Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-17 / 40. szám, péntek

KTDTT?C7Firnn JyEjIyI ľjZiM1iL/U 2006. február 17., péntek 3. évfolyam 6. szám Jelentősen elszaporodott az almafaszitkár. Hogyan védekezzünk az üvegszárnyú almafalepke ellen? Ajánlatos az alapos kezelés A parányi almafaszitkár (Képarchívum) Permetezzünk hatékonyabban Rovarkontroll csapdával NÉMETHY ZSUZSANNA Az almafaszitkár parányi lepke, mely az utóbbi időben egyre inkább a gyü­mölcstermelő gazdák ér­deklődésének középpontjá­ba került. CSERES ZOLTÁN Az agrárágazatban végbement magánosítás és tulajdonosváltás következtében sok helyen nyűggé vált a gyümölcsös az új tulajdono­sok számára. A viszonylag fiatal termőkaros ültetvényekben figyel­tünk fel arra, hogy a gyümölcsfá­kat szakszerűtlenül metszik, s a metszést követően nem kezelik a sebeket. A nagy felületen képződő kallusz pedig kiváló táplálékot és felszaporodási lehetőséget kínál az almafaszitkár (üvegszárnyú al­mafalepke: Synanthedon myop- haeformis Bork.) számára. A szakirodalom az almafaszit- kárról azt tartja, hogy másodla­gos, gyengültségi kártevő, mert többnyire leromlott állapotú al­mafákon figyelték meg. A növény­védő szakemberek is úgy ismerték eddig, hogy több gyümölcsfajt is képes károsítani (almát, körtét, birset, de szüvát is). Az újabb megfigyelések azonban kiderítet­ték, hogy az egyes almafajtákat is különböző mértékben támadja ez a parányi lepke. Leginkább a star- kingot és a golden hibridjeit, leg­kisebb mértékben pedig a jona­tánt és hibridjeit támadja. A Köz­ponti Mezőgazdasági és El­lenőrzési Intézet (ÚKSUP) komá­romi kirendeltségének munkatár­sai megállapították, hogy a kár­tevő az egész járás almafaültetvé- nyeiben - kisebb-nagyobb mér­tékben-jelen van. A kártevő morfológiai leírása: az imágó teste megynyúlt, igen keskeny, szárnyai részben pikkely, nélküliek, üvegszerűen áúátszó- ak. A szárnyak fesztávolsága 12-22 mm. A szárnyak peremein aranysárga rojtokat találunk. A hátuisó szárny szinte teljesen pik- kelytelen, csak az erek láthatóak rajta.^Potrohszelvényei (4 db) vö­rös színűek. A lárva sárga testű, barna fejű, 19-22 mm hosszú her­nyó. A báb megnyúlt testű, barnás sárga, a fejrész és a számyhüvely sötétebb árnyalatú. A hernyó által megtámadott törzs- és ágrészeken apró, barna ürülékszemcsék tömege látható. Itt megtalálhatók a jellegzetesen meredeken álló, elhagyott bábin­gek is. A hernyók járatukat a ké­reg szöveteiben készítik, de a fás részekbe nem hatolnak be. A jára­tok különösen gyakoriak a vasta­gabb ágak nem szakszemen eltá­volított és kezelt sebfelületein ke­letkezett sebkalluszokban. A her­nyók táplálkozása következtében a sebek elrákosodnak, azokon sebparazita kórokozók tepeled- hetnek meg, ilyen például a moní- lia vagy a cytospora stb. Az almafaszitkár egynemze- dékű faj. A különböző fejlődési stádiumban levő hernyók a kéreg­ben, járatokban telelnek át. Ta­vasszal, nyár elején bábozódnak. A kikelés előtt a báb elülső részét annak mintegy kétharmadáig ki­tolja. Az üres bábhüvely felhívja a figyelmet a rajzás megindulására. Az imágók rajzása mindig elhúzó­dik, általában májustól szeptem­berig tart. A lepkék nappal repül­nek, virágokat látogatnak, és jól megfigyelhetők. A megterméke­nyült nőstény petéit a törzsön és a vázágakon lévő sebekbe helyezi, és 2-3 hét embrionális fejlődés után a kis hernyó azonnal járatot készít a kéregben, majd ott táplál­kozik. Minden friss sebzési felüle­ten megtelepszik és a kambiális szöveteket fogyasztja el. A her­nyók már plusz 5 fok fölött is táp­lálkoznak, tehát már ekkor érde­mes ellenük permetezni. A hernyók a fák kéregszövete alatt készítenek járatokat, s benne jellegzetes, barna szemű ürülék­szemcséket hagynak maguk mö­gött. Az ilyen, sűrű játratokkal teli kéregszövet elhal, és csökken a fák tápanyagellátása, a korona termőfelülete. A gyümölcsök ap­rók maradnak, a generatív túlsúly követketében az elöregedés folya­mata is meggyorsul, s végül a fák elpusztulnak. Nem tisztázott, hogy a lepkék milyen távolságra repülnek, és az sem, hogy hány tojást képesek lerakni. Ezért ered­ményesen csak a kikelt hernyók ellen lehet védekezni. Az üvegszámyú almafalepke különösen azokban az ültetvé­nyekben okoz nagyobb károkat, amelyekben intenzív művelési módszereket alkalmaznak. Ezek­ben az ültetvényekben a ter­mőegyensúly fenntartása céljából erőteljes metszésre van szükség A sok nyílt sebfelület pedig kész táptalaj a lepkék tojásaiból elő­bújt hernyóknak, amelyek azon­nal a kéregszövetbe furakodnak. A bábing mindig jellegzetesen merőlegesen áll el a kéregtől, s a bábingek száma alapján megkö­zelítőleg megállapítható a fer- tőzöttség mértéke. A hernyókkal kapcsolatban megfigyelték, hogy két esztendeig tartózkodnak a gyümölcsfában. A kártevő elleni védekezés le­hetőségei közé tartozik a korona­kialakítás megválasztása és a met­szés utáni sebfelületek szakszerű kezelése, lezárása annak érdeké­ben, hogy a sebkallusz zavartala­nul képződhessen. A kártervő gyérítésére és egyben a rajzás megfigyelésére javasolt a fero- moncsapdák kihelyezése. Az illat­csapdákat május közepétől kell kihelyezni. Az egyéb kártevők el­len - ilyen például a levélaknázó­moly és az almamoly - használt ún. zöld készítmények (Dimilin, Nomolt, Match és Rimon) e kár­tevő egyedeit is jól gyérítik, és a természetes ellenségeket is meg­kímélik. Azokban az ültetvényekben, ahol a kártevő már a nyugalmi ál­lapotban egészen a rügyfakadásig jelen van, már lehet lemosószer? permetezést alkalmazi. Használ­junk Aliekol vagy Oleoekol 1 %- ot, melynek olajadaléka lehetővé teszi a koratavaszi permetezés jó hatékonyságát már 5 C foknál is. A permetszert alacsony nyomás­sal lemosászerűen érdemes kijut­tatni főleg a törzsre, gallyakra és a vesszőkre. Az ilyen alapos keze­lést követően 3-4 évre mentessé tehetjük gyümölcsfáinkat az al­mafaszitkár hernyójától. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó A növények károsítok általában permetezéssel próbáljuk gyéríteni. Akkor szánjuk rá magunkat a mun­kára, ha már nekünk is feltűnnek a nagy számban megjelenő kártevők. Sok rovarnak a rajzása több hétig is elhúzódhat. Számos olyan rovart ismerünk, melyek az egyenletes meleg hőmérsékleten évente 8-12 nemzedéket is felnevelnek. A több centiméteres méretű cserebogarak mellett ismertek apró, 1 milliméte­res vagy annál kisebb rovarok (lisz­teske, tripsz, levéltetű stb.), melye­ket méretük és rejtőzködő életmód­juk miatt nehezen, vagy csak elkés­ve szokták észrevenni. Ezért az al­kalmazott védekezés nem mindig sikeres. Vannak ugyan ismereteink arról, hogy a kártevők mikor szok­tak megjelenni, de az egyes évek időjárása között, ezért a rovarok rajzása között, több hetes eltérés is gyakori. A csapda állítás tehát segít dönteni a permetezés időpontjá­nak kiválasztásában. A hirtelen megnövekedett rovarszám rajzásra utal. A rovarok fellépését, megjele­nését a gyakorlati növényvédelem csapdákkal ellenőrzi. A feromon anyagokat kibocsátó rovarok egyedszámát feromocsapdákkal vizsgálják. Ezek két részből állnak: az adott rovarfaj kis fiolában elhe­lyezett mesterségesen előállított feromonból, valamint azt körül­vevő, az állatokat összegyűjtő csap­dából. A fiolából folyamatosan pá­rolog a csalogató illatanyag, és amíg ez tart, a hím állatokat oda­vonzza. A feromon körül külön­böző elven működő rovarfogó csapda van kialakítva: vagy csak belepotyog egy tartályba, és ott el­pusztul, vagy ragacsos felületű lap­ra ragad, és azon leli halálát. A fe­romon csapdák használatával tehát a kártevők számának gyérítése is elérhető, és esetenként a permete­zés is elkerülhető alacsony kár­tevőszám esetén. Azon rovaroknál, melyeknél szexferomonok nem előállíthatok, és a színre érzéke­nyek, színcsapdákkal ellenőrzik je­lenlétüket. A sárga színű és raga­csos felületű csapdákkal a lisztes­kék, a tripszek és a levéltetvek egyedei folyamatosan figyelhetők. A sárga szín a nappal aktív rovaro­kat vonzza. Ha többségében hasz­nos rovarokat találunk a csapdá­ban, hagyjunk fel az alkalmazásá­val. A színcsapdáknál és a feromon- csapdáknál is a felragadt állatok száma jelzi a kártevő rajzását. Ha gyorsan nő a számuk, megindult a rajzás, a rovarok párosodása, ez­után a peték lerakása, amit néhány nap után a lárvák kikelése követ. A rovarölő szeres kezelést a tojásra­kás idején, lárvák kelésének kezde­téig célszerű elvégezni. Áztatásszerűen permetezzünk A rezes lemosó permetezés a baktériumos fertőzések ellen és bizo­nyos gombabetegségek ellen nagyon hatékony. Ezek közül is az olaj és réz, vagy az olaj és kén kombinációját tartalmazó permetezések ajánlottak, amelyek az áttelelő atkatojások ellen is hatásosak min­den gyümölcsösben, szőlőben. Bizonyított tény, hogy például a ba­rack ágelhalásáért nagyon sok különböző kórokozó felelős. Ezek el­len is nagyon hatékonyan lehet védekezni lemosó permetezéssel. Más kultúráknál is a védekezés elengedhetetlen, de a csonthéjasokra ez különösen érvényes. Talán még egy érdekesség: a vegyszer lehet töményebb, mint a vegetációs időben. Áztatás szerűen permetez­zünk. A betegségek megelőzése érdekében a monüia által tönkretett és a fán maradt, betegségeket hordozó, összeszáradt gyümölcsöket haladéktalanul távolítsuk el. Az almametszés után a nyesedéket szedjük össze és semmisítsük meg. (MR-BG) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta _____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró__________37,368 Lengyel zloty__________9,931 An gol font____________54,610 Magyar forint (100) 14,892 Cseh korona___________1,318 Svéd korona___________3,978 Dá n korona____________5,005 Szlovén tollár (100) 15,606 Ja pán jen (100)_______26,676 Svájci frank__________23,973 Ka nadai dollár_________27,187 USA-dollár___________31,514 VÉTE L - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,39-38,39 30,65-32,31 1,28-1,34 14,24-15,54 OTP Bank 36,41-38,32 30,61-32,30 1,29-1,35 14,34-15,44 Postabank 36,40-38,34 30,74-32,28 1,29-1,35 13,09-16,69 Szí. Takarékpénztár 36,41-38,28 30,57-32,18 1,28-1,35 14,22-15,56 Tatra banka 36,42-38,36 30,67-32,31 1,29-1,35 14,30-15,48 UniBanka 36,42-38,32 30,67-32,28 1,28-1,35 14,51-15,27 Általános Hitelbank 36,41-38,35 30,65-32,29 1,28-1,36 14,34-15,44 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony február 16-án 20 Sk/kg Komárom február 15-én 10-12 Sk/kg Rimaszombat február 15-én 22 Sk/kg Zseliz január 13-án 18-20 Sk/kg Losonc február 16-án 16 Sk/kg Szepsi február 15-én 13-17 Sk/kg Kassa február 15-én 14 Sk/kg petrezselyem 35-39 Sk/kg 22-29 Sk/kg 36 Sk/kg 27 Sk/kg 35-38 Sk/kg 35-49 Sk/kg 37 Sk/kg burgonya 13 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8 Sk/kg 5-7 Sk/kg 7-9,50 Sk/kg 7-10 Sk/kg 9,50 Sk/kg tojás 4,00 Sk Sk/db 3 Sk/db X 3 Sk/db 2,60 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,30-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16(105) Sk/kg 12(50) Sk/kg 15(85) Sk/kg 10 (60)Sk/kg 8-12 (90) Sk/kg 12-17(109) Sk/kg 11-18(108) Sk/kg zeller 26 Sk/kg . 30 Sk/kg 35 Sk/kg 15 Sk/db 26 Sk/kg 28 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 79 Sk/kg, 13 Sk/db X X X 79 Sk/kg 64-98 Sk/kg 79-89 Sk/kg paradicsom 59 Sk/kg X X X 59 Sk/kg 64 Sk/kg 59 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/db 16 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 25 Sk/kg 30 Sk/kg 19 Sk/kg karalábé 25-35 Sk/kg 24 Sk/kg 25 Sk/kg 12 Sk/db X 23 Sk/kg 29 Sk/kg alma 23-33 Sk/kg 16-20 Sk/kg 12-18 Sk/kg 15-17 Sk/kg 25-30 Sk/kg 19-22 Sk/kg 16 Sk/kg káposzta 15 Sk/kg 18-20 Sk/kg 12 Sk/kg X 15 Sk/kg X 20-30 Sk/kg méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg 100-120 (140-180) Sk/kg 120 (160) Sk/kg x (120) Sk/kg (160) Sk/kg 90 (100) Sk/kg 100-150 (240) Sk/kg savanyú káposzta 20-22 Sk/kg 22 Sk/kg 10 Sk/kg 200-250 Sk/kg 19 Sk/kg X 18 Sk/kg fejes saláta 10-25 Sk/db X X 23-28 Sk/db X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents