Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-15 / 38. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 15. www.ujszo.com Minden a helyére kerül Ilyen volt... ...ilyen lett a mellékhelyiség (Szűcs Éva felvételei) A felújításra 2,7 millió koronát költöttek, a konyha berendezését teljesen kicserélték. A tető, a homlokzat, az ablakok, a kert rendbetétele még várat magára Belső megújulás Kassa. Az ovi környéke gyanúsan csendesnek tűnik, sehol egy lélek, hó és némaság. Becsengetek, egy takarítónő ajtót nyit, várjam meg az igazgatónőt, most épp nem ér rá, sok a dolga. Várok. KOZSÁR ZSUZSANNA Közben nézelődöm a folyosón, bekukkantok a vadonatúj csempével megvidámított mellékhelyiségekbe, az osztálytermekbe, melyek hemzsegnek a sok összezsúfolt mo- tyótól. Ahogy egy felújításnál lenni szokott, még káosz uralkodik, de már láthatóak az eredmények, és hamarosan minden újra a helyére kerül. Balogh Valéria igazgatónő megpróbál időt szánni rám. A jó szándék megvan, a többi nem rajta múlik. A négy brigádos fiúnak el kell magyarázni, hol kell a havat elsöpörni. A villanyszerelőt le kell kísérni a pincébe, ott van valami javítanivaló. A takarítónőkre és óvónőkre is vetni kell egy pillantást, ahogy a termekben levő játékokat, segédeszközöket selejtezik, a használhatatlant a pincébe, a többit vissza a helyére, lemosni, letörölni, portalanítani mindent. A konyhai személyzetnek polcot kell szerezni, Legalább az alapfokú végzettséget megszerezhetik Még egy esély SZÁSZl ZOLTÁN Fülek. Három dél-szlovákiai magyar tanítási nyelvű alapiskolában kaptak esélyt azok az érdeklődők, akik nem fejezték be az alapiskolai tanulmányaikat, hogy pótolják ezt a hiányosságot. A felnőtt- képzési programot a munka-, szociális és családügyi minisztérium az oktatási minisztériummal e- gyütt már tavaly beindította kísérletijelleggel, idén már a Losonci járásban Füleken, a Rimaszombati járásban pedig Bátkában és Rimaszécsen is lehetőség nyüt arra, hogy a 17 és 25 év közötti munkanélküli fiatalok újra iskolapadba ülhessenek, és legalább az alapfokú végzettséget megszerezhessék. Füleken a Mocsáry Lajos Alapiskola ad helyet ennek a képzésnek. Az intézmény igazgatója, Bolia Károly elmondta, a képzés hat hónapon át tart majd, heti 30 órában, a résztvevők az ösztönző program keretében anyagi támogatást is kapnak. Füleken tucatnyian vállalták, hogy újra beüljenek az iskolapadba, köztük három nő. „Fontosnak tartottam a tanterv részévé tenni a családi nevelést is, ugyanis az érintett tanulóknak nagyon kevés jogi és alapvető gazdasági ismeretük van, tehát meg kell őket tanítani olyan, a hétköznapi életben előforduló apró problémák és feladatok megoldására is, a tanulásra Bolia Károly (Szekeres Éva felvétele) mint például az útiköltség elszámolása, vagy a családi kassza kezelése. A jelentkezőknek felvételi tesztet kellett kitölteniük, tizen- ketten járnak újra iskolába Füleken, az oktatás délután folyik. Rendelkezésükre áll az iskola számítógépes parkja, a tanszereket is az iskola biztosítja. Úgy látom, a résztvevők rádöbbentek, hogy az alapiskola elvégzése nélkül még nehezebb elhelyezkedniük, vagy ha találnak is munkát, a fizetés sokkal alacsonyabb. Folytatásként azt tudnám elképzelni, ha az alapfokú képzés pótlólagos elvégzése után valamüyen szakmát tanulhatnának a diákjaink. Erre Füleken szintén látok lehetőséget” - mondta Bolia Károly igazgató. Semmi köze a csicseri borsóhoz Helységnevek BOGOLY JÁNOS A név először a pápai tizedsze- dők jegyzékében jelenik meg 1332-1337 körül Checher alakban, majd a XV. században rögzül ma is ismert formájában, bár kissé torzultan, Chicher alakban. Csicser- ként pedig már rendszeresen szerepel a későbbi korok okirataiban.- Csicser Mai szlovák hivatalos nevét 1920- ban kapta: Čičarovce. Csicser nevének eredete ismereden, valószínűleg szláv személynévből gyökerezik. A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy nincs köze a „csicseri borsóhoz”, hisz ez az amerikai kultúrnövény (Astragalus cicer) csupán neve magyaros kiejtésében hasonlít e község megnevezéséhez. a kassai magyar óvodában ahova rakodhat... A kassai magyar óvoda épületének felújítása október óta folyik. Termeket nagyobbí- tottak vagy kisebbítettek az igényeknek megfelelően, falakat raktak át, ablakokat szigeteltek, új a csempe, a parketta, a termeket pasztellszínűre meszelték. A konyha berendezése teljesen kicserélődött, a rozsdamentes acél „átvette az uralmad’, az elavult régi berendezés elkerült innen. A belső megújulásra 2,7 millió koronát költöttek. Az épület homlokzatának, tetejének rendbe hozására nagyjából ugyanennyi kellene még. Már csak napok kérdése, és ismét gyerekzsivaj tölti be a termeket. A majdnem hatvan gyerkőc a hét óvónővel végre több hónapos „számkivetettség” után nemcsak egymás társaságát élvezheti, hanem az óvoda saját főztjét is. A magyar óvoda hosszú éveken át a Murgaš utcában volt, ám az ottani épület egyik külső repedése miatt végül 2003 őszén ki kellett költözniük. A jelenlegi székhelyet a Žižka utcában átmenetileg kapták meg. A dohos levegőjű házban a higiénikusok szinte mindent kifogásolhatónak találtak, de az ő véleményük nélkül is átalakításokra került volna sor. Az épületben ugyanis volt konyha, de nem használták, a gyerekeknek egy másik intézményből hordták az ételt. A három hónap, amit a kicsik két másik óvodában töltöttek el, megoldotta a legsürgetőbb gondokat. A konyha, a mellékhelyiségek, az irodák, az új öltözők tervezésénél minden előírást figyelembe vettek. A csempe és a parketta cseréjével és a friss meszeléssel eltűnt a nyirkosság, a vidám új színek mosolyt visznek a téli komorságba. Balogh Valéria tele van lendülettel. Nem keseríti el a munkálatokkal járó rendetlenség, mindenhol ott van, ahol szükség van rá, energikusan eligazítja azt, aki nem találja meg a megfelelő tennivalót. A jövőt tekintve is bizakodó. A legközelebbi tervek között a kert rendbetétele szerepel. A régi vaskonstrukciójú mászókákat elszállítják, helyükre idővel ember- és környezetbarát famászókák és játékok kerülnek majd. A talajt is el kell egyengetni, a munkások felelőtlenül szétdobált csikkéit összeszedni. Aztán, ha elég pénzt sikerült innen-onnan, pályázatokból összeszedni, sorra kerül a tető, a homlokzat, az ablakok. A nehezén már túl vannak, az intézmény, ha némi viszontagság árán is, de megtalálta végre méltó helyét. A magyar iskolától egysa- roknyira, a belvárosban, egy csendesebb utcában. Ahol helye van a mesének, éneknek, játéknak és tanulásnak, és hatvan gyerek magyarul szívhatja magába mindazt, ami majd a jövőjét meghatározza. A nagytárkányi dohányraktár egykori épületében szálloda és étterem is működik majd A vidéki turizmus fejlesztéséről tárgyaltak LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. ATisza-parti településen A Bodrogköz és az Ung- vidék idegenforgalmának fejlesztése címmel szakmai tanácskozást rendezett a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Szövetség. A megbeszélésen jelen volt Múdra Rozália, a Kassa Megyei Önkormányzat igazgatónője, Zachariás István, a megye idegenforgalmi bizottságának elnöke, valamint több magyarországi és szlovákiai civil szervezet, önkormányzat és vállalat képviselője is. Zachariás István elmondta, az elkövetkező években a régiófejlesztés terén nagyobb szerepet szánnak a falusi turizmusban és az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kiaknázására. Nemrégiben a megyei önkormányzat délnormandiai partnerszervezetével közösen kidolgozott egy tervezetet, melyben a tárgykörrel komplex módon foglalkoznak. Ez a koncepció alapul szolgálhat a jövőben pályázni kívánó helyi szervezeteknek, önkormányzatoknak és vállalatoknak, hisz az uniós támogatások elnyeréséhez elengedhetetlen, hogy az említett szervezetek céljaikat a fejlesztési tervvel összhangban fogalmazzák meg. A térségben nagy szükség van az összefogásra, valamint arra, hogy a falusi turizmusból élők ne egymás ellen dolgozzanak, hanem a tapasztalataikat és meglévő információikat egymást segítve cseréljék ki. A tanácskozás magyarországi résztvevői beszámoltak arról, hogy a határ túloldalán ezen a téren már szép eredményeket értek el. Példaként egyebek közt a sátoraljaújhelyi libegő megépítését, a Hunor Hotel üzemeltetését, valamint a falusi turizmus térségben tapasztalható fellendülését említették. Múdra Rozália hangsúlyozta, a Bodrogköz és az Ung-vidék is rendkívül gazdag történelmi emlékhelyekben, ám ezek a lehetőségek - egy-két esettől eltekintve - egyelőre kiaknázatlanok. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a már meglévő szolgáltatások színvonalát emelni kell, új utakra, szálláslehetőségekre és határátkelőkre nagy szükség volna. A falusi turizmus fejlesztése terén egyébként a térségben egyesek már eddig is értek el dicséretes eredményeket. A tanácskozás helyszínéül szolgáló egykori sóhivatal épületét is ennek keretében sikerült felújítani. Az egykori vámházat a 18. század első felében hozták létre a községben, itt rakták át a tutajokról a máramarosi bányákból érkező sót szekerekre, amelyekkel azt a Felvidék különböző településeire szállították. A 20. században a sóhivatal elvesztette gazdasági jelentőségét, ugyanis az áruszállítás ekkor már főleg vasúton történt. Az épületből dohányfelvásárló lett, ám később A tervek megvalósítására pályázat útján, az európai uniós forrásokból próbálnak meg anyagi támogatást szerezni. ez is bezárta kapuit. Ezután az ingatlan területén baromfifarm működött. A komplexumot néhány éve egy nagykaposi vállalkozó vásárolta meg. Fuksz Sándor, a jelenlegi tulajdonos elmondta, az egykori sóhivatal épületében időszakos és állandó helytörténeti kiállításoknak otthont adó múzeum működik, ám a terület hasznosítása ezzel nem fejeződik be. Idővel szállodát, éttermet, sportpályákat és multifunkcionális létesítményeket is építtetni szeretne, amelyekben különböző kulturális és sport- rendezvényeket szervezhetnének. A szomszédos raktárépületben kézművesműhelyeket rendeznek be, és itt étterem is üzemel majd. Az első emeleten állandó jellegű helytörténeti kiállítás lesz, valamint egy nagyobb konferenciatermet is kialakítanak. Az ingatlan legfelső szintjén turistaszálló, valamint négy nagyobb lakosztály fogadhatja a vendégeket. A nagytárkányi tervek megvalósítására pályázat útján, az európai uniós forrásokból próbálnak meg anyagi támogatást szerezni. A sóhivatal felújításának költségeit is üyen pályázati pénzekből finanszírozták, a két és fél éve megkezdett munkálatok mintegy 10 millió szlovák koronába kerültek. Az egykori dohányraktár épületét rövidesen felújítják, ám a terület hasznosítása ezzel nem fejeződik be (Szabó Bernadett felvétele)
