Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-24 / 46. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 24. Vélemény és háttér 7 A kormánnyal ellentétben én tovább privatizálok. Mondjuk, szeretném magánosítani a pénztárcáját... (Peter Gossányi rajza) Felgyorsítja a nehézbombázók új nemzedékének fejlesztését az Egyesült Államok Pilótákkal is, nélkülük is FIGYELŐ II. Abdalláh az utolsó? Az izraeli kormány elhatá­rolta magát a hadsereg egyik vezető tábornokától, aki mé­diajelentések szerint arról be­szélt, hogy II. Abdalláh jordá- niai király lehet az utolsó há- simita uralkodó, hatalmát ugyanis megdöntheti a több­ségében palesztin lakosság és egy Teherántól Gázáig ter­jedő iszlámista „tengely”. „Nem vagyok biztos abban, hogy Jordániának lesz még másik királya, amikor az or­szág lakosságát mintegy 80 százalékban palesztinok al­kotják” -jelentette ki Jaír Na- veh tábornok, a (Ciszjordáni- át is magában foglaló) kö­zépső katonai körzet parancs­noka egy zárt körű jeruzsále- mi sajtótájékoztatón, amelyet Izraelnek az 1967-ben meg­szállt Ciszjordániával kapcso­latos terveiről tartott. Mint mondta, megrémíti őt egy olyan iszlámista tengely létre­hozásának veszélye, amely Iránból indulhat ki, nyilváno­san beszél arról, hogy le akar­ja rombolni Izraelt, áthalad­hat Irakon, ahol nem tudjuk, mi megy végbe, s végül eléri a ciszjordániai és gázai (öveze­ti) palesztin területeket. Egy üyen tengely egy napon átha­tolhat Jordánián is, ahol az iszlámisták várhatóan nagyon megerősödnek a Hamász mozgalom január 25-én ara­tott palesztin választási győzelme nyomán - folytatta Naveh. Szavai Jordánia tilta­kozását váltották ki. „Határo­zottan elítéljük és visszauta­sítjuk a tábornok felelőtlen megjegyzéseit” - közölte a jordániai nagykövetség egyik ügyvivője, szankciókat szor­galmazva Naveh ellen. Az iz­raeli külügyminisztérium egyik szóvivője szerint a tárca vezetője, Cipi Livni felhívta telefonon ammani kollégáját, hogy tisztázza: Naveh kijelen­tései „semmiképpen sem tük­rözik a kormány politikáját”. Az izraeli védelmi tárca ha­sonló hangvételű nyilatkozat­ban határolódott el a tábor­nok fejtegetéseitől. (MTI) Lassan halad a tárgyalás A kisebbségi televíziós műsorok, a megfelelő tan­könyvek, az anyanyelvi okta­tás és a kisebbségi törvény hi­ánya jelenti a legnagyobb gondot a romániai kisebbségi közösségek számára - hang­zott el a román kormány etni­kumközi osztályának buka­resti plenáris ülésén, ame­lyen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is részt vettek - adta hírül az Új Ma­gyar Szó. „Ha megszavazzák a kisebbségi törvény terveze­tét a kormány által elfogadott formában, a felsorolt problé­mákat pontos szabályok alap­ján rendezni lehet majd. A tervezet szerint a kisebbségi közösségek képviselőinek be­leszólásuk lesz az oktatásba, a médiába és a kulturális in­tézmények működésébe” - idézte Márton Árpádnak, a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség (RMDSZ) képvi­selőházi frakciója vezetőjé­nek felszólalását a bukaresti napilap, hozzáfűzve, a képvi­selő aggodalmának adott hangot a tervezet elfogadásá­nak halogatása miatt. (MTI) Az Egyesült Államok fel­gyorsítja a nehézbombázók új nemzedékének kifejlesz­tését, s a lehetőségek között szerepel az is, hogy távirá­nyítású gépek lássák majd el ezt a feladatot - írta a Ja­ne’s Defence Weekly (JDW) című brit katonai szaklap. S. TÓTH LÁSZLÓ Ajelenlegi amerikai nehézbom­bázók (a B-l-esek, a „lopakodó” B-2-esek és a már veterán B-52- esek) elvileg 2030-2040-ig ma­radhatnának szolgálatban. A was­hingtoni kormányzat azonban a nemrég kidolgozott haderő-fej­lesztési kerettervben elrendelte a nagy hatótávolságú, csapásmé­résre szolgáló eszközök fejleszté- • sének felgyorsítását, s az amerikai védelmi minisztérium, a Penta­gon ma már azt tervezi, hogy az új eszközöknek nem 2037-től, ha­nem 2018-tól kell hadrendbe áll­niuk. Ennek érdekében pedig már 2008-2010-ben el kell indítani a programot - olvasható a lapban. A JDW idézi az amerikai légi­Lech Kaczynski lengyel elnök szerint országának nem kell siet­nie az euró bevezetésével, amit népszavazásnak kell jóváhagynia, az Európai Unió bonyolult jogi rendszerét pedig egyszerűbbé, át­tekinthetőbbé kell tenni, és továb­bi nemzeti hatásköröket nem sza­bad átruházni az unióra. A len­gyel államfő ma kezdődő párizsi látogatásának küszöbén adott in­terjút az AFP francia hírügynök­ségnek. Az euró bevezetéséről szólva Kaczynski rámutatott, ez áremelkedéshez és az életszínvo­nal csökkenéséhez vezet, amely Lengyelországban amúgy is ala­csonyabb, mint Franciaországban vagy Németországban. Emlékez­tetett, a lengyel választópolgárok 2003-ban igent mondtak az EU- csatlakozásra, s vele az euró beve­zetésére, de a nemzeti konzerva­tív Jog és Igazságosság (PiS) párt­ja által novemberben megalakí­tott új kormány nem kezeli priori­tásként ezt az ügyet. Kaczynski erő főparancsnokát, Ronald Keys tábornokot, aki szerint az egyik lehetőség, hogy 2018-ban távvezérlésű bombázókat állíta­nak majd hadrendbe, s az új, pi­lóta által vezérelt harci géppel megvárják a jelenlegi bombázók élettartamának lejártát, azaz a harmincas éveket. Ez pedig azt jelentené, hogy az amerikai bombázóflottát vegyesen alkot­nák hagyományos és püóta nél­küli gépek. Az Egyesült Államok haderejé­ben már ma is fontos szerepet ját­Mindezt bármilyen időjá­rási körülmények között, a nap bármely szakaszá­ban, s ha kell, hosszú időn át, ismétlődve. szanak a távvezérelt gépek, az úgynevezett drónok. Ezek erede­tileg felderítési feladatokra szol­gáltak (viszonylag hosszú ideig tudnak egy adott légtérben kö­rözni, s a kameráik által készített képeket azonnal továbbítják a földi irányító központba), néhány változatlanul kitart a választási kampányában hangoztatott meggyőződése mellett, hogy az euró bevezetését népszavazáson kell szentesíteni, de erre legko­rábban 2010 végén, mandátuma lejárta előtt lát lehetőséget. Fenntartásai vannak a lengyel el­nöknek az európai alkotmánnyal szemben is, amelyet a francia és holland választópolgárok nép­szavazáson elutasítottak, és amelynek bevezetését az új né­met kancellár, Angela Merkel sürgeti. Kaczynski szerint az al­kotmányos szerződés szövegé­ben sok olyan elem maradt, amely egy európai „szuperállam” irányába mutat. Számára nem fogadható el a francia Nicolas Sarkozy által javasolt „mini­szerződés” sem, amely szerint ki­alakítanák az Európai Tanács ál­landó elnökének és az unió kül­ügyminiszterének tisztségét, mert ez szintén a szuperállam irányában tett lépés lenne, s két­séges, hogy a Franciaországnál vagy Németországnál kisebb ál­éve azonban már rakétákkal is felszerelik egyes példányaikat, hogy azonnal elpusztíthassák az észlelt célpontokat. Innen azon­ban a szakértők szerint még hosszú út vezet odáig, hogy a táv­vezérelt gépek a nehézbombázók új nemzedéke számára támasz­tott feltételeknek is megfelelje­nek. A JDW egyik korábbi száma szerint ugyanis az amerikai légi­erő azt akarja, hogy az új generá­ciós gépek mélyen az ellenséges terület belsejében is képesek le­gyenek pontos csapásokat végre­hajtani, kijátszva a vadászgépe­ket, valamint az egyre fejlettebb légvédelmi rakétákat. Mindezt bármilyen időjárási körülmények között, a nap bármely szakaszá­ban, s ha kell, hosszú időn át, is­métlődve. Emellett nagy hordo­zókapacitással kell rendelkezni­ük (legalább két darab 2300 kilós bunkerromboló bombát, s szá­mos más fegyvertípust kell hor­dozniuk), képesnek kell lenniük egyszerre több célpontot támad­ni, s utántöltés nélkül is nagy ha­tótávolsággal kell rendelkezniük. A szerző az MTI brüsszeli tu­dósítója lamok hallathatnák-e hangjukat fontos ügyekben. Kaczynski hangsúlyozta, jogász létére sem képes áttekinteni az unió jelenle­gi bonyolult jogrendszerét, ame­lyet szerinte egyszerűbbé, átlát­hatóbbá kellene tenni. Mint mondta, igyekszik rávenni fran­cia kollégáját, Jacques Chiracot arra, hogy Párizs májustól nyissa meg munkaerőpiacát a lengyel munkavállalók előtt, követve Nagy-Britannia, Írország és Svéd­ország példáját. A lengyel elnök szólt a „weimari háromszög” né­ven ismert francia-német-lengyel együttműködésről is, amelynek szerepét véleménye szerint újra meg kell határozni. Párizsi tár­gyalásain az egyik fő téma éppen a hármas jövője lesz (Kaczynski következő külföldi útja március 8- án Németországba vezet). „A há­rom ország a hat legnagyobb uni­ós tagállam közé tartozik, de a ki­sebbeknek is lehetővé kell tenni, hogy érvényesíthessék befolyásu­kat és követeléseiket” - hangsú­lyozta a lengyel államfő. Jogászként a lengyel elnök túl bonyolultnak tartja az Európai Unió jogi rendszerét Lech Kaczynski nem siet az euróval MTl-ÖSSZEFOGLALÓ , KOMMENTÁR Neonácik paradicsoma RÁCZ VINCE Megrázó volt látnom tegnap délelőtt a néhány hónapja kegyetlenül halálra szurkált bölcsészhallgató, Dániel Tupý szü­leit és öccsét a gyilkosság áldozatává vált fiuk tiszteletére a Co- menius Egyetem falán elhelyezett emléktábla felavatásán. Meg­döbbentő volt számomra az a kiegyensúlyozottság és méltóság, ahogy a család megpróbálja kezelni az őt ért végzetes kataszt­rófát, Dániel elvesztését. Á tisztelgés hamar véget ért, és én nem tudtam mit kezdeni azzal az érzéssel, mely a hatalmába kerített az alatt a még oly rövid idő alatt is - hát csak ennyi volna? A megemlékezés gyalázatos módon eléggé szűk körben zajlott, alig pár tucat emlékező, javarészt egyetemista rész­vételével és az arra elhaladó villamosok zakatolásával a háttérben. Tupý gyilkosát máig nem kerítette kézre a rend­őrség. Köztünk jár ma is, lehet, hogy tegnap éppen szembejött önökkel az utcán. A különös kegyetlenséggel megölt fiú emléke lassan elfe­lejtődik, a szülők - nem számítva néhány jó szándékú segítőt - előbb-utóbb magukra maradnak kétségbeesett harcukban és mély gyászukban. A rendőrség egyelőre, még száz nappal a szé­gyenletes bűncselekmény elkövetése után is tehetetlen, képte­len felkutatni azokat a nyamvadt, gyáva gyilkosokat, akik sete­suta, a gyöngytyúk méltóságteljes naivitásával megáldott böl­csészhallgatókat köztéren rugdosnak fejbe és szurkálnak halál­ra. A hatóság csupán magyarázkodik, hogy így meg úgy, ez nem olyan egyszerű, még egy esetleges házkutatás elrendelése is ko­moly akadályokba ütközik. Szlovákiában a rendőrség jelenleg négy és fél ezer, szélsőséges mozgalmakkal és csoportokkal szoros kapcsolatokat ápoló személyt tart nyilván és tart állandó megfigyelés alatt, ennek ellenére eszébe sem jut körükben ke­resni Dániel gyilkosait. És még valami, a tegnapi megemlékezésre egyik szarjankó poli­tikus sem tolta oda a képét, kivéve Padot, az újonnan kineve­zett belügyi tárcavezetőt, sejtésem szerint ő is csak hivatalból jelent meg az emléktábla-avatáson. A Comenius Egyetem veze­tősége és a család épp hogy csak elhelyezte koszorúját a leleplezett emléktábla alatt, a miniszter már viharzott is to­vább. Nyilván várta valami, ami fontosabb. Fontosabb egy neo­nácik által meggyilkolt egyetemista emlékénél. A megemléke­zést követő sajtótájékoztatón már meg sem jelent, pedig az ese­ményre összesereglett újságírók nem csak amolyan pármonda­tos válaszokat vártak tőle, mint amilyeneket odadobott távozá­sa pillanataiban. A neonácik paradicsoma lettünk. Az embernek káromkodni vol­na kedve. JEGYZET Stratégáknak áll a világ MISLAY EDIT Tudom, a címbeli kijelentéssel nem fedeztem fel eget rengető újdonságot, nagy többségünk tisztában van azzal, hogy az élethez elengedhetetlen a stratégia. Csak persze nem biztos, hogy az adott helyzet­hez mindig a legmegfe­lelőbbet választja ki az ember. Olyankor jön a kudarc, a vere­ség. Vagy esetleg a döntetlen. A vérbeli stratégák azok, akik mindig, minden helyzetben, azonnal ráéreznek arra, mi a teendő. És miképpen kell kivi­telezni. Akik tudják, hogy a látszólag legbanálisabb, leg­apróbb győzelem is győzelem. Ez jár a fejemben annak az akár jelentéktelennek is ne­vezhető epizódnak a kapcsán, amely Pozsony egyik szuper­marketjében történt. Enni lét- szükséglet, a tömeg a hatal­mas élelmiszer-önkiszolgáló­ban mindennapos. (Gyakran esik szó arról, milyen szűkö­sen élünk, de amikor a jókora tömeget látom nap mint nap, a degeszre tömött bevásárló­kocsikkal sorakozókat, akkor arra kell gondolnom, hogy ta­lán mégsem olyan rossz a helyzet.) Pénztárakban nincs hiány, így a tömeg azért szerencsére szétosztódik. Mi több, gyors­pénztárak is vannak, azok szá­mára, akik csupán néhány té­telt vásárolnak, hogy ne kell­jen vesztegetniük az idejüket olyanok háta mögött sorakoz­va, akik egész heti-havi kész­leteiket töltik fel. Előfordul persze, hogy a tömeg nem olyan nagy, és a szemfülesek a gyorspénztáron keresztül igyekeznek célt érni. Akkor is, ha a bevásárlókosarukban több az áru a megengedettnél. Mint az a gömbölyödő pocakú kismama, aki úgy gondolta, ha már úgy sincs a gyorspénz­tárnál senki, akkor ő majd ott fizet. Ám az ötven körüli pénztárosnő azonnal közölte vele, pakolja csak szépen vissza az árut, és próbálkoz­zon máshol, mert nála maxi­mum öt tételt fizethet. A kis­mama kötelességtudóan lerá­molta a szalagról a dolgait, és besorakozott egy másik pénz­tárhoz. Kisvártatva két férfiú tévedt a szigorú gyorspénztárosnő te­rületére: ők is kirakodtak a pultra, s a sasszemű hölgy most is nyomban felmérte, hogy ezek a tételek számban bizony meghaladják az ő ha­táskörét. Újra elhangzott te­hát az elutasító mondat: ennyi áruval itt nem lehet fizetni, fáradjanak másik géphez. A férfiúk egyike azonban rög­tön feltalálta magát, s egy mo­solyt is bevetve megkörnyékez­te a pénztár úrnőjét: nem sora­kozik mögöttünk senki, nem lehetne mégis, hogy itt fizes­sünk, ha már úgyis kirakod­tunk? Hogy mit szólt mindeh­hez a pénztárosnő? Ám legyen, mondta. És blokkolt. Ennyi erővel a kismamát is ki­szolgálhatta volna. De ő, min­denjel arra mutat, nem volt jó stratéga...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents