Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-15 / 38. szám, szerda

10 Vásárodon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 15. wvw.ujszo.com Magyarországon megbírságolták a Colgate Kft.-t Megtévesztett fogyasztók MTl-JELENTÉS Néhány éve a „kövér amerikaiakon" gúnyolódtunk, mára Európában is kiemelt probléma lett a túlsúlyosság Egészségtelen életre ösztönöznek Kritikusok szerint a forgalmazók indirekt marketing módszerekkel to­vábbra is megcélozhatják fiatal fogyasztóikat (Képarchívum) A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 257 millió forintra bírsá­golta a fogkrémeket forgalmazó Colgate-Palmolive Magyarország Kft.-t a cég fogyasztókat többszö­rösen megtévesztő televíziós rek­lámkampánya miatt. Az elma­rasztalt társaság 2004-2005 során sugárzott reklámjaiban Colgate Total fogkrémjeiről azt állította, hogy valamennyi más terméknél hatásosabbak. A bírság mértékének megsza­básakor a GVH mérlegelte a válla­lat reklámkampányra fordított su­gárzási költségeit, illetve hogy a reklám mennyire volt piactorzító hatással a versenytársak kárára. A versenytanács a bírság mértéké­nek megállapításkor figyelembe vette azt is, hogy a cég piacvezető, és a terméke bizalmi jellegű. A GVH szerint a Colgate-Palmo­live Kft. reklámjaiban a megté­vesztő állítások négy jogsértés-tí­pusba sorolhatók. A cég egyrészt azt sugallta, hogy a fogorvosok többségének támogatását élvezi a reklámozott fogrém, miközben még a cég saját piackutatása sze­rint is csak a fogorvosok 16-20 Az Európai Bizottság „Róma I” néven nyilvánosságra hozta azt a jogszabálytervezetét, melyben a szerződésekből fakadó kötel­mekre vonatkozó rendelkezések között meghatározásra kerülnek az internetes fogyasztói szer­ződésekre alkalmazandó jog sza­bályai is. A tervezet szerint abban az esetben, ha egy szolgáltató inter­netes oldalon fellelhető ajánlata az ún. B2C viszonyok keretében (Business to Consumer, azaz olyan szerződések, melyekben az egyik fél fogyasztónak minősül) nem határozza meg az alkalma­zandó jogot, akkor a létrejött szerződésre automatikusan a fo­gyasztó lakóhelyének joga lesz al­kalmazandó. E szabály azonban csak akkor érvényesül majd, ha a szolgáltatás abba a tagállamba irányul, ahol a fogyasztó lakik és a szerződés ún. távollévők között megkötött szerződésnek minősíthető. Nem lesz tehát automatikusan irány­adó a fogyasztó lakóhelyének joga akkor, ha a szerződés tényleges megkötésére például csak a szol­százaléka részesíti ezt a terméket előnyben. Ezen túl olyan elsőbb­ségi állítások is elhangzottak a reklámban, amelyek tudományos valódisága nem megalapozott. A kiosztott sajtóanyagban példa­ként az szerepel: „nincs még egy olyan fogkrém, amely jobb védel­met nyújt”. A versenytanácsi kifo­gások között szerepel, hogy olyan valótlan kijelentések hangzanak el a reklámban, amelyek gyógyha- tással ruháznak fel egy kozmeti­kai terméket. A sajtóanyag szerint a cég reklámjában az áll: „pár nap alatt nem csak fehérebbek, de egészségesebbek is lettek a foga­im”. A GVH versenytanácsa sze­rint a reklámban olyan összeha­sonlító állítások is megfogalma­zódtak, amelyeknél nem tisztá­zott a viszonyítási alap. A sajtó­anyagban példaként szerepel, hogy a reklám ígérete szerint a fo­gakon lévő foltok 50 százaléka el­halványodik a fogkrém használa­ta esetén. A Colgate-Palmolive Magyaror­szág Kft. Adtatja a GVH döntését. A közlés szerint a New-York-i szék­helyű vállalat jogászai vizsgálják a döntés indoklását és ezt kö­vetően határoznak a lépésekről. gáltató helyi képviseleténél kerül­het sor. A szolgáltatók számára az esetleges visszaélésekkel szem­ben törvényi biztosítékot jelent, hogy a jövőben megilleti őket a fo­gyasztók által, azok lakhelyét il­letően szolgáltatott információ el­lenőrzésének joga. A szabályter­vezet azt is megállapítja, hogy az alkalmazandó jogra utalást mel­lőző, szellemi tulajdonjogot vagy iparjogvédelmet érintő szerződé­sekre azon szerződő fél lakóhelyé­nek joga lesz alkalmazandó, aki más részére jogot ruház át vagy jogot keletkeztet. Hasonlókép­pen, az adásvételre vagy szolgál­tatásnyújtásra irányuló szerződé­sekre az eladó, illetve a szolgálta­tást nyújtó személyes jogát kell majd alkalmazni. A szolgáltatók egymás közötti (közkeletűen: B2B, azaz Business to Business) kapcsolataiban a fe­leket továbbra is megilleti a sza­bad jogválasztás joga, amit a Bi­zottság jogszabálytervezete azál­tal is megerősít, hogy lehetővé te­szi a nem állami jog (például az UNCITRAL által kidolgozott 1996-os elektronikus kereskedel­mi modell-egyezmény) kikötését is. (JogiForum.hu) Az Európai Bizottság egész­ségügyi és fogyasztóvédel­mi biztosa harcot hirdetett a gyermekkori elhízás és egészségtelen táplálkozás ellen. A kezdeményezés el­sőjelentős sikere: az üdítőitalgyártók önszabá­lyozásának köszönhetően az uniós országokban ezen­túl nem jelenhetnek meg üdítőital hirdetések a 12 éven aluli gyermekeket megcélzó médiumokban. HEVESI FLÓRA 2005. január 20-án az EU Egész­ségügyi és Fogyasztóvédelmi Főbiztosa felszólította az európai élelmiszeripari cégeket, hogy egy éven belül minden, gyerekeknek szánt junk food hirdetést szüntes­senek be, illetve az emberek szá­mára az eddiginél sokkal ért­hetőbb formában tüntessék fel a termékeken az azokban található összetevőket. Lejárt Markos Kypri- anou ultimátuma, azonban e- gyelőre nem valószínű, hogy ha­marosan eltűnnének a csemetéin­ket Happy Meal menük és müzli­nek álcázott tigrises cukorgolyók fogyasztására csábító hirdetések. Markos Kyprianou tavalyi nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy nem kíván azonnal törvényi szabá­lyozással rontani az élelmiszeripa­ri cégekre, „csak” önmérsékletre kéri őket, mert szerinte ez a leg­gyorsabb és leghatékonyabb mód­ja annak, hogy bármi is megváltoz­zon. Ugyanakkor természetesen - arra az esetre, ha ad absurdum csalódnia kellene az élelmiszeripar képviselőinek józan belátásában - törvényi módosítás kezdeménye­zését helyezte kilátásba. A főbiztos bejelentését azzal indokolta, hogy míg néhány éve még a „kövér ame­rikaiakon” gúnyolódtunk, mára Európában is kiemelt probléma lett a túlsúlyosság, ami már a gye­rekek körében is riasztó módon terjed. A BBC szakértőkre hivat­kozva azt állítja, hogy az európai gyerekek közel negyede túlsúlyos, és ha igazak a becslések, tavaly ja­nuár 20-a óta újabb 400 000 gye­rek érte el a kritikus súlyhatárt, ennyivel nő ugyanis évente az elhí­zott gyerekek száma. Időközben Amerikában is egyre nyilvánvalóbb tényként kezelik, hogy a szórakoztató- és a reklám­ipar által propagált életmód köz- vedenül hozzájárul a gyerekek egyre egészségtelenebb életmód­jához. Az amerikai National Aca­demies Orvostudományi Intézete tavaly ötszáz oldalas jelentésben foglalkozott a témával, amelynek legfőbb állítása, hogy a szórakoz­tatóipar közvetve veszélyezteti a gyerekek egészségét, mivel az ab­ban megjelenő legnépszerűbb fi­gurákkal szinte kizárólag egész­ségtelen élelmiszereket hirdetnek. „Miközben a nemzet számára elsődleges fontosságú kellene len­nie a gyerekek egészséges fejlődé­séhez szükséges környezet biztosí­tásának, addig az ételek és italok oly hatékony marketingje - nagy jóindulattal - egy erre elszalasz­tott lehetőségnek tekinthető, rosz- szabb esetben pedig konkrét fe­nyegetésként értékelendő, amely alapvetően veszélyezteti a jövő ge­nerációk egészségi állapotát” - áll többek közt a jelentésben. A kuta­tás kezdeményezője, Tom Harkin szenátor úgy fogalmazott, hogy „a legnépszerűbb hollywoodi figu­rák, például Spongyabob és Shrek, junk food függővé nevelik a gyerekeket.” Európában mindeközben úgy tű­nik, Kyprianou segélykiáltása meg­értő fülekre talált. Illetve a nagy üdítőforgalmazó konszerneket - többek között a Coca-Colát, a Pepsi Beverages Europe-ot, az Unilevert, a Cadbury Schweppest - tömörítő UNESDA tagjai Brüsszelben már megállapodtak arról, hogy az uniós országokban nem teszik közzé rek­lámjaikat a 12 év alatti korosztályt célzó felületeken. A megl-lapodás részeként mostantól nem hirdet­hetnek a nyomtatott és az elektro­nikus sajtóban, valamint a gyere­keknek szóló műsorok reklámide­jében. Stephen Kehoe, az UNESDA Task Force elnöke jelentőségteljes­nek értékelte az ügy érdekében tett lépéseket. „Ez az első alkalom, hogy Európa üdítőital gyártói a gyerekek érdekében elkötelezték magukat a felelősségteljes árufor­galom és marketing mellett” - mondta. A konszern tagjai arról is meg­egyeztek, hogy az általános isko­lákban felfüggesztik az üdítőitalok árusítását. A középiskolákban ugyan hozzáférhetnek a diákok az üdítőkhöz, de azokat ásványvízzel, gyümölcslével és más kalóriasze­gény italokkal együtt fogják árusí­tani, hogy a tanulóknak lehetősé­gük legyen a választásra. Az üdítő­ital árusító automatákon azonban nem a gyártók címkéit, hanem az egészséges életmódra vonatkozó szükséges ismereteket tüntetik majd fel. Bár a kritikusok szerint az üdítőital forgalmazók indirekt marketing módszerekkel továbbra is megcélozhatják fiatal fogyasztói­kat, a Bizottság elégedett a gyártók önkorlátozási lépéseivel. A téma érintett szereplői - a kor­mányzati oldal, az élelmiszeripar, a reklámozók, a tudomány képvi­selői és a civilek - még 2005 márci­usában létrehozták az EU Platform on Diet, Physical Activity and He­alth nevű együttműködést. A plat­form célja, hogy a különböző terü­letek szakértői összehangolt és ha­tékony módszereket dolgozzanak ki arra, hogyan lehetne Európa la­kosságát egészségesebb életmódra ösztönözni. Kyprianou szándéká­nak megfelelően a platformnak nem az a szerepe, hogy ott törvé­nyi szintű szabályozásra szülesse­nek javaslatok, hanem hogy a sze­replők közösen gondolkodva és együttműködve próbáljanak meg­oldást találni. Az persze nem való­színű, hogy az ipar meghátrálna és leállna az ócska ételek és italok gyártásával, népszerűsítésével. Az európai élelmiszeripari cégek szö­vetségének (CIAA) elnöke első nyi­latkozatában gyorsan el is tolta az iparról a felelősséget, amikor azt hangsúlyozta, hogy az egészséges életmód egyéni döntés kérdése. Azt azért hozzátette, hogy az ipar kollektív felelősségének érzi, hogy a fogyasztókat - és főképp a szülő­ket - az e döntés meghozatalához szükséges minden szükséges infor­mációval ellássa. Szakértők szerint az élelmiszer- gyártásban nem lehet olyan típusú szabályozással célt érni, mint a do­hányiparban, ahol a termék egyér­telműen és közvedenül káros az egészségre. Míg a dohánytermékek reklámozását be lehet tiltani, azok árusítását nagyon szigorúan lehet szabályozni, addig az élelmiszerek kérdése bonyolultabb. Ugyanis „nincs önmagában direkt egészség­károsító élelmiszer, ezt ugyanis el­eve nem lehetne piacra dobni, pusztán az étrend és az életmód le­het egészségtelen.” Az európai platform hatékonysá­gának monitorozása áprilisban kezdődik. Szakértői vélemények szerint az EU főként azt fogja vizs­gálni, hogy az ipar valóban min­dent megpróbál-e megtenni az ön- szabályozásban, ennek alapján mi­lyen programokat mutatnak fel, és azokat mennyire hatékonyan koor­dinálják, illetve hogy valóban telje­síthető vállalásokat tesznek-e. EU-szabályok az internetes szerződésekről Elkészült a törvénytervezet TÁJÉKOZTATÓ A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0339 Sk 24 806 372,26 Sk 0,00% 1,0444 Sk 136 830 013,20 Sk 0,00% 1,0440 Sk 302 131 052,66 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0320 Sk 161 095 466,76 Sk 0,07% 1,0373 Sk 909 856 272,10 Sk 0,07% 1,0410 Sk 1 747 784 053,16 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0263 Sk 20 989 643,35 Sk 0,00% 1,0421 Sk 192 816 639,15 Sk 0,07% 1,0425 Sk 406 852 978,65 Sk 0,07% Első Magánnyugdíjpénztár 1,0327 Sk 9832 658,47 Sk 0,08% 1,0352 Sk 125 085 238,86 Sk 0,08% 1,0347 Sk 315 890 669,35 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár** 1,0313 Sk 43 603 696,13 Sk 0,08% 1,0333 Sk 386116 752,33 Sk 0,08% 1,0365 Sk 870 301 042,16 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0302 Sk 97 967 061,88 Sk 0,08% 1,0374 Sk 682 885 273,46 Sk 0,08% 1,0404 Sk 1 018 795 423,92 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár*** 1,0320 Sk 110 544 329,98 Sk 0,08% 1,0372 Sk 862 836 985,97 Sk 0,08% 1,0408 Sk 2 186 370 260,47 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár *** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. február 10-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents