Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-15 / 38. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. február 15., szerda 3. évfolyam, 7. szám Belső megújulás a kassai magyar óvodában A felújításra 2,7 millió koronát költöttek, a konyha berendezését teljesen kicserélték 30. oldal Ax iskolaépület felújítása még hátravan Minden pályázati lehetőséget igyekeznek kihasználni Jókán a község vezetői 31. oldal A diákok kreativitását is mutatja a kiállítás Bálint-napi virágkötészeti tárlatot rendeztek a karvai mezőgazdasági középiskolában 32. oldal Megújult a szklabonyai Mikszáth-emlékház, az az épület, amelyben az író gyerekkorát és ifjúságának nagy részét töltötte. Sajnos a szülőház már nincs meg. Haza, „Görbeországba” volt a honti, nógrádi es gömöri muzeológusok legjava, a civil szerveződések képviselői Hogy újra egy országos jelentőségű rendezvénynek tudott helyet adni január 21-én Szklabonya, a Nagykürtöstől alig pár kilométerre lév& kisközség, az arról is tanúskodik, van életerő és akarás az itt élőkben. SZÁSZ1 ZOLTÁN Két évig tartó felújítási munkálatok után nem véletlenül éppen a Magyar Kultúra Napjának előestéjén adták át azt az emlékházat, amelyben a legnagyobb palóc, Mikszáth Kálmán töltötte gyermekkorát és ifjúságának egy részét. Sajnos mára az egykori szülőház már nincs meg, bár néhány évtizeddel ezelőtt tán még menthető lett volna, csak akkor erre semmilyen szándék és lehetőség nem volt. Az elmúlt néhány évben pedig csak a Az avatóünnepélyen jelen volt egy kései utódja is a legnagyobb palócnak, Mikszáth Kálmán dédunokája. Palóc Társaság lelkes önkéntes munkájának köszönhetően maradt meg, erősödött és élt tovább Mikszáth Kálmán kultusza. Mígnem alig két és fél éve végre olyan gazdához, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumához került a Mikszáth- ház kezelési és tulajdonjoga, amelynek munkatársai szívükön viselik a fővárostól távolabbra eső, a magyar kultúr-, irodalomtörténet és művelődéstörténet szempontjából jelentős emlékhely sorsát. 2006. január 21-én pedig szép rendezvénysorozat adott alkalmat arra, hogy újra megnyissa kapuit a Mikszáth-emlékház a közönség előtt. Jelen volt a honti, nógrádi és gömöri muzeológusok legjava, a civil szerveződések képviselői. Magas rangú állami tisztségviselők és a politikai, valamint a kulturális élet jeles személyiségei is ellátogattak. Jarábik Gabriella, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója fontosnak tartotta hangsúlyozni, a Mikszáth-ház felújítását a helyiek anyagi és erkölcsi támogatása, odafigyelő szeretete nélkül nem lehetett volna véghezvinni. Az emlékházban a Mikszáthról összegyűjtött levéltári és irodalomtörténeti anyagból áttekinthető, látványos tárlat nyűt, amely nem csupán a hagyományos múzeumi tárlókban elhelyezett kiállítási tárgyakra szorítkozott, hanem a modern technika minden előnyét kihasználta, tehát a fiatalabb generáció számára is élvezetes. A látogatók a Mikszáth műveiből készült filmeket is megnézhetik. Például a Szent Péter esernyője című filmet, amely az első csehszlovák-magyar koprodukcióban készült filmek közé tartozik, vagy a Magyar Televízióban többször is levetített Fekete város és A Noszty fiú esete Tóth Marival. Mikszáth korának hangulatát két korabeli bútorokkal berendezett, a kisnemesi életstílust bemutatni hivatott szoba is felidézi. Az avatóünnepélyen jelen volt egy kései utódja is a nagy palócnak, Mikszáth Kálmán dédunokája, aki (Szekeres Éva felvételei) Jó volna, ha a Mikszáth-háznak minél több látogatója lenne ma Budapesten él, és dédapja nevét viseli. Elmondása szerint sokszor járt már az ősi házban, még azokban az időkben, mikor a házat két távoli rokon, két idős hölgy lakta. Hazaért hát Mikszáth Kálmán az ő szeretett szülőföldjére, „Görbeországba”, ahol a „nagy szakállú úristen” is mosolyogva tekint alá az ő palócaira. Jó lenne, ha a megújult Mikszáth-háznak minél több látogatója lenne. Hogy éljen Mikszáth kultusza, tekintsék meg minél többen ezt a szívvel és lélekkel megalkotott kiállítást, amelynek talán a legjobban azok örültek, akik eddig is odafigyeltek Mikszáth emlékére és hagyatékára. Mint Böhm András, aki már évek óta gondozta a házat, vezette a látogatókat, vagy Urbán Aladár, a vidék kultúrájának elkötelezettje. És sokan mások, akiknek munkája nélkül nem újulhatott volna meg az emlékház. Látványos, érdekes kiállítás nyílt Száz éve hozták haza és helyezték el a kassai dóm kriptájában 11. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem földi maradványait. Nagyszabású ünnepségsorozatot terveznek. A város multikulturális és multinacionális jellegét is szeretnék hangsúlyozni Mányoki Ádám világszerte ismert Rákóczi-portréja (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN „Bárki itélend a magyar ügyekről, a háború szerencsés kezdetét az ellenség fölötte nagy óvatosságának tulajdoníthatja, és annak, hogy az erősségek és helyőrségek nagyon rosszul valának ellátva és még rosszabbul védelmezve. A háború szerencsétlen végének okául pedig a nemzet tapasztalatlanságát s tudadanságát, a fegyver és pénz hiányát - amelyek a hadakozás idegei, - a pestist és a francia udvar által nyújtott segedelem csekélységét tulajdonítandja” - foglalta össze a Habsburg-uralom elleni szabadságharc bukásának okait II. Rákóczi Ferenc. Bár a kurucok vereséget szenvedtek a 1703-1711 között zajló háborúban, a küzdelmeknek köszönhetően sikerült olyan kedvező pozíciót kicsikarni Magyarország számára, ami két évszázadon keresztül biztosította az ország különleges státusát a Habsburg Birodalmon belül, a rendi alkotmány pedig, ha látszólagosan is, de fennmaradt. A szabadságharc bukásának legnagyobb vesztese maga Rákóczi volt, akinek birtokait felosztották az udvarhű nemesség körében, ő pedig élete utolsó húsz évét száműzetésben töltötte a törökországi Rodostóban, ahol jobb híján asztalosmunkával múlatta az időt, és megírta irodalmi szempontból is fontosnak számító emlékiratait. A fejedelem végakaratában egyebek mellett az is szerepelt, hogy magyar földben szeretne nyugodni. Ez a kívánsága csak 1906-ban teljesülhetett, amikor földi maradványait hosszú huzavona után Kassára szállították, és a Szent Er- zsébet-székesegyház kriptájában helyezték el. Á sírboltban négy kőkoporsó található. Az egyikben a fejedelem, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc egyik fia, József nyugszik, a másikban gróf Esterházy Antal, a harmadikban Sibrik Miidós, a negyedikben pedig gróf Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina. A fejedelem hamvai hazahozatalának századik évfordulója alkalmából Kassán, illetve a kelet- szlovákiai Rákóczi-emlékhelyeken csaknem fél éven át tartó ünnepségsorozat kezdődik. A városi hivatalban különbizottság alakult az egyes programok koordinálására, és bár konkrétumokról még nem tudunk beszámolni, annyi bizonyos, hogy nagyszabású, nemzetközi akcióról lesz szó, amelynek szervezésében a helyi magyar kulA fejedelem végakaratában az szerepelt, hogy magyar földben szeretne nyugodni. Ez a kívánsága csak 1906-ban teljesülhetett turális intézmények, a magyar kormány, valamint a hazai kulturális minisztérium is részt vesz. Amint azt Tibor Ičotól, a főpolgármesteri hivatal szóvivőjétől megtudtuk, az említett bizottság február középén ülésezik, ekkor tárgyalnak az egyik legkényesebb kérdésről, arról, mennyi pénzt szánnak az egyes intézmények és szervezetek a centenárium megünneplésére. „A mai kassai szlovákok sajnos nagyon keveset tudnak Rákócziról, sokan azt sem sejtik, hogy ez az európai mértékkel mérve is hatalmas jelentőségű történelmi személyiség a dóm kriptájában nyugszik. Az ünnepségsorozatot a lakosság informálására is szeretnénk kihasználni, ez nagyon fontos a város vezetése számára” - mondta a hivatal szóvivője. Az említett hat hónap során előadások, kiállítások, konferenciák, ünnepi koncertek hivatottak felhívni a figyelmet II. Rákóczi Ferenc érdemeire. A rendezvénysorozat március 26-án kezdődik a kelet-szlovákiai Borsiban, a fejedelem szülőfalujában, és október 29-én csúcsosodnak ki Kassán. A szervezők nem titkolt célja a város multinacionális és multikulturális jellegének kihangsúlyozása a centenárium kapcsán.
