, de gyengébb minőségű termékeket kínáljanak eladásra. Ennek folyományaként nem egy hústermékben szinte több a szója, mint a hús. A fokozott ellenőrzések kimutatták, az üzleteknek csak a nyereség a fontos, a vásárló elégedettsége másodlagos. A hipermarketekben nincs bizalom, nincs személyes kapcsolat az eladó és a vevő között, ezért sok a visszaélés, a szavatossági idővel való manipulálás. A parlament előtt van a jelenleginél jóval nagyobb pénzbírságot, esetenként üzletbezárást lehetővé tevő, szigorúbb élelmiszerbiztonságot szorgalmazó törvénytervezetünk. A képviselőktől függ, hogy a választási harc hevében képesek-e potenciális választóik érdekeit szem előtt tartva záros határidőn belül elfogadni a tervezetet, vagy sem. Sokan nekiláttak a metszésnek, de vannak, akik kivárnak az utolsó percig. Mindkettőjüknek igaza lehet, hisz az almater- mésűeket lehet korábban is metszeni, de a csonthéjasoknál az ágelhalást okozó gomba és baktériumos betegségek támadásának veszélye miatt érdemes a metszéssel várni a rügyfakadást megelőző időszakig. A metszést sokan csak a termőfelület kialakításának, a termőegyensúly fenntartásának eszközeként kezelik, pedig ennek a beavatkozásnak nagyon komoly növényvédelmi szerepe is van. A metszés során figyeljünk az előző évi fertőzések, károsítások maradványainak eltávolítására. Tavaly a gombabetegségek súlyosan károsították fáinkat, s ennek nyomait most is ott láthatjuk kertünkben. Több károsító ott telel a vesszőkön, a rügyekben, vagy éppen a megfertőzött koronarészekben. A kártevők számára inkább az őszi időjárás volt a kedvező, ekkor ezek felszaporodtak fáinkon, s oda rakták telelő alakjaikat (pl. levéltetű tojások). A gyümölcs súlya alatt letörhetett a vessző, gally, de mi magunk is letörhettük azokat a szüret során. Tehát vágjuk le a sérült, törött részeket az ép részig. Szintén metsszük le a beteg, láthatóan fertőzött részeket, pl. lisztharmatos vesszők fertőzött végei almán, a moníliás vesszők meggyen (csonthéjasokon), a sztigminás levéllyukacso- sodás kórokozóját hordozó rügyeket a vessző darabjával (őszibarackon), a levéltetű károsítás tüneteit tartalmazó hajtásvégek (odaszáradt csavart levelek), valószínűleg a telelő tojásokkal, a pajzstetvek jelenlétére mutató koszos bevonatos vesszők. Csonthéjasok mézgásodása esetén keressük annak kiváltóját, és ha megtaláltuk betegség fertőzése, vagy rovar kártétele formájában, vágjuk vissza az egészséges részig. Aki a szüret után nem vágta ki a letermett málnavesszőket, annak gyorsan pótolni kell ezt, s vele együtt a beteg vesszőket is kivághatja. A köszméte tavaly fejlődött vesszőin láthatjuk az amerikai lisztharmat piszkos szürkés bevonatát, ezt is vágjuk le. A metszést mindig kövesse sebkezelés. A jó sebkezelő paszta jó bevonó képességű és tartós hatású, növényvédő-szer hatóanyaga erősíti a védelmet. Annál jobb az eredmény, minél több sebzést kezelünk, de minimum a gally méretű részek vágási felületét kell bekenni, e nélkül súlyos kárral fenyegető fertőzések alakulhatnak ki. MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ____________Árfolyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 37,541 1,307 27,192 Lengyel zloty Svéd korona 26,769 Svájci frank USA-dollár 9,670 54,687 Magyar forint (100) 14,572 3,977 5,027 Szlovén tollár (100) 15,658 23,985 31,490 VETEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,53-38,53 30,64-32,30 1,28-1,34 13,93-15,23 OTP Bank 36,54-38,44 30,58-32,27 1,27-1,34 14,03-15,11 Postabank 36,57-38,51 30,72-32,26 1,28-1,34 12,77-16,37 Szí. Takarékpénztár 36,53-38,41 30,58-32,19 1,27-1,34 13,93-15,24 Tatra banka 36,55-38,51 30,67-32,31 1,28-1,34 14,02-15,18 UniBanka 36,55-38,47 30,66-32,26 1,27-1,34 14,22-14,96 Általános Hitelbank 36,53-38,49 30,65-32,29 1,27-1,34 14,06-15,14 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA ______________________________________________________ sár garépa Pozsony március 8-án 20 Sk/kg Komárom március 8-án 12-14 Sk/kg Rimaszombat március 8-án 15 Sk/kg Zseliz február 23-án 18-20 Sk/kg Losonc március 8-án 15-16 Sk/kg Szepsi március 8-án 17-25 Sk/kg Kassa március 8-án 14 Sk/kg petrezselyem 40-44 Sk/kg 28 Sk/kg 28 Sk/kg 33 Sk/kg 35-38 Sk/kg 37-49 Sk/kg 33 Sk/kg burgonya (új) 15 (35-39) Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 10-11 Sk/kg 10-13 Sk/kg 10,50 Sk/kg tojás 4,00-4,50 Sk Sk/db 3,50 Sk/db * 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,60 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,70-3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16(100) Sk/kg 12(90) Sk/kg 15(85) Sk/kg 10 (60)Sk/kg 12-25 (90-95) Sk/kg 13-15(110) Sk/kg 11 (99) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/kg X 26 Sk/kg : 29 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 48-79 Sk/kg, 13 Sk/db X X X 85-90 Sk/kg 65-100 Sk/kg 29-89 Sk/kg paradicsom 55-59 Sk/kg X X 55-59 Sk/kg 60 Sk/kg 39 Sk/kg kelkáposzta 39-44 Sk/db 34 Sk/kg 20 Sk/kg 33 Sk/kg 20-25 Sk/kg 23 Sk/kg 14 Sk/kg karalábé 25-35 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg ■P2 Sk/db 3— 19 Sk/kg 30 Sk/kg 27 Sk/kg alma 22-33 Sk/kg 14-20 Sk/kg 15-30 Sk/kg 22 Sk/kg 25 Sk/kg 20-26 Sk/kg 18-26 Sk/kg káposzta 15-18 Sk/kg 18 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 15-16 Sk/kg 15 Sk/kg 13-16 Sk/kg méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg x (160) Sk/kg x (120) Sk/kg X (160) Sk/kg 70-90 (100) Sk/kg 100-150 (240) Sk/kg savanyú káposzta 24 Sk/kg 22 Sk/kg X 20 Sk/kg 23 Sk/kg 18 Sk/kg új hagyma/retek 15/15 Sk/csomó x/15 Sk/csomó X X X x/10-17 Sk/csomó X
