Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-16 / 39. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Gágyor József gyerekeknek szóló, Játékos nö­vényvilág című könyvének bemutatója lesz ma 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. „A természet egy képzeletbeli kiskertjébe ve­zetlek el benneteket - úja könyvében a szerző melyben megtalál­hatók mindazok a növények, amelyeket a mátyusföldi gyerekek népi mondókáikban és gyermekjátékaikban emlegetnek.” A Játékos nö­vényvilágot Danter Izabella néprajzkutató ismerteti, (ú) Leopold Haveri hetvenéves Ma ünnepli 70. születésnapját Leopold Haveri színész, a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulatának tagja. 1954-ben kezdte színészi pályáját a tájaló Faluszínházban, majd a nagyszombati teátrumhoz szerződött. Pozsonyba, a Nemzetibe kerülve Brecht Kaukázusi kréta­kör című drámájában lépett színre, de ugyanebben az időben meg­formálta Ádámot is Madách Az ember tragédiája című színművében. Legismertebb tévéfilmjei között szerepelnek olyan klasszikusok, mint A csősz felesége és az Adam Šangala. Jelenleg a Nemzeti színpa­dán a Bolha a fülbe, a Chioggiai csetepaté és a Cyrano de Bergerac cí­mű előadásokban láthatja a közönség, de szerepel az Új Színpad Helló Dolly című musicalében is. (TASR) Páratlan hellén sírlelet Athén. Észak-Görögországban minden idők legnagyobb hellén sírját találták meg az ókori Macedónia területén. A szakemberek Szalonikiben a ma kezdődő archeológiái konferencián ismertetik a páradan leleteket. A temetkezési helyen nyolc sírkamrát találtak. Az Athéntől 600 kilométerre északra fekvő területen hatalmas kőlap fedte a 16 méter hosszú és 63 négyzetméter nagyságú sírt, amely nyolc kamrából áll tele olyan mintázott agyagedénnyel, rézpénzzel, apró isten-szobrocskákkal és ékszerekkel, amelyek Nagy Sándor ázsi­ai hódításai nyomán kerülhettek erre a területre. (MTI) KÖNYVAJÁNLÓ Bohumil Hrabal: Egy osztályismétiő emlékezései (Kdojsem) Fordította: Körtvélyessy Klára, Varga György, V. Detre Zsuzsa Európa Kiadó „Bezárom a kört, felgöngyölöm az emlékek celofánját, és ha valaki arra gondolna, hogy nem illik így írni arról, ami elmúlt, jusson eszé­be, hogy e sorok úója egy volt enfant terrible, az osztály réme és bajkeverő, hogy elsőben a tanító úr kézen fogva vezette be, mint a csi­kót kantárszáron. Hogy megbukott és háromszor nem volt kielégítő a magaviseleté. Ó, ifjúságunk szépsé­ge és ereje!” Erről a „rettenetes gyerekről” - és a későbbi rettenetes felnőttről - szólnak a nagy cseh író megrendí- tően őszülte, fájdalmasan szép el­beszélései. Az iskoláskor, a diák­évek, a sörgyári időszak és ennek mintegy ellenpontjaként a magá­nyos, keserves, utolsó évek, a „macskás” időszak - ez az életrajzi szál, amelyre az írások felfűzhetők. E két nagy korszak párhuzamba és szembe állítása, összekapcsolódása és ellentmondása, az ebből adódó feszültség adja a szövegek igazi erejét. A bölcső és a koporsó között feszülő húr - hogy Hrabal egyik írá­s BOHUMIL HRABAL Egy osztályismétlő emlekezesei sának a címét idézzük -, ez lehetne a kulcsszava a kötetnek, amelyben a permanens osztályismétíő, aki meg van győződve róla, hogy az életben éppoly keservesen bukdá­csol, mint annak idején az iskolá­ban, a legegyszerűbb és mégis leg­nehezebben megválaszolható kér­dést teszi fel magának: „Ki vagyok? Ki voltam? És ki leszek - ha még le­szek egyáltalán?” Talán ez a kötet megadja a vá­laszt. Robert Altman legújabb, Prairie Home Compation című filmjét a Berli­nale versenyprogramjában mutatták be. A film egy lebontásra váró minnesotai színház utolsó előadását rögzíti. Az új Altman-opusban ren­geteg nagy sztár szerepel, köztük Meryl Streep és Woody Harrelson, akik elkísérték a filmet a berlini szemlére. (TASR/AFP-felvétel) Olyan csodálatosan pozitív világot teremt végtelen fantáziája által, amely a szeretetből építkezik Chagall Magyarországon Marc Chagall: Odüsszeusz és Pénelopé Marc Chagall, aki Moise Szegal néven az oroszor­szági Vityebszkben szüle­tett 1887-ben, a huszadik század egyik legjelentő­sebb, s valóban egyedülál­ló művésze volt - annyira eredeti, hogy szinte ősök nélkül volt, s utódok nélkül maradt. A1CH PÉTER Persze, ha nem lett volna zsidó - s azt, hogy az volt, ő maga állította; s ha nem is állítja, vagy tagadja akár, művem ez mindenképpen meglátszik. Szűkebb pátriája az, amely művészetét meghatározza, ez minduntalan fölbukkan, s bár­mit fest, alkot, ez a meghatározó él­mény. A nyomorból, pogromokból táplálkozó emlékek egy olyan cso­dálatosan pozitív világot teremte­nek végtelen fantáziája által, amely A/larc Chagall litográfiái­ból és három olajfestmé­nyéből ma nyílik kiállítás Győrött, a Városi Művé­szeti Múzeumban. a szeretetből építkezik. Bármihez nyúl, ez a hozzáállás megmutatko­zik. S közben, bár a valóság is meg­jelenik festményein, mégis egy más, egy szebb vüágot teremt. A veje, Franz Meyer találóan állapí­totta meg, hogy „Chagall nem akarta a festészetet a látható való­ság ábrázolására fordítani, ami oly ártalmas a lelkekre, olyan valósá­got ábrázolt helyette, melybe a lé­lek felismerheti magát”. Ez mottója is lehetne Chagall művészetének, s így van ez a rendkívül érdekes Odüsszeia-sorozatánál is. Marc Chagall 1974-75-ben ké­szítette az Odüsszeia illusztrációit alkotó 43 litográfiát. Helyenként nagyon pontosan követi Homé­roszt, ám gyakran eléggé önállóan interpretálja a nagy eposzt. Termé­szetesen pontosan ismeri a hátte­ret, az eposzt, Görögországot (az ötvenes évek elején két évig élt ott), ám Chagallnál a mitikus és misztikus mintha egy külön vilá­got alkotna, s bár tiszteletben tart­ja a görög hagyományokat, saját látásmódját képtelen letagadni. S ez a gyönyörű rajta. Azon nyüván vitatkozni lehetne, milyen legyen egy illusztráció, az illusztrált anyag kiszolgálója, annak tovább- gondolója, netán önálló világot te­remtve egy új valóság. Chagallnál ez utóbbi valósul meg az előző szempontok figyelembevételével. A görög szentély görög marad, ám a szimbólumokat már előszeretet­tel áttölti. Szép példa erre Szi- szüphosz, ez a végtelen erőfeszí­tésre ítélt kőgörgető, aki Chagall­nál alig-alig szenved a kilátástalan munka miatt, inkább mintha meg­pihenne éppen, mintha azt mon­daná: nem a kő fölgörgetése a lé­nyeg, hanem maga a görgetés, a harc, mert ha egyszer mégis föl­görgetem, mi lesz azután, mi ma­rad, s mi értelme lesz az életnek? S aztán ott vannak a mítoszok „keverékei” Chagall sajátos utalás­rendszerében: mindent átvesz, ami céljának megfelel. A szirének a bib­likus angyalokat idézik, a lebegő alakok a térben Vityebszket, a ház tetején hegedülő zsidó muzsikust, vagy akár a repülő szerelmeseket. Ez nyilvánul meg Odüsszeusz és Pénelopé című kőnyomatán: az alak tulajdonképpen egytörzsű, amolyan „kubista” szemlélettel lát­juk a női, illetve férfi arcot. Persze Chagall nem volt kubista, más cso­portosuláshoz sem sorolható - ő, bár magába szívta a különböző ki­fejezési lehetőségek technikáját, megmaradt mindvégig Chagall­nak. A lebegő alak, amelyet Odüsz- szeusz fejébe helyez el a művész, pedig nagyon is jól olvasható jel­kép, csodálatos metafora - olyan kifejezésmód, amely már korai festményeiben is fölbukkan. A csodálatos kiállítást Szegeden indították magyarországi kőrútjá­ra, majd Pécs után januárban és februárban Debrecenben mutatták be, mától pedig március idusáig Győrött, a Városi Művészeti Múze­umban látható. Egyedülálló él­mény ez valóban, s érdemes ki­használni a kínálkozó lehetőséget, hiszen Chagall Odüsszeia-interp- retációja idáig csak a nizzai Cha­gall Múzeumban volt látható (s két éve Dél-Koreában). Hazahozatal utáni feladatok, jegyzőkönyv Sárospataki könyvek MTl-HÍR Budapest. Az Oroszországból Magyarországra visszakerülő sá­rospataki református kollégiumi kötetek állagmegóvásra az Or­szágos Széchényi Könyvtárba ke­rülnek; a nagyközönség március 1-jétől június közepéig tekinthe­ti meg az „elszármazott” gyűjte­ményt a Magyar Nemzeti Múze­umban - egyebek mellett erről írtak alá jegyzőkönyvet a kor­mány és a református egyház képviselői tegnap Budapesten. A jegyzőkönyv azokat a fel­adatokat rögzíti, amelyek a má­sodik világháború során a Ma­gyarországi Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerülete Sá­rospataki Református Kollégiu­ma Könyvtárából „elszármazott” és a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtárban őrzött könyvek ha­zahozatala után lesznek esedé­kesek. A dokumentumot Vass Lajos, a kulturális minisztérium politikai államtitkára, Gémesi Ferenc, a külügyi tárca helyettes államtit­kára és Csomós József reformá­tus püspök látta el kézjegyével. A könyvek állapotfelmérés és állagmegóvás céljára az Orszá­gos Széchényi Könyvtárba kerül­nek. A tervek szerint a gyűjte­ményt a Magyar Nemzeti Múze­umban 2006. március 1-jétől jú­nius közepéig tekintheti meg a közönség. A kiállítás után a gyűjtemény hazakerül jogos tulajdonosához, a Magyarországi Református Egyház Tiszáninneni Egyházke­rülete Sárospataki Református Kollégiuma Könyvtárába. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 2-án írta alá „a második világháború következtében a Szovjetunióba elszármazott” könyvek visszaszolgáltatásáról szóló föderációs törvényt. A hivatalos közlönyként is szolgáló kormánylapban, a Rosz- szijszkaja Gazetában megjelent törvény nem jelöli meg a kötetek számát, de a Nyizsnyij Novgo- rod-i könyvtárban 135 kötetet készítettek elő elszállításra. Magyarország 12 millió rubel (több mint 400 ezer dollár, azaz több mint 80 millió forint) térí­tést nyújt a Lenin könyvtárnak a sárospataki kötetek tárolásáért, gondozásáért az orosz resti- túciós törvény értelmében - hangzott el a visszaadási törvény orosz felsőházi jóváhagyása al­kalmával január 25-én. Az MTI korábban úgy értesült, hogy a kötetek Vlagyimir Putyin elnök február végi vizitjére visz- szakerülhetnek Magyarországra. A 134 darabos sárospataki gyűjteményben 95 latin, 33 ma­gyar, 6 német nyelvű könyv van. Huszonnégy a tizenötödik szá­zadból, egy tucat a tizenhatodik­ból, 87 a tizenhetedikből, 10 pe­dig a tizennyolcadik századból származik. Az állományban három kőnyo­mat, hat kézirat, huszonkét ős- nyomtatvány (inkunábulum) és 103 egyéb könyv van. A gyűjte­mény hatvan százaléka imádsá- gos könyv - többek között egy XV. századi lengyel nyelvű Biblia -, a többi orvosi, jogi, történeti munka és útleírás, de itt van Ba­lassi Bálint verseskötetének első kiadása is. FELHÍVÁS - 43. JÓKAI NAPOK A Komáromi Jókai Napok Nem Befektetési Alap, Komárom Város, a Komáromi Városi Művelődési Központ, a Pódium Színházi Társa­ság, a Csemadok OT és a komáromi TV meghirdeti a 43. Jókai Napokat, a szlovákiai magyar amatőr diák- és felnőtt színjátszó együttesek orszá­gos fesztiválját, amely 2006. június 19-től 25-ig tart Komáromban. Jelentkezni diák- (középiskolai együttesek) és felnőtt (főiskolák, egyetemek együttesei és más szín­házi csoportosulások) kategóriá­ban lehet 2006. március 10-ig, írás­ban a vmkmoni@stonline.sk e- mail címen, levélben pedig a MsKS Komárno, Hradná 1, 945 01 Ko­márno postacímen. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a bemutatandó mű szerzőjé­nek nevét, az előadás címét, rende­zőjének nevét és elérhetőségét, az együttes teljes létszámát. A feszti­vál szervezőbizottsága hiányos vagy határidő után érkezett jelent­kezéseket nem fogad el. A fesztivál­ra jelentkezett produkciókat (akár a próbafolyamat során is) szakmai válogató bizottság nézi meg és ja­vasolja a fesztiválra legkésőbb 2006. április 20-ig. Kérjük, hogy a jelentkező együttesek vegyék figye­lembe a részvételi feltételeket. Megjelent a Tücsök februári száma Tavaszváró hangulatban LAPAJÁNLÓ Az iskolák, a családok és a gyere­kek életében egyaránt fontos ese­mény a februári beiratkozás. Hány elsős lesz szeptembertől, növek­szik-e vagy csökken a gyerekszám a magyar iskolákban? - eldőlt a na­pokban. De vajon müyen szem­pontok szerint döntenek a szülők egyik vagy másik iskola mellett, és hogyan érinti ez a gyerekeket? - er­ről nyüatkoztak a lapnak a tardos- keddi iskolások. A harkácsi gyerekek között egy próbán vendégeskedett a Tücsök, mégpedig a Harkácsi Pimpók báb­csoport próbáján. Szekeres Éva írá­sából az is kiderül, müyen felkészü­lési folyamatok előzik meg a fellé­péseket. A természetjárók rovatában Pomichal Richárd ezúttal Kiszuca vadregényes tájaira kalauzolja ol­vasóit, Tóth Elemér gyermekkora emlékei közül égy szép téli történe­tet mesél el. Dénes György, Kulcsár Ferenc, M. Csepécz Szüvia egy-egy verse pedig már a tél végi, tavasz­váró hangulatot idézi a legfrissebb szám lapjaira, (mp)

Next

/
Thumbnails
Contents