Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-04 / 53. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006.MÁRCIUS 4. Egészségünkre TI A fülzsírt ne befelé, hanem óvatosan kifelé húzzák, ne hogy felhalmozódjon Az állkapocsízület és a fülfájás FIGYELMEZTETŐ Általában akkor fáj az ember füle, ha fertőzés éri és középfülgyulladást kap. Vannak olyanok, akik annyira erősen tisztítják a fülüket, hogy megsértik a dobhártyát, esetleg a fülzsírt nem ki, hanem befelé tolják. Romlik a hallás és gyulladás is létrejöhet. Az orr-fül-gégészek ezért azt tanácsolják, hogy a fület csak nagyon óvatosan tisztítsák. Elég csak kitörölni a külső hallójáratot, az egészséges fül ugyanis öntisztító. Fülfájást okozhat daganat, baleset, fogprobléma, mint pl. a bölcsességfog. A fültőmirigy gyulladásának következtében is fájhat a fül, hiszen közvetlenül a fül mellett helyezkedik el. A fülfájás néha az állkapocs ízületének károsodásával függ össze. A lakosság 3-5 százalékát gyötri ez az erős fájdalom. Gyakran közlekedési vagy sportbaleset,valamint a különböző csontbetegségek okozzák. Az emberek jobban ismerik a kéz és a láb ízületi panaszait, és nem is gondolnak arra, hogy a fülfájás az ízületi kopással is összefügghet. Szerencsére már végeznek állkapocs- ízületi átültetést. Ha az álkapocs ízülete károsodik, előfordul, hogy a beteg két cm-nél jobban nem tudja kinyitni a száját. (MFD) Minden nap tegyünk valamit egészségünk megszilárdításáért. Megéri. A kis változások is hozhatnak nagy sikert Időnként mindenki mérlegeli, mit sikerült és mit nem megvalósítania, és mi az, amiben még javulnia kell. Rá kell jönnünk, hogy nem minden elhatározást váltunk valóra. AJÁNLÓ A célok elérésének megbízható útja a dolgok lassú, fokozatos megváltoztatása. Nem kell rövid idő alatt nagy változást várni. A nagy célok általában elrettentenek bennünket és a gyors változást gyakran nem tudjuk megemészteni. Ezért jobb kis dolgokkal kezdeni és minden nap valamit tenni. Kezdje például az életmód megváltoztatásával, mondjuk a test- vagy fogápolással. Próbálja ki! Évente kétszer felkeresem a fogorvost. Nincs miért fogorvoshoz mennie, nem fájnak a fogai? Ez a gondolat bár logikusnak tűnik, de téves. A fogszuvasodás valóban sokáig nem fáj, de ha jelentkezik, egészen a fogágyig hatol. Ezután gyakran jelentkezik fertőzés és maga a fájdalmas gyulladás. A kezdeti stádiumot csak az orvos tudja felismerni, amikor a problémát többé-kevésbé fájdalom nélkül meg lehet szüntetni. Minden étkezés után rágógumit fogok rágni Ha étkezés után 20 percig rágógumit rág, semlegesíti a szájában a savas környezetet, a pH-érték normalizálódik és elősegíti, hogy az ásványi anyagok visszakerülnek a fogzománcba. Néha nagyon kellemetlen étkezés után előszedni a fogkefét és a pasztát mondjuk egy fontos tárgyalás előtt vagy szórakozás közben. Ha erre nincs lehetőség, rágjon rágógumit, amely eltávolítja az ételmaradékokat és a foglepedéket. A fogak közötti részt is tisztíta- nifogom! A fogak között a nap folyamán lepedék képződik, amelyet nagyon nehéz eltávolítani. A fogközi kefe és a fogselyem használata a legjobb módszer erre. Fontos tudni, hogy a rágógumi rágása nem helyettesíti a fogmosást. A fogszuvasodás ellen legjobban a rendszeres fogmosás, az étkezés utáni rágógumi-használat és az évi kétszeri fogorvosi ellenőrzés. (ü-ki) VERSENY Fehéríti, védi a fogakat Fenti összeállításunkban már szó volt a rágógumi szerepéről. Most az Orbit rágót ajánljuk, amely v csökkenti a fogszuvasodás kiala- ' kulásának veszélyét. Az Orbit White fehéríti a fogakat, az Orbit Herbai pedig védi az Étkezés után akkor nyújt nagy segítséget, amikor nincs lehetőség fogat mosni. Kérdésünk Miből áll a hatékony fogvédelem? Válaszaikat nyűt postai levelezőlapra írják és küldjék el szerkesztőségünknek. Három olvasónk ajándékot kap. TESTÜNK TITKAI A vérkeringés UJ SZO-TANFOLYAM A szív működése a magzati életben kezdődik és eltart a halálunkig. Hihetetlen, de az egy hónapos magzatnak már ver a szíve. Hogyan működik ez a csodálatos szervünk? Akielégítő sejtműködéshez különböző alkotóelemekre van szüksége a szervezetnek. Oxigénre, energiaszolgáltató „üzemanyagra” (táplálék formájában), vitaminokra, hormonokra, megfelelő hőmérsékletre. Az anyagcsere bonyolult biokémiai folyamatában a sejtek feldolgozzák és a szervezet számára hasznosítha- tóvá alakítják ezeket az alapelemeket. A felszabaduló hőt és az anyagcsere-termékeket el kell távolítani a sejtekből. A sejtek táplálása, a lebontási termékek kiszűrése és elszállítása a vérkeringés feladata. A vér hozza-viszi a szükségessé vagy fölöslegessé váló anyagokat. Az artériákban oxigénben és tápanyagokban gazdag vér kering, melyet az erek a szervezet különböző részeibe szállítanak el. A vénák visszaszállítják a szívbe a szén-dioxiddal és salakanyagokkal megtelt vért. A szív funkciója az, hogy az oxigénben szegény vért a szervezetből összegyűjtse, és a tüdőbe továbbítsa, ahol az oxigénnel telítődik, és leadja a szén-dioxidot, ezután az oxigénnel feldúsult vért a tüdőből ösz- szegyűjtse, és a szervezet felé továbbítsa. A vérkeringéshez a következőkre van szükség: ♦ Keringő folyadékra, ami maga a vér. ♦ A folyadék áramlását biztosító pumpára, a szívre. ♦ Olyan vérérrendszerre, amelyben a keringés zajlik, ezek a verőerek (artériák), a visszerek (vénák) és a hajszálerek (kapillárisok). ♦ A keringést szabályozó rendszerre. E szabályozó rendszer központja a szív. Az ember akár dolgozik, akár alszik, a szív automatikusan alkalmazkodik a különböző terhelésekhez, és ellátja az egész testet vérrel. A szív egy üreges izomtömeg, amely nyomópumpaként - felveszi a gyűjtőerekből a vért - egyaránt működik. Mint szívónyomó pumpa rendezett ütemben hol kitágul, hol összehúzódik. Kívülről a szív legömbölyített kúphoz hasonló: alapja hátrafelé és jobbra néz, csúcsa, a szívcsúcs (apex cordis) előrefelé és balra, az ötödik és hatodik borda között. A szív felépítése A szív négy részre osztható. A jobb és bal pitvarra és a jobb és bal kamrára. Üregrendszeréhez több nagy ér kapcsolódik. Két verőér és hat gyűjtőér. A két verőér az elülső felén nyílik a szívbe. A tüdőverőér (truncus pulmonalis) a jobb kamrába, a főverőér (aorta) a bal kamrába. A hat gyűjtőér a következő: felső és alsó üreges visszér (véna cava cuperior és inferior), ezek a jobb pitvarba szájadzanak. A négy tödővéna vérét pedig a bal pitvar veszi föl. A szív belseje függőlegesen két részre tagolódik, jobb és bal szívfélre, melyeket izmos fal különít el. Mindkét szívfél két üregből áll, felül vannak a pitvarok, alul a kamrák. A kamrákat a kamrák közti sövény, a pitvarokat a pitvarok közti sövény választja el egymástól. A két szívfél mondhatni önálló életet él. A jobb szívfél vért pumpál a tüdőbe, ez a kisvárkor, a bal szívfél pedig a test egészét ellátó rendszer, a nagyvérkör gazdája. A kamrák és a pitvarok között szívbillentyűk találhatók: a két- hegyű (mitralis) billentyű bal oldalt, a háromhegyű (tricuspida- lis) jobb oldalt. Ezek akadályozzák a vér szabad áramlását, amely így kizárólag a pitvarokból a kamrákba folyhat. A verőerek beszájadzásánál szintén találunk billentyűket, ezek az ún. félhold alakú billentyűk, amelyek megakadályozzák a szív kamráiból kilépő vér visszaáramlását. A vénás szájadé- koknál nincsenek billentyűk. A pitvarok kevesebb vért fogadnak magukba, mint a kamrák. Az átlagos pitvari vértérfogat fele a kamráénak. A bal kamra fala vastagabb a jobbénál, mivel nagyobb erőt fejt ki, hogy a vért eljuttassa a test egészébe. A vér áramlása A szív vastag izomszövetből (myocardium) épül föl, melyet izomrostok nyalábjai alkotnak. Saját beidegzése van, amely nagyszámú sejt és idegrost közreműködésével a központi ideg- rendszertől függetlenül szabályozza a szívműködést. A szervezet által „elhasznált” vért - a felső és alsó üreges vissze- reken keresztül - a jobb pitvar veszi föl. A vér innen a jobb pitvarkamrai határon elhelyezkedő háromhegyű billentyűn át a jobb kamrába ömlik. A tüdőverőér két fő ágán át a tüdőkbe kerül, ahol oxigénnel telítődik. Az oxigéndús vér a tüdővénákon áramlik vissza a bal pitvarba. A bal pitvar-kamrai határon elhelyezkedő kéthegyű billentyű átbocsátja a bal kamrába, amely a főverőéren keresztül pumpálja a vért a nagyvérkörbe. A folyamat ezek után megismétlődik. Ha egy átlagos felnőtt vérereit képzeletben egymás mellé fűznénk, ezek 95 000 kilométernél is hosszabbak lennének. A szív beidegzése A szív tehát kettős pumpaként működik. A billentyűk szelepként zárják el a visszaáramló vér útját, biztosítva annak egyirányú áramlását. Egy szívverés vagy szívciklus három szakaszra bontható. A szív rendezett összehúzódását és elernyedését a jobb pitvar tetején lévő sinuscsomó elektromos impulzusai szabályozzák. Ezeket az impulzusokat részben maga a szívizomzat, részben az idegrostok továbbítják. Tudja-e? Hogyan ver a szívünk? A szív vért pumpál, nyom, lök a tüdőbe és a nagyvérkörbe. Az átlagos emberi szív óránként 4200- at, naponta 100 800-at, évente 36,8 milliót ver, tehát hatvan év alatt mintegy 2,5 milliárdot! Szívveréseink üteme és a kilökött vér térfogata (pulzustérfogat) a szervezet oxigénszükségletének függvénye. A pihenőember szíve hatvan-nyolcvanszor húzódik össze percenként, a pulzustérfogat körülbelül 80 milliliter, ami hat liter vér továbbítását jelenti egy-egy perc alatt. Erős testmozgás következtében a szívösszehúzódások száma percenként kétszázra is emelkedhet, a pulzustérfogat üyenkor 250 milliliterre nő. Ez ötven liter vér megmozgatását jelenti percenként. A szív helye Egész pontosan hol helyezkedik el a szív? A mellkas közepén, a szegycsont mögött. Tévedés, hogy a szívünk bal oldalt van. A tévhit azzal magyarázható, hogy a bal oldalon halljuk a szívverést.
