Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-15 / 38. szám, szerda

30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 15. www.ujszo.com Minden a helyére kerül Ilyen volt... ...ilyen lett a mellékhelyiség (Szűcs Éva felvételei) A felújításra 2,7 millió koronát költöttek, a konyha berendezését teljesen kicserélték. A tető, a homlokzat, az ablakok, a kert rendbetétele még várat magára Belső megújulás Kassa. Az ovi környéke gya­núsan csendesnek tűnik, sehol egy lélek, hó és né­maság. Becsengetek, egy takarítónő ajtót nyit, vár­jam meg az igazgatónőt, most épp nem ér rá, sok a dolga. Várok. KOZSÁR ZSUZSANNA Közben nézelődöm a folyosón, bekukkantok a vadonatúj csempé­vel megvidámított mellékhelyisé­gekbe, az osztálytermekbe, melyek hemzsegnek a sok összezsúfolt mo- tyótól. Ahogy egy felújításnál lenni szokott, még káosz uralkodik, de már láthatóak az eredmények, és hamarosan minden újra a helyére kerül. Balogh Valéria igazgatónő meg­próbál időt szánni rám. A jó szán­dék megvan, a többi nem rajta mú­lik. A négy brigádos fiúnak el kell magyarázni, hol kell a havat elsö­pörni. A villanyszerelőt le kell kí­sérni a pincébe, ott van valami javí­tanivaló. A takarítónőkre és óvó­nőkre is vetni kell egy pillantást, ahogy a termekben levő játékokat, segédeszközöket selejtezik, a hasz­nálhatatlant a pincébe, a többit vissza a helyére, lemosni, letörölni, portalanítani mindent. A konyhai személyzetnek polcot kell szerezni, Legalább az alapfokú végzettséget megszerezhetik Még egy esély SZÁSZl ZOLTÁN Fülek. Három dél-szlovákiai magyar tanítási nyelvű alapiskolá­ban kaptak esélyt azok az érdeklő­dők, akik nem fejezték be az alap­iskolai tanulmányaikat, hogy pó­tolják ezt a hiányosságot. A felnőtt- képzési programot a munka-, szo­ciális és családügyi minisztérium az oktatási minisztériummal e- gyütt már tavaly beindította kísér­letijelleggel, idén már a Losonci já­rásban Füleken, a Rimaszombati járásban pedig Bátkában és Rimaszécsen is lehetőség nyüt ar­ra, hogy a 17 és 25 év közötti mun­kanélküli fiatalok újra iskolapadba ülhessenek, és legalább az alapfo­kú végzettséget megszerezhessék. Füleken a Mocsáry Lajos Alapisko­la ad helyet ennek a képzésnek. Az intézmény igazgatója, Bolia Károly elmondta, a képzés hat hónapon át tart majd, heti 30 órában, a részt­vevők az ösztönző program kereté­ben anyagi támogatást is kapnak. Füleken tucatnyian vállalták, hogy újra beüljenek az iskolapadba, köz­tük három nő. „Fontosnak tartottam a tanterv részévé tenni a családi nevelést is, ugyanis az érintett tanulóknak na­gyon kevés jogi és alapvető gazda­sági ismeretük van, tehát meg kell őket tanítani olyan, a hétköznapi életben előforduló apró problé­mák és feladatok megoldására is, a tanulásra Bolia Károly (Szekeres Éva felvétele) mint például az útiköltség elszá­molása, vagy a családi kassza ke­zelése. A jelentkezőknek felvételi tesztet kellett kitölteniük, tizen- ketten járnak újra iskolába Füle­ken, az oktatás délután folyik. Rendelkezésükre áll az iskola szá­mítógépes parkja, a tanszereket is az iskola biztosítja. Úgy látom, a résztvevők rádöbbentek, hogy az alapiskola elvégzése nélkül még nehezebb elhelyezkedniük, vagy ha találnak is munkát, a fizetés sokkal alacsonyabb. Folytatásként azt tudnám elképzelni, ha az alap­fokú képzés pótlólagos elvégzése után valamüyen szakmát tanul­hatnának a diákjaink. Erre Füle­ken szintén látok lehetőséget” - mondta Bolia Károly igazgató. Semmi köze a csicseri borsóhoz Helységnevek BOGOLY JÁNOS A név először a pápai tizedsze- dők jegyzékében jelenik meg 1332-1337 körül Checher alakban, majd a XV. században rögzül ma is ismert formájában, bár kissé tor­zultan, Chicher alakban. Csicser- ként pedig már rendszeresen szere­pel a későbbi korok okirataiban.- Csicser Mai szlovák hivatalos nevét 1920- ban kapta: Čičarovce. Csicser nevé­nek eredete ismereden, valószínű­leg szláv személynévből gyökere­zik. A teljesség kedvéért megjegy­zendő, hogy nincs köze a „csicseri borsóhoz”, hisz ez az amerikai kul­túrnövény (Astragalus cicer) csu­pán neve magyaros kiejtésében ha­sonlít e község megnevezéséhez. a kassai magyar óvodában ahova rakodhat... A kassai magyar óvoda épületének felújítása októ­ber óta folyik. Termeket nagyobbí- tottak vagy kisebbítettek az igé­nyeknek megfelelően, falakat rak­tak át, ablakokat szigeteltek, új a csempe, a parketta, a termeket pasztellszínűre meszelték. A kony­ha berendezése teljesen kicserélő­dött, a rozsdamentes acél „átvette az uralmad’, az elavult régi beren­dezés elkerült innen. A belső meg­újulásra 2,7 millió koronát költöt­tek. Az épület homlokzatának, te­tejének rendbe hozására nagyjából ugyanennyi kellene még. Már csak napok kérdése, és is­mét gyerekzsivaj tölti be a terme­ket. A majdnem hatvan gyerkőc a hét óvónővel végre több hónapos „számkivetettség” után nemcsak egymás társaságát élvezheti, ha­nem az óvoda saját főztjét is. A magyar óvoda hosszú éveken át a Murgaš utcában volt, ám az ot­tani épület egyik külső repedése miatt végül 2003 őszén ki kellett költözniük. A jelenlegi székhelyet a Žižka utcában átmenetileg kapták meg. A dohos levegőjű házban a higiénikusok szinte mindent kifo­gásolhatónak találtak, de az ő véle­ményük nélkül is átalakításokra ke­rült volna sor. Az épületben ugyan­is volt konyha, de nem használták, a gyerekeknek egy másik intéz­ményből hordták az ételt. A három hónap, amit a kicsik két másik óvodában töltöttek el, megoldotta a legsürgetőbb gon­dokat. A konyha, a mellékhelyisé­gek, az irodák, az új öltözők terve­zésénél minden előírást figyelem­be vettek. A csempe és a parketta cseréjével és a friss meszeléssel el­tűnt a nyirkosság, a vidám új szí­nek mosolyt visznek a téli komor­ságba. Balogh Valéria tele van len­dülettel. Nem keseríti el a munká­latokkal járó rendetlenség, min­denhol ott van, ahol szükség van rá, energikusan eligazítja azt, aki nem találja meg a megfelelő tenni­valót. A jövőt tekintve is bizakodó. A legközelebbi tervek között a kert rendbetétele szerepel. A régi vas­konstrukciójú mászókákat elszál­lítják, helyükre idővel ember- és környezetbarát famászókák és já­tékok kerülnek majd. A talajt is el kell egyengetni, a munkások fele­lőtlenül szétdobált csikkéit össze­szedni. Aztán, ha elég pénzt sike­rült innen-onnan, pályázatokból összeszedni, sorra kerül a tető, a homlokzat, az ablakok. A nehezén már túl vannak, az in­tézmény, ha némi viszontagság árán is, de megtalálta végre méltó helyét. A magyar iskolától egysa- roknyira, a belvárosban, egy csen­desebb utcában. Ahol helye van a mesének, éneknek, játéknak és ta­nulásnak, és hatvan gyerek magya­rul szívhatja magába mindazt, ami majd a jövőjét meghatározza. A nagytárkányi dohányraktár egykori épületében szálloda és étterem is működik majd A vidéki turizmus fejlesztéséről tárgyaltak LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. ATisza-parti tele­pülésen A Bodrogköz és az Ung- vidék idegenforgalmának fejleszté­se címmel szakmai tanácskozást rendezett a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetség. A megbeszélésen jelen volt Múdra Rozália, a Kassa Megyei Önkor­mányzat igazgatónője, Zachariás István, a megye idegenforgalmi bi­zottságának elnöke, valamint több magyarországi és szlovákiai civil szervezet, önkormányzat és válla­lat képviselője is. Zachariás István elmondta, az elkövetkező években a régiófejlesztés terén nagyobb sze­repet szánnak a falusi turizmusban és az idegenforgalomban rejlő le­hetőségek kiaknázására. Nemrégi­ben a megyei önkormányzat dél­normandiai partnerszervezetével közösen kidolgozott egy tervezetet, melyben a tárgykörrel komplex módon foglalkoznak. Ez a koncep­ció alapul szolgálhat a jövőben pá­lyázni kívánó helyi szervezeteknek, önkormányzatoknak és vállalatok­nak, hisz az uniós támogatások el­nyeréséhez elengedhetetlen, hogy az említett szervezetek céljaikat a fejlesztési tervvel összhangban fo­galmazzák meg. A térségben nagy szükség van az összefogásra, vala­mint arra, hogy a falusi turizmus­ból élők ne egymás ellen dolgozza­nak, hanem a tapasztalataikat és meglévő információikat egymást segítve cseréljék ki. A tanácskozás magyarországi résztvevői beszámoltak arról, hogy a határ túloldalán ezen a téren már szép eredményeket értek el. Példa­ként egyebek közt a sátoraljaújhe­lyi libegő megépítését, a Hunor Ho­tel üzemeltetését, valamint a falusi turizmus térségben tapasztalható fellendülését említették. Múdra Rozália hangsúlyozta, a Bodrogköz és az Ung-vidék is rendkívül gaz­dag történelmi emlékhelyekben, ám ezek a lehetőségek - egy-két esettől eltekintve - egyelőre kiak­názatlanok. A konferencia résztve­vői egyetértettek abban, hogy a már meglévő szolgáltatások szín­vonalát emelni kell, új utakra, szál­láslehetőségekre és határátkelőkre nagy szükség volna. A falusi turiz­mus fejlesztése terén egyébként a térségben egyesek már eddig is ér­tek el dicséretes eredményeket. A tanácskozás helyszínéül szolgáló egykori sóhivatal épületét is ennek keretében sikerült felújítani. Az egykori vámházat a 18. század első felében hozták létre a községben, itt rakták át a tutajokról a mára­marosi bányákból érkező sót szeke­rekre, amelyekkel azt a Felvidék különböző településeire szállítot­ták. A 20. században a sóhivatal el­vesztette gazdasági jelentőségét, ugyanis az áruszállítás ekkor már főleg vasúton történt. Az épületből dohányfelvásárló lett, ám később A tervek megvalósítására pályázat útján, az euró­pai uniós forrásokból próbálnak meg anyagi támogatást szerezni. ez is bezárta kapuit. Ezután az in­gatlan területén baromfifarm mű­ködött. A komplexumot néhány éve egy nagykaposi vállalkozó vá­sárolta meg. Fuksz Sándor, a jelen­legi tulajdonos elmondta, az egy­kori sóhivatal épületében idősza­kos és állandó helytörténeti kiállí­tásoknak otthont adó múzeum mű­ködik, ám a terület hasznosítása ezzel nem fejeződik be. Idővel szállodát, éttermet, sportpályákat és multifunkcionális létesítménye­ket is építtetni szeretne, amelyek­ben különböző kulturális és sport- rendezvényeket szervezhetnének. A szomszédos raktárépületben kézművesműhelyeket rendeznek be, és itt étterem is üzemel majd. Az első emeleten állandó jellegű helytörténeti kiállítás lesz, vala­mint egy nagyobb konferenciater­met is kialakítanak. Az ingatlan legfelső szintjén turistaszálló, va­lamint négy nagyobb lakosztály fogadhatja a vendégeket. A nagy­tárkányi tervek megvalósítására pályázat útján, az európai uniós forrásokból próbálnak meg anyagi támogatást szerezni. A sóhivatal felújításának költségeit is üyen pá­lyázati pénzekből finanszírozták, a két és fél éve megkezdett mun­kálatok mintegy 10 millió szlovák koronába kerültek. Az egykori dohányraktár épületét rövidesen felújítják, ám a terület hasznosítása ezzel nem fejeződik be (Szabó Bernadett felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents