Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-25 / 47. szám, szombat
30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com Mielőtt gyógyszert használnánk, a perisztaltikát fokozó gyakorlatokat okvetlenül próbáljuk ki A féltékeny feleségük nem varázsol hűségessé Anyagcserénket, mint életünkben mindent, nagyban befolyásolja a mozgás. ÉLETMÓD Közismert, hogy a tartósan mozdulatlanságra kényszerítő életmód vagy betegség károsan érinti a napi rendszeres székletürítést. A perisztaltika (bélmozgás) jelentősen fokozható különféle gyakorlatokkal. Ezeket két kategóriába sorolhatjuk. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek összepréselik a hasat, a másikba pedig azok, amelyek a bélrendszer területét a szokásostól eltérő helyzetbe hozzák. Ha kombináljuk a kétféle mozgást, jótékonyan befolyásoljuk az anyagcserefolyamatokat. Mielőtt gyógyszert használnánk, a perisztaltikát fokozó gyakorlatokat okvetlenül próbáljuk ki. Használhatunk különféle, székrekedés ellen javasolt gyógyvizeket és gyógynövény alapú készítményeket. Tartósan fennálló székrekedés esetén forduljunk szakorvoshoz. 2 Térdeljünk le, karun- 9 kát emeljük magasba! Jobb lábunkat nyújtsuk ki oldalra, törzsünket hajlítsuk jobb oldalra! Jobb kezünkkel érintsük a bokánkat! Maradjunk ebben a helyzetben öt-tíz másodpercig, aztán végezzük el a gyakorlatot a másik oldalra is! Négyszer-öt- ször ismételjük! 4 Álljunk kis terpeszbe, térdünket kissé hajlítsuk be! Vegyünk mély levegőt az orrunkon, szájon fújjuk ki! Majd anélkül, 9 hogy újabb levegőt vennénk, húzzuk a hasunkat egyszerre befelé és felfelé, közben képzeljük el, hogy köldökünk érinti a gerincoszlopot. Maradjunk ebben a helyzetben addig, ameddig csak tudunk, és lassan számoljunk magunkban! Amikor nem bírjuk már tovább, az orrunkon szívjuk be a levegőt, közben a törzsünket eresszük olyan mélyre, amennyire csak bírjuk! Lassú légzés közben akár 3-4 percig is így maradhatunk. Tetszés szerint ismételhető. 1 Feküdjünk a hátunkra, térdünket meghajlítva húzzuk a mellkasunkhoz! Két karunkkal kulcsoljuk át! Ebben a hely- 9 zetben lassan gördüljünk egyik oldalunkra, majd a másikra! Figyeljünk arra, hogy felső combunk mindvégig szorosan a mellkasunkhoz simuljon! Tízszer ismételjük! 5 Álljunk kis terpeszbe, a térdet kissé hajlítsuk be, 9 kezünk a csípőn. Törzsünket előbb lassan, majd picit gyorsabban toljuk jobbra-bal- ra!A vállunk legyen a talajjal párhuzamosan! Ismételjük tízszer! 3 Álljunk kis terpeszbe! Guggoljunk le úgy, hogy fenekünk a két combunk közé kerüljön! Térdünket kissé nyissuk szét, 9 tenyerünkkel támaszkodjunk meg a talajon, a fejünket emeljük fel! Tenyerünkre támaszkodva emelkedjünk fel, közben fejünket eresszük le! Próbáljuk meg térdben kinyújtani a lábunkat! Tíz másodpercig maradjunk ebben a helyzetben, majd lassan ereszkedjünk vissza a kiinduló tartásba! Tízszer ismételjük! FIGYELMEZTETŐ Elképzelhető, hogy egyetlen gén megmagyarázza, miért csa- podár a férfiak egy része, és miért hűségesek sokan mások? Pockokkal végzett genetikai kísérletekben a kutatók képesek voltak átalakítani a kicsapongó szexuális életet élő hímeket mo- nogám egyedekké. Bár néhány szakértő erősen kételkedik abban, hogy a kísérleteknek bármilyen kihatásuk lehet az emberekre nézve, azt elismerik, hogy bizonyos emberi társas viselkedéseknek megvan a biológiai alapjuk. Hűséges és csapodár pockok Az Emory Egyetem kutatói fölfedezték, hogy egyetlen génnek - az ún. vazopresszinreceptornak - az átvitelével, a préri pocok mo- nogám hímjének agyából a „többnejű” réti pocok agyába, mono- gámmá tehető a réti pocok is. „Egyetlen génben meglévő eltérés összetett szociális viselkedésre gyakorolhat hatást” - állítja Larry J. Young, a kutatás vezetője. „Ez a gén - a vazopresszinreceptor - a párkapcsolatot befolyásolja.” Azért, hogy megállapítsák, miként befolyásolja a gén a viselkedést, Young csoportja kétféle viselkedésmódú pockot vizsgált: a kifejezetten társas életmódú préri pockot és a jóval magánoSabb életmódot folytató réti pockot. A két pocokfaj között az a különbség, hogy hol helyezkedik el a vazopresszinreceptor-gén az agyban - állítja Young. „Létezik az agynak egy olyan része, amely a kábítószer-függőségben játszik szerepet, és ezen a területen a monogám pockokban sok vazopresszinreceptor található, míg a nem monogám pockokban nincs egy sem.” A kutatók vazopresszinrecep- torokat vettek ki a monogám pockokból, és bejuttatták a nem monogám pockok agyának ugyanazon részére. „Azt tapasztaltuk, hogy ezek az állatok most már kötődtek páijukhoz, holott azelőtt ez nem volt jellemző erre a fajra” - mondja Young. „Ez azt mutatja, hogy egyetlen génnek jelentős befolyása lehet a társas viselkedésre.” Genetikai eredetű hajlamok „Ez a géneltérés, amelyet ebben a két fajban megfigyeltünk, hasonló lehet ahhoz, amit az emberek közt megfigyelhetünk. Megmagyarázhatja azt, hogy egyes emberek miért viselkednek másképp, mint a többiek, különösen, amikor olyan betegségekről van szó, amilyen például az autizmus.” A gének képesek befolyásolni a társas viselkedésünket is, például hogy félénkek vagyunk-e vagy nyitottak, sőt a kapcsolatteremtő képességünket is. A felfedezés demonstrálja a szociális kötődések és a monogámia erős és egyszerű genetikai alapját, de az eredményeket szinte biztos nem lehet közvetlenül „átfordítani” az emberekre. Viszont a fölfedezés rámutat arra, hogy egyes hajlamokról, amelyekről úgy véltük, hogy tisztán a viselkedés határozza meg őket, kiderülhet, hogy genetikai hátterük van. A kísérlet némiképp megalázó is, hiszen rámutat azokra a rejtett dolgokra, amelyek alapján Idde- rül, hogy valószínűleg nem vagyunk teljesen a magunk urai. De az olyan erősen emberi tulajdonságok, mint például a szerelem - tudomásunk szerint - nem lelhetők föl a pockoknál. Tisztában kell lennünk biológiai meghatározottságunkkal, de az élőlények többségével ellentétben - változtathatunk ezen. Egyelőre tehát nem kell tartaniuk a férjeknek, hogy féltékeny felségük tudományos segítséggel próbál hűségessé varázsolni őket, ennek ellenére ildomos, ha visszafogják magukat. Váladék hiányában a behatolás akadályozott Ha fáj a szex... FIGYELMEZTETŐ A szexuális kapcsolatot romba döntő hatások között élen jár az úgynevezett fájdalmas közösülés. Az ilyen jellegű, tartósan fennálló probléma negatívan befolyásolja mindkét fél lelki életét is; a szexuális együttlét örömszerző funkciója - és a szexuális élet számos pozitív hatása - nagymértékben csökken. Szerencsére az ilyen jellegű panaszok a legtöbb nőnél csak átmeneti jellegűek, és ha ismert az ok, gyorsan orvosolhatók. A nőgyógyászati rendellenességektől kezdve az eltérő fizikai adottságokig sokféle tényező játszhat ebben szerepet. Ha nem mutatható ki semmilyen szervi betegség, a fájdalmas közösülés hátterében az esetek túlnyomó többségében a nő nem megfelelő izgalmi állapota áll - ennek okai pedig legtöbbször pszichés eredetűek. Az ilyen jellegű problémák felderítése és eredményes kezelése gyakran csak mentálhigiénés szakember, szexuálterapeuta segítségével lehetséges. A fiziológiai adottságoktól függetlenül, amikor a női test készen áll a közösülésre, a nyálkahártyával bélelt hüvely hosszában és székében is kitágul, felszíne nedvessé, síkossá válik - vagyis a vagina ebben az állapotban alkalmas a pénisz befogadására, illetve válik alkalmassá a nő az aktusra. Ha az izgalom hatására képződő, a Bartholini-mirigyek által termelt váladék hiányzik, a behatolás akadályozott, hiszen a hüvely szűk és száraz. Ha valaki akkor is érez fájdalmat közösülés során, ha előzőleg a szexuális izgalom magas fokára jutott, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulnia a problémájával. Mit kérdez leggyakrabban az orvos? 6 Feküdjünk hanyatt, kezünk a combunk mellett. Kilégzés közben emeljük fel a lábunkat és a csípőnket! Lábfejünkkel 9 közelítsünk a fejünk mögött a talaj felé, lábszárunk párhuzamos legyen vele. Maradjunk ebben a helyzetben néhány másodpercig, majd ereszkedjünk tovább mindaddig, amíg lábujjainkkal megérintjük a padlót! Maradjunk így 15-20 másodpercig! A gyakorlatot elég egyszer elvégezni. (Családi Lap) ♦ A fájdalom a hüvely külső részére korlátozódik, vagy mélyebben jelentkezik? ♦ Közösüléskor csak az egyik oldalon vagy mindkettőn érez fájdalmat? ♦ Jelentkezik-e ilyenkor hátfájása is? ♦ Hogyan írná le a fájdalmat (égető, éles, mélyre hatoló stb.)? ♦ Csak a közösülés alatt érez fájdalmat, vagy az folytatódik utána is? ♦ A hónap különböző időszakaiban vagy eltérő szexuális pozíciók alkalmával tapasztalja-e a fájdalmat? Hasznos tehát, ha ezekre a kérdésekre előre felkészül. (forrás: Galenus)
