Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-02 / 27. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 2. Európai unió - hirdetés 15 Eurobarometer-felmérés: Szlovákiában azt hisszük, hogy a legrosszabb már mögöttünk van Szigorítják a kamionközlekedés feltételeit Mitől félnek az uniós polgárok? Kötelező lesz a pihenés onközlekedés biztonsági szabályainak szigorításáról, nevezetesen a gépkocsivezetők kötelező pihenőidejéről, a fuvarozók felelősségéről és a menetadat-rögzítő digitális tachográfok kötelező alkalmazásáról. A tanács a múlt év végén szigorú szabályok mellett tört lándzsát. Ezek 2007-től léphetnének életbe. Spanyolországban pl. már ez év január 1-jétől megbüntetik a digitális tachográf nélkül közlekedő kamionosokat. Az új szabályoknak a gépkocsi- vezetők általi megszegéséért a jövőben a fuvaroztató lesz felelős, mert rendszerint ő hajszolja bele a vezetőket a túlteljesítésbe. Neki kell majd bizonyítania, hogy a szabálytalanságokért valóban a vezető a hibás. A közúti ellenőrzések során bárkit, bárhol, bármely ország szervei ellenőrizhetnek, indokolt esetben megbüntethetnek, sőt: továbbhaladását is megtilthatják. Az ellenőrzések számát a telephelyeken is növelik. A digitális tachográfok szolgálnak a szabályok betartásának ellenőrzésére, tehát azok adatait 28 napig meg kell őrizni. A kínai gyártmány nem gyermekbiztos Vita az öngyújtók miatt ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Miközben Markosz Kyprianu fogyasztóvédelmi és egészségügyi EU-biztos sikeres egyeztetést folytatott a kínai hatóságokkal a termékek biztonságáról, egyes EU-tagországok nem támogatják az EB ama javaslatát, hogy vonjanak vissza a piacról több veszélyes terméket, például a nem gyermekbiztos öngyújtókat. Ezek fő gyártója éppen Kína. Az EU-ban évente 1200 tüzet okoztak öt éven aluli, öngyújtóval játszadozó gyermekek, s e balesetek közül 20 halálos áldozattal járt. A tragédiák megelőzhetők lettek volna, ha a gyermekek kezébe kerülő öngyújtók működését valamilyen biztonsági zár nehezítette volna meg. (euractiv.hu) BP-6-10230 Brüsszel. Munkanélküliség, gazdasági helyzet, egészségügy, bűnözés - ezek a témakörök szerepelnek az európai - különösen a szlovákiai - polgárok rémálmaiban. A félévente elvégzett nagyszabású uniós közvélemény-kutatás most közzétett adatai azt mutatják, még mindig jelentős a különbség az EU régi és új tagállamai között. FELDOLGOZÁS Az Eurobarometer-kutatás 2005. október 10. és november 5. között zajlott. A felmérés során 29 430 főt kérdeztek meg személyes interjú keretében az EU 25 tagállamában, a csatlakozásra váró országokban (Bulgária és Románia), valamint a második körben csatlakozó államokban (Horvátország és Törökország), illetve a török ciprióták által felügyelt észak-ciprusi területen. A felmérés adatai szerint a válaszadók napjainkban leginkább a munkanélküliség miatt aggódnak; az unió átlagában a megkérdezettek 40 százaléka helyezte ezt a problémát az első helyre, Szlovákiában 49 százalék. A második legfontosabb probléma a válaszadók szerint az adott ország általános gazdasági helyzete. Itt a szlovákiai válaszadók aránya (36%) érdekes módon nem érte el az EU-átlagot, amely 39 százalék. Az Eurobarometer évente kétszer, tavasszal és ősszel végez ilyen átfogó felmérést. Az összehasonlításból kiderül, egyes területek megítélését illetően fél év alatt Szlovákiában jelentős módosulások történtek. Mint már említettük, ősszel a lakosság 49 százaléka tartotta a munkanélküliséget a legnagyobb gondnak, de ez tíz százalékkal kevesebb, mint tavasszal volt (59%). Más tagállamokban is csökkent azoknak a száma, akik a munkanélküliséget karikázták be, de a csökkenés az új tagok közül sehol sem volt olyan nagy, mint nálunk, Litvániában és Csehországban. Ráadásul augusztusban, vagyis a két felmérés közötti időszakban a tagországok közül nálunk volt a második legmagasabb munkanélküliség (15,2%), igaz, jóval kevesebb, mint egy évvel korábban. Oľga Gyárfášová, az IVO társadalomkutató intézet szociológusa úgy véli, a szociális kérdések lakossági megítélésében inkább a trendek és az elvárások tükröződnek, mintsem a valóság. „Kelet-Közép- Európa országaiban a munkanélküliek aránya nagyobb, mint pl. Németországban vagy Ausztriában, de az emberek nálunk úgy érzik, hogy a legrosszabb már mögöttük van, és inkább a javuló tendenciákat érzékelik.” Ľuboš Vagač, a gazdaságfejlesztési központ munkatársa szerint az emberek már tényleg látják és érzik a helyzet javulását. Ennek oka, hogy a külföldi cégek itteni beruházásai azokban a régiókban is lehetővé teszik a munkához jutást, amelyekben hagyományosan magas a munkanélküliek aránya. Továbbá az állástalanok számára indított új programok sokuknak segítettek abban, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra, még akkor is, ha az így kialakított stabü munkahelyek aránya viszonylag alacsony. Ivan Kuhn, aki az Eurobarome- ter felmérésének szlovákiai elemzését végezte, azt emelte ki, hogy a tavaszihoz képest jelentősen növekedett azoknak a száma, akik az inflációt tartották a legnagyobb gondnak. Éspedig azért, mert a felmérés készítésének idején (október-november) sokat foglalkozott a média az energia, a cigaretta és az alkoholfélék árának januártól várható emelkedésével. Gyárfášová szerint az említett felmérések leggyengébb pontja, hogy a válaszadóknak 14 probléma közül kellett kiválasztaniuk a két legsúlyosabbat. Ennek tulajdonítható, hogy a pillanatnyi helyzettől, légkörtől függően egyes országokban a biztonság vagy a bevándorlás került előtérbe, a többire már oda sem figyeltek. így például Nagy-Britanniában és Dániában a terrorizmus és a bűnözés A legproblémásabb területek Szlovákiában 2005 ősze 2005 táv: Munkanélküliség 49-10 Gazdasági helyzet 36 3 Áremelked ./Infláció 31 14 Bűnözés 23-7 Egészségügy 21 2 Nyugdíjrendszer 7 0 Adórendszer 5 0 Terrorizmus 5-1 Oktatásügy 5-2 Lakáshelyzet 4 1 Tömegközlekedés 2 0 Védelem/külügy 1-1 Bevándorlás 1 0 Környezetvédelem 1-1 Egyebek 1 0 lett a két legfontosabb probléma, Spanyolországban pedig a bevándorlás és a terrorizmus. Első táblázatunk azt ismerteti, hogyan rangsorolták a szlovák állampolgárok a 14 problémás területet. Az első számoszlop az őszi felmérés eredménye %-ban, a második számoszlop azt adja meg ugyancsak %-ban, milyen mértékű a növekedés (+) vagy csökkenés (-) a tavaszi eredményekhez képest. Második táblázatunk azt szemlélteti, az egyes EU-országokban hány százalék tartotta a munka- nélküliséget a legnagyobb gondnak. Az első számoszlop az ősszel kapott eredményt, a második számoszlop a tavaszi felméréstől való eltérést jelzi, (euroin- fo.gov.sk, eurohirek.hu) EU-országok a munkanélküliségről 2005 2005 ősze tavasza Németország 74-7 Lengyelország 71-7 Portugália 63-1 Görögország 60-4 Ausztria 57-6 Svédország 55-2 Belgium 52-7 Franciaország 52-15 Luxemburg 51 2 Magyarország 50 1 Finnország 49-13 Szlovákia 49-10 Szlovénia 46-4 Csehország 40-8 Olaszország 31-5 Lettország 29-6 Málta 27-13 Észtország 27-3 Spanyolország 27-1 Litvánia 25-11 Ciprus 24 7 Dánia 19-14 Hollandia 15-3 Anglia 9-2 Írország 8-1 Brüsszel. Szigorúan ellenőrzik a jövőben, hogy betartják-e az előírt pihenőidőt a kamionvezetők, s kötelező lesz az ellenőrizhetőséget biztosító korszerű eszköz, a digitális tachográf alkalmazása is az utak során. Az utak állapotáért mindinkább a túlterhelt kamionok konvojait okolják nálunk az emberek, többnyire nem alaptalanul. A kamiono- sok viszont gyakran éppen a rossz utakra hivatkoznak baleseteik magyarázataként. Az általuk okozott balesetek gyakori oka a pihenés nélkül, túlhajszoltan vezetők fáradtsága, a járművek túlterhelése, a késések behozását és a feladat minden áron való teljesítését célzó gyorshajtás. A nagy vállalatok gépkocsivezetőinél azért, hogy megfejeljenek a fuvaroztató sokszor túlzott az elvárásainak, a kis fuvarozóknál pedig egyszerűen a piacon maradás követeli meg, hogy minél hamarabb célba juttassák az árut. Indokoltan tárgyalt tehát 2005- ben többször is az Európai Tanács és az Európai Parlament a kamiIdeális, ámde teljesen irreális az uniós polgárok kívánságlistája a Foratom képviselői szerint A napenergia a menő A szélenergia 31 százalékkal a 3. helyen végzett Összefoglaló Brüsszel. Az EU polgárok mintegy 80 százaléka támogatja a megújuló energiaforrások használatát a drága olaj- és gázimport helyett. Az atomenergiát a válaszadók 12 százaléka preferálja. Az Eurobarometer-felmérésben 29 430 embert kérdeztek meg 2005 októberében és novemberében. A kutatás kiteijedt mind a 25 európai tagállamra, valamint Bulgáriára, Horvátországra, Romániára, Törökországra és az észak-ciprusi török közösségre is. Az adatok szerint az energiafüggőség csökkentése érdekében aktívabb technológiai kutatást és a megújuló energiák fejlesztését várja az európai közvélemény a kormányoktól. A megkérdezettek 47 százaléka úgy véli, az EU a legjobb döntési szint, ahol válaszokat fogalmazhatnak meg a magas energiaárakkal, a globális felmelegedéssel és az energiaellátás biztonságával kapcsolatos kihívásokra. A válaszadók 37 százaléka ugyanakkor nemzeti szinten véli megoldhatónak a szükséges döntések meghozatalát. A britek és a finnek a leginkább eu- roszkeptikusak ezen a téren. A napenergia lett az első a megkérdezettek által kedvelt alternatív energiaforrások listáján 48 százalékkal, második az új energiatechnológia (hidrogén és tiszta szén) 41 százalékkal, harmadik a szélenergia 31 százalékkal. A (ČTK-felvétel) megújuló energiaforrások a legkedveltebbek, a nap- és szélenergia együttesen 79 százalékot tesz ki. Az olajpiac szabályozása csak 23 % számára tűnik jó opciónak az energiaprobléma megoldására, míg az atomenergia 12 százalékkal az utolsó helyen végzett a listán. Szlovákiában az atomenergiát 19 százalék támogatta, egyébként ez az energiaforrás Svédországban a legnépszerűbb (32%). A felmérés ugyanakkor azt is kimutatta, hogy az emberek többsége (54%) nem hajlandó többet fizetni a megújuló energiaforrásokért. A megkérdezettek 27 százaléka megfizetné a magasabb árat, ha az áremelkedés mértéke nem haladja meg az 5 százalékot. A Foratom, az atomenergiaipar európai kereskedelmi szervezete szerint a felmérés nem tükrözi pontosan az atomenergiával kapcsolatos közvélekedést. Véleményük szerint, ha az embereknek előre megnevezett opciókból kell kiválasztani a preferált energiaforrást, akkor egy ideális, ámde irreális kívánságlista áll össze. Mahi Sideridou, a Greenpeace európai klíma- és energiapolitikai igazgatója biztatónak tartja a megújuló energiák támogatottságát. Szerinte olyan országokban, ahol már kipróbálták a napenergiát (Ausztria, Németország, Görögország és Ciprus) a polgárok igen erősen támogatják ezt az energiafajtát. Dániában ugyanez a helyzet a szélenergiával, (euro- hirek.hu, euroinfo.gov.sk) www.tzb-mfo.sk iL . aquaINTERNA Családi házat épít? Lakást vásárol? Régebbi épületekre kell pénzt fordítania? Irodaházakkal és gyárakkal kapcsolatos problémákat old meg? Ne feledkezzen meg a megfelelő fűtésről, klímaberendezésről, szellőztetésről, regulációról, mérésről, egészségügyi berendezésekről és az ökológiáról sem. Hogy nem ismeri ki magát ebben? A MEGOLDÁS A HAGYOMÁNYOS NAGYVÁSÁR, az energiafogyasztás csökkentése • alternatív és felújítható energiaforrások • passzív épületek • intelligens épületek • komplex megoldások • tanácsadás • új termékek és technológiák az épületek műszaki felszerelésében 2006. II Výstavisko AGROKOMPLEX Nitra • naponta 10-től 17 óráig Ezt a hirdetést kedvezményes szelvényként használhatja fel, amelyért a pénztárban 20 Sk értékű kedvezményes belépőt kap. A legfontosabb tervezett szabályok A vezetési időt hetenként 56, kéthetenként 90 órában maximálják. A napi 11 órás pihenő legfeljebb két szakaszra bontható, utóbbi esetben egy 3, illetve egy 8 órás szakaszra. Négy és fél óránként kötelező 45 perces pihenő, ami természetesen nem számít az összesen napi 11 órára szabott egyéb pihenőidőbe. Kéthetenként jár 45 órás rendes pihenőidő. Nemzetközi buszok vezetői sem vezethetnek ezután 12 napon át minden nap. (m)
