Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-25 / 47. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 25. Egészségünkre 31 A nyálkahártya duzzanatát lelohasztó cseppek, spray-k már öt nap után függőséget okozhatnak! Ne lőjünk ágyúval a verébre! A gyakran előforduló hűlé- ses nátha általában kezelés nélkül egy hét alatt önma­gától gyógyul. Ha ennél to­vább tart, vagy az orrvála­dék gennyessé válik, esetleg erős fejfájás is járul a pana­szokhoz, ajánlatos orvos­hoz fordulni. AJÁNLÓ A krónikus náthás panaszok hát­terében az egész év folyamán jelen lévő (poratka) vagy szezonális allergének (mogyoró, fűk, fák, fü­vek stb. pollenje) állnak. Azonban az eredetileg a nátha legyőzésére készített orrcseppek is képesek kró­nikus náthát kiváltam (rhinitis medicamentosa). A nyálkahártya duzzanatát lelo­hasztó cseppek, spray-k már öt nap után függőséget okozhatnak! Olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek összehúzzák a nyálkahártyát, ezál­tal jelentősen rontva azok vérellá­tást. Ennek hatására rövid távon va­lóban jobban kapunk levegőt, de a nyálkahártya kiszárad és viszonylag gyorsan degenerálódik, elsorvad, az orrlégzés tovább romlik. Tehát egy­re több orrcseppet igényelünk, és a nyálkahártya pusztulása egyre foko­zódik. Ezenkívül a duzzanatot csök­kentő orrcseppek benzalkónium- kloridot is tartalmaznak. Ez a tartó­sítószer megbénítja az ormyálka- hártya csillószőreit, amelyek felada­ta, hogy kifelé továbbítsák a kóroko­zókat és idegen testeket. Ha e fel­adatukat már nem tudják ellátni, kevesebb levegőt tudunk beszívni az orron keresztül. A nehezített orrlég­zés általában kezelés nélkül 24 órán belül javul. Ez idő alatt a dugulást el kell viselni. Léteznek ugyan kortizon- tartalmú orrspray-k is, amelyeknél a hozzászokás veszélye nem áll fenn. Ugyanakkor a kortizon segít­ségével nem kívánatos baktériu­mokat és gombákat kezdünk te­nyészteni az orrunkban. A dugulást sóval és luffával ke­zeljük. A sótartalmú orrcseppek és spray-k képesek csillapítani a pana­szokat, a luffatartalmú orrcseppek szintúgy. Ezeket azonban csak ak­kor ajánlatos használni, ha nem tartalmaznak benzalkónium- kloridot. Ez kiderül a gyógyszerkí­sérőből, illetve megkérdezhetjük a gyógyszerésztől. Egyébként sótar­talmú cseppeket házilag is előállít­hatunk: Egy teáskanálnyi konyhasót fél liter vízben keverjünk el. Cseppentővei csepegtessük az orrlyukba, vagy szippantsunk fel belőle valamennyit. Az illóolajakat tartalmazó kenő­csök mellékhatásai hasonlítanak a duzzanatot csökkentő orrcseppe- kéhez, ezért ezeket sem szabad hu­zamosabb ideig alkalmazni. Hosz- szú távon kiszárítják az ormyálka- hártyát. Akinek nagyon fontos, hogy kiduguljon az orra (pl. elő­adást tart), az röviddel az alkalom előtt szaladjon fel a lépcsőn. A vérkeringés hirtelen megválto­zására általában jobban szelei utá­na az orr. Azonban a lámpaláz is elegendő: a szimpatikus idegrend­szer izgalma is lelohasztja a nyálka­hártyát. Ha semmi más nem segít, kivételesen és csak nagyon rövid ideig használhatunk lohasztó csep­peket. Aki nem tud elaludni, vagy éjjel arra ébred, hogy eldugult az orra, keljen fel és járkáljon egy ki­csit. Általában erre megindul a vá­ladéktermelődés, és ismét tudunk lélegezni orron keresztül. A vörös fény (naponta 10 perc) szintén pozitív hatású. A meleg im­munrendszert erősítő hatású, ezért a páciens hamarabb legyűri a bak­tériumok és vírusok támadását. Ezenkívül javul a nyálkahártya vér­ellátása is. A sós oldattal végzett in­halálás (10 perc naponta) segít a besűrűsödött váladékot feloldani és fokozza a csillószőrök tevékeny­ségét is. Ha sokat iszunk, az szintén elfolyósítja a váladékot. A hideg lábfej reflexes úton szin­tén rontja a fül-orr-gégészeti terü­letek vérellátását. Ez ellen sokat se­gíthet a meleg lábfürdő: lábunkat tegyük testmeleg vízbe, majd ap­ránként forró vizet adunk a lábvíz­hez. A kezelés időtartama 15-20 perc. Enyhe nátha esetén tovább spor­tolhatunk, kimehetünk a friss leve­gőre, vagy akár számlázhatunk is. Akut nátha vagy magas láz esetén jobban tesszük, ha kerüljük a hide­get és a szelet. Ilyenkor a szaunázás és a testmozgás is ellenjavallt. A gyógyteák szintén segítenek a nátha gyógyításában. Egyenlő arányban összekeverünk bodzavi­rágot, hársvirágot és kamillát, a ke­verékből 2-3 teáskanálnyit leforrá­zunk liter forró vízzel. Tíz percig állni hagyjuk, leszűrés után forrón kortyolgatjuk. Az akut náthás pa­naszokat jól kezelhetjük homeopá­tiával is, ha ezek gyógyszerképe megfelel a beteg egyéni panaszai­nak. Boldogulhatunk azonban drága orvosságok nélkül is: ellenálló-ké­pességünk edzésével a legtöbb hű- léses megbetegedést megelőzhet­jük. Ilyen edzés lehet a hideg-me­leg zuhany alkalmazása, a gyakori séták, a hideg ingerek, valamint a könnyű sport. Általában ne visel­jünk túlságosan meleg ruházatot, de kezünket, lábfejünket és fejün­ket mindig tartsuk melegen. Fon­tos, hogy nyálkahártyáink mindig kellően nedvesek maradjanak. A fűtött helyiségek száraz levegője és a cigarettafüst károsítják az orr­nyálkahártyát. Aki elég sokat al­szik, kerüli a stresszt, sokat iszik és egészségesen, vitális anyagokban gazdagon táplálkozik, sokat tesz annak érdekében, hogy elkerülje a náthát. Az orr üregeinek sós vízzel törté­nő átöblítése (1 teáskanál só fél li­ter vízben feloldva) megnehezíthe­ti a náthavírusok megtapadását. Ez az eljárás számos vírustámadást ki­védhet. A páciensek gyakran arra pa­naszkodnak, valamiből végképp elegük van. Ez érdekes helyzet, mert a komoly stressz hatása alatt álló emberek gyakran úgy érzik, nem kapnak elég levegőt. Rajtuk holisztikus, pszichoszomatikus gyógyszerekkel lehet segítem. Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Kórokozó a gyomorban A fekély a nyálkahártyán ki­alakuló hámhiány, így az emész­tőnedvek megtámadhatják a gyomor vagy a nyombél falát. Ki­válthatja a fokozódó sósavter­melés vagy a csökkent védekező funkció. Ez utóbbiban játszik szerepet a Helicobacter pylori. Ez a különleges baktérium a gyo­mor falának védőrétegében el tud szaporodni, mikrosé­rüléseket, hámhiányt okozva. Gyomor-, illetve nyombélfekély- re savcsökkentő gyógyszert, és ha igazolt a baktériumfertőzés, akkor kétféle antibiotikumot is kap a beteg. Ez a hármas terápia hatékonyan gyógyítja a betegsé­get, és a kórokozó kiirtásával megelőzhető a fekély kiújulása. Vérszegénység ellen: vas A vashiány különösen veszé­lyes csecsemő- és kisgyermekkor­ban, mert az idegrendszert a fej­lődési időszakbem érheti helyreál- líthatatlan károsodás. Kutatási eredmények szerint számos eset­ben a tehéntej korai fogyasztása következtében alakul ki súlyos vashiány. A tehéntej ugyanis lé­nyegesen kevesebbet tartalmaz ebből a nyomelemből, mint az anyatej, és ez a kevés sem szívó­dik fel. Ráadásul bélgyulladást okozhat, így tovább csökkenti a vas hasznosulásának lehetőségét. Tavaszi arctakarítás Mivel a tél a normális - tehát kevésbé érzékeny - arcbőrt is megviseli, legjobb, ha különle­gesen finom készítményeket vá­lasztunk, amelyek nem tartal­maznak illatosítót és nincsenek kötve korhoz, bőrtípushoz. Külö­nösen a szemkömyék szorul fo­kozott védelemre, mivel ez a leg­érzékenyebb. Az azulént tartal­mazó szemfestéklemosó tonik jól tisztít, puhítja a bőrt és nem okoz duzzanatot. Ma már kapha­tók olyan kozmetikumok is, amelyek több funkciót egyesíte­nek magukban. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Komplex kivizsgálás kell „22 éves fiatal lány vagyok. Időnként szédülök, zavaro­san látok és zúg a fülem. Gyakran ezt az állapotot szo­rongás és kedvtelenség kísé­ri. Mit tegyek, hogy megsza­baduljak ezektől a nehézsé­gektől? Milyen szakorvos se­gíthetne a bajomon ?“ Dr. Madarász István ideggyógyász kell végezni. Ha ezek a kivizs­gálások kizárják a szervi meg­betegedést, akkor kell pszichiá­terhez fordulni. A leírtakból ki­derül, hogy a diagnózist csak egy komplex kivizsgálássorozat után lehet felállítani. Minden esetben, ha mód van rá, oki te­rápiát kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy céltudatosan ke­zeljük a diagnosztizált betegsé­get, és ha ez nem lehetséges, akkor folyamodunk az egyes tünetek kezeléséhez. A kedves olvasónknak azt ajánlom, hogy forduljon bizalommal az orvo­sához, s kérjen beutalót ideg- gyógyászhoz, aki megteszi az első lépéseket nehézségeinek a diagnosztizálásában, s a kivizs­gálás után megkezdődhet a tü­netek kezelése. Akkor beszélünk szédülésről, amikor a beteg a térben test­helyzetét és az egyensúlyát nem érzi biztonságosnak, vagy amikor a beteg ülő vagy álló helyzetben testének egyensú­lyát akaratának megfelelően, támasz igénybevétele nélkül, megtartani nem tudja (valódi szédülés). A beteg úgy érzi, hogy a környezete forog körü­lötte, vagy a föld hullámzik alatta, vagy süllyed, illetve emelkedik a talaj a lába alatt. Rendszerint a külvilág mozog, és a beteg stabilnak érzi magát, ritkán azonban az ellenkezője is megtörténik. A legfontosabb, hogy megállapítsuk a szédülés okát, annál is inkább, mert a szédülés nagyon sok betegség­nek kísérő tünete. Csak ezután próbálkozhatunk meg a beteg­ség gyógyításával. Szédülést okozhat a szemizom bénulása, a nem helyesen használt szem­üveg, esetleg a szemüveg hiá­nya, a gyulladásos fülbetegség, a kisagy-híd-nyúltagy dagana­tos és egyéb megbetegedése, mérgezések, agyi érelmeszese­dés, a nyaki gerinc degeneratív folyamatai, vérszegénység, cu­korbetegség, magas vagy éppen alacsony vérnyomás stb. Szá­mos ideggyógyászati elváltozás és megbetegedés is okozhat a szédülést, mint például feji és agyi sérülés, agydaganat, agyödéma. Nagyon kellemet­len, rohamszerű szédüléssel és fülzúgással jellemezhető a Menier-szindróma, amelynek kialakulásáért a labirintus tér­fogatának a megnövekedése a felelős. A vesztibuláris rendszer központi területén jelentkező sérülés kevésbé heveny és kelle­metlen, de hosszan tartó szédü­léssel jár, és ezt az agytörzs vér­ellátási zavara, mint pl. a sklerosis multiplex okozhatja, amely az agy bármelyik terüle­tét sújthatja. Szédülést okozhat a nyúltvelő vesztibuláris mag- vainak roncsolódása értrombó­zis következtében éppúgy, mint a kisagyvelő bántalmai, például a Friedreich-kór esetében, vagy a kisagy daganatos megbetege­déseinél. A szédülés jelen lehet a depressziós megbetegedések esetében is. Meg kell vizsgálni a szemet és szemfeneket, a vért, az idegrendszert, a fület, a nya­ki gerincet, a nyaki nagy ereket. Belgyógyászati kivizsgálást, eseüeg CT- és MRI-kivizsgálást Szakorvoshoz kell vinni a kicsit „Nemrég a hároméves fia­mon azt vettem észre, hogy állandóan vakarja a lábát. Nem tudom, mivel kenjem be neki. Már minden hozzáfér­hető krémet kipróbáltam. Át­menetileg csillapodik a visz­ketés, de néhány nap múlva ismét kiújul. Nagyon sajná­lom őt, mert el tudom képzel­ni, milyen kellemetlen lehet. Teljesen tanácstalan vagyok. Kérem, adjon tanácsot!” Dr. Kossár Klára allergológus A hároméves ekcémás kisfiú mamája nagyon jól tenné, ha szakorvoshoz fordulna. Aller- gológiai és bőrgyógyászati ki­vizsgálás szükséges. Ha allergiás beteg van a családban, ki kell zárni műiden lehetséges aller- gént, tehát a háziporatkát, a plüss játékokat, a porfogókat, a szőrméket és az élő állatokkal való kontaktust (főleg macská­ról és kutyáról van szó), a pamut takarókat, a tollas párnát. Kerül­ni kell az ételallergia kiváltóit. Ide tartozik a csokoládé, kakaó, citrusfélék, mogyoró, dió, méz, gyógyteák, mák, paradicsom és kecsup, valamint az ételszíne- zők és fűszerek. De káposzta és bors is okozhat allergiát. A fő élelmiszer-allergének, amelyek már a csecsemőkorban is allergi- zálnak: tehéntej, tojás, tengeri hal, mogyoró, szója, zeller. Ezt szükséges kivizsgálni, mert eny- nyi élelmiszert nem lehet kizár­ni az étkezésből, csakis a kevés­bé fontosakat, múlt amilyen a csoki és a kakaó. A lokális keze­lésre a legegyszerűbb kezelés a fertőtlenítő fürdés tölgyfakéreg­ből készült főzetben. Ezután éj­jelre kámforos-ichtiolos kenőcs, nagyon vékonyan, és nappalra átzsírosítani a bőrt kék Indu- lónával. A kiütéseket okozhatja légúti fertőzés is. Ekkor inkább immunhiányról van szó, mint al­lergiáról. Itt az ideje az immuno- allergológus által elvégzett ki­vizsgálásnak. Várjuk olvasóink jeligés leveleit, orvosaink készséggel válaszolnak rájuk!

Next

/
Thumbnails
Contents