Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-25 / 47. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Panasz a Cseh Televízióra Prága. Hivatalos tiltakozást nyújtottak be a cseh hatóságoknál az arab országok Prágába akkreditált nagykövetei egy muzulmánokról szóló dokumentumfilm ellen, amelyet tavaly ősszel sugárzott a közszolgálati Cseh Televízió. Az Én, a muzulmán című dokumentumfilm ellen tiltakozó levelet a cseh hatóságok röviddel a karikatúrabotrány kirobbanása előtt kapták kézhez. A muzulmán diplomaták elsősorban azt kifogásolták, hogy a film készítője, Jirí Ovečka a felvételeknél részben rejtett kamerát használt, s a muzulmán hívők nyilatkozatai közben felvételeket játszott be a New York-i, madridi és a londoni terrorista merényletekről, (kokes) Nobel-békedíj: 191 jelölt Oslo. Csaknem rekordszámú, 191 jelölt van az idei No- bel-békedíjra - jelentették be tegnap Oslóban. Az ötfős bizottság hagyományosan nem hozza nyilvánosságra a jelöltek nevét, és az esélyekre sem tehet utalásokat. Az idén is csak annyit közölt, 168 személyt és 23 szervezetet vettek fel a listára, amelyre az ajánlásokat február 1-jéig kellett postázni. Tavaly a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és vezetője, Mohamed el-Baradei kapta meg a No- bel-békedíjat. Idén ismét ajelöltek közé került Sir Bob Geldof és Bono (Paul Hew- son), a U2 frontembere. Bono kezdeményezte a szegénység elleni kampányt, amelynek eredményeképpen a G8 ígéretet tett a világ 20 legszegényebb országa adósságának elengedésére. (MTI) Megszűrt kormányjelentés Berlin. A német kormány jelentésben erősítette meg: a német hírszerzés (BND) adott ugyan át információkat az amerikaiaknak az iraki háborúval kapcsolatban, de cáfolta, hogy segített volna a bombázandó célpontok kiválasztásában. Németország ellenezte az iraki háborút. A 300 oldalasra becsült összeállításból tegnap váltak ismertté részletek, de a nagyközönségnek szánt összeállítás csak 90 oldal, s azt is késedelmesen hozták nyüvános- ságra, mert az adatvédelemnek aggályai voltak. A kabinet az összeállítással le akaija szerelni az ellenzéknek azokat a próbálkozásait, hogy külön parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozzon a BND és az előző kormányzat viselt ügyeivel. Az ismertté vált részletek szerint két német hírszerzőt hagytak hátra Bagdadban, akik biztonságuk és munkájuk szempontjából függtek a bevonuló szövetséges csapatoktól, főleg az amerikaiaktól. A hírszerzők „elszigetelt esetekben adtak leírást az amerikaiaknak iraki katonai erőkről földrajzi koordinátákkal együtt”, de állítólag csak akkor, ha már tudták: az amerikaiak is rendelkeznek az adatokkal. Ugyancsak adtak leírásokat „a bagdadi katonai és rendőri jelenlétjellegéről”. (MTI) Három iraki tartományban és a fővárosban az emberek nappal sem mehettek az utcára Mindenki polgárháborútól tart Délelőtt Bagdadban. Megerősítettjárőrök vigyázták az egyébként kihalt utcákat (Reuters-felvétel) azt írta: semmi közük az iraki szunBagdad. Rendhagyó, tegnap délután 4 óráig tartó kijárási tilalmat rendelt el az iraki kormány Bagdadban és három környező tartományban, hogy elejét vegye újabb felekezetközi összecsapásoknak a pénteki ima kapcsán. ÖSSZEFOGLALÓ Eredetileg csütörtök és péntek éjszakára, este 8-tól reggel 6-ig terjedő kijárási tilalmat rendeltek el, de egy csütörtök késő esti bejelentés szerint tegnap az emberek nappal sem mehettek utcára a fővárosban, Díjála, Babü és Sza- laheddin tartományokban. „A tilalom ellenére utcára merészkedő embereket őrizetbe veszik, még templomba sem szabad menni” - jelentette az iraki állami televízió. A hadseregnél és a rendőrségnél törölték az összes szabadságot és kimenőt. Ismereüen támadók felrobbantották szerdán Szamarrában AH al- Hádinak és fiának, Haszan al- Aszkárinak, a suták tizedik és tizenegyedik szent imámjának mauzóleumát, a síiták egyik legfontosabb szentélyét. A támadás országszerte szunnitaellenes megtorlásokat váltott ki. Tegnapra virradóra újabb merényletet követtek el egy síita mecset ellen, ezúttal Bászra városában. A Bagdadtól 550 kilométerre délre fekvő város al-Abella mecsetje mellett nem sokkal éjfél után robbant fel egy gépkocsiba rejtett pokolgép. A detonációban két ember megsebesült. A mecsetben található AH asz-Szisztáni nagyaja- toUáhnak, Irak legfőbb suta méltósága képviselőjének hivatala. Az iraki fővárostól 180 kilométerre északra lévő Tűz Horniamban ismeretiének otthona előtt lelőtték csütörtökön este egy síita mecset müezzinjét. A dél-iraki Nászi- ríjában ugyancsak csütörtökön este elrabolták egy szunnita mecset hitszónokát, holttestét tegnap reggel a város egyik utcájában találták meg. A tegnapi naptól nagyon tartottak az iraki vezetők, senki sem tudta megjósolni, mi fog történni a kijárási tilalom lejárta, majd a hagyományos péntek esti ima után. Dzsalal Talabani áUamfő ismét a nemzeti egység megteremtését sürgette, máskülönben - mint mondta- egész Irak földjét felperzselheti a polgárháború tüze. Arra kérte a választásokon győztes síita pártszövetséget, hogy tegyen meg mindent egy nemzeti egységkormány létrehozásáért, mert csak azzal lehet keresztülhúzni az erőszak szítóinak számításait. A szunniták már csütörtökön bejelentették, hogy bojkottálják a kormányalakítási tárgyalásokat a síitákkal és a kurdokkal. Irak egyik legbefolyásosabb suta politikusa is összefogásra hívta fel tegnap a szunnita és suta felekeze- tet. Abdul-Azíz al-Hakím, a legfontosabb suta tömörülés, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának vezetője nyilatkozatában rutákhoz azoknak, akik a szamarrai síita mauzóleum eUeni merényletet szerdán elkövették. Ő a megbuktatott elnök, Szaddám Húszéin híveit és Abu Muszab az-Zarkávi, az al- Kaida iraki vezetőjének követőit vádolta a robbantás elkövetésével. „A dolgok sajnálatos módon odáig fajultak, hogy szunniták és suták fizetnek az iszlám és az irakiak eUen- ségei által elkövetett bűnökért. Éppen ez az, amit Zarkávi el akar érni: felekezeti viszályt szítani Irakban” - írta al-Hakím. A szunniták eUen indult síita bosszúhadjárat szerdától tegnapig 130 halálos áldozatot követelt Irakban. (MTI, t, ú) Számos honatya biztonsági megfontolásokra hivatkozva szeretné meghiúsítani az üzletet Aftierikai kikötők kerülnek arab kézbe ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Komoly politikai konfliktussá is terebélyesedhet egy simának látszó üzleti ügy az USA-ban, ahol sokaknak nem tetszik, hogy amerikai kikötők arab kézbe kerülnek. A feszültséget enyhítendő a hat amerikai kikötő üzemeltetési jogát megvásárló Egyesült Arab Émírségek-beli állami cég beleegyezett abba, hogy elhalássza a kikötők átvételét arra az időre, amíg további tárgyalásokat folytat a washingtoni kormánnyal és ha szükséges, kongresszusi vezetőkkel, illetve a kikötői hatóságokkal a terminálok biztonságának szavatolásáról. A Bush-kormány, amely nem eUenzi az üzletet, ezzel lélegzetvételnyi időhöz jutott. Az elnökre nyomást gyakorolnak egyes kongresszusi képviselők azért, hogy hiúsítsa meg az üzletet, mert állításuk szerint az nem biztonságos terrorcselekmények veszélye miatt. A Dubai Ports World cég közölte: nem hagy fel azzal a tervével, hogy a P and O komp- és kikötőüzemeltető cégtől 6,85 milliárd dollárért megvásárolja összesen 18 ország 30 kikötőjét, köztük a hat amerikait. A közel-keleti körúton járó Condoleezza Rice külügyminiszter néhány órával korábban tárgyalt az emírségek vezetőivel, és biztosította őket afelől, hogy néhány amerikai kongresszusi politikus tiltakozása eUenére az üzlet létrejön. „Az Emírségek az USA hű szövetségese, az amerikai haditengerészet ebben az országban aktívabb, mint bármelyik más öböl menti államban” - tette hozzá. . A kikötők - New York/New Jersey, Philadelphia, Baltimore, Miami és New Orleans - közül a New York-i az USA és a világ legnagyobbjai közé tartozik, itt évente négy és fél mülió konténert raknak át hajókról vasútra, illetve teherautókra. Nem kis üzletről van tehát szó, eUenzéki és kormánypárti honatyák most akcióegységbe tömörülve hangoztatják: nem szabad, hogy arabok kezébe kerüljön az amerikai kikötők biztonsága. Azzal érvelnek, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások elkövetői közül ketten az Emírségekből érkeztek, és a merénylők pénzt kaptak Dubaiból. Szakemberek szerint az egész botrány vihar egy pohár vízben: a kikötői biztonság szavatolása nem a létesítményt üzemeltető kereskedelmi cég, hanem az amerikai hatóságok, a parti őrség, a határőrség, a vámosok, az FBI és a helyi rendőrök feladata. A dubai cég teljes együttműködést ígért minden biztonsági kérdésben. Az elvben a jövő héten életbe lépő szerződést jóváhagyta az USA Külföldi Befektetési Tanácsa, amelyben ott ülnek az FBI, a Pentagon és a belbiztonsági tárca képviselői is. (MTI, MNO) Az EU finanszírozza a független tévéadót Megfenyegették Gyurcsány Ferenc családját Szabad média Minszkbe Fokozott védelem MTl-JELENTÉS Brüsszel. A választási kampány keUős közepén, holnap megkezdi adását Fehéroroszországban az a független televízió- és rádióadó, amelyet az Európai Unió finanszíroz. Ezt az Európai Bizottság jelentette be. Az indoklás szerint azért van szükség ilyen adóra, mert „a média szigorú eUenőrzése megfosztja a fehérorosz lakosságot a független információs forrásoktól”. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos csütörtöki közleményben hangsúlyozta: vátja már azt a napot, amikor az országnak saját független sajtóorgánumai lesznek. A kétmilhó euróval finanszírozott program elsősorban híreket sugároz majd, a rádióadásokat az interneten, a tv-programot műholdon és kábelen is fogni lehet. A március 19-re kitűzött elnökválasztáson Alekszandr Lukasenko harmadszor is megméretteti magát, és az unióban kevés esélyt látnak arra, hogy ne ő nyeljen. Visszautasította Cyril Svodoba cseh külügyminiszter csütörtök este a fehérorosz hatóságoknak a múlt hét végén megfogalmazott vádját, amely szerint a minszki cseh nagy- követség beavatkozik a fehérorosz belügyekbe, nyugtalanságot szító röpiratokat terjeszt a lakosság körében. Svoboda szerint a szóban forgó „röpirat” valójában áz ENSZ emberi jogi bizottságának a szovjet utódállamról készített jelentése volt. MT1-HÍR Budapest. A Köztársasági Őrezred elrendelte Gyurcsány Ferenc kormányfő családjának védelmét egy ismeretlen telefonhívása miatt - írta tegnap a Népszabadság. A kormányszóvivő megerősítette: Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége biztonsági kíséretet kapott. Batiz András közölte, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Dobrev Klárát a köztársasági őrezred egy so- főije és egy biztonsági ember megerősített autóval szállítja. Utalt rá: az ilyenkor megszokott, a „komplex intézkedéssori’ nem minden eleme publikus. A védelem kiteljed a gyerekekre is, így iskolába száHí- tásukat is biztosítják. Batiz András ugyanakkor nem tudta megerősíteni a Népszabadságnak azt az információját, hogy a védelmet egy vidéki telefonhívás után rendelték el, és azt sem, hogy külföldi szálai is lennének az ügynek. A napilap szerint az egyik vidéki rendőrkapitányság által rögzített hívás során egy ismeretlen pontos információkat sorolt arról, hogy Dobrev Klárának melyek a rendszeres napi programjai, s mikor viszi a gyerekeket iskolába. Az ismeretlen telefonálónak állítólag tudomása volt olyan megbeszélésről, amelyen egy Magyarországgal határos ország állampolgárai a miniszterelnök feleségére vonatkozó adatokat osztottak meg egymással. Munkavállalás Marad a belga korlátozás Brüsszel. Belgium egyelőre nem nyitja meg munkaerőpiacát az új EU-tagországokból, így Szlovákiából érkező munkavállalók előtt. így határozott tegnap a szűk körű belga kormánykabinet, előrevetítve a néhány héten belül várható végleges döntést. A csatlakozási tárgyalások során az akkori EU-tagállamok elérték, hogy ha akatják, a belépéstől számított két évig lezárhatják munkaerőpiacukat az új tagáUamok munkavállalói előtt. Ezzel a lehetőséggel Nagy-Britannia, Svédország és Írország kivételével az összes régi EU-tag élt, s most, a belépés második évfordulójának, május elsejének a közeledtével dönteniük kell, hogy meghosszabbítják-e a tütó rendelkezést újabb három évre. A jelek szerint az EB február eleji ajánlása ellenére a régi EU-tag- áUamok többsége a tilalom meghosszabbítására készül. Erre egyébként a csatlakozási szerződések értelmében joguk van. (MTI) London polgármestere Lejáratta hivatalát London. Négy hétre felfüggesztették hivatalából tegnap a londoni polgármestert, aki még tavaly egy náci koncentrációs tábor őréhez hasonlított egy zsidó újságírót. Az annak idején komoly belpolitikai botrányt kavaró ügyben fegyelmi eljárás indult Ken Livingstone ellen. Az eljáró angol ítélőszék tegnap kimondta: a polgármester „szégyenbe hozta hivatalát az oktalanul érzéketlen” kijelentéssel. Livingstone felfüggesztését még a panaszt hivatalosan benyújtó szervezet, a 300 ezres brit zsidó közösséget képviselő Board of Deputies of British Jews sem kérte. Az flleté- kes döntőbizottság azzal indokolta a meglehetősen súlyos fegyelmi döntést, hogy Livingstone többszöri felszólításra sem volt hajlandó bocsánatot kérni. A nemzetközi feltűnést keltő incidens épp egy éve történt, amikor Livingstone, a brit belpolitika szabadszájú fenegyereke, aki a kormányzó Munkáspárt színeiben vezeti a brit főváros közgyűlését, az Evening Standard riporterétől egy keményebb kérdés után azt kérdezte vissza, az újságíró véletlenül nem német háborús bűnös-e. Amikor az újságíró, Oliver Finegold felfedve zsidó származását ezt kikérte magának, Livingstone még tovább ment: „Lehet, hogy maga zsidó, de mégis úgy viselkedik, mint egy koncentrációs tábor őre ... nyilván ezért fizetik”. Livingstone már többször okozott fejfájást Tony Blair kormányfőnek. Két éve például azt nyilatkozta: szeretne egy nap arra ébredni, hogy a szaúdi királyi család tagjai lámpavason himbálóznak, és Szaúd-Arábiának végre olyan kormánya van, amely a népet képviseli. (MTI) Ken Livingstone (TASR/AP)
