Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-10 / 58. szám, péntek

KERTESZKEDO 2006. március 10., péntek 3. évfolyam 9. szám Simon Zsolt agrárminiszter: a mezőgazdaság nemcsak a termelésről, hanem a vidék fenntartásáról is szól Jó minőségű élelmiszert a vevőnek Simon Zsolt: „Az agrártárca a legeredményesebb az uniós források me­rítése terén." (Képarchívum) A metszést mindig kövesse sebkezelés Ha a fa mézgásodik TÓTH MIKLÓS Ebben a választási ciklus­ban óriási változásokon ment keresztül a mezőgaz­daság. Az Európai Unióba történt 2004-es belépésünk gyökeresen megváltoztatta az ágazat játékszabályait és finanszírozását. Az esemé­nyekben gazdag időszak mérlegének megvonására Simon Zsolt földművelésü­gyi minisztert kértük fel. S1DÓ H. ZOLTÁN Az Európai Unióból folyósított pénzforrások fogadására erőlte­tett menetben ki kellett építeni az Agrárkifizető Ügynökség rendszerét. Amikor átvette a tár­ca irányítását, még csak szeré­nyen körvonalazódott az ügy­nökség struktúrája. Napjainkban hogyan működik a rendszer? Ausztriában hat évig dolgoztak az uniós pénzek fogadása szem­pontjából elengedhetetlenül fontos agrárkifizető ügynökség megvaló­sításán. Nálunk 2002 októberében csupán 15-en munkálkodtak ezen a feladaton, ám 2004 májusában, az uniós tagságunk elnyerésének időpontjában már 550 fős csapat dolgozott a 2003 decemberében megalakult Agrárkifizető Ügynök­ség színeiben, aminek eredménye­képpen - Brüsszel meglepetésére - az év végén az összes új tagállam közül elsőként folyósítottuk a terü­letalapú kifizetéseket. Vagyis az új tagok közül utolsóként indultunk, ám elsőként értünk célba, és a pénzügyi juttatásoknak köszön­hetően nálunk nem voltak olyan agrártütakozások, mint Magyaror­szágon. Ezzel párhuzamosan egyenjogúsítottuk a kérelmeket, ami a kérvények ugrásszerű növe­kedésében nyüvánult meg: míg 2002-ben 4200 kérvényt fogadott a tárca, addig tavaly már 13 800-at. Az uniós forrásoknál maradva, felmerül a kérdés: mennyire ha­tékonyan tudjuk felhasználni a brüsszeli pénzinjekciót? Van-e elég jól kidolgozott projektum? Kijelenthetem, hogy az agrártár­ca a legeredményesebb az uniós források merítése terén. Ez termé­szetesen nem csupán a mi érde­münk, hanem a gazdáké is, akik az előcsatlakozási programok során megtanultak sikeres projektumo­kat kidolgozni, eredményesen pá­lyázni. Elég ha csak a SAPARD programot említjük, amelynek le­hetőségeit előzetesen gyakorlatilag teljes egészében kimerítették a gaz­dát. Az uniós pénzügyi támogatást egyébként a maga teljességében kell vizsgálni, ugyanis a mezőgaz­daság sikere egyben a vidék sikere is. Az agrárium nemcsak a terme­lésről szól, hanem a vidék karban­tartásáról, védelméről, kultiválásá­ról is. Ha a gazdák nyereségesek, akkor foglalkoztatni tudják a hely­bélieket, kifizetik a helyi adókat, a bérleti díjakat, amelyeket az önkor­mányzatok lokális szinten vissza­forgatnak. így a pénz körbejár, ami végül a vidék felvirágzását eredmé­nyezi. Ez különösen fontos Szlová­kiában, mivel a lakosság 45 száza­léka máig vidéken él. Az EU-s tag­ságunk egyik eredményeként meg­állapítható: míg 2003-ban az ag­rárágazat együttesen 2,4 milliárd korona veszteséget termelt, addig 2004-ben az uniós belépésünk első évében már másfél milliárd koro­nás nyereséget mutatott fel. A brüsszeli támogatások azon­ban döntően csak a növényter­mesztést veszik célba, a Dél-Szlo- vákiában nagy hagyománnyal bí­ró zöldségtermesztést már nem. Pedig ez az ágazat az utóbbi években egyik csapást szenvedte el a másik után. Az egységes uniós agrárpolitika értelmében a zöldségtermesztésre nem adható támogatás, erre csu­pán a termelő-értékesítő szövetke­zetek jogosultak. Ez új kihívást je­lent a kistermelőknek, mivel össze kell fogniuk, közösen kell fellépni­ük és pályázniuk. Elismerem, a zöldségtermesztőket különösen érintették a globalizációs folyama­tok. Marokkóból és más déli álla­mokból fillérekért importáljuk a terményeket, ellehetetlenítve a ha­zai gazdákat, akiknek az első osztá­lyú, ám drágább terményeik nem kellenek a másod- és harmadosztá­lyú, viszont olcsó behozatal miatt. Ami a gabonatermelést illeti, itt az EU-s forrásokon kívül az interven­ciós felvásárláson keresztül évi 3 milliárd koronával támogatjuk ön­erőből az ágazatot. A jövő szem­pontjából fontosnak véljük az állat- tenyésztés stabilizációját is, ezért támogatni kívánjuk a szarvasmar­ha- valamint anyadisznótartást. A Brüsszellel szemben kialku­dott tejkvótánk középtávon nem lesz elegendő. Pedig érdemes volna felfuttatni az ágazatot, mi­vel az egy főre jutó tejfogyasztás zuhanórepülésbe kezdett. Az idei tejkvótánk 1,016 milliárd liter, ez jövőre mintegy 27 millió li­terrel nő, és becslések szerint még legalább 2 vagy 3 évig biztosan be­leférünk a ránk szabott keretekbe. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nő a tejtermelékenység, és egyre versenyképesebb az ágazat. Egyébként a mostam kvótarend­szer a közeljövőben úgyis elveszti megalapozottságát, mivel a rend­szer gyökeres reformon megy ke­resztül. A probléma másik vetülete egészségügyi kérdés. Az egy főre jutó éves hazai tejfogyasztás a ko­rábbi 224 kilogrammról 154 kilóra esett. Ezért az iskolákat, tejüzeme­ket megpróbáljuk bevonni az isko- latej-programba. A program iránt sajnos csak mérsékelt az ér­deklődés, pedig anyagilag is támo­gatjuk. Jelenleg a tárca a tejfo­gyasztás növelése érdekében médi­akampány előkészítésén is dolgo­zik. Úgy tűnik azonban, a tejpiac­nak már sikerült elrugaszkodni a mélyponttól, bár még mindig vesz­teséges. Bár a tejipar nehézségei komolyak, ne feledjük, hogy tár­cánknak emellett még számos to­vábbi nagyon komoly kihívással kellett szembenéznie. Talpra kel­lett állítanunk a sertéshús piacát, 2003-ban aszály pusztított, 2004 őszén egy vihar leborotválta a Ma- gas-Tátrát, most pedig a madárinf­luenza van soron. Ám megpróbá­lunk úrrá lenni a helyzeten, ami az esetek döntő többségében sikerül. Végül váltsunk szót az elmúlt hetek egyik leggyakrabban emle­getett problémájáról, az élelmi­szerbiztonságról. Kiderült, még a nagy üzletláncok is megpróbál­ják kijátszani a vevők éberségét, kockára téve azok egészségét. Az üzletláncok közötti küzde­lem, az árak lefaragása arra készte­tik a beszállítókat, hogy olcsóbb, de gyengébb minőségű termékeket kí­náljanak eladásra. Ennek folyomá­nyaként nem egy hústermékben szinte több a szója, mint a hús. A fo­kozott ellenőrzések kimutatták, az üzleteknek csak a nyereség a fon­tos, a vásárló elégedettsége másod­lagos. A hipermarketekben nincs bizalom, nincs személyes kapcsolat az eladó és a vevő között, ezért sok a visszaélés, a szavatossági idővel való manipulálás. A parlament előtt van a jelenleginél jóval na­gyobb pénzbírságot, esetenként üzletbezárást lehetővé tevő, szigo­rúbb élelmiszerbiztonságot szor­galmazó törvénytervezetünk. A képviselőktől függ, hogy a válasz­tási harc hevében képesek-e poten­ciális választóik érdekeit szem előtt tartva záros határidőn belül elfo­gadni a tervezetet, vagy sem. Sokan nekiláttak a metszés­nek, de vannak, akik kivárnak az utolsó percig. Mindkettőjüknek igaza lehet, hisz az almater- mésűeket lehet korábban is met­szeni, de a csonthéjasoknál az ágelhalást okozó gomba és bak­tériumos betegségek támadásá­nak veszélye miatt érdemes a metszéssel várni a rügyfakadást megelőző időszakig. A metszést sokan csak a termő­felület kialakításának, a termő­egyensúly fenntartásának eszkö­zeként kezelik, pedig ennek a bea­vatkozásnak nagyon komoly nö­vényvédelmi szerepe is van. A metszés során figyeljünk az előző évi fertőzések, károsítások ma­radványainak eltávolítására. Ta­valy a gombabetegségek súlyosan károsították fáinkat, s ennek nyo­mait most is ott láthatjuk kertünk­ben. Több károsító ott telel a vesszőkön, a rügyekben, vagy ép­pen a megfertőzött koronarészek­ben. A kártevők számára inkább az őszi időjárás volt a kedvező, ek­kor ezek felszaporodtak fáinkon, s oda rakták telelő alakjaikat (pl. levéltetű tojások). A gyümölcs sú­lya alatt letörhetett a vessző, gally, de mi magunk is letörhettük azokat a szüret során. Tehát vág­juk le a sérült, törött részeket az ép részig. Szintén metsszük le a beteg, láthatóan fertőzött része­ket, pl. lisztharmatos vesszők fertőzött végei almán, a moníliás vesszők meggyen (csonthéjaso­kon), a sztigminás levéllyukacso- sodás kórokozóját hordozó rügye­ket a vessző darabjával (ősziba­rackon), a levéltetű károsítás tü­neteit tartalmazó hajtásvégek (odaszáradt csavart levelek), va­lószínűleg a telelő tojásokkal, a pajzstetvek jelenlétére mutató ko­szos bevonatos vesszők. Csonthé­jasok mézgásodása esetén keres­sük annak kiváltóját, és ha megta­láltuk betegség fertőzése, vagy ro­var kártétele formájában, vágjuk vissza az egészséges részig. Aki a szüret után nem vágta ki a letermett málnavesszőket, annak gyorsan pótolni kell ezt, s vele együtt a beteg vesszőket is kivág­hatja. A köszméte tavaly fejlődött vesszőin láthatjuk az amerikai lisztharmat piszkos szürkés bevo­natát, ezt is vágjuk le. A metszést mindig kövesse sebkezelés. A jó sebkezelő paszta jó bevonó képes­ségű és tartós hatású, növény­védő-szer hatóanyaga erősíti a vé­delmet. Annál jobb az eredmény, minél több sebzést kezelünk, de minimum a gally méretű részek vágási felületét kell bekenni, e nélkül súlyos kárral fenyegető fertőzések alakulhatnak ki. MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ____________Árfolyam EMU - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 37,541 1,307 27,192 Lengyel zloty Svéd korona 26,769 Svájci frank USA-dollár 9,670 54,687 Magyar forint (100) 14,572 3,977 5,027 Szlovén tollár (100) 15,658 23,985 31,490 VETEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,53-38,53 30,64-32,30 1,28-1,34 13,93-15,23 OTP Bank 36,54-38,44 30,58-32,27 1,27-1,34 14,03-15,11 Postabank 36,57-38,51 30,72-32,26 1,28-1,34 12,77-16,37 Szí. Takarékpénztár 36,53-38,41 30,58-32,19 1,27-1,34 13,93-15,24 Tatra banka 36,55-38,51 30,67-32,31 1,28-1,34 14,02-15,18 UniBanka 36,55-38,47 30,66-32,26 1,27-1,34 14,22-14,96 Általános Hitelbank 36,53-38,49 30,65-32,29 1,27-1,34 14,06-15,14 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA ______________________________________________________ sár garépa Pozsony március 8-án 20 Sk/kg Komárom március 8-án 12-14 Sk/kg Rimaszombat március 8-án 15 Sk/kg Zseliz február 23-án 18-20 Sk/kg Losonc március 8-án 15-16 Sk/kg Szepsi március 8-án 17-25 Sk/kg Kassa március 8-án 14 Sk/kg petrezselyem 40-44 Sk/kg 28 Sk/kg 28 Sk/kg 33 Sk/kg 35-38 Sk/kg 37-49 Sk/kg 33 Sk/kg burgonya (új) 15 (35-39) Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 12-15 Sk/kg 10-11 Sk/kg 10-13 Sk/kg 10,50 Sk/kg tojás 4,00-4,50 Sk Sk/db 3,50 Sk/db * 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,60 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,70-3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16(100) Sk/kg 12(90) Sk/kg 15(85) Sk/kg 10 (60)Sk/kg 12-25 (90-95) Sk/kg 13-15(110) Sk/kg 11 (99) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/kg X 26 Sk/kg : 29 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 48-79 Sk/kg, 13 Sk/db X X X 85-90 Sk/kg 65-100 Sk/kg 29-89 Sk/kg paradicsom 55-59 Sk/kg X X 55-59 Sk/kg 60 Sk/kg 39 Sk/kg kelkáposzta 39-44 Sk/db 34 Sk/kg 20 Sk/kg 33 Sk/kg 20-25 Sk/kg 23 Sk/kg 14 Sk/kg karalábé 25-35 Sk/kg 20 Sk/kg 12 Sk/kg ■P2 Sk/db 3— 19 Sk/kg 30 Sk/kg 27 Sk/kg alma 22-33 Sk/kg 14-20 Sk/kg 15-30 Sk/kg 22 Sk/kg 25 Sk/kg 20-26 Sk/kg 18-26 Sk/kg káposzta 15-18 Sk/kg 18 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 15-16 Sk/kg 15 Sk/kg 13-16 Sk/kg méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg x (160) Sk/kg x (120) Sk/kg X (160) Sk/kg 70-90 (100) Sk/kg 100-150 (240) Sk/kg savanyú káposzta 24 Sk/kg 22 Sk/kg X 20 Sk/kg 23 Sk/kg 18 Sk/kg új hagyma/retek 15/15 Sk/csomó x/15 Sk/csomó X X X x/10-17 Sk/csomó X

Next

/
Thumbnails
Contents