Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-03 / 28. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 3. Tudomány - hirdetés 15 Harminc éve hunyt el Werner Heisenberg A mikrovilág nagy tudora Úgy jellemezték az elméleti fizikust, hogy még a cipőzsinórját sem tudja megkötni. Ez pontosan ráil- lett Werner Heisenbergre, aki 22 évesen már doktori értekezését védte. OZOGÁNY ERNŐ A bizottság elnöke, Wilhelm Wien mentve a menthetőt - mivel a dolgozatot meglehetősen zavaros­nak találta - feltett az ifjú doktorje­löltnek néhány mentőkérdést. Hei­senberg egyiket sem tudta megvá­laszolni. Wien felháborodása nem ismert határokat: „Ezt a fiatalem­bert fenekeden tudatíanság jellem­zi!” - csattant fel. A bizottság másik tagja, a témavezető Arnold Som­merfeld, a róla elnevezett atommo- dell megalkotója teljes mellszéles­séggel kiállt ifjú kollégája mellett: „Páradan tehetség!” Wien később megkegyelmezett az ifjúnak: hagy­ta átmenni. Döntését nem kellett megbánnia: néhány év múltán Hei­senberg átvehette a Nobel-díjat. Igaz, egy olyan elméleti kérdés tisz­tázásáért, amelynek megoldásával Wien haláláig nem értett egyet. A fentiekből kitűnik, nem akár­milyen korról van szó. A 20. század első évtizedei a fizika forradalmát hozták el. Heisenberg egyidős a századdal: 1901-ben született a vi­lághírű bizánckutató, August Hei­senberg fiaként. Apjával ellentét­ben őt a matematika és a fizika ér­dekelte, így Sommerfeldnél végzett a müncheni egyetemen. Mivel az if­jú fizikus tehetségére a tanár korán felfigyelt, munkatársául fogadta. Olyan korban éltek ők, amikor egy sihedernek is lehetett saját vé­leménye az elismert szaktekin­téllyel szemben. Erre legjobb példa Niels Bohr 1922-es előadása, amelyben az éppen frissen kitünte­tett dán fizikai Nobel-díjas saját atomelméletéről adott elő. A lelkes hallgatóságban helyet foglalt Hei­senberg is, aki tanárát kísérte el az eseményre. A vitában rámutatott a Bohr-féle atommodell hiányossá­gaira. Fejtegetése abból indult ki, hogy a részecskék világában nagy bizonytalanság uralkodik: részben soha nem tudjuk ezeket közvetle­nül megfigyelni, részben nem visel­kedhetnek eddigi elképzeléseink szerint. Érvelésének lényege: az atom részeit és a burkot alkotó elektronokat következetesen ré­szecskéknek tekintjük, holott nem biztos, hogy így van. Miért kerülhetett sor a különvéleményre? Heisenberg Sommerfeld tanítvá­nyaként vallotta, hogy az atommag körül keringő elektron nem lehet részecske. Ha az lenne, minden ed­digi ismereteink szerint keringése közben elektromágneses sugárzást kellene kibocsátania. Ha ezt meg­tenné, energiát veszítene, ennek A világi dolgokban kevésbé jártas tudós egyidős volt a 20. század­dal (Képarchívum) következtében folyamatosan köze­lednie kellene a maghoz, amíg bele nem zuhan. A megoldást valójában nem ő, hanem Sommerfeld találta meg, aki bebizonyította, hogy a mag kö­rül elektronhéj van, ilyenkor az, amit eddig részecskének gondol­tak, hullámburokalakot vesz fel. Heisenberg fő érdeme annak meg­határozása volt, hogy miként visel­kednek a mikrovilág részecskéi, kö­zöttük az elektronok. Négy évvel az ominózus doktori disszertáció megvédése után jutott el a róla el­nevezett határozatlansági té­nyezőhöz. Kiderítette, nemcsak a részecskék jellege, hanem állapota között is nagy a bizonytalanság. Például egyidejűleg nem lehet meghatározni a részecske energiá­ját és helyzetét, vagyis ha meg tud­juk állapítani a helyét, nem ismer­jük a sebességét és fordítva. E forradalmi korra jellemző, hogy nemcsak a többé-kevésbé be­avatottak, hanem még a Nobel-dí­jas fizikusok egyes generációi is összetűzésbe kerültek egymással. A fénykibocsátás szakaszosságát Max Planck fedezte fel. Amikor ebből a feltevéséből öt év múltán Albert Einstein kibontotta a kvantumel­méletet, ő ezt badarságnak tartot­ta. Einsteint is utolérte a sorsa: bár a kvantumelmélet felfedezése az ő nevéhez fűződik, heves tiltakozás­sal fogadta Heisenberg a részecs­kék viselkedésének leírásával meg­alkotott kvantummechanikáját. A bizonytalansági tényező kapcsán mondta híres replikáját: „Isten nem lehet kockajátékos.” Heisenberg a vallási körök nem kis megrökönyö­désére azzal válaszolt: a tények azt mutatják, mégiscsak az. A körülötte kitört vihart a Nobel- díj Bizottság azzal zárta le, hogy neki ítélte 1932-ben a legrango­sabb tudományos kitüntetést. Hogy a világi dolgokban kevésbé jártas ifjú tudós ne tévedjen el a svéd fővárosban, anyukája kísérte el a Nobel-díj átadására. Tudományos pályafutásához ha­sonlóan egyéni élete is rendhagyó- an alakult: 35 éves is elmúlt, ami­kor megismerkedett az ifjú Elisa­beth Schumacherrel. A harmincas-negyvenes években Albert Einstein megkísérli össze­hangolni az általános relativitásel­méletet a kvantummechanikával, kidolgozni a természet minden je­lenségét leíró világegyenleteket. A fő gond az volt, hogy minden erőhatást, vagyis az elektromost, az atomokban működő gyenge és erős kölcsönhatást részecskék köz­vetítenek. Csupán a tömegvonzás részecskéjét nem sikerült megtalál­ni. Pedig már neve is volt: graviton. Einstein egyre reménytelenebb küzdelmet vívott ezért. Heisenberg is megkísérelte meg­alkotni a nagy világegyenletet. Akárcsak Einstein, Heisenberg sem tudta a két tudományágat össze­kötő kapcsot megtalálni. Heisenberg hosszú, termékeny munkássága folyamán alapvető fel­fedezéseket tett az atomburok, az atommag, az elemi részecskék és a magreaktorok területén, az ő nevé­hez fűződik a ferromágnesek elmé­lete és az atommag neutronelméle­te. Tevékenységével gyökeresen megváltoztatta a világ arculatát. Bár elméleti szakemberként bizo­nyára hitetlenkedve szemlélné, de egyértelműen az ő tevékenységé­nek, a kvantummechanika felisme­réseinek köszönhető a műholdtévé, a CD-lemezjátszó, a tranzisztoros és integrált áramkörös rádió és te­levízió, a modem asztali számító­gép és a maroktelefon. 1. Az ankét szervezője a Petit Press Rt., társszervező az A SMS Rt. 2. Az ankét 2005. december 27-étől 2006. február 4-éig tart. 3. Az ANKÉT 2005 az év szlovákiai magyar személyiségének választása. A verseny kétfordulós. Az első fordulóban a benevezés zajlott. 4. A második forduló 2006. január 9-én kezdődött. A tízes szavazólista azokból a személyiségekből állt össze, akik a legtöbb szavazószelvényt kapták. Négy fordulón át SMS-ben lehetett szavazni rájuk. Fordulónként kiesett a két utolsó helyre került személy. Január 28-án indult a döntő. A végeredményt 2006. február 4-én tesszük közzé. 5. Az SMS-szavazásba bekapcsolódók közül fordulónként 3 Új Szó­ajándékcsomagot sorsolunk ki. Hogyan lehet szavazni? • Az SMS-eket a következő formában küldhetik el: leg szóköz, a javasolt személy száma. Például: leg 00, vagy leg 11 • SMS-eket a következő számra küldhetik: 6661 • Egy SMS ára ÁFÁ-val együtt 6 Sk. DÖNTŐ! Ön dönt, ha szavaz! Borbély Balázs - labdarúgó leg 01 Duray Miklós - politikus 3. helyezett B. Kovács István - történész 5. helyezett Botló Bálint - vívó 7. helyezett Köteles László - politikus 9. helyezett Bugár Béla - politikus leg 03 Somogyi Alfréd - lelkész 4, helyezett Dráfi Mátyás - színművész 6. helyezett Németh Szilárd - labdarúgó 8. helyezett Csáky Pál - politikus 10. helyezett RENAULT /HIHETETLEN ÁRAK, RENAULT/ Renault Clio Storia J Tk> o o o o' Jk már 289 900 Sk-tól Renault Thalia már 269 900 Sk-tól Renault Modus 0 1 már 359 900 Sk-tól Az akció 2006.1. 30-ától érvényes,-C I amíg a készlet tart. Részletes tájékoztatás az akcióról www.renault.sk RENAULT AUTÓKAT ALKOTUNK BP-6-10457 Az akció csak a kiemelt kocsikra érvényes. A képeken ábrázolt kocsik csak illusztrációk. Az ajánlott árak 2006.1. 30-ától érvényesek. A Renault Slovensko Kft. fenntartja az ár és a felszereltség megváltoztatásának jogát, konzultáció nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents