Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-06 / 54. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 6. Nagyszünet 9 A bőrbe varrt ábrák az ausztrál bennszülöttek, az inkák és a közép-amerikai népek testdíszei voltak Börtönviseltek és csavargók dísze? A tetoválás művészete egé­szen az ősi kultúráig nyúlik vissza. Az első tetoválás a véletlen műve volt. Az ősember kormos, koszos testének sebes felületein a bőrbejutott korom ott ma­radt. Később már tudatosan díszítették így a testüket. DUNASZERDAHELYI JSW-CSAPAT Hegyes madártoUal vagy csont­darabbal, velük megtörtént vagy megálmodott események ihlette ábrákat festettek testükre. Színe­zékként állatok vérével és virág­nedvvel kevert kormot használtak. A bőrbe varrt ábrák az ausztrál bennszülöttek, az inkák és a kö­zép-amerikai népek hétköznapi testdíszei voltak. Egyesek isteni erőt tulajdonítottak a mintáknak. A természetes alapanyagokból ké­szített színezékeket vagy a testre vitték fel, vagy a bőrbe égették. Már több ezer évvel ezelőtt meg­határozó volt a motívumok jelen­tése, színe. Képszerű tetoválás Kolumbusz követői a krumplin és a dohányon kívül elhozták a te­toválás kezdetleges alapjait is az öreg kontinensre. A tetoválás leg­kifejlettebb kultúrája azonban Ja­pánban bontakozott ki. Sok ten­gerész tért haza a távol-keleti or­szágokból különböző tetoválások­kal a testén. A yakuzák története mintegy háromszáz éves múltra tekint vissza. A tetoválás segítsé­gével hovatartozásukat is kifejez­ték. Az első képszerű tetoválást 1751 és 1764 között készítették. Rég vége azoknak az időknek, amikor az emberek idegenkedve, ferde szemmel néztek tetoválást viselő társaikra. Ennek persze meg volt az oka, hiszen általában a társadalom olyan rétege viselt különböző testrészein rajzokat, akiket jobb volt elkerülni. Az akko­ri ábrák és motívumok inkább egy kaszthoz tartozást fejeztek ki, egy Mára a tetoválás művészetté, valamint az önkifejezés eszközévé vált (Képarchívum) Egyesek isteni erőt tulajdonítottak a mintáknak (Képarchívum) deviáns életmódot. Ilyenek voltak például a tengerészek, akiktől lá­nyaikat féltették a gondos szülők, hogy a börtönviselt fazonokról ne is beszéljünk. Természetesen ezek a kasztjelző tetoválások még nap­jainkban is megvannak. Biztonságosabbá, higiénikusabbá Mára azonban a tetoválás mű­vészetté vált, valamint az önkife­jezés eszközévé. Míg korábban a tetoválás szinte csak a börtönvi­seltek és a csavargók dísze volt, manapság egyre több jól szituált üzletember fehér ingén sejlik át egy-egy motívum, de nem ritka az apró tetoválás a kosztümös höl­gyek bokáján sem. A módszer is biztonságosabbá, higiénikusabbá vált, s a bőrre vitt csodák - jó eset­ben - esztétikusak. Most, amikor mindenki saját egyéniségének kifejezését igyek­szik elérni az öltözködéstől a fri­zuráig, a tetoválás egyfajta kiegé­szítővé vált. A szerzők a dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magánisko­la diákjai. Németországban is nagy divat Egyetlen évtized alatt megkétszereződött azoknak a németeknek a száma, akik tetoválást rajzoltattak testük valamely részére, derül ki egy 2003-ban publikált felmérés adataiból. Németországban 4,2 mil­lió ember bőrét díszíti kisebb-nagyobb rajzolat, míg a kilencvenes évek elején csupán 2 millióan viseltek tetoválást a testükön. A németeknek több mrnt a fele divatosnak ítéli a tetoválásokat - legalábbis barátjuk karján. A fiatalok körében predig egyre többen vannak olyanok, akik ki is szeretnék próbálni a maradandó nyomot hagyó műveletet. Mit gondolnak a fiatalok a gazdaságról? Ifjúság - Iskola - Gazdaság ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Szót és a SME-t kérték fel a cikkek Harmadik esztendeje vesznek részt a szlovákiai magyar középis­kolások a Deutsche Bank Alapít­vány és az aacheni IZOP pedagógi­ai módszertani intézet által támo­gatott Ifjúság - Iskola - Gazdaság (JSW) programban, amelynek cél­ja megismertetni és megbarátkoz- tatni a diákokat a gazdasággal, emellett előmozdítani egyfajta eu­rópai párbeszédet a fiatalok között. Ennek keretében a diákcsoportok szakdolgozatokat készítenek, az anyaggyűjtés során felbukkant ér­dekesebb témákról pedig újságcik­keket írnak, amelyek a részt vevő országok - Németország, Magyar- ország, Lengyelország, Csehor­szág, Szlovénia és Szlovákia - te­kintélyes lapjaiban jelennek meg. Ebben a programban a diákok munkáit, beszámolóit 23 német és közép-európai napilap közli. Szlo­vákiában a német szervezők kiadó- vállalatunk két napilapját, az Új közlésére. Ebben az évben két szlo­vákiai magyar oktatási intézmény vesz részt a programban, a galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, valamint a du­naszerdahelyi Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Ma­gániskola. Ennek a projektnek a Nagyszünet rovat keretén belül ha­vonta egy oldalt szentelünk, ahol elolvashatjátok, hogyan véleked­nek a diákok a környezetüket érintő gazdasági és vidékfejlesztési témákról. Kérjük, fogadják ér­deklődéssel és szeretettel fiatal kol­légáink munkáit. (he) JUGEND SCHULE WIRTSCH d AFT DIALOG EUROPA Ez a döntés kihat az egész életünkre Hogyan tovább? GALÁNTAI JSW-CSAPAT A galántai Kodály Zoltán Gimná­zium másik JSW-csapata is hozzá­látott a munka komolyabb részé­hez. Amellett, hogy anyagot gyűj­tünk, fenntartjuk a kapcsolatot a stuttgarti testvériskolával. Taná­runk segítségével kitűztük a szem­élyes találkozás időpontját, amely június 19-től 23-áig fog tartani. Ez­zel szeretnénk segíteni egymás munkáját az anyaggyűjtésben. Ad­dig viszont önerőből kell pályáza­tunkat megkezdeni. A választá­sunk nem ok nélkül esett arra a té­makörre, hogy mit kezdjen magá­val egy végzős diák a tanulmányai befejezése után. Igaz, hogy ebbe a világba csak két év múlva csöppe­nünk bele, de már most is foglal­koztat bennünket ez a fontos kér­dés. Ismertetni szeretnénk a hazai és külföldi tanulmányi lehetősége­ket, ezzel is szélesítve látókörünket. Sok kérdés felmerül a továbbtanu­lás finanszírozásának terén, erre a problémára nyújtanak megoldást a diákhitelek. A tavasz az informáci­ószerzés jegyében telik majd el. Ezeket az infokat a bankoktól sze­retnénk megszerezni. Nagy segítsé­get nyújt számunkra az internet, ám főiskolás ismerőseink tapaszta­latait is fel tudjunk majd használni szakdolgozatunk megírásánál. A Hogyan tovább? Elnevezésű pro­jekt tartalmával egyben tájékoztat­ni is szeretnénk a tanulótársainkat pályaválasztási lehetőségeikkel kapcsolatban, mivel ez a döntés ki­hat az egész életünkre. Főiskolás ismerőseink tapasztala­tait is fel tudjunk majd használni szakdolgozatunk megírásánál (Képarchívum) Az első tanintézetek feladata a papi szolgálatra való felkészítés volt Iskolarendszerünk kialakulása A csapat három tagja a zenei művészeti alapiskolát is elvégezte Az illegális CD-másolásról FÜLÖP CSILLA DUNASZERDAHELYI JSW-CSAPAT A Szlovákia területén lévő isko­lák fejlődésének története a közép­korba nyúlik vissza. Az első iskolák az akkori nagyobb városokban ala­kultak ki. Az oktatás kialakulásá­ban nagy szerepet játszott az egy­ház, ezért a legelső iskolák egyházi iskolák voltak. Ebben az időben a fő hangsúlyt a latin nyelvre helyez­ték. Ezeknek az iskoláknak a fő fe­ladata a papi szolgálatra való felké­szítés volt. A kisebb városi iskolák­ban a tanulók nemcsak a vallásról bővíthették ismereteiket, hanem a valós életben használható dolgok­ról is tanultak. Bizony, az iskolák alacsony száma elárulja a művelt­ség szintjét. Az alsóbb rétegek nagy része műveletlen maradt, a gyere­keket iskola helyett a földekre küld­ték dolgozni. Az első egyetemet 1465-ben alapították meg Pozsony­ban, mely az Academia Istropolita- na nevet viselte. Ezzel kezdetét vet­te az iskolarendszer magasabb szintű fejlődése. A 16. és 17. szá­zadban a mai Szlovákia területén a protestáns és evangélikus iskolák sűrű hálózata alakult ki. A17. szá­zadban két újabb egyetem alakult Nagyszombatban és Kassán. Kötelezővé tette az iskolalátogatást Nagymértékű átszerveződésre került sor J. A. Komenský reformja­inak köszönhetően, de az iskolák­nak megmaradt a vallásos jellegük. A18. század újabb változásokat hozott az iskolarendszerbe, mivel megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia. A változások kihatot­tak akkoriban a tanítás minden szintjére. Lehetőség nyűt a szegé­nyebb gyerekek taníttatására is. Újabb változások II. József ural­kodásának idején következtékbe, ő kötelezővé tette az iskolalátogatást. II. József volt az az uralkodó, aki bevezette az iskola kerülésének büntetését. Nem véletlenül tette ezt, hisz felismerte a műveltség fontosságát. A mai fiataloknak is például szolgálhat II. József gondo­lata, hisz egy műveletlen ember napjainkban sem viheti sokra. A szerzők a dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola diákjai. A galántai Kodály Zoltán Gimná­zium hattagú csapata azért válasz­tott zenei témát az Ifjúság - Iskola - Gazdaság elnevezésű projektben, mert mindannyiunk szívéhez közel áll a zene, a csapatból hárman a ze­nei művészeti alapiskolát is elvé­geztük. A csoportban két fiú van, akik jól ismerik a zene technikai oldalát is, így a projektünkben szó lesz majd az illegális CD-másolás problémájáról, és ezzel kapcsolato­san szeretnénk majd riportokat ké­szíteni a rendőrséggel, illetve a ki­adókkal, amelyeket a CD-másolás nagymértékben anyagüag károsít. Riportokat tervezünk továbbá a Galánta környékéről elindult egy­üttesekkel, amelyek napjainkban már országszerte, illetve Magyaror­szág területén elismert és befutott zenekaroknak számítanak. Azon­ban az amatőr együtteseket sem szeretnénk kizárni a projektből, hi­szen munkánk lényege, hogy kide­rítsük, irályén lehetőségeik is van­nak azoknak a tehetséges fiatalok­nak, akiknek a semmiből kell elkez­deniük „pályafutásukat”. Annyit biztosra tudunk mi is, hogy a siker­hez vezető út nagyon rögös, de sze­retnénk fényt deríteni ezekre a gon­dokra az ő szemszögükből is. To­vábbá olyan problémákkal is sze­retnénk közelebbről megismerked­ni, mint például: müyen támogatá­sokra van szükségük ahhoz, hogy elkészíthessenek egy saját albumot. Szívesen elbeszélgetnénk még a Szlovákiai Magyar Zenészek Egye­sületének a vezetőségével, illetve tagjaival, hátha tőlük is érdekes in­formációkat tudhatunk meg té­mánkkal kapcsolatban. Igaz, a munka nagyja számunkra még csak most kezdődik, hiszen most jön az az időszak, amikor több mint egy éven keresztül anyagokat kell gyűjteni a projektünkhöz, tavasszal pedig programokat készítsünk majd németországi társaink számá­ra, akik júniusban látogatnak el hozzánk. Bízunk benne, hogy sike­rül majd szerencsésen megbirkóz­nunk a feladatokkal. A szerző a galántai Kodály Zol­tán Gimnázium Ifjúság - Iskola - Gazdaság projektbe bekapcsoló­dó csapat egyik tagja. Egy műveletlen ember napjainkban sem viheti sokra (Képarchívum) Az illegális CD-másolás jelentős anyagi kárt okoz a kiadóknak (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents