Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-03 / 28. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. február 3., péntek 3. évfolyam4. szám Ha a talajban sok a talajlakó kártevő, vetés vagy ültetés előtt célszerű talajfertőtlenítést végezni Mit kell tudni a megelőző és tüneti növényvédelemről? A házikerti növényvédelemre a megelőző vagy preventív, valamint a tüneti védekezési eljárások együttes alkalmazása a jellemző. A megelőző permetezést a tünetek megjelenése előtt kell elvégezni. CSERES ZOLTÁN A beavatkozás olyan károsítok ellen irányul, amelyek fertőzését még minimális mértékben sem tűrhetjük meg, mert jelenlétük fokozottan veszélyezteti a termesztés eredményességét. E növénybetegségek közé tartozik például az alma fa varasodása, az őszibarack levélfodrosodása, a meggy moníliája, továbbá a sző- lőlisztharmat, a burgonya- és a paradicsomvész. Megelőző módon kell védekezni a talajlakó hernyók, pajorok, drótférgek, káposzta- és hagymalégy, továbbá az almamoly, almalevél aknázómoly, barackmoly, szilvamoly és szőlőmoly ellen. A tüneti védekezésnél a permetezést a kártevő megjelenésének vagy a betegség tüneteinek észlelésekor végezzük el. Tüneti védekezés alkalmazunk olyan károsítok ellen, amelyek csak bizonyos ideig vannak jelen, illetve bizonyos ideig károsítanak vagy szaporodnak fel, és fertőzésüket az idejében végrehajtott permetezéssel a növény károsodása nélkül megakadályozhatjuk. Ez a védekezési mód kívánja a termesztőtől a legnagyobb figyelmet és szükség esetén a késedelem nélküli azonnali beavatkozást is. Ide soroljuk az egyes baktériumok és gombák okozta betegségeket, továbbá a burgonyabogarat, pajzstetveket, legtöbb kártevő hernyót és a meztelen csigákat egyaránt. Annak érdekében, hogy minél kevesebb védekezési munkánk legyen a vetés vagy ültetés előtt, érdemes vetéstervet készíteni, átgondolni a vetésváltást, tápanyagutánpótlást, növényápolást. Gondoljunk arra, hogy a sínylődő növény előbb betegszik meg, és a kártevők is nagyobb kárt tudnak tenni benne. Csak egészséges növényről fogjunk szaporítóanyagot, csak fémzárolt vetőgumókat, -magokat használjunk. A kelés biztonságát a szaporítóanyag csávázásával növelhetjük. Ha a talajban sok a talajlakó kártevő, vetés vagy ültetés előtt célszerű talajfertőtlenítést végezMegelőző növényvédelemnek tekinthetjük a beteg növényi részek rendszeres eltávolítását és megsemmisítését. ni, mivel a kikelt vagy elültetett növényzetben a védekezés drágább és kevésbé hatékony. A gyomokat lehetőleg már virágzásuk előtt irtsuk, így nem tudnak magot nevelni. A gyümölcs- és haszonfákat, bokrokat, szőlőt szel- lősre metsszük és ügyeljünk a zöldmunkára, így a lombozat szellősebb lesz, kevesebb lehetőséget biztosítva a károsítóknak a megtelepedésre. Megelőző növényvédelemnek tekinthetjük a beteg növényi részek rendszeres eltávolítását és megsemmisítését. Ha mégis vegyszeresen kell védekezni a kártevők és kórokozók ellen, jöhet a döntés, milyen vegyszerrel érhető el hatékony kárelhárítás. A károsítok nem minden fejlődési alakja érzékeny a növényvédelmi szerekre, ezért ismerni kell a kártevők, kórokozók érzékeny fejlődési alakjait, vagy szakembertől kérjünk segítséget. Szlovákiában csak szigorúan vizsgált és engedélyezett permet- szerek forgalmazhatók. A szakhatóságok minden évben megjelentetik az engedélyezett növényvédő szerekről jegyzékét (Prehľad prípravkovná ochranu rastlín). A jegyzéket kis- és nagytermelőknek egyaránt érdemes áttanulmányozniuk. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó A jól időzített, célzottan elvégzett lemosó permetezéssel lépéselőnybe kerülünk a kerti károsítókkal szemben Lehetőleg előrejelzés alapján védekezzünk SALAMON GYÖRGY Erről az egyik legelső, a tél utáni növényvédelmi elemről sokan és sokfélét írtak. Az alábbiakban néhány, a lemosó permetezéssel kapcsolatban felmerülő kérdést válaszolunk meg. A télvégi lemosást elsősorban gyümölcsösökben, bogyósoknál és szőlőben érdemes alkalmazni. Szerepe a károsítok (rovarok, atkák, gombák, baktériumok) áttelelő alakjainak gyérítése annak érdekében, hogy a kezdeti fertőzési nyomás kisebb legyen. Az okszerűen elvégzett védekezések akkor a leghatékonyabbak, ha azok megelőző jellegűek. A helyes időben, célzottan elvégzett lemosó permetezéssel lépéselőnybe kerülünk a károsítókkal szemben, aminek hatására a későbbi kezelések száma csökkenhet, hatékonyságuk nagyobb lesz. A lemosó permetezések ősszel és tavasszal is hatékonyak lehetnek. Ősszel a telelőre vonuló áttelelő alakok számát csökkenthetjük. A tél végi permetezés előnye, hogy egy „kemény” tél elvégezheti a munkát helyettünk. Tehát lehetőség van az előrejelzésre alapuló lemosó permetezések elvégzésére. Másik érv a korai permetezés mellett, hogy a hasznos szervezetek, ekkor még nincsenek jelen olyan számban, hogy bennük komoly kárt tehetnénk, illetve még inaktívak. Egyes kártevők ellen (pl. pajzstetvek) szintén rövid a hatékony védekezésekre alkalmas idő hossza. A kezelések hatékonysága függ az időzítéstől, különösen a rejtetten telelő alakok esetén (lisztharmat, gubacsatkák, stb.). A károsítok együtt „élnek” a növényekkel, de előfordulhat eltérés. Egy gyors légköri felmelegedés esetén a károsítok hamarabb válhatnak aktívvá, mint a gazdanövény, amelynél a talajhőmérséklet a meghatározó. Ilyenkor a permetezéseket előrébb kell hozni. Általánosságban a kezeléseket a rügypattanás körüli időpontra célszerű időzíteni, mert: ez az az időpont, amikor a kártevők is aktívvá válnak, a meglazult rügypikkelyek alá is eljuttathatjuk a készítményeket (lisztharmat, gubacsatkák). Az adott kultúra érzékenységét mindig figyelembe kell venni a permetezések idejének meghatározásakor. Ügyelni kell arra, hogy a virág (bibe) ne károsodjon. Házi- vagy hobbikertben a lemosó permetezés technológiába illesztése nem jelent nagy terhet a gazdálkodóknak. Javasolt az évenkénti megismétlése. Nagyüzemben ez a technológiai elem nem kis költségekkel jár, ezért javasolt az előrejelzés alapján történő védekezés (áttelelő alakok számolásával). A lemosó permetezések esetén (is) nagyon fontos a helyes permetezés-technika. A kezelést akkor végezzük jól, ha tényleg megmossuk a növényeket. Ehhez kis sebességgel, nagy lémeny- nyiséggel (1000-2000 liter/ha), nagy permetcseppeket kell kijuttatnunk úgy, hogy az megfolyjon a fás részeken. Megjelent a Jó Gazda februári száma Helyzetfelmérő jelentések LAPAJÁNLÓ A zöldségtermesztők hagyományos szakmai konferenciájának beharangozásával indít a lap februári száma, amelyben az érdek- védelmi szervezet elnöke vázolja az ágazatot érintő problémákat és a javasolt megoldásokat. A magnéziumtrágyázásról szóló tájékoztató a szabadföldi zöldség- termesztők figyelmét hívja fel a növényi tápelemek fontosságára, rámutatva a hiánytünetekre és a trágyázásban elkövetett gyakori hibákra. Az új zöldségfajtákat bemutató sorozat ezúttal a Semo újdonságait ismerteti, egyúttal kitér a vetőmagok speciális tulajdonságainak bemutatására is. A biológiai eredetű hulladékok hasznosítása komposztálással a gyomok égetésének határozottabb tiltása miatt várhatóan újra a kertészkedők érdeklődésének homlokterébe kerül. A komposztálásról készített összeállítás ehhez nyújt segítséget. A kerti tippek rovat a gyümölcsösökben időszerű tennivalókat foglalja össze, egyúttal az őszibarackfajták ismertetésével a tavaszi telepítésükhöz nyújt támpontot. A szőlő- termesztők egy kevésbé ismert fajtával, a Dornfelderrel ismerkedhetnek. A lap növényvédelmi rovata a vegyszerek nélküli növényvédelmi fogásokat taglalja, egyúttal összefoglalja a biológiai növényvédelem elemeit, a magyar-szlovák-latin nyelvű képes gyomszótár pedig a legismertebb gyomok felismeréséhez szolgáltat képes információkat. Az agrárgazdálkodók az esedékes helyzetfelmérő (monitoring) jelentés elkészítéséhez kapnak útmutatást. A kertépítők számára az élősövénynek alkalmas díszfákat és cserjéket mutatja be a lap, az állattartók rovatában pedig a kisüzemi tejtermelés higiéniájával, illetve a méhészkedés jövedelmezőségével foglalkozik, (sz) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 37,370 Lenqyel zloty 9,791 Anqol font 55,067 Maqyar forint (100) 14,905 Cseh korona 1,311 Svéd korona 4,026 Dán korona 5,006 Szlovén tollár (100) 15,605 Japán jen (100) 26,128 Svájci frank 24,028 Kanadai dollár 27,121 USA-dollár 30,975 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,41-38,41 30,21-31,87 1,29-1,35 14,25-15,55 OTP Bank 36,41-38,31 30,15-31,82 1,28-1,34 14,34-15,44 Postabank 36,40-38,34 30,21-31,75 1,28-1,34 13,11-16,71 Szí. Takarékpénztár 36,38-38,25 30,08-31,66 1,27-1,34 14,22-15,56 Tatra banka 36,42-38,36 30,17-31,79 1,28-1,34 14,31-15,49 UniBanka 36,43-38,33 30,22-31,80 1,28-1,34 14,52-15,28 Általános Hitelbank 36,39-38,33 30,09-31,70 1,27-1,35 14,35-15,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony február 3-án 20 Sk/kg Komárom február 2-án 12-14 Sk/kg Rimaszombat február 2-án 20 Sk/kg Zseliz január 13-án 18-20 Sk/kg Losonc február 3-án 10-15 Sk/kg Szepsi február 2-án 17-25 Sk/kg Kassa február 2-án 13-30 Sk/kg petrezselyem 35-39 Sk/kg 18-30 Sk/kg 35 Sk/kg 27 Sk/kg 35-39 Sk/kg 35-42 Sk/kg 37 Sk/kg burgonya 12-13 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 5-7 Sk/kg 9 Sk/kg 7-9 Sk/kg 9 Sk/kg tojás 4,00-4,20 Sk Sk/db 2,50-3 Sk/db 2,40 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 2,80 Sk/db 2,40-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16(105) Sk/kg 12-14(50) Sk/kg 12(90) Sk/kg 10 (60)Sk/kg 11-12 (95-108) Sk/kg 12(110) Sk/kg 9,50 (78-108) Sk/kg zeller 26 Sk/kg 30 Sk/kg 35 Sk/kg 15 Sk/db 26 Sk/kg 26 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 79-88 Sk/kg X X X 78-79 Sk/kg 70 Sk/kg 79-88 Sk/kg paradicsom 39-59 Sk/kg X X X 55 Sk/kg 60 Sk/kg 54 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/db 16 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 20 Sk/kg 23 Sk/kg 18 Sk/kg karalábé 25-35 Sk/kg 26 Sk/kg 20 Sk/db 12 Sk/db 20 Sk/kg 20 Sk/kg 29 Sk/kg alma 23-33 Sk/kg 16-22 Sk/kg 12-18 Sk/kg 15-17 Sk/kg 25-30 Sk/kg 20-23 Sk/kg 16-26 Sk/kg karfiol 30 Sk/fej ■■■■■Ml X X X X méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg 100-120 (150-160) Sk/kg 120 (160) Sk/kg x (120) Sk/kg X 100 (100) Sk/kg (240) Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 250-300 Sk/kg X 200-250 Sk/kg X X X fejes saláta 25 Sk/db X X 28 Sk/db X
