Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-24 / 46. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com Kicsomagolták a sárospataki köteteket A Csele patakba fült 11. Lajos özvegyéről, Habsburg Máriáról látható kiállítás Pozsonyban április 30-ig Márciustól megtekinthetők MT1-TUDÓS1TÁS Budapest. A kormány és a tulaj­donos református egyház képvise­lői tegnap az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) felnyitották az Oroszországból hazakerült sá­rospataki köteteket tartalmazó lá­dákat. Csomós József, a sárospata­ki könyvtár fenntartója, a Tiszán- inneni Református Egyházkerület püspöke „történelmi pillanatnak” nevezte a kötetek hazakerülését és a ládák felbontását. Ugyanakkor „kettős érzésének” adott hangot amiatt, hogy az orosz fél tíz kötetet visszatartott. „Semmiképpen nem mondunk le a tíz kötetről” - jelen­tette ki a püspök. A felbecsülhetet­len kultúrtörténeti értékű ősnyom­tatványok, könyvek előző nap késő este érkeztek meg Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre. A hét ládába csomagolt 136 kötet állapotfelmé­résre és állagmegóvásra néhány napra a budavári nemzeti könyv­tárba került; a gyűjteményt a nagy- közönség március 1-jétől tekintheti meg a Magyar Nemzeti Múzeum­ban. A református püspök, továbbá Vass Lajos, a kulturális tárca politi­kai államtitkára, az orosz-magyar restitúciós vegyes bizottság társel­nöke, Gémesi Ferenc, a Külügymi­nisztérium helyettes államtitkára és Monok István együtt törték fel a moszkvai nagykövetség pecsétjeit és vágták át a zöld faládákat körbe­fonó nemzetiszín szalagokat. Kastaly Beatrix, az OSZK restau­rátorműhelyének vezetője elmond­ta, hogy a könyvek jó állapotban kerültek haza, az első, szúrópróba­szerű ellenőrzés során nem észlelt rajtuk gombásodást. A nyomtatvá­nyokon látható az eredeti, sárospa­taki könyvtári fekete pecsét és mel­lette az orosz kék tus jelzet. RÖVIDEN Életműdíjat kapott „Surda” Belgrád. Életműdíjat kapott Ljubisa Samardzic szerbiai színész, rendező és producer, akit a "magyar közönség a Forró szél című nép­szerű tévésorozat Surdájaként ismerhetett meg. Az Ivó Andric nevét viselő belgrádi akadémia életműdíját szerda este vette át Ljubisa Samardzic a Jugoszláv Filmmúzeumban. Samardzic több mint 150 filmben játszott, számos filmet rendezett és igazgatott. A magyar kö­zönség a Forró szélen kívül egyebek között a Lódarázs, a Kakasdombi zsaru, a Szép az élet, az Ötödik támadás, az Amerre a vaddisznók jár­nak, a Neretvai Csata című filmekben láthatta. (MTI) Magyar filmek Portóban Különprogramban mutatnak be játékfilmeket az elmúlt évtize­dek magyar történelméről az 1956-os forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére mától Portugália legnagyobb nemzetközi filmfesz­tiválján, Portóban. A Cinema Húngaro válogatásban Bacsó Péter A tanú, Makk Károly Szerelem, Szabó István Szerelmesfüm, Gothár Péter Megáll az idő, Bereményi Géza Eldorádó, Mészáros Márta Napló apámnak, anyámnak és A temeteüen halott, valamint Koltai Róbert Világszám! című filmjét tűzik műsorra. Mundruczó Kornél Johanna című alkotása pedig a versenyprogramban szerepel. A rendező korábbi játékfilmjét, a Szép napokat az információs prog­ramban mutatják be. (MTI) Žbirka-turné: egy héttel később Miroslav Žbirka országos turnéja, amely ma indult volna Eperje­sen, az énekes betegsége miatt egy héttel később kezdődik. így az eredeti tervtől eltérően a turné keleten fejeződik be. Žbirka és vendé­gei Epeijesen március 17-én, Nagymihályiban 19-én, Kassán 20-án, Losoncon 21-én lépnek fel. (t) Rembrandt születésének négyszázadik évfordulója alkalmából nagy­szabású kiállítás látható mától június 18-ig az amszterdami Vincent Van Gogh Múzeumban Rembrandt és Caravaggio alkotásaiból. Ké­pünkön a kiállított művek egyike, Caravaggio Gyümölcskosarat tartó fiú című festménye. (TASR/AP-felvétel) Az összefogás eredményessége Id. Lucas Cranach Szent Katalin vértanúsága, 1515 (Képarchívum) Magyarországi Mária cím­mel nyüt kiállítás Pozsony­ban, a Szlovák Nemzeti Ga­léria Štúr téri épületében, a volt Esterházy-palotában. A rendezvény folytatása a Habsburg Mária, Mohács özvegye címmel tavaly szeptemberben 30-a és ja­nuár 9-e között Budapesten bemutatott kiállításnak, amelynek helyszíne a Had­történeti Múzeum volt, ap­ropója pedig a királyné szü­letésének 500. évfordulója. VOJTEK KATALIN Bár Magyarországon alig talál­hatók olyan tárgyak, amelyek köz­vetlenül kötődnének Habsburg Mária személyéhez, a budapesti ki­állítás igyekezett átfogó képet adni arról az öt évről, amelyet az ifjú ki­rályné Budán töltött. Sikerült is fel­villantania a Mohács előtti kort, az udvar légkörét és azt a szellemi kö­zeget, amelyet olyan nevek fémje­lezték, mint Luther Mártoné és Erasmusé. (Mária mindkettővel le­velezett, és számos más humanis­tával is, ami mutatja, hogy a kortár­sak nem túloztak, amikor kivételes képességeiről tudósítottak.) A Hadtörténeti Múzeum kiállítása el­sősorban a művelődéstörténeti as­pektusokra helyezte a hangsúlyt, a pozsonyi viszont a művészettörté­netiekre. Árnyaltabb képet kap Habsburg Máriáról és koráról az, aki látta a budapesti rendezvényt is, hisz a két különböző koncepció­nak megfelelően a bemutatott anyag nem teljesen azonos. De vi­gasztalásul azoknak, akik nem ju­tottak el a Hadtörténeti Múzeum­ba: a két kiállítás külön-külön is egységes egészet alkot, így tehát nem lesz hiányérzete annak, aki csak a pozsonyit láthatja, a Szlovák Nemzeti Galéria termeiben is ritka kincsekben gyönyörködhet. Habsburg Mária életének két je­lentős mozzanata is Pozsonyhoz kötődik: itt zajlott az a találkozó, amelyen megszületett a végleges döntés Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar és cseh király között Mária és Jagelló Lajos há­zasságáról. Itt lépett a történelem színpadára Mária, mint jövendő magyar királyné, és ide menekült a mohácsi tragédia után, özvegyen, kiszolgáltatottan, szemben a bi­zonytalan jövővel. Vesztesége egy ország vesztesége volt, távozása egy korszak lezárulását jelentette. Ha csak ennyi lett volna a szerepe, aligha emlékeznénk rá, annak elle­nére, hogy egészen fiatalon, a Mohácsot megelőző röpke öt év alatt is számos jelét adta nem min­dennapi szellemi és jellembeli kva­litásainak, amelyek messze megha­ladták Lajoséit. Nem alaptalanul ír­ta róla Johannes Heckel udvari lel­kész: „Ha őt királlyá változtathat­nánk, bizony, jobban járnánk.” Ha­sonlóan nyilatkozott róla megbízó­inak a velencei követ is: „Elég ereje van ahhoz, hogy mindent eléljen.” Magyar- és Csehország királynéja­ként nem adatott meg neki, hogy bármit is eléljen. Pedig intelligenci­ája, képességei, ambíciói sikerre predesztinálták. Kevésbé mostoha körülmények között, persze. De ilyen körülmények soha nem adat­tak meg számára. Mivel a család rá­beszélése ellenére sem volt hajlan­dó újra férjhez menni, bátyja, V. Károly német-római császár Né­metalföld kormányzásával bízta meg. Negyed évszázadon át látta el a Habsburg-uralom ellen folyton lázongó tartományban a helytartói teendőket, olyan taktikai érzékkel és rátermettséggel, amely egy férfi­nak is a dicséretére vált volna. A francia megszállás alatt páncélt ölt­ve hadba szállt, és győzelemre ve­zette katonáit, tízéves békét bizto­sítva a háború pusztította ország­nak. Sokadik kérésére Károly 1555-ben engedte meg, hogy lete­gye a kormányzás terhét, és Spa­nyolországba utazhasson. Alig két évet töltött ott, amikor imádott bátyja meghalt. Haldokolva arra kérte húgát, utazzon vissza Német­alföldre, ahol ismét robbanással fe­nyegetett a helyzet. Mária már cso­magolt, amikor 1558. október 18- án egy szívroham végzett vele. Még egy hónap sem telt el Károly halála óta, akit csak így szólított levelei­ben: „Mindenem e földön!”. Ennek a nem mindennapi asz- szonynak és kortársainak a portréit láthatjuk most a Szlovák Nemzeti Galéria Štúr utcai épületében, több korabeli oltárképpel, nyomtatvány­nyal és ötvösmunkával együtt. A csaknem kilencven bemutatott mű­tárgy egyharmada szlovákiai gyűj­teményekből származik, a többi magyarországi, cseh, német és osztrák múzeumokból. II. Lajos és Mária remek portréi az osztrák Hans Maler és a német Hans Krell alkotásai. Karnyújtásnyira az ere­detiektől ott függnek korabeli má­solataik, izgalmas az összehasonlí­tás. Tizian Nagy Szulejmánról ké­szült portréja elveszett, de megcso­dálhatjuk a róla készült kópiát, amely a vöröskői kastély gyűjtemé­nyéből lett kikölcsönözve, mint V. Károly ismeretlen művész festette arcképe is. Egy másik kastélyból, a magyarországi Sárvárról érkezett az a nagy méretű festmény, amely egy 1494-es antwerpeni lovagi tor­nát mutat be aprólékos részletes­séggel, rendkívül mozgalmasan. Egy német portréfestő jó pszicholó­giai érzékéről tanúskodik I. Ferdi- nánd észt és ravaszságot tükröző arca. Döbbenetes I. Miksa halotti portréjának kíméleden realizmusa, és elbűvölő id. Lucas Cranach Szent Katalint és Borbálát ábrázoló táblaképeinek mesés hangulata. A Szent Katalin vértanúságát ábrázo­ló képen a mártír haját feltűző öreg hóhér elérzékenyül a selymes aranyhaj érintésétől. Ez a csoda a kroménzi érseki palotából jött hoz­zánk. És újabb Habsburg Mária- portrékon követhetjük, hogyan lesz a bájos, üde, fiatal lányból megtört öregasszony. Negyvenvalahány évesen. Örvendetes, hogy Pozsony is egyre aktívabb részese a múzeu­mok és galériák európai együttmű­ködésének. Ez egy új vüág, egészen más, mint a tizenöt évvel ezelőtti: izgalmasabb, pulzálóbb, gazdagí- tóbb, nagyobb távlatokat és széle­sebb összefüggéseket mutató. Aktí­vabb, cselekvőbb hozzáállást igé­nyel nemcsak a kiállítótól, hanem a közönségtől is. Egyelőre még nem nagy azoknak a tábora, akiket uta­zásra ösztönözne egy-egy, a mosta­nihoz hasonló, több helyszínű ren­dezvény. De lassan ebbe is beleta­nulunk. Zuzana Ludíková, a kiállítás kurátora Hubsburg Mária portréjával Hétről hétre, Délidő, Téka, A kultúra világa, Világosság, Térerő, Randevú, Kaleidoszkóp A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7-től fél 12-ig a Hétről hétre hallható. Fél tizen­kettőkor Miklósi Péter Délidő című műsorának témája a zselízi kórház ügye. A Téka című irodalmi műsor­ban meghallgathatják Vajkai Mik­lós írását a szerző tolmácsolásá­ban, a műsor szerkesztője pedig a dunaszerdahelyi és a szenei könyv­tárba látogat el, hogy megtudakol­ja, mennyire lehet a mai gyermeket a könyvtárba vonzani? 15 órakor A kultúra vüágában beszámolunk a komáromi Atelier Társaság évérté­kelő közgyűléséről. Megszólal az azonos néven kiadott képzőművé­szeti folyóirat főszerkesztője, Ko- pócs Tibor, valamint Szkukálek La­jos grafikus, festőművész. Ezután a komáromi Csemadok Galéria veze­tőjével, Stubendek Lászlóval be­szélgetünk. Végül a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeumának tárlatá­ról szólunk, amelynek anyagát a szlovákiai magyar sajtófotósok munkáiból válogatták. Vasárnap hírekkel indul a mű­sor. A 8 órai hírek után katolikus műsorral jelentkezik a Világosság, melyben bemutatjuk a héten in­dult spes.net internetes portált. 8.40-től a Mozart-év alkalmából a zene-szerző Don Giovanni című operáját ismertetjük. 9 órakor hí­rek, majd Randevú. A mese után két közelgő rendezvényről számo­lunk be: az idei Klikkfesztivál vi- lágsztáijairól, valamint a jubileu­mi Határok nélkül diák- és ifjúsági fesztivál programjáról. A sztárven­dég Molnár Ferenc Caramel. 13 órakor a Térerő jelentkezik. A mű­sorban kassai beszélgetés hangzik el arról, hogyan készül a város II. Rákóczi Ferenc újratemetésének centenáriumára. Újra felelevení­tette az egykor jól működő kapcso­latait a Győri Balett és a Szlovák Nemzeti Balett - tudjuk meg a Rá­ba-parti városban készült ripor­tunkból. 14 órakor hírek, majd Ka­leidoszkóp, amelyben a nyitrai Konstantin Egyetem tanárával, dr. Peter Chrastinával azokról a kuta­tásokról beszélgetünk, amelyeket Magyarországon, a Bakony-vidéki, szlovákok által is lakott települése­ken folytattak. Török Ágotától, az egyik komáromi könyvesbolt veze­tőjétől megtudhatják, hogy az idő­sebb diákok és a felnőttek mennyi­re kedvelik a könyveket. Végül Gágyor József nyugalmazott peda­gógus legújabb művét, a Játékos növényvilág című, gyermekeknek szánt könyvét mutatjuk be. (bodri)

Next

/
Thumbnails
Contents