Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-25 / 47. szám, szombat

30 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com Mielőtt gyógyszert használnánk, a perisztaltikát fokozó gyakorlatokat okvetlenül próbáljuk ki A féltékeny feleségük nem varázsol hűségessé Anyagcserénket, mint éle­tünkben mindent, nagyban befolyásolja a mozgás. ÉLETMÓD Közismert, hogy a tartósan moz­dulatlanságra kényszerítő életmód vagy betegség károsan érinti a napi rendszeres székletürítést. A perisz­taltika (bélmozgás) jelentősen fo­kozható különféle gyakorlatokkal. Ezeket két kategóriába sorolhat­juk. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek összepréselik a hasat, a másikba pedig azok, amelyek a bélrendszer területét a szokásostól eltérő helyzetbe hozzák. Ha kom­bináljuk a kétféle mozgást, jótéko­nyan befolyásoljuk az anyagcsere­folyamatokat. Mielőtt gyógyszert használnánk, a perisztaltikát foko­zó gyakorlatokat okvetlenül pró­báljuk ki. Használhatunk különfé­le, székrekedés ellen javasolt gyógyvizeket és gyógynövény ala­pú készítményeket. Tartósan fenn­álló székrekedés esetén forduljunk szakorvoshoz. 2 Térdeljünk le, karun- 9 kát emel­jük magasba! Jobb lábunkat nyújtsuk ki oldalra, törzsün­ket hajlítsuk jobb oldalra! Jobb ke­zünkkel érintsük a bokánkat! Marad­junk ebben a hely­zetben öt-tíz má­sodpercig, aztán vé­gezzük el a gyakor­latot a másik oldal­ra is! Négyszer-öt- ször ismételjük! 4 Álljunk kis terpeszbe, térdünket kissé hajlítsuk be! Vegyünk mély levegőt az orrunkon, szájon fújjuk ki! Majd anélkül, 9 hogy újabb levegőt vennénk, húzzuk a hasunkat egyszerre befelé és felfelé, közben képzeljük el, hogy köldökünk érinti a gerinc­oszlopot. Maradjunk ebben a helyzetben addig, ameddig csak tu­dunk, és lassan számoljunk magunkban! Amikor nem bírjuk már to­vább, az orrunkon szívjuk be a levegőt, közben a törzsünket eresszük olyan mélyre, amennyire csak bírjuk! Lassú légzés közben akár 3-4 percig is így maradhatunk. Tetszés szerint ismételhető. 1 Feküdjünk a hátunkra, térdünket meghajlítva húzzuk a mellkasunkhoz! Két karunkkal kulcsoljuk át! Ebben a hely- 9 zetben lassan gördüljünk egyik oldalunkra, majd a másikra! Figyeljünk arra, hogy felső combunk mindvégig szorosan a mellka­sunkhoz simuljon! Tízszer ismételjük! 5 Álljunk kis terpeszbe, a térdet kissé hajlítsuk be, 9 kezünk a csípőn. Tör­zsünket előbb lassan, majd picit gyorsabban toljuk jobbra-bal- ra!A vállunk legyen a talajjal pár­huzamosan! Ismételjük tízszer! 3 Álljunk kis terpeszbe! Guggoljunk le úgy, hogy fenekünk a két combunk közé kerüljön! Térdünket kissé nyissuk szét, 9 tenyerünkkel támaszkodjunk meg a talajon, a fejünket emeljük fel! Tenyerünkre támaszkodva emelkedjünk fel, közben fe­jünket eresszük le! Próbáljuk meg térdben kinyújtani a lábunkat! Tíz másodpercig maradjunk ebben a helyzetben, majd lassan ereszked­jünk vissza a kiinduló tartásba! Tízszer ismételjük! FIGYELMEZTETŐ Elképzelhető, hogy egyetlen gén megmagyarázza, miért csa- podár a férfiak egy része, és miért hűségesek sokan mások? Pockokkal végzett genetikai kí­sérletekben a kutatók képesek voltak átalakítani a kicsapongó szexuális életet élő hímeket mo- nogám egyedekké. Bár néhány szakértő erősen kételkedik abban, hogy a kísérleteknek bármilyen kihatásuk lehet az emberekre néz­ve, azt elismerik, hogy bizonyos emberi társas viselkedéseknek megvan a biológiai alapjuk. Hűséges és csapodár pockok Az Emory Egyetem kutatói föl­fedezték, hogy egyetlen génnek - az ún. vazopresszinreceptornak - az átvitelével, a préri pocok mo- nogám hímjének agyából a „több­nejű” réti pocok agyába, mono- gámmá tehető a réti pocok is. „Egyetlen génben meglévő elté­rés összetett szociális viselkedésre gyakorolhat hatást” - állítja Larry J. Young, a kutatás vezetője. „Ez a gén - a vazopresszinreceptor - a párkapcsolatot befolyásolja.” Azért, hogy megállapítsák, mi­ként befolyásolja a gén a viselke­dést, Young csoportja kétféle vi­selkedésmódú pockot vizsgált: a kifejezetten társas életmódú préri pockot és a jóval magánoSabb életmódot folytató réti pockot. A két pocokfaj között az a kü­lönbség, hogy hol helyezkedik el a vazopresszinreceptor-gén az agy­ban - állítja Young. „Létezik az agy­nak egy olyan része, amely a kábí­tószer-függőségben játszik szere­pet, és ezen a területen a monogám pockokban sok vazopresszinre­ceptor található, míg a nem mono­gám pockokban nincs egy sem.” A kutatók vazopresszinrecep- torokat vettek ki a monogám poc­kokból, és bejuttatták a nem mo­nogám pockok agyának ugyan­azon részére. „Azt tapasztaltuk, hogy ezek az állatok most már kö­tődtek páijukhoz, holott azelőtt ez nem volt jellemző erre a fajra” - mondja Young. „Ez azt mutatja, hogy egyetlen génnek jelentős be­folyása lehet a társas viselkedésre.” Genetikai eredetű hajlamok „Ez a géneltérés, amelyet ebben a két fajban megfigyeltünk, hason­ló lehet ahhoz, amit az emberek közt megfigyelhetünk. Megmagya­rázhatja azt, hogy egyes emberek miért viselkednek másképp, mint a többiek, különösen, amikor olyan betegségekről van szó, amilyen például az autizmus.” A gének képesek befolyásolni a társas viselkedésünket is, például hogy félénkek vagyunk-e vagy nyitottak, sőt a kapcsolatteremtő képességünket is. A felfedezés de­monstrálja a szociális kötődések és a monogámia erős és egyszerű genetikai alapját, de az eredmé­nyeket szinte biztos nem lehet közvetlenül „átfordítani” az em­berekre. Viszont a fölfedezés rá­mutat arra, hogy egyes hajlamok­ról, amelyekről úgy véltük, hogy tisztán a viselkedés határozza meg őket, kiderülhet, hogy gene­tikai hátterük van. A kísérlet némiképp megalázó is, hiszen rámutat azokra a rejtett dolgokra, amelyek alapján Idde- rül, hogy valószínűleg nem va­gyunk teljesen a magunk urai. De az olyan erősen emberi tulajdon­ságok, mint például a szerelem - tudomásunk szerint - nem lelhe­tők föl a pockoknál. Tisztában kell lennünk biológiai meghatározott­ságunkkal, de az élőlények több­ségével ellentétben - változtatha­tunk ezen. Egyelőre tehát nem kell tartani­uk a férjeknek, hogy féltékeny fel­ségük tudományos segítséggel próbál hűségessé varázsolni őket, ennek ellenére ildomos, ha vissza­fogják magukat. Váladék hiányában a behatolás akadályozott Ha fáj a szex... FIGYELMEZTETŐ A szexuális kapcsolatot romba döntő hatások között élen jár az úgynevezett fájdalmas közösü­lés. Az ilyen jellegű, tartósan fennálló probléma negatívan be­folyásolja mindkét fél lelki életét is; a szexuális együttlét öröm­szerző funkciója - és a szexuális élet számos pozitív hatása - nagymértékben csökken. Szeren­csére az ilyen jellegű panaszok a legtöbb nőnél csak átmeneti jel­legűek, és ha ismert az ok, gyor­san orvosolhatók. A nőgyógyászati rendellenes­ségektől kezdve az eltérő fizikai adottságokig sokféle tényező játszhat ebben szerepet. Ha nem mutatható ki semmilyen szervi betegség, a fájdalmas közösülés hátterében az esetek túlnyomó többségében a nő nem megfelelő izgalmi állapota áll - ennek okai pedig legtöbbször pszichés erede­tűek. Az ilyen jellegű problémák felderítése és eredményes kezelé­se gyakran csak mentálhigiénés szakember, szexuálterapeuta se­gítségével lehetséges. A fiziológiai adottságoktól füg­getlenül, amikor a női test készen áll a közösülésre, a nyálkahártyá­val bélelt hüvely hosszában és székében is kitágul, felszíne ned­vessé, síkossá válik - vagyis a va­gina ebben az állapotban alkal­mas a pénisz befogadására, illetve válik alkalmassá a nő az aktusra. Ha az izgalom hatására képződő, a Bartholini-mirigyek által ter­melt váladék hiányzik, a behato­lás akadályozott, hiszen a hüvely szűk és száraz. Ha valaki akkor is érez fájdal­mat közösülés során, ha előzőleg a szexuális izgalom magas fokára jutott, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulnia a problémájával. Mit kérdez leggyakrabban az orvos? 6 Feküdjünk hanyatt, kezünk a combunk mellett. Kilégzés közben emeljük fel a lábunkat és a csípőnket! Lábfejünkkel 9 közelítsünk a fejünk mögött a talaj felé, lábszárunk párhu­zamos legyen vele. Maradjunk ebben a helyzetben néhány másod­percig, majd ereszkedjünk tovább mindaddig, amíg lábujjainkkal megérintjük a padlót! Maradjunk így 15-20 másodpercig! A gyakor­latot elég egyszer elvégezni. (Családi Lap) ♦ A fájdalom a hüvely külső részére korlátozódik, vagy mélyebben jelentkezik? ♦ Közösüléskor csak az egyik oldalon vagy mindkettőn érez fájdal­mat? ♦ Jelentkezik-e ilyenkor hátfájása is? ♦ Hogyan írná le a fájdalmat (égető, éles, mélyre hatoló stb.)? ♦ Csak a közösülés alatt érez fájdalmat, vagy az folytatódik utána is? ♦ A hónap különböző időszakaiban vagy eltérő szexuális pozíciók alkalmával tapasztalja-e a fájdalmat? Hasznos tehát, ha ezekre a kérdésekre előre felkészül. (forrás: Galenus)

Next

/
Thumbnails
Contents